W
Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés
- Téma indítója Batka
- Indítva
A kettő együtt nem problémás, a vegyipar így állítja elő a szintézisgázt az ammóniához.
Az infrastruktúránál a nyomás a kritikus. A szerkezetek 95% mezei perlites acél. A hidrogén egy bizonyos hőmérsékelet és nyomás felett reakcióba lép az acélban lévő karbonnal és az acélban metánná alakul, ami gyorsan feladja az utolsó kenetet.
Ezért vannak alapvető aggályaim a hidrogénnel. Vagy lehűtöd, de akkor ahhoz a hőmérséklethez speciális ausztenites acél lell vagy komprimálod 700bar-ra (esetleg 325bar-ra) ahol a fenti metán/acél probléma egy idő után előjön. Hogy ezt elkerüld, spéci, krómmal ötvözött anyagok kellenek.
Nálunk a 325bar-os megoldás van, alakkal zaró kötésekkel, egyedileg készített karimákkal és az X km hosszú csővezetékben gyakorlatilag alig van hegesztés.
700bar-ral végeztünk kísérleteket, ott a tömítéssel és az alapanyaggal szórakoztam sokat.
A mélyhűtés meg brutális mennyiségű szigetelést igényel, amit úgy megcsinálni km hosszúságban, hogy a cső nem kezd el rohadni a szigetelés alatt, esélytelen a jelenlegi módszerekkel...
Nincs kedvem keresgélni, valamelyik napos írja már le, hogy mennyibe kerül ma 1kWp napelemes rendszer létrehozása, kiselőadást is írhat mellé, hogy mire alapozza azt a kb 400kHUF PV HMKE-t.
Nekem a legjobb megoldásnak az tűnne, ha az elektrolízissel előállított hidrogénnel "hidrogéneznék" a kitermelt olaj-lepárlás végterméket(ami tudtommal elég problémás). Propán-Bután gázig, "zöld" LPG-ig is el lehetne jutni ilyen módon. Így jóval alacsonyabb Co kibocsájtáshoz lehet jutni úgy, hogy a "rosszkor-rossz helyen" lévő problémás --valójában komoly gondokat generáló "mély-zöld"-- áramot felhasználva megoldják a tárolási(felhasználási) gondot.
W
Wilson
Guest
Bár még messze van a mindennapi alkalmazástó de azért berakom ide.
Az ITER projekt tudósai néhány hónap múlva újabb hatalmas lépést tehetnek a villamos erőművek technológiájának fejlesztése terén.
Közel 15 éve kezdődött az International Thermonuclear Experimental Reactor (röviden ITER), vagyis a Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor kutatás-fejlesztési projekt, amely célja a villamos erőművek technológiájának fejlesztése plazmafizikai ismeretek fejlesztésével. A projekt idén nyáron újabb fontos szakaszba léphet, ugyanis a kutatók tervei alapján ekkor kezdődik a világ első nukleáris fúziós reaktorának tesztelése.
Júniusban fog kezdődni az EUROfusion kutatóinak Joint European Torus (JET) kísérlete, amely eredményeit felhasználva lesznek képesek a tudósok az ITER üzemanyag-felhasználáshoz és a reakciókhoz kapcsolódó folyamatok optimalizálására. Ezután kezdődnek az ITER reaktorának tesztelései, amely alapján később indulhat majd a működés.
A jelenlegi tervek szerint a 2021-es tesztfolyamatokat követően legkorábban 2025-ben kezdődhet a reaktor alacsony energián való működtetése, amely várhatóan egy 10 éves ciklus lesz. Eközben a kutatók mesterséges intelligencia modellek alkalmazásával vizsgálják és mérik az eredményeket, hogy majd 2035-ben a reaktor hidrogén alapú energiaforrását cserélhessék deutérium és trícium alapú, több energiát termelő magokra.
Idén nyáron tesztelik a világ első nukleáris fúziós reaktorát
Az ITER projekt tudósai néhány hónap múlva újabb hatalmas lépést tehetnek a villamos erőművek technológiájának fejlesztése terén.
Közel 15 éve kezdődött az International Thermonuclear Experimental Reactor (röviden ITER), vagyis a Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor kutatás-fejlesztési projekt, amely célja a villamos erőművek technológiájának fejlesztése plazmafizikai ismeretek fejlesztésével. A projekt idén nyáron újabb fontos szakaszba léphet, ugyanis a kutatók tervei alapján ekkor kezdődik a világ első nukleáris fúziós reaktorának tesztelése.
Júniusban fog kezdődni az EUROfusion kutatóinak Joint European Torus (JET) kísérlete, amely eredményeit felhasználva lesznek képesek a tudósok az ITER üzemanyag-felhasználáshoz és a reakciókhoz kapcsolódó folyamatok optimalizálására. Ezután kezdődnek az ITER reaktorának tesztelései, amely alapján később indulhat majd a működés.
A jelenlegi tervek szerint a 2021-es tesztfolyamatokat követően legkorábban 2025-ben kezdődhet a reaktor alacsony energián való működtetése, amely várhatóan egy 10 éves ciklus lesz. Eközben a kutatók mesterséges intelligencia modellek alkalmazásával vizsgálják és mérik az eredményeket, hogy majd 2035-ben a reaktor hidrogén alapú energiaforrását cserélhessék deutérium és trícium alapú, több energiát termelő magokra.
A vízbontásból származó oxigént meg odaadják a szegény asztmásoknak, lélegeztető gépeseknek, ugye??
A 2.5 Mw-al előállitható hidrogéngáz mennyisége nem igazán veszélyeztetné a hálózatot, és a fogyasztóknál sem okozhat gondot.
Ez a megoldás valamennyire áthidalja azt az időt amikor a napenergia csucson jár, de a völgyidőket nem kompenzálja. Azt hiszem az üzemanyag cellás visszatermelés elég drága lenne...
T
Törölt tag
Guest
T
Törölt tag
Guest
Ez csak egy viszonyszám amit visszaszámoltak egy komplett rendszerből (panelek+szerkezet+vezetékelés+inverter+DC oldal kialakítása az inverterig , AC hálózat a mérőpontig , felmérés , átadás , tervezés , mérések és jkv-k , vállalati haszon ) . Valójában pontos árat egy konkrét felmérés után kaphatsz !
Ja ezt tudom, hétfőre beadandóhoz kellett volna, eszméletlen, hogy 1,5misi 3-4kWp, ami nem tartalmazza se a felmérést se a felszerelést se a tartószerkezetet és még 1 pár se van benne lásd amiket fentebb leírtál. Lusta voltam beleásni magam, mert ahogy a szél, úgy a nap sem a kedvencem, 1 google után feladtam és arra vártam 1 napot, hogy valaki megoldja nekem ezt a feladatrészt, de tegnap mivel nem ugrott rá senki, kikerestem a szükséges infókat.
Nem feltétlenül. Találtam nettó 2,2 millióért 5kWp-t, ami azt igérte, hogy mindent megcsinál, aztán a fránya apróbetűsben meg ott fityegett, hogy helyszíni felmérés után mondanak pontos árat, a 2,2 misi valami minimumár. Meg felette, hogy 360Ft-os euróval számolták a feltüntetett árat.
Találtam konkrétan 1kWp-s rendszert ami 900kFt volt, de azt már tavaly december óta nem árulják.
Azért írtam 400k-t mert az úgy kb az átlag.
A németekben mára megérett a felismerés, hogy az atomenergiáról való lemondás és a megújuló energiaforrások tömeges rendszerbe állítása katasztrófához vezet. Erről tanúskodik a független openpetition.de véleményközlő portálon megjelent felhívás, amely szerint a Bundestagnak, a német parlament alsóházának sürgősen vissza kellene vonnia atomellenes döntését, amelyet néhány hónappal a fukusimai atomerőmű balesete után, 2011. június 30-án hozott meg. Miközben a németek mára belátták, hogy totális zsákutca az Energiewende és az atomstop, a magyarországi ellenzéki politikusok még mindig abból próbálnak maguknak politikai tőkét kovácsolni, hogy a Paks II. projekt leállításával kampányolnak.
M
molnibalage
Guest
Hibás a link.
Németország kijózanodott: katasztrófához vezet az atomstop
A németekben mára megérett a felismerés, hogy az atomenergiáról való lemondás és a megújuló energiaforrások tömeges rendszerbe állÃtása katasztrófához vezet.
Nálunk tegnap bemondta a nagyfőnök, hogy majd a komplett krakkoló-üzem átépítik elektromos fűtésűre és majd bio- és megújulókból származó árammal fogják üzemeltetni, így akarja az évente megtermelt, jelenlegi 22 millió tonna CO2-t nálunk lecsökkenteni 2050-re nullára.Hibás a link.
Németország kijózanodott: katasztrófához vezet az atomstop
A németekben mára megérett a felismerés, hogy az atomenergiáról való lemondás és a megújuló energiaforrások tömeges rendszerbe állÃtása katasztrófához vezet.atombiztos.blogstar.hu
Természetes írtam a belső hálon a cikkéhez 4 hozzászólást, kivonatolva ezeket kérdeztem, illetve írtam...
Egy kérdés volt, hogy esetleg-e van arra valami számítás, hogy Németországban honnan lesz elég energia:
- az atomerőművek utáni világban
- hidrogénes álmokra
- az elektromos autókra
- lekapcsolt szenes erőművek után az épületek téli fűtésére illetve a nyári klimatizálásra.
- az ipari áramtermelés komplett kizöldítésére
- a zéró-emissziós áruszállításra
- a zéró-emissziós cement/acél/alumínium gyártásra
- a zéró-emissziós légiközlekedésre
- a zéró-emissziós akkumulátor-gyártásra
Problémásnak érzem, hogy minden cég megígér mindent is, de valahogy ehhez az ígéretdömpinghez nem látom a hátteret. Az EU 2017-ben kb. 3500TWh villamos energiát termelt. 2035-re kiesik ebből 540TWh az időközben elöregedő atomerőművek miatt, illetve egyre több szenes erőmű lesz kivonva (ezeknek a TWh/év adatait nem tudom). Ugyancsak egyértelmű, hogy nő az elektromos autók energiaigénye is. Ha csak azt mondom, hogy a meglévő 330 millió személyautóból az EU területén 30 millió Golf-e kaliberű járgány lesz és évente 20000km-et autóznak velük és a töltési hatásfok 85%, akkor ezek az autómennyiség plusz 1100TWh/év igény - és ez akkor még csak 10%-a a mai autómennyiségnek.
Nem látom, hogy egy ilyen mértékű igénynövekedés a csökkenő kapacitások mellett hogyan és miként vezet az olcsóság irányába, ezért azt sem látom, hogy egy ilyen rendszerben és Németország területén miként lehet versenyképes így a vegyipar, ha mondjuk Kínában még mindig hagyományos módon állítják elő mondjuk a szintézisgázt?
Jelenleg 3 erőművünk van a munkahelyemen, ezek állítják elő egyrészt a gőzt, másrészt az áramot. A krakkoló-üzem a jelenlegi formájában szintén tetemes mennyiségben állít elő gőzt a veszteséghőből illetve villamos áramot. Hogyan lesz ez akkor, ha már a krakkoló-üzem az eddigi földgáz-tüzelésről villamos üzemre lesz átépítve? Hogyan és miből lesz gőz és áram előállítva ezek után?
Hogyan és miképp lesz a "karbonsemlegesség" egy terméknél lekövetve, ha folyamatosan változik a környezet, amiben gyártják? Már akkor is létezik a megtakarítás, ha a termék legyártódik, vagy csak akkor lesz az életciklusát elérve karbonsemleges, ha az egész utat nézzük? Hogyan lesz ez biztosítható mondjuk egy Németországban gyártott termék esetében, ha azt mondjuk Kínában fogják használni 5 évig, majd eladják máshová?
Miért szálltunk ki az atomerőművek fejlesztésből és miért mentünk át a szélerőművek irányába, mikor jelenleg kb. 200 reaktort üzemeltetünk, amelyek a méretüket és kialakításukat tekintve hasonlóan a GEN 3+-os reaktorokhoz, illetve a jelenlegi szabadalmaink a sóágyas reaktorok esetében hasznosíthatóak lennének a sóolvadékos GEN4-es reaktorok esetében? Nem lehetne ezt mondjuk minimálisan - egyelőre - egy kisebb munkacsoport szintjén követni? Azon kevesek közé tartozunk a világon, akiknek ezekkel a berendezésekkel a teljes életciklust lefedő tapasztalata van? Adott esetben munkaidőn kívül is foglalkoznék ezzel a témával - lévén van gyártás és tervezési tapasztalatom ezekkel az anyagokkal és berendezésekkel.
Ezek voltak a hozzászólásaim sarokpontjai...
Kíváncsi leszek a válaszra. Pár ződ (ebből 2 mérnök ráadásul), hogy gondoljak először a sugárfertőzésre és Csernobil-ra, meg az atomhulladékra, ha már az atomenergiát a számra merem venni..
ozymandias
Ráadásul a németeknek a 90's évekre elég komoly atomtechnológiájuk lett a "Konvoi" típusú atomerőműveiknek hála.
Hogy ebből mi maradt így 30 év balfaszkodás után azt nem tudom....
T
Törölt tag
Guest
Ha olyan főnökeid vannak mint nekem akkor hétfőn mehetsz leadni a kulcsaidat és a céges telefont
