Harckocsik harctéri alkalmazása

[speziale]

A Leopárd 1 a T-64A fölötti tankokat szemből nem tudta kilőni 1 km-ről sem.
A T-55-re meg a T-62-re volt alapvetően veszélyes.
Ellenben a T-55-től fölfelé minden ki tudta lőni a Leopárd 1 et.
A legtöbb tulajdonságukban a Leopárd 1, az AMX-30 meg az M-60 egy T-62 szintű harcjármű volt.
Az egyetlen nyugati tank ami érdemben ellent tudott volna állni az a Chiefftain. Abból meg összesen gyártottak 850 db-ot.

Ez tök jól hangzik, csak hát ugye el is kellene valahogy találni ezeket a tankokat...
a Leo1A3-on már olyan lövegstabilizátor volt, hogy képes volt menetből is cél leküzdésre...az 1A4 pedig már hunter-killer képességgel is bírt

 

[speziale]

Azért nem kell olyan nagyon elélvezni a dologtól. Jelenleg az Ajax platform sorsa is nagyon vékony jégen táncol.
A briteknél kezdenek kiakadni, hogy lassan 12 éve megrendelték az ASCOD saját igényeiknek megfelelő verzióját, és még mindig nincs minden verzió leszállítva.
Érdemes ezt a tweetet (és a reakciókat elolvasni):

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

ez OK. Csak mi köze a Brimstone 3-hoz?

 

[fip7]

Ez tök jól hangzik, csak hát ugye el is kellene valahogy találni ezeket a tankokat...
a Leo1A3-on már olyan lövegstabilizátor volt, hogy képes volt menetből is cél leküzdésre...az 1A4 pedig már hunter-killer képességgel is bírt

Lövegstabilizátor már a T-62-n is volt.
A T64/72-őn meg végkép.
E mellet a 125 mm-s nyíllövedékek 1500 méter környékén még "kapás lövés" képességet biztosítottak. Ahova céloztál oda repült, nem kellet túlbonyolítani.
Európában 2 km alatt vívták volna a csaták nagy részét. Ebből azért ki lehet találni a végeredményt is.
Későbbi SZU tankokon volt már lézer távmérő meg ballisztikai számítógép is.
T-64A-hoz már éjjel látó is.

Igen a T-55/62 fapados volt, viszont sok volt belőle.

 

[dudi]

A Leopárd 1 a T-64A fölötti tankokat szemből nem tudta kilőni 1 km-ről sem.
A T-55-re meg a T-62-re volt alapvetően veszélyes.
Ellenben a T-55-től fölfelé minden ki tudta lőni a Leopárd 1 et.
A legtöbb tulajdonságukban a Leopárd 1, az AMX-30 meg az M-60 egy T-62 szintű harcjármű volt.
Az egyetlen nyugati tank ami érdemben ellent tudott volna állni az a Chiefftain. Abból meg összesen gyártottak 850 db-ot.

De kitudta,nem véletlen erősítették meg a T-72 frontpáncélját.

Ne beszelj butaságot!A védettséget leszámítva mindenben jobb volt a Leopard.A löveggel lehet vitatkozni de az azt támogató tűzvezető rendszer egyertelműen jobb volt a Leopardon meg úgy kb az összes nyugati harckocsin.

 

[Törölt tag]

Dehogynem jelentenek!Az mindig előny ha a védettséget kivéve mindenben jobb vagy.
Honnan gondoltad,hogy ez nem előny?
Nem előny,hogy éjszaka kvázi vakok voltak az szovjet vasak a Leopardhoz képest?Nem előny,hogy egy ergonomikus küzdőterben harcolsz ahelyett amit az orosz vasakat jellemzi(kritikán aluli kényelmetlen ótvarok ilyen téren).Nem előny,hogy jobb a lövegstabilizátorod?Nem előny,hogy pontosabb a tűzvezető rendszered?És még sorolhatnám.

Az általad említett leopardokon az A5-ig ritkaságszámba ment a hőképalkotó. A németeknél is ha jól emlékszem szakaszonként egy kocsin volt. Magyarul gyakorlatban ők is a lunához hasonló infrákkal dolgoztak este, csak valamivel jobb képminőséggel.
A stabilizátorosdiról meg annyit, hogy a T-55 óta minden szovjet harckocsin alapfelszereltség volt a kéttengelyes stabilizátor, míg pl az M60-on erre a 70-es évekig várni kellett.

Azt meg hogy a 105ös jobb volt a 125ösnél elteszem a viccesbe. T-62 felett nem lehetett kortárs T-szériákat rendszeresen leküzdeni velük. Nem viccből kellett a 120-as rheinmetall.

 

[dudi]

Lövegstabilizátor már a T-62-n is volt.
A T64/72-őn meg végkép.
E mellet a 125 mm-s nyíllövedékek 1500 méter környékén még "kapás lövés" képességet biztosítottak. Ahova céloztál oda repült, nem kellet túlbonyolítani.
Európában 2 km alatt vívták volna a csaták nagy részét. Ebből azért ki lehet találni a végeredményt is.
Későbbi SZU tankokon volt már lézer távmérő meg ballisztikai számítógép is.
T-64A-hoz már éjjel látó is.

Igen a T-55/62 fapados volt, viszont sok volt belőle.

Mi köze van a pásztázó lövésnek(ami nem mellesleg ugyan úgy meg van a 105,ös lövegnél is...)a hunter killer képesseghez?
De ha már pásztazó lövés,nézd meg,hogy egy T-72-nek hány APFSDS lőszere volt és csodálkozz!Mert a kumulatív és a repesz pásztazó tavolsága és pontossága egy lapon nem említhető az APFSDS lőszerekével.

 

[dudi]

Az általad említett leopardokon az A5-ig ritkaságszámba ment a hőképalkotó. A németeknél is ha jól emlékszem szakaszonként egy kocsin volt. Magyarul gyakorlatban ők is a lunához hasonló infrákkal dolgoztak este, csak valamivel jobb képminőséggel.
A stabilizátorosdiról meg annyit, hogy a T-55 óta minden szovjet harckocsin alapfelszereltség volt a kéttengelyes stabilizátor, míg pl az M60-on erre a 70-es évekig várni kellett.

Azt meg hogy a 105ös jobb volt a 125ösnél elteszem a viccesbe. T-62 felett nem lehetett kortárs T-szériákat rendszeresen leküzdeni velük. Nem viccből kellett a 120-as rheinmetall.

Nem kell a hőkamerára gondolni azonnal.Az éjjellátója is klasszisokkal jobb volt.Még a T-72B-n is olyan éjjellátó volt ami passzív módban 400 aktív módban pedig 800 méterig volt hatékony a gyakorlatban.
Nem írtam,hogy nem volt stabilizátor,azt írtam,hogy a nyugati jobb volt.

 

[fip7]

Ne beszelj butaságot!A védettséget leszámítva mindenben jobb volt a Leopard.

Mi az a minden?
Tűzerőben nem, ezt bebizonyítottam.
Mobilitásban sem.
Stabilizátor volt itt is ott is. Elhiszem, hogy a német kicsit jobb volt.
Úgy ezen kívül? Milyen lényeges dolog létezik még ezeken kívül?
(Éjjel látó volt a T-64A-hoz....)

 

[dudi]

Mi az a minden?
Tűzerőben nem, ezt bebizonyítottam.
Mobilitásban sem.
Stabilizátor volt itt is ott is. Elhiszem, hogy a német kicsit jobb volt.
Úgy ezen kívül? Milyen lényeges dolog létezik még ezeken kívül?
(Éjjel látó volt a T-64A-hoz....)

A tűzerőt te leegyszerűsíted a lövegre de ennél összetettebb.Meg mint mondtam már az elején nem a lővegeket kell egymáshoz hasonlítani mert az értelmetlen.

Mi más létezik?Felsoroltam,nem fogom újra.

 

[Törölt tag]

Nem kell a hőkamerára gondolni azonnal.Az éjjellátója is klasszisokkal jobb volt.Még a T-72B-n is olyan éjjellátó volt ami passzív módban 400 aktív módban pedig 800 méterig volt hatékony a gyakorlatban.
Nem írtam,hogy nem volt stabilizátor,azt írtam,hogy a nyugati jobb volt.

A nyugati jobbvót!
Főleg az olyan hkkon, amin nem is volt.

(Éjjel látó volt a T-64A-hoz....)

Az infra is a T-55 óta alap.

Én mondjuk kíváncsi vagyok, hogy mit értünk itt a "hunter-killer" képességen egy Leopard-1-en.

 

[fip7]

Leopárd 1, németből fordítva, így kicsit magyartalan:
"Fegyverstabilizálás
Az A2 verzió óta a harckocsi giroszkóposan vezérelt fegyverstabilizáló rendszerrel rendelkezik , amely vezetés közben mindig a fedélzeti ágyút irányítja a célpont felé. Az akkori technológia - a fegyver stabilizálása és az optika nyomon követése - elsősorban csak a célpont jobb felderítését és mozgás közbeni megfigyelését szolgálta, annak érdekében, hogy minimalizálják azokat a lövöldözési megállásokat, amelyek egyébként a tűzharc megindításához szükségesek lennének. Képzett legénységgel a mozgásból származó tűzharc korlátozott mértékben volt lehetséges. Azonban az első lövés nagy valószínűsége, mint a Leopard 2 esetében, csak akkor volt kivitelezhető, ha tűzvédelmi rendszerét az 1A5- ben használták ."
(Der Panzer besitzt seit der Version A2 eine gyroskopisch geregelte Waffenstabilisierungsanlage, welche die Bordkanone während der Fahrt stets auf das Ziel richtet. Die damalige Technik – das Stabilisieren der Waffe und Nachführen der Optiken – diente jedoch vorrangig nur zur besseren Zielaufklärung und Beobachtung während der Bewegung, um die sonst benötigten Schießhalte für die Eröffnung des Feuerkampfes zu minimieren. Mit einer eingeübten Besatzung war ein Feuerkampf aus der Bewegung bedingt möglich. Eine hohe Erstschusstrefferwahrscheinlichkeit wie beim Leopard 2 war jedoch bis zur Nutzung von dessen Feuerleitanlage im 1A5 nicht umsetzbar.)

Tűzvezetés:
Sima optikai távmérővel történt. Éjszakai harcról:
"Az éjszakai harcokhoz a fő harckocsit eredetileg IR / fehér fényű lőfénnyel látták el a cél megvilágítására. Ha a lámpákat infravörös fénnyel világították meg, a parancsnoknak át kellett vennie a lövöldözést, mivel TRP-jét infravörös teleszkópos látványra cserélték. Az 1A4 éjszakai harci képességét a PERI R12 IR csatornára kapcsolásával érték el . A reflektorfényt az egész csatában elosztva használták, ezért csak álló helyzetből lehetett használni. Tehát felváltva a harckocsik vették át a világítást, míg egy második harckocsi az ellenséggel harcolt. A fényszóró beállításai szétszóródtak kereséskor vagy kötegelvea célvilágításra a harcban. Az első években csak néhány fő harckocsi volt felszerelve lövöldözős lámpákkal. Csak az állományvezető és a századparancsnok járművein volt az AEG-Telefunken XSW-30-U a célvilágításhoz. Az átlagos napi 2,5 kilométeres harctávolság a lőfénnyel együtt 1,2 kilométerről 1,5 kilométerre esett. A PZB 200 maradék fényerősítő bevezetésével a harci irányításnak ez a formája egyre értelmetlenebbé vált.

Az 1A5-ös harci érték utolsó növekedésével a parancsnok és a lövész közös hőkamerát kapott , amelyet a lézeres távolságmérővel (LEM) együtt a fő EMES-18 céleszközben helyeztek el. A Zeiss WBG-X-jével a felderítési távolság hatalmas mértékben megnőtt a PZB 200-hoz képest. Ily módon a nap folyamán - az időjárási körülményektől függően - akár 3000 méteres távolságból is felfedezhetők voltak célpontok, 2000 méteren pedig azonosíthatók voltak. A Leopard 2 módosított tűzvédelmi rendszere megkönnyítette a célzást és a lövést a lövész számára. Ezenkívül a betöltött tölténytípust a rakodó egy gomb segítségével állította be az EMES-en."

Lövedékekről:
"Vonóágyú használatával a Leopard 1 számos típusú lőszert tudott lőni. A APD lőszer (páncéltörő, leváló köpenyes) állt rendelkezésre , mint egy páncéltörő lövedék , amelynek helyébe a 1980-as években a szárny-stabilizált variáns APDSFS-T (páncéltörő, leváló köpenyes, Fin-stabilizált-Tracer)"
Vagyis a 80's évekig nem volt nyíllövedékük..... (Gondolom L52-őt használtak, 1973-tól. Előtte franc tudja)

Az 1A5-ös változat 1986 októberében jelent meg.
Annak volt normális éjjel látója. Előtte infrareflektor volt!
Ennyit a Leopárd 1-ről.....

 

[fip7]

dudi​

Ezek alapján szerinted milyen előnnyel bírt egy T-64A-hoz képest?
Mert mire passzív infrát kapott meg normális löveg stabilizátort már T-72/80B-k rohangáltak a szovjet oldalon
A Leopárd 1 az A4-ig gyakorlatilag egy T-62 szintű harckocsi volt, kivéve a tűzerőt meg a páncél védelmet mert abban rosszabb volt

 

[dudi]

A nyugati jobbvót!
Főleg az olyan hkkon, amin nem is volt.

Az infra is a T-55 óta alap.

Én mondjuk kíváncsi vagyok, hogy mit értünk itt a "hunter-killer" képességen egy Leopard-1-en.

Csak 1 fajta hunter killer képesseg van,mi mást értenél rajta?
Ne legyél demagóg!Amin nem volt éjjellátó azon nem volt,bár kb a 60-as évek végétől minden Leopardon volt.
Igen annyira alap a T-55 óta az infra,hogy még a 80-as évek végén is csak maroknyi T-80-on volt hőkamera és ezzel együtt értelmezhető látótávolságú passzív éjjellátó.Mert ha hiszed ha nem az aktív éjjellátó az bizony több km-ről látszik az ellenség számára, de a szovjet harckocsik látótávja csupán 800 méter volt vele.Azaz kb öngyilkosság volt felkapcsolni a tűzharc megkezdése előtt(viszon anélkül csak 400 méter volt a látótáv,tehát éjszaka kb soha nem tudtak volna tűzharcot kezdeményezni a szovjet harckocsik és már annak is örülhettek,ha megteszik azt a szívességet a nyugatiak,hogy 800 méteren belülről lőnek rájuk)no meg közben is nagy hátrány volt.

 

[fip7]

T-62 esetén, érdemes össze hasonlítani a Leopárd 1-el :
"
Ahhoz, hogy egy ikertartót célpontra célozzunk közvetlen tüzeléskor , egy teleszkópos monokuláris csuklós TSh2B-41 irányzékot vagy későbbi kibocsátású gépeken a TShS-41U-t használnak [19] . A látvány változó nagyítású 3,5 × vagy 7 ×, ami látóteret biztosít, illetve 18 ° vagy 9 ° [28] . A látóteret közvetlen tüzelésre tervezték szubkáliberű lövedékekkel 4000 m-es távolságig, kumulatív lövedékeket - 3000 m-ig, koaxiális géppuskáktól pedig 2000 m-ig [29] . Távolságmérőa tartálynak nincs, de a látvány felszerelve egy skálával, amely meghatározza a hatótávolságot egy ismert magasságú célpontig - 2,7 méter ("tartály"). Éjszakai és gyenge fényviszonyok között történő felvételhez a tartályt elektro-optikai infravörös monokuláris periszkóp- irányzékkal ( TPN-1-41-11) látták el , amelynek nagyítása 5,5x és látómezeje 6 °. A látvány az infravörös szűrővel ellátott L-2G reflektorral való megvilágítás miatt működik , biztosítva ezzel az éjszakai látótávolságot 750-800 méterig [30] . Zárt helyzetből történő lövöldözéshez a T-62, mint más szovjet tankok, oldalsó szinttel és azimut indikátorral van felszerelve [19] .

A függőleges síkban történő párosított telepítés útmutatását elektrohidraulikus, a vízszintes - elektromechanikus hajtásokkal végzik [31] . A függőleges síkban a maximális szög -6 ° és + 16 ° között van. A célzási vezérlést úgy hajtják végre, hogy az ágyúkonzol vezérlőgombjait egyik vagy másik szögre nyomva tartják a gombot, amely meghatározza a célzási sebességet, amely függőlegesen 0,07 ° -tól 4,5 ° -ig, míg függőlegesen 0,07 ° -tól 4,5 ° -ig változhat. 16 ° a vízszintes síknál. A torony teljes fordulatát 22,5 másodperc alatt hajtják végre. A gomb elengedésekor a hajtásokat fékezésre állították át, hogy megakadályozzák a tehetetlenségi mozgás folytatását [32]... A parancsnok irányítási rendszere lehetővé tette számára, hogy egy gombnyomással a tornyot a parancsnok periszkópjának irányított forgásszögébe tolja. A berendezés két sík 2E15 "Meteor" stabilizátorral van felszerelve , amely a függőleges síkban ± 1 ezer, a vízszintesben ± 3 stabilizációs pontosságot biztosított [33] . A látványt az ágyú-géppuska tartójával való merev kapcsolat révén stabilizálják. A későbbi kiadások T-62-esére a "Meteor M" vagy a "Meteor M1" stabilizátort telepítették, amelynek hasonló jellemzői voltak, de a lámpa helyett a tranzisztorokon az elektronika végrehajtása különbözött [19] . Ezenkívül van egy csavaros mechanizmust használó biztonsági kézi lövész meghajtó."

A Leopárd 1 olyan nyomi volt, hogy 1 világított a másik lőtt. Álló helyből 1200 méterig.
A T-62 önmagának világított 800 méterig, és az írás alapján nem kellet megállnia.....

 

[Negan]

73ban és 82ben halomra lőttek a T55/62 tankokat L7 loveggel.De meg a francia 105milis loveggel felszerelt Shermanok is.MNalaphk ja pedig a T55 volt......80as években még a 105milis DU sabot meg megfelelt.Kontakt 5tel felszerelt T72M viszont már a 120as sabot is megfogta szembol-de oldalról meg meg a régi ágyút sem

 

[dudi]

dudi​

Ezek alapján szerinted milyen előnnyel bírt egy T-64A-hoz képest?
Mert mire passzív infrát kapott meg normális löveg stabilizátort már T-72/80B-k rohangáltak a szovjet oldalon
A Leopárd 1 az A4-ig gyakorlatilag egy T-62 szintű harckocsi volt, kivéve a tűzerőt meg a páncél védelmet mert abban rosszabb volt

Eszembe nem jutna egy Leopard 1A4 helyett bármelyik szovjet harckocsiba ülni.
Lövegstabilizátor már a 60-as évek vége óta volt a Leopard 1-en a 70-es évek közepétől pedig passzív infra.

 

[fip7]

Eszembe nem jutna egy Leopard 1A4 helyett bármelyik szovjet harckocsiba ülni.
Lövegstabilizátor már a 60-as évek vége óta volt a Leopard 1-en a 70-es évek közepétől pedig passzív infra.

Olvasd el fentebb a beidézett szöveget. 1986-tól volt normális passzív infrájuk, odáig refiztek. És ha refiztek akkor a PK-nak kellet lőnie, állóhelyből.
Ráadásul saját magának nem is tudott megvilágítani....
Német szöveg, németek írták a saját német tankjukról.

 

[dudi]

T-62 esetén, érdemes össze hasonlítani a Leopárd 1-el :
"
Ahhoz, hogy egy ikertartót célpontra célozzunk közvetlen tüzeléskor , egy teleszkópos monokuláris csuklós TSh2B-41 irányzékot vagy későbbi kibocsátású gépeken a TShS-41U-t használnak [19] . A látvány változó nagyítású 3,5 × vagy 7 ×, ami látóteret biztosít, illetve 18 ° vagy 9 ° [28] . A látóteret közvetlen tüzelésre tervezték szubkáliberű lövedékekkel 4000 m-es távolságig, kumulatív lövedékeket - 3000 m-ig, koaxiális géppuskáktól pedig 2000 m-ig [29] . Távolságmérőa tartálynak nincs, de a látvány felszerelve egy skálával, amely meghatározza a hatótávolságot egy ismert magasságú célpontig - 2,7 méter ("tartály"). Éjszakai és gyenge fényviszonyok között történő felvételhez a tartályt elektro-optikai infravörös monokuláris periszkóp- irányzékkal ( TPN-1-41-11) látták el , amelynek nagyítása 5,5x és látómezeje 6 °. A látvány az infravörös szűrővel ellátott L-2G reflektorral való megvilágítás miatt működik , biztosítva ezzel az éjszakai látótávolságot 750-800 méterig [30] . Zárt helyzetből történő lövöldözéshez a T-62, mint más szovjet tankok, oldalsó szinttel és azimut indikátorral van felszerelve [19] .

A függőleges síkban történő párosított telepítés útmutatását elektrohidraulikus, a vízszintes - elektromechanikus hajtásokkal végzik [31] . A függőleges síkban a maximális szög -6 ° és + 16 ° között van. A célzási vezérlést úgy hajtják végre, hogy az ágyúkonzol vezérlőgombjait egyik vagy másik szögre nyomva tartják a gombot, amely meghatározza a célzási sebességet, amely függőlegesen 0,07 ° -tól 4,5 ° -ig, míg függőlegesen 0,07 ° -tól 4,5 ° -ig változhat. 16 ° a vízszintes síknál. A torony teljes fordulatát 22,5 másodperc alatt hajtják végre. A gomb elengedésekor a hajtásokat fékezésre állították át, hogy megakadályozzák a tehetetlenségi mozgás folytatását [32]... A parancsnok irányítási rendszere lehetővé tette számára, hogy egy gombnyomással a tornyot a parancsnok periszkópjának irányított forgásszögébe tolja. A berendezés két sík 2E15 "Meteor" stabilizátorral van felszerelve , amely a függőleges síkban ± 1 ezer, a vízszintesben ± 3 stabilizációs pontosságot biztosított [33] . A látványt az ágyú-géppuska tartójával való merev kapcsolat révén stabilizálják. A későbbi kiadások T-62-esére a "Meteor M" vagy a "Meteor M1" stabilizátort telepítették, amelynek hasonló jellemzői voltak, de a lámpa helyett a tranzisztorokon az elektronika végrehajtása különbözött [19] . Ezenkívül van egy csavaros mechanizmust használó biztonsági kézi lövész meghajtó."

A Leopárd 1 olyan nyomi volt, hogy 1 világított a másik lőtt. Álló helyből 1200 méterig.
A T-62 önmagának világított 800 méterig, és az írás alapján nem kellet megállnia.....

Miről beszelsz?Az első sorozat Leopard 1 a 60-as evek közepén(es folyamatosan modernizálták őket...),de 74-ben már A4-et gyártottak PERI R-12-vel meg digitális EMES 12A-val.El vagy tevedve Leopard 1 ügyben.

 

[Törölt tag]

Csak 1 fajta hunter killer képesseg van,mi mást értenél rajta?

Tégy úgy mintha hülyék lennénk és magyarázd el pontosan mit értesz alatta.

Ne legyél demagóg!Amin nem volt éjjellátó azon nem volt,bár kb a 60-as évek végétől minden Leopardon volt.
Igen annyira alap a T-55 óta az infra,hogy még a 80-as évek végén is csak maroknyi T-80-on volt hőkamera és ezzel együtt értelmezhető látótávolságú passzív éjjellátó.Mert ha hiszed ha nem az aktív éjjellátó az bizony több km-ről látszik az ellenség számára, de a szovjet harckocsik látótávja csupán 800 méter volt vele.Azaz kb öngyilkosság volt felkapcsolni a tűzharc megkezdése előtt(viszon anélkül csak 400 méter volt a látótáv,tehát éjszaka kb soha nem tudtak volna tűzharcot kezdeményezni a szovjet harckocsik és már annak is örülhettek,ha megteszik azt a szívességet a nyugatiak,hogy 800 méteren belülről lőnek rájuk)no meg közben is nagy hátrány volt.

Igen, a T55 óta alap az infra, és ennek a világon semmi köze nincs a markonyi T-80asra felszerelt Agavához.
Szerinted a nyugati hk-k on nem volt aktív infra, passzívval is elláttak 9999 méterre, és ha fel is kapcsolták az aktívot, akkor azt a szovjet hk-k nem is látták volna, vagy mi?
Azért kérdezem, mert ez nekem eddig nagyon úgy tűnik, hogy "aszondtam jobbvót, nem nyitok vitát, jobbvót!" szinten vagyunk.
Ja, és persze még mindig légüres térben van elképzelve a harc, gondolom szakasz szakasz ellen, minden támogatást nélkülözve.
Mert mondjuk ilyen alapvető támogatás lenne pl tüzérség által lőtt világítás is, amit már említettem itt hónapokkal ezelőtt is.

 

[LMzek 2.0]

Nekem --kicsit összegezve a véleményeket--, nem tűnik annyival jobbnak a NATO szárazföldi technika minősége, amennyit a VSz mennyiség ne tudott volna ellensúlyozni, még a NATO helis tankelhárítást is figyelembe véve!
...VSz-támadást feltételezve.