M
molnibalage
Guest
A lovegtabla és s fizika szerint meg nem.
Harckocsik harctéri alkalmazása
- Téma indítója boki
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
M
molnibalage
Guest
Nem. Csak értelmezni kéne, amit írt. Majd otthonról írok, hogy nekem mi jött le.Ezekszerint van még hová fejlődnie Molninak.....
F
Filter
Guest
Ne vedd élesre....
Iróniával írtam amit.
Akkor az első tesztek...
Páncél: 50mm vastag 34CrNiMo6+QT
Penetrátor: 3UBM8, wolfram-karbid, sebessége 1415m/s
Ez az első, hosszabb teszt. 1,2ms időtartamban futott, egy combos i7-esen ez 2 óra volt. Még nem volt olyan teszt, ami a lövedék teljesen átment az anyagon - ez még ilyen nyúlós rágógumi. Ha a teszt időtartamát kitolom mondjuk 3ms-re, akkor lehet teljesen át is megy, de ez alsó hangon 5-6 óra lett volna.
Íme a képek:
kiindulási állapot:
1,2ms után:
a páncél alapanyaga erőteljesen plasztikus módon viselkedik. Mivel a szimuláció nem futott le teljesen, így ez nem a "végső" deformált alak, viszont tisztán látszik, hogy az 50mm-es nagyszilárdságú anyagon vígan átment. A lövedék deformációja minimális, de nem ez volt a fő műsorszám most, hanem a páncél alapanyagának a modellezése.
a bemenet egy másik nézetből:
az alakváltozás eddig meglepően nagy. Hőmérséklet-szenzorokat nem tettem bele, viszont az anyagmodellt kibővítettem a hőtani jellemzőkkel is. A színek az alakváltozást jelképezik, ami nem kék, az gyakorlatilag már folyékony anyag.
Végül pedig egy összehasonlítás a valóságos fényképpel:
a "kitülemkedés" a vártnak megfelelő. Ez amiatt van, mert a páncélnak a lövedék mozgásirányával merőleges síkjában lévő méretei jóval nagyobbak, mint a lövedék átmérője. Emiatt feltételezhető, hogy a befogásként használt fix kényszer (transzlációs és rotációs elmozdulások gátoltak - ami egy valós, nagyobb méretű szerkezet esetében helytállóak), ez a fajta alakváltozás következik be.
A következő lépcsőfok a szimulációs idő kitolása lesz, majd ezután a további finomítások, majd a többrétegű páncél modellezése.
Közben írok egy szkriptet a légellenállásra - mert a légellenállás dolgozik. A következő időszakban sokat leszek úton, így inkább a programozási résszel fogok bíbelődni, meg az irodalom böngészésével.
Első blikkre, meg az eddigi energia-disszipációs számokból hajlok arra, hogy a 350mm RHA ezzel a lőszerrel leküzdhető - de ez még nem szentírás.
Páncél: 50mm vastag 34CrNiMo6+QT
Penetrátor: 3UBM8, wolfram-karbid, sebessége 1415m/s
Ez az első, hosszabb teszt. 1,2ms időtartamban futott, egy combos i7-esen ez 2 óra volt. Még nem volt olyan teszt, ami a lövedék teljesen átment az anyagon - ez még ilyen nyúlós rágógumi. Ha a teszt időtartamát kitolom mondjuk 3ms-re, akkor lehet teljesen át is megy, de ez alsó hangon 5-6 óra lett volna.
Íme a képek:
kiindulási állapot:
1,2ms után:
a páncél alapanyaga erőteljesen plasztikus módon viselkedik. Mivel a szimuláció nem futott le teljesen, így ez nem a "végső" deformált alak, viszont tisztán látszik, hogy az 50mm-es nagyszilárdságú anyagon vígan átment. A lövedék deformációja minimális, de nem ez volt a fő műsorszám most, hanem a páncél alapanyagának a modellezése.
a bemenet egy másik nézetből:
az alakváltozás eddig meglepően nagy. Hőmérséklet-szenzorokat nem tettem bele, viszont az anyagmodellt kibővítettem a hőtani jellemzőkkel is. A színek az alakváltozást jelképezik, ami nem kék, az gyakorlatilag már folyékony anyag.
Végül pedig egy összehasonlítás a valóságos fényképpel:
a "kitülemkedés" a vártnak megfelelő. Ez amiatt van, mert a páncélnak a lövedék mozgásirányával merőleges síkjában lévő méretei jóval nagyobbak, mint a lövedék átmérője. Emiatt feltételezhető, hogy a befogásként használt fix kényszer (transzlációs és rotációs elmozdulások gátoltak - ami egy valós, nagyobb méretű szerkezet esetében helytállóak), ez a fajta alakváltozás következik be.
A következő lépcsőfok a szimulációs idő kitolása lesz, majd ezután a további finomítások, majd a többrétegű páncél modellezése.
Közben írok egy szkriptet a légellenállásra - mert a légellenállás dolgozik. A következő időszakban sokat leszek úton, így inkább a programozási résszel fogok bíbelődni, meg az irodalom böngészésével.
Első blikkre, meg az eddigi energia-disszipációs számokból hajlok arra, hogy a 350mm RHA ezzel a lőszerrel leküzdhető - de ez még nem szentírás.
plusz, nem modelleztem bele az adiabatikus nyírást sem. Ez a jelenség amúgy a magyarázata annak, ha valamibe belelőnek merőlegesen, de a penetráció nem egy egyenes vonal mentén történik, hanem végül az út megtörik, ahogy az alábbi kép mutatja..Akkor az első tesztek...
Páncél: 50mm vastag 34CrNiMo6+QT
Penetrátor: 3UBM8, wolfram-karbid, sebessége 1415m/s
Ez az első, hosszabb teszt. 1,2ms időtartamban futott, egy combos i7-esen ez 2 óra volt. Még nem volt olyan teszt, ami a lövedék teljesen átment az anyagon - ez még ilyen nyúlós rágógumi. Ha a teszt időtartamát kitolom mondjuk 3ms-re, akkor lehet teljesen át is megy, de ez alsó hangon 5-6 óra lett volna.
Íme a képek:
kiindulási állapot:
1,2ms után:
a páncél alapanyaga erőteljesen plasztikus módon viselkedik. Mivel a szimuláció nem futott le teljesen, így ez nem a "végső" deformált alak, viszont tisztán látszik, hogy az 50mm-es nagyszilárdságú anyagon vígan átment. A lövedék deformációja minimális, de nem ez volt a fő műsorszám most, hanem a páncél alapanyagának a modellezése.
a bemenet egy másik nézetből:
az alakváltozás eddig meglepően nagy. Hőmérséklet-szenzorokat nem tettem bele, viszont az anyagmodellt kibővítettem a hőtani jellemzőkkel is. A színek az alakváltozást jelképezik, ami nem kék, az gyakorlatilag már folyékony anyag.
Végül pedig egy összehasonlítás a valóságos fényképpel:
a "kitülemkedés" a vártnak megfelelő. Ez amiatt van, mert a páncélnak a lövedék mozgásirányával merőleges síkjában lévő méretei jóval nagyobbak, mint a lövedék átmérője. Emiatt feltételezhető, hogy a befogásként használt fix kényszer (transzlációs és rotációs elmozdulások gátoltak - ami egy valós, nagyobb méretű szerkezet esetében helytállóak), ez a fajta alakváltozás következik be.
A következő lépcsőfok a szimulációs idő kitolása lesz, majd ezután a további finomítások, majd a többrétegű páncél modellezése.
Közben írok egy szkriptet a légellenállásra - mert a légellenállás dolgozik. A következő időszakban sokat leszek úton, így inkább a programozási résszel fogok bíbelődni, meg az irodalom böngészésével.
Első blikkre, meg az eddigi energia-disszipációs számokból hajlok arra, hogy a 350mm RHA ezzel a lőszerrel leküzdhető - de ez még nem szentírás.
Ennek a magyarázata, hogy a nagyon gyors alakváltozás az anyagban - jobban mondva az anyag anyagszerkezeti szintjén - súrlódássá alakul, majd hővé alakul. Mivel ez egy tranziens folyamat, időt igényel, ahogy a penetrátor halad előre az anyagban, úgy ad egyre több hőt át az anyagnak. Ahogy az anyagot nyomja maga előtt, a hőátadás a tér minden irányába végbemegy.
Az tolt anyagrész előtti anyag is egyre melegebb lesz, így egyre jobban lágyul ki, egyre kevésbé képes ellenállni ennek a nyomófeszültségnek - ami lényegében egy folyadéknyomás. A páncél penetrációja igazából ezen a ponton már nem is klasszikus szilárdságtan, hanem hidrodinamika - ebben nem vagyok (még) annyira otthon. A penetrátor eleje a meleg folyadékban van, a másik vége meg a hidegebb anyagrészben, így a penetrátor befeszül, keletkezik a penetrátor elején egy lefelé mutató erőhatás, így az ábrán sárga szaggatott vonallal jelölt irányban megy tovább.
Ha az adiabatikus nyírás nélkül modellezünk, akkor a piros vonalat kapjuk meg. Szerintem ezzel akár a magyar nyelvű wiki-s szócikket is megírhattam volna ehhez a jelenséghez...
M
molnibalage
Guest
Nos. Az egész írás totál városi legendának tűnik.Itt azt állítják, hogy a 105mm L55 M68A1 álgyú amit az Abramsok használtak, képes volt 5400 méteren pontos találatra.
"Amikor beléptem a hadseregbe, az M-60A1 harckocsit a 105 mm-es fegyverrel maximálisan 4400 méteres hatótávolságra értékelték; ami a távolságmérő tárcsáján a maximális érték volt. De a fegyver fenomenálisan pontos volt. Az első lövéskor rendszeresen eltaláltam a tank célpontokat 5400 méteres távolságon. Használtam a lőtáblázatot, a távmérőben lévő mil skálát, és felülbíráltam a szervomechanikus „számítógépet”."
Unmatched Superiority 105mm Tank Gun - Arthur Alphin - Firearms & Ballistics Expert
Through the 1970’s to the 1990’s, the automatic assumption, within the US Department of Defense, was that the M-60 family of tanks; and its 105mm tank gun, were obsolete and had to be replaced. For the purpose of this entry to the Bustle Rack, let us analyze the gun only. We can leave the design …arthuralphin.com
Now let us discuss accuracy. The 120mm gun is a smoothbore. this means that it has no rifling (see essay on spin stabilization). So the only way to keep subsequent shots exiting the barrel the same way is by the crush fit of the projectile in the bore. And that never works because gravity has the cartridge sitting in the low point of the chamber at the moment of discharge. Thus the current doctrine is that the maximum effective range is 1,500 meters. And, truthfully, that is it. The error from one shot to the next, is so large that one cannot hit an enemy tank at much beyond 1,500 meters
Nos, itt azt írja, hogy mivel nem huzagolt a cső, akkora a lövedék szórása, ami két lövés között akkora szórást okoz, hogy két lövés közötti eltérés hk méretnél nagyobb. Hát, ez vagy igaz vagy nem. Kéne nem huzagolt csőre is adat.
Viszont azt is huzagolt löveg, pont amiről az írás szól. És nem egy pontról, ez szép mért adatsor az, ha jól értem.
Tehát az szórásbeli eltérést nem okozhatja az, hogy huzagolt / nem huzagolt a löveg.
Jó reggelt én azt látom, hogy az L7A1 ugyanaz a család, mint amiről a cikk és a lőelemek beszélnek a @Hpasp átal linkelt táblázatban.
Sőt, ez véletlenül nem ugyanaz a löveg...?
L7A1 az nem M68A1? Csak más a típusjelzés, de a műszaki tartalom nem ugyanaz?
It was normal, when zeroing the tank at 1,200 meters, to fire a 3 shot group that could be covered with one’s hat.
Such accuracy means that all the holes are well within a 50 centimeter circle at over 5,000 meters.
5000 km távolságból a teljes szóráskép 50 cm?
És ezt ki hiszi el?
Mert táblázatban, ha a kisebb 13 cm-es érték a CEP, akkor is a teljes szóráskép ennek kb. a négyszerese. Az az 50 cm.
Nem 5000 méteren.
Ö-T-S-Z-Á-Z-O-N.
Azt még el is hiszem, hogy 50 cm-es átmérőbe ment az összes lövés 500 méterről.
De hogy 5000 méterről?
Ki néz ekkora hülyének és kit?
Én annak a mért adatnak hiszek és a matematikai modellnek, amiről tudom, hogy a AAA-nél is működött.
Egy ilyen nem is tudom minek nevezzem anektodának meg semmiféle hitelt nem tudok adni.
Vagy akkor sürgősen magyarázza meg, hogy a M68A1 szórása miért kisebb vagy 10-20- szorosan az L7A1-hez képet...?
Ez román népmese a szarabb fajtából.
Most akkor írjak ide...?
Contact/Rates - Arthur Alphin - Firearms & Ballistics Expert
ARTHUR B. ALPHIN EXPERT IN DESIGN, MANUFACTURE & EMPLOYMENT OF FIREARMS & AMMUNITION Preferred method: Cell 406.579.8130 Office: 406.219.2341 Fax: 406.219.3887 48 Connor Drive Bozeman, MT 59718 Rates and Working Procedures Rates I charge $250.00 per hour and bill to the nearest minute. This rate...
arthuralphin.com
Bocsánat, én ezt nem hiszem el. Mert, ha ennyire pontos lenne egy löveg, akkor a tűzvezetéssel valóban nem kéne sokat szarakodni.
De pont azért kell, mert a lövegek szórása miatt, ha pontosan céloz is egy hk, akkor is az a realitás, hogy 1500 méter felett akkor sem lesz garantált a találat. Ezért, ha sikerül majdnem pontosan azonos pontossággal a célon vagy mozgó cél esetén annak számított helyére célozni, na akkor lehet a sikerben reménykedni. Egyébként meg marad a vaktában lövöldözés.
Az egész cikk kicsit a "régen minden jobb volt" felütésűnek tűnik, ami mintha vért pisálva erőlködne annak bizonyításán, hogy egy ősrégi löveg miért is nem avult el.
Az volt a kérdés, hogy ha random helyre állok, hány százalék esélyem van rá, hogy 1,5km-re ellőjjek.
Mindenki ott fog harcolni, ahol az ellenség lesz.
A szíriai háborúban is bementek a tankok a városba, mert be kellett menniük.
Ha csak arra gondolok, hogy mondjuk a szomszédos települések felé hol van olyan terület, ahol a fasoroktól, cserjésektől 1km-nél távolabbról lehet látni (mondjuk egy 2,5m teljes magasságújárművet, hát egy sem jut eszembe. Amúgy Alföld.
M
molnibalage
Guest
@ozymandias
Rá tudnál nézni erre, hogy akkor az a két szórás érték, akkor mi a búbánatot jelent?
Mondjuk, ha kisebb érték is lenne a CEP, akkor is szerintem úgy zavaros, amit az M68A-ről idéztek be, ahogy van.
Fizikai képtelenség. Ilyen nincs.
T
Törölt tag
Guest
Akkor az első tesztek...
Páncél: 50mm vastag 34CrNiMo6+QT
Penetrátor: 3UBM8, wolfram-karbid, sebessége 1415m/s
Ez az első, hosszabb teszt. 1,2ms időtartamban futott, egy combos i7-esen ez 2 óra volt. Még nem volt olyan teszt, ami a lövedék teljesen átment az anyagon - ez még ilyen nyúlós rágógumi. Ha a teszt időtartamát kitolom mondjuk 3ms-re, akkor lehet teljesen át is megy, de ez alsó hangon 5-6 óra lett volna.
Íme a képek:
kiindulási állapot:
1,2ms után:
a páncél alapanyaga erőteljesen plasztikus módon viselkedik. Mivel a szimuláció nem futott le teljesen, így ez nem a "végső" deformált alak, viszont tisztán látszik, hogy az 50mm-es nagyszilárdságú anyagon vígan átment. A lövedék deformációja minimális, de nem ez volt a fő műsorszám most, hanem a páncél alapanyagának a modellezése.
a bemenet egy másik nézetből:
az alakváltozás eddig meglepően nagy. Hőmérséklet-szenzorokat nem tettem bele, viszont az anyagmodellt kibővítettem a hőtani jellemzőkkel is. A színek az alakváltozást jelképezik, ami nem kék, az gyakorlatilag már folyékony anyag.
Végül pedig egy összehasonlítás a valóságos fényképpel:
a "kitülemkedés" a vártnak megfelelő. Ez amiatt van, mert a páncélnak a lövedék mozgásirányával merőleges síkjában lévő méretei jóval nagyobbak, mint a lövedék átmérője. Emiatt feltételezhető, hogy a befogásként használt fix kényszer (transzlációs és rotációs elmozdulások gátoltak - ami egy valós, nagyobb méretű szerkezet esetében helytállóak), ez a fajta alakváltozás következik be.
A következő lépcsőfok a szimulációs idő kitolása lesz, majd ezután a további finomítások, majd a többrétegű páncél modellezése.
Közben írok egy szkriptet a légellenállásra - mert a légellenállás dolgozik. A következő időszakban sokat leszek úton, így inkább a programozási résszel fogok bíbelődni, meg az irodalom böngészésével.
Első blikkre, meg az eddigi energia-disszipációs számokból hajlok arra, hogy a 350mm RHA ezzel a lőszerrel leküzdhető - de ez még nem szentírás.
A lenti "NII stali" táblázat szerint a BM8 135mm-t átüt még 750m/s sebességgel is.
Random helyekről is messzire tudsz lőni.Menj ki az alföldön egy falu határába mássz fel valamire ami 2 m magas és rájössz.
Pont erről beszélek,az ellenség is optimális helyen lesz,senki nem hülye
el is hiszem, 50mm-es anyagon 38%-os kinetikai veszteség volt a butított modellen is. Adiabatikus nyírással szerintem lesz 45%, de így is simán átvitte, és ahogy egyre jobban terjed az anyagban a hő, úgy lesz anyag ellenállása egyre kisebb.A lenti "NII stali" táblázat szerint a BM8 135mm-t átüt még 750m/s sebességgel is.
A sima biliacél szobahőmérsékleten 355MPa folyáshatárú, 580fokon 26MPa, nagyszilárdságú anyagnál még nagyobb az arány (ezért nem nagyon szokás hegesztgetni őket...)
A wolfram-karbid (WC) meg eléggé bírja a hőt - ez szerszámacél. Forgácsolásnál a forgácstőben vígan van 600-800 fokos hőmérséklet, vagy még ennél is nagyobb (ezt lehet látni a forgácson a különböző futtatási színekből...) és egy ilyen környezetben a WC lapkák 20-30 órákat elmennek. Ha ezt tovább ötvözik kobalttal (Co), vanádiummal (Mo) - esetleg bórral (B), meg esetleg értenek a hőkezeléshez meg a szekunder kiválásokhoz, akkor abból nagyon brutális cuccot lehet kihozni.
Ivánék ebben úttörők voltak már elég korán.
T
Törölt tag
Guest
Feltéve ha nato katona, mert ha VSZ katona, akkor egyértelmű, hogy semmilyen terepfedezéket nem fog használni, leparkol az oldalát mutatva a nato tankoknak, és hagyja hogy kilőjék.
Ug,anazok a fegyverek,ugyanazok lesznek az optimális helyek is.
sóhaj..
ja. kár hogy nem olvasnak téged a Negevben. Mondom, feladat, adott esetre felkészülve, a 3500-4000 méterről leadott (lőtéri) találat vizsgafeladat. De: itt minden hk-ban ott feltöltve a 10 centis pontosságú digitális terepmodell, élő adatkapcsolat, etc, A hk a hálózat egy eleme elsősorban, nem csak önálló harceszköz.
8,8 cm KwK 43 L/71 lőtáblázat páncélgránáttal.
8. osztlopban (Trefferprozente...) egy 2,5 x 2 m célba csapódó lövedékek százaléka.
3600 méteren a páncélgránátok 50%-a a célba csapódik (jó minőségű) lőszerrel.
(zárójelben ugyezen távolságon 16%, ami gyengébb minőségűnek várt "háborús" tömegyártott lőszerre van értelmezve től várt találati arány - itt az 50%-os szórás dupláját feltételezték, de 50%-os találati arányt még gyenge minőségű háborús gyártású lőszerttől is elvártak 1800 méteren).
8. osztlopban (Trefferprozente...) egy 2,5 x 2 m célba csapódó lövedékek százaléka.
3600 méteren a páncélgránátok 50%-a a célba csapódik (jó minőségű) lőszerrel.
(zárójelben ugyezen távolságon 16%, ami gyengébb minőségűnek várt "háborús" tömegyártott lőszerre van értelmezve től várt találati arány - itt az 50%-os szórás dupláját feltételezték, de 50%-os találati arányt még gyenge minőségű háborús gyártású lőszerttől is elvártak 1800 méteren).
F
Filter
Guest
Mindennel egyetértek amit írsz...de...
Időzavarban vagy. 60-70-es évekről van szó.
És igen,ma 2021-ben 4km a max.
Eddig is ezt magyaráztam.
73- ban az 5km sci-fi volt. Ma is az....
M
molnibalage
Guest
Ez is pontosan azt igazolja, amit én mondtam.8,8 cm KwK 43 L/71 lőtáblázat páncélgránáttal.
8. osztlopban (Trefferprozente...) egy 2,5 x 2 m célba csapódó lövedékek százaléka.
3600 méteren a páncélgránátok 50%-a a célba csapódik (jó minőségű) lőszerrel.
(zárójelben ugyezen távolságon 16%, ami gyengébb minőségűnek várt "háborús" tömegyártott lőszerre van értelmezve től várt találati arány - itt az 50%-os szórás dupláját feltételezték, de 50%-os találati arányt még gyenge minőségű háborús gyártású lőszerttől is elvártak 1800 méteren).
Az, hogy 5000 méterről az M68A1 az 50 cm-es körbe lőtt bele 100% aránnyal az mese.
Ilyen nincs. Ez alig tér el a @Hpasp által betett lőtáblázattól a nagy összképet nézve.
Egy ilyen tábla reális CEP adatát kinyerve a számoló táblázatom elég reális eredményt ad.
1500-2000 méter felett a cél nagyságától függően tökéletes tűzvezetéssel is a siker esélye esetleges.
Ezért kell a tűzvezetés és magas RoF.
Mert valszám nyelvén ez az egy siker esélye * próbálkozás száma ---> mennyi az esély 1,2,3,4,5 lövés után az egy siker esélyével.
Szovjet 122mm-es D-25 harckocsiágyú éleslövészeti eredményei, 2000 méterről.
A lövedékek 50%-a egy 90 cm sugarú, 100% egy 129 cm sugarú körön belül csapódik be.
A lövedékek 50%-a egy 90 cm sugarú, 100% egy 129 cm sugarú körön belül csapódik be.