A top attack rakéták kumulatív fejei egy RCT 30 torony esetén természetesen átviszik annak tetőpáncéljának mind a három rétegét, majd a torony belsejében az összeszűkült kumulatív sugár kissé szétterül, kissé destabilizálódik. Az itt lévő egyéb szerelvények, gépágyú, egyéb fémek random módon további akadályokat képeznek, melyeket természetesen a kumulatív sugár leküzd, azonban hatékonysága folyamatosan romlik. Ezt követően, mintegy 60-70 cm-er (vagy több, ha nem pont függőlegesen csapódik, egy Spike pl nem), leküzdése után jön a torony alsó lemeze, ami szintén csak egy egyszerű válkony páncéllemez. Ez alatt néhány centiméterrel van a deszant/küzdőtér tetőlemeze, ezen hol egy, hol három különbőző rétegben vannak vékony (NERA) lemezek. Összességében a sokszor, kiszámítathatalanul deformálódó, energiát vesztő kumulatív sugár elveszti hatékonyságát, és van esély arra, hogy ne üsse át az utolsó lemezt. Ami még tovább fokozza ennek esélyét, az a gépágyú lőszerek robbanásai, amik szintén a kumulatív sugár megszakadását, destabilizálódását eredményezik.
Ez az elv az előtétpáncélok, a kazamatás páncélok kialakítása során alkalmazott mechanizmus, így egy tömör 600 mm-es acél lemezt átütő ATGM lehet, hogy egy sokkal vékonyabb, de jó légrésekkel elhelyezett kazamatás, változó összetételű és tömörségű anyagokból álló páncélszerkezet megfog.
Sajna bizony van ilyen. Ha nem így lenne, akkor nem alkalmaznák az ilyen páncélszerkezeteket, de sehol sem 600-800 mm vastag tömör acélt alkalmaznak, hanem 600-800 mm-es, vagy vastagabb összetett páncélkonstrukciókat. Itt a torony működik így a deszanttér felett. Szerintem ötletes. Persze nem takarja az egészet, de az esélyt növeli.
