Harckocsik harctéri alkalmazása

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 780
18 055
113
Várj, akkor az első szám a szórásközép pontatlansága és a második ehhez képest a másik a szórás mértéke?
Mert ez alapján aki tényleg elhiszi azt, hogy 1500 méteres pontosan lőttek a második vh alatt, azon csak mosolyogni tudok.
Nem értem, hogy páran miért nem tudják szétválasztani, hogy a lövegcső pontosságának semmi köze a tűzvezetés + cső + humán faktorhoz.
ez szerintem ez lesz, hiszen belegondolunk, van magának a lövegnek - mint cső, meg van a beállításhoz használt mechanikának is egy pontatlansága.

Ha egy beállítással - fixen egy sorozatot, akkor abba benne lesz a szóráskép. Ebben benne van a cső, a lőszer hatása, ami változik. A cső kopik, a lőszerekben a robbanóanyag tömege/összetétele, a lőszer mérete, tömege, felületi érdessége is egy +/- kérdés.

Aztán van a mechanika, mi, hogyan sikerült a gyártás során, mennyire kopik (pl. akkoriban a fogaskerekeknél és tengelyeknél mezei martenzites acélt használtak, amit simán, vízben edzettek le. Ahhoz, hogy a tengely jól edzhető legyen, kell alsó hangon 0,4%-nyi karbon, a nagyobb méretű cuccoknál - pl. fogaskoszorú - még több. Ez azt jelenti, hogy az edzéskor ha csak vízben hűtötték, akkor a martenzites átalakulás nem ment végbe, maradt vissza ausztenit. Ez is át tud alakulni, csak idő kell hozzá, adott esetben 1-2 év. Ez az átalakulás kb. 4-5%-nyi térfogatváltozással jár. Ez nem a pontosság irányába hat. Egy orosz tél - a huzamosabb ideig mínusz hőmérséklettel ezt csak gyorsította...)

Aztán ott a holtjáték, a kopás, a por, nem hiszem, hogy olyan minőségű tömítéseket tudtak akkoriban, mint ma. Plusz hadi termelés, utcáról beállított emberekkel, kézzel, esztergapadon. El tudom képzelni, hogy az Ural-on túl hányan problémáztak azon, hogy mennyi a foggyalúnak a kopása. Csinálták az előírt darabszámot, vagy a jön a szabotőr plecsni..

És akkor ez csak a harckocsin belüli változó, sehol a szél, a pára, a külső hőmérséklet. Nekem is furcsának hat az ilyen szintű tökéletesség - figyelembe véve, hogy mennyi lehetséges faktor van és azoknak milyen széles tartományban változhat az értéke. A nagy számok alapján nem vitatom, hogy nem történt nagy távolságról kilövés - noha elsőre furcsának hathat, vagy képtelenség. Elképzelhető, de nem rendszer szinten és reprodukálható módon.
 
M

molnibalage

Guest
szerintem ez az lehet, hogy az első esetben kiválasztották a találati középpontot. Fogták az összes lövést és kikeresték a középpontot (ez olyan Descartes-KR, ahol az egymással átellenben lévő negyedekben a találatok száma azonos. Pl. az első és a harmadik negyedben van 3 találat és a második és a negyedikben egyaránt 2), majd ettől az így meghatározott ponthoz képest a szórás 500 méteren lett a 0,13 méter. Itt azt hivatottak leírni, hogy a célzás hibás, de legalább a lőkép nagyjából azonos (relatív pontosság)

A második meg a valós cél középpontja és a leadott x lövés ehhez képest hol van. Itt meg leírták, hogy az abszolút célhoz képest hol vannak 50%-ban (abszolút pontosság)

A robotoknál is így adják meg a pontosságot. Van az ismétlési pontosság (relatív pontosság) és az abszolút pontosság.
Viszont akkor nézzük meg újra ezt a táblázatot.
Érdekes, hogy totál szimmetrikus a célzási hiba X, Y és a szórás is?
Viszont mivel X,Y koordináta van megadva akkor ezt hogyan kéne értelmezni..?

1500 méteren akkor a +/- 1,2 méter szórás és a kb. 1/3-ad akkora szórásközép hiba ezt jelentené?
Mert akkor egy kb. nagyobb méretű jenki hk ellen is ilyen átfedések mellett ki az, aki szerint 1500 méteren az első találat 50% esélye a rossz egy T-62-vel...?
Mert ebbe a zónába is csak 50%-a esik a találatoknak.

De ezzel az adatsorral se tudok nagyon mit kezdeni, ami egy alapvetően sugárparaméteres rendszernél derékszögű koordináta-rendszert használt .
Én így az ebbe berajzolható kör sugarával számoltam.

A német 2,5x2 méteres lőlapnál is mivel az egyik paraméter kisebb, a másikat kis hibával el lehet dobni és akkor lehet a kettő közti méret sugarát nézni célnak, az eredmény kb. ugyanaz lesz.

Q99CRfd.png



Nézzük már hogy hogyan és mire tüzeltek.

Test 9 : First round hit probability (@1600m; target: 2,3x2,3m still).
Test 10 : Firing on the move on fix target (40km/h; @1000-1200m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 11 : Evaluation of the precision on still target (still; @2000m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 12 : Evaluation of the precision of firing on the move on still targets (40km/h; same conditions as before).
Test 13 : Probability of first round hit by night (still; @1000m; target : 2,3x2,3m 1 APFSDS).
Test 14 : Probability of first round hit on the move by night on still target (40km/h; same).
Test 15 : Evaluation of the precision on still targets by night (still; @1500m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 16 : Evaluation of the precision of firing on the move by night on still targets (40km/h; same).
Test 17 : Probability of first round hit on moving targets (still; @1000m; target : 2,3x4,6m 20-30km/h 1 APFSDS).
Test 18 : Probability of first round hit on the move on moving target (40km/h; @1000-1200m; same).
Test 19 : Evaluation of the precision on moving targets (still; @1500m; target : 2,3x4,6m 20-30km/h; 10 APFSDS).
Test 20 : Evaluation of the precision of firing on the move on still targets (40km/h; @1500-1700m; same).


A moving target esetén tessék csak a cél méretét megnézni. Izé...
Minden lőtáv 1500 méter vagy inkább 1000-1200 méter. Mert itt lehet a tűzvezetés pontosságát kiértékelni.

Miért? Mert a matek a barátunk azért.
Ha fegyver szórása a cél mérete alatt marad, akkor ha azt a célpont közepén vagy számolt találkozási ponton tartod, akkor el fogja találni.
Ha brutálisan alacsonya találati arány, akkor vagy a tűzvezetés vagy a löveg szórása nem igaz vagy egyik sem. És a löveg szórása ami igen jól mérhető és elvileg (dokumentált). Tehát, ha van egy adott pontosságú löveged és folyton mellélő ott, ahol a szórása számottevően a cél mérete alatt van, akkor azt jelenti, hogy a célzás a szar.

A problémám az, hogy CEP értéknek véve 0 hibával a L7A1 táblázatban szereplő értékeket nem jön ki a matek.
Mert azzal nem lesz 17/20 meg ilyen találati arány egy 2,3x2,3 méteres lőlapra sem 1000 méterről sem.
Mert a teljes szóráskép messze a lőlap mérete feletti.

Fogalmazzunk úgy, hogy egyre inkább értelmezési probléma az akkor, hogy mi a szórás.
A legjobb eddig @Kurfürst szovjet lőlapja, mert az megfelelő koordináta-rendszerben van.

Szovjet 122mm-es D-25 harckocsiágyú éleslövészeti eredményei, 2000 méterről.
A lövedékek 50%-a egy 90 cm sugarú, 100% egy 129 cm sugarú körön belül csapódik be.
Csak ez az L7A1-hez képest miért ilyen kicsi? Ezt is magyarázza meg már valaki...
2000 méternél ott a 50%-os értéknél 1,6 és 1,6 érték van.
Ez még a négyzetbe rajzolt kör esetén is 160 cm. A 90-nek majdnem duplája...
Ez lenne a fejlődés...?

Egyre nagyobb a zavar.
Használjuk akkor a L7A1 és szovjet D22-őt.
A L7-azt látjuk, hogy lineáris a szórás 500 méterhez képest még 1000, 1500 és 2000 méterig is.
A AAA cikkből látszik, hogy ez addig van, ameddig a lövedék nem lassult le nagyon. Még egy szutyok 23 mm-es lövedéknél is a lineáris tartomány 1000 méterig simán jó modell.

PVlK8g5.png

Na, akkor ezzel a D22 2000 méteren 90 cm CEP-je 1000 méteren 45 cm és 1500 méteren a kettő között 67 cm.

A számoló táblázatom R = 1,3 méteres célra:

2000 méternél 35% találati arány
1500 méternél 57% találati arány
1000 méternél 90% találati arány

Na, nézzük ez a TARDOC-hoz.

2000 méternél 25% találati arány
1500 méternél 50% találati arány
1000 méternél 82% találati arány

Ha engem kérdezel az adatok szűkössége, nem a T-62 lövegéről vett adat, de a táblázat modellje és a D22 CEP-jével ennyire pontosan hozza az arányokat. Az eltérés abból ered, hogy nem a löveg pontossága a rendszer pontossága.

A jelleg bizony pontosan az, amit a TARDOC mutat. @Kurfürst, nincs itt semmiféle "bűzlés".

Csak az átlagember nem érzi jól az arányokat még egyszerűen normál eloszlással sem, nemhogy a kettőssel. Ennyi.
De ezért mérnökök tevezik a dolgokat, akik értik ezeket. :)

De, ha szerzel T-62 lövegére is értelmezhető adatokat, akkor arra is számolhatok és lehet belőle mini cikk vagy f*szomtudja.
A modellem alapján az L7A1 adatait nem értem. Ha ilyen pontosak lennének a mai lövegek, akkor a görög teszten látható találati arányok nem jöjjének ki. Sokkal kisebb kéne.
2021-05-08-09-14-41-Window.jpg



Egy biztos. A jenki fickó 5000 méter 50 centibe lövés nettó marhaság. Egész egyszerűen nem értem, hogy mi szülte azt az írást.
 

bel

Well-Known Member
2020. augusztus 24.
1 982
4 861
113
Éjszaka meg szakaszonként volt egy db infraszűrős kézi távcsövük,azzal a pk nézte,hogy hol világitanak az arabok infralámpái,és irányszöget adott.Világitó lövedéket lőttek,majd adig volt idejük célozni és lőni,mig az világitott-ugyanis nem volt a tankjaiknak semmilyen éjjellátó műszere....Ha meg kifogytak a világitógránátokbol,becsapódás utáni tűzvezetés egy kézitávcsővel.....
Szia,

Ez szerintem eleg jol leirja azt is, hogy lehet jol tuzet vezetni 1200 m-re egy 800 m hatotavolsagu infra iranyzekkal. :)
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
51 076
85 920
113
Az általunk ,most tárgyalt időszakban igen....
Ma már más a helyzet.
Ma se nagyon talalsz el tüzérdeggel megosztott iranyzással mozgó célt.Az okos gránátok bár képesek"manőverezni",de ez nem azt jelenti,hogy kepea vagy velük mozgó célt eltalálni.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
T

Törölt tag 1945

Guest
Viszont akkor nézzük meg újra ezt a táblázatot.
Érdekes, hogy totál szimmetrikus a célzási hiba X, Y és a szórás is?
Viszont mivel X,Y koordináta van megadva akkor ezt hogyan kéne értelmezni..?

1500 méteren akkor a +/- 1,2 méter szórás és a kb. 1/3-ad akkora szórásközép hiba ezt jelentené?
Mert akkor egy kb. nagyobb méretű jenki hk ellen is ilyen átfedések mellett ki az, aki szerint 1500 méteren az első találat 50% esélye a rossz egy T-62-vel...?
Mert ebbe a zónába is csak 50%-a esik a találatoknak.

De ezzel az adatsorral se tudok nagyon mit kezdeni, ami egy alapvetően sugárparaméteres rendszernél derékszögű koordináta-rendszert használt .
Én így az ebbe berajzolható kör sugarával számoltam.

A német 2,5x2 méteres lőlapnál is mivel az egyik paraméter kisebb, a másikat kis hibával el lehet dobni és akkor lehet a kettő közti méret sugarát nézni célnak, az eredmény kb. ugyanaz lesz.

Q99CRfd.png



Nézzük már hogy hogyan és mire tüzeltek.

Test 9 : First round hit probability (@1600m; target: 2,3x2,3m still).
Test 10 : Firing on the move on fix target (40km/h; @1000-1200m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 11 : Evaluation of the precision on still target (still; @2000m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 12 : Evaluation of the precision of firing on the move on still targets (40km/h; same conditions as before).
Test 13 : Probability of first round hit by night (still; @1000m; target : 2,3x2,3m 1 APFSDS).
Test 14 : Probability of first round hit on the move by night on still target (40km/h; same).
Test 15 : Evaluation of the precision on still targets by night (still; @1500m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 16 : Evaluation of the precision of firing on the move by night on still targets (40km/h; same).
Test 17 : Probability of first round hit on moving targets (still; @1000m; target : 2,3x4,6m 20-30km/h 1 APFSDS).
Test 18 : Probability of first round hit on the move on moving target (40km/h; @1000-1200m; same).
Test 19 : Evaluation of the precision on moving targets (still; @1500m; target : 2,3x4,6m 20-30km/h; 10 APFSDS).
Test 20 : Evaluation of the precision of firing on the move on still targets (40km/h; @1500-1700m; same).


A moving target esetén tessék csak a cél méretét megnézni. Izé...
Minden lőtáv 1500 méter vagy inkább 1000-1200 méter. Mert itt lehet a tűzvezetés pontosságát kiértékelni.

Miért? Mert a matek a barátunk azért.
Ha fegyver szórása a cél mérete alatt marad, akkor ha azt a célpont közepén vagy számolt találkozási ponton tartod, akkor el fogja találni.
Ha brutálisan alacsonya találati arány, akkor vagy a tűzvezetés vagy a löveg szórása nem igaz vagy egyik sem. És a löveg szórása ami igen jól mérhető és elvileg (dokumentált). Tehát, ha van egy adott pontosságú löveged és folyton mellélő ott, ahol a szórása számottevően a cél mérete alatt van, akkor azt jelenti, hogy a célzás a szar.

A problémám az, hogy CEP értéknek véve 0 hibával a L7A1 táblázatban szereplő értékeket nem jön ki a matek.
Mert azzal nem lesz 17/20 meg ilyen találati arány egy 2,3x2,3 méteres lőlapra sem 1000 méterről sem.
Mert a teljes szóráskép messze a lőlap mérete feletti.

Fogalmazzunk úgy, hogy egyre inkább értelmezési probléma az akkor, hogy mi a szórás.
A legjobb eddig @Kurfürst szovjet lőlapja, mert az megfelelő koordináta-rendszerben van.


Csak ez az L7A1-hez képest miért ilyen kicsi? Ezt is magyarázza meg már valaki...
2000 méternél ott a 50%-os értéknél 1,6 és 1,6 érték van.
Ez még a négyzetbe rajzolt kör esetén is 160 cm. A 90-nek majdnem duplája...
Ez lenne a fejlődés...?

Egyre nagyobb a zavar.
Használjuk akkor a L7A1 és szovjet D22-őt.
A L7-azt látjuk, hogy lineáris a szórás 500 méterhez képest még 1000, 1500 és 2000 méterig is.
A AAA cikkből látszik, hogy ez addig van, ameddig a lövedék nem lassult le nagyon. Még egy szutyok 23 mm-es lövedéknél is a lineáris tartomány 1000 méterig simán jó modell.

PVlK8g5.png

Na, akkor ezzel a D22 2000 méteren 90 cm CEP-je 1000 méteren 45 cm és 1500 méteren a kettő között 67 cm.

A számoló táblázatom R = 1,3 méteres célra:

2000 méternél 35% találati arány
1500 méternél 57% találati arány
1000 méternél 90% találati arány

Na, nézzük ez a TARDOC-hoz.

2000 méternél 25% találati arány
1500 méternél 50% találati arány
1000 méternél 82% találati arány

Ha engem kérdezel az adatok szűkössége, nem a T-62 lövegéről vett adat, de a táblázat modellje és a D22 CEP-jével ennyire pontosan hozza az arányokat. Az eltérés abból ered, hogy nem a löveg pontossága a rendszer pontossága.

A jelleg bizony pontosan az, amit a TARDOC mutat. @Kurfürst, nincs itt semmiféle "bűzlés".

Csak az átlagember nem érzi jól az arányokat még egyszerűen normál eloszlással sem, nemhogy a kettőssel. Ennyi.
De ezért mérnökök tevezik a dolgokat, akik értik ezeket. :)

De, ha szerzel T-62 lövegére is értelmezhető adatokat, akkor arra is számolhatok és lehet belőle mini cikk vagy f*szomtudja.
A modellem alapján az L7A1 adatait nem értem. Ha ilyen pontosak lennének a mai lövegek, akkor a görög teszten látható találati arányok nem jöjjének ki. Sokkal kisebb kéne.
2021-05-08-09-14-41-Window.jpg



Egy biztos. A jenki fickó 5000 méter 50 centibe lövés nettó marhaság. Egész egyszerűen nem értem, hogy mi szülte azt az írást.

Some food for thought...
("Performance of Chrome-Plated 105mm M68 Gun Tubes with Discarding Sabot Ammunition")
:cool:
 
M

molnibalage

Guest
A fenti TARDOC számításhoz.
Viszonylag kis mintán csináltam a számítást és a CEP értéke nem fix a modell miatt, hanem valójában az változik egy picit.
Nagyon jobban kihegyezve még pontosabb számot kaptam 2000 méterre, közelebb a TARCOD-hoz. Kis távolságnál becsüli felül a TARDOC-ot a modellem.

Röviden, szerintem az diagram jól mutatja a valóságon.
Nem bűzlik, kicsit sem.
 
  • Tetszik
Reactions: Törölt tag 4082
F

Filter

Guest
Ma se nagyon talalsz el tüzérdeggel megosztott iranyzással mozgó célt.Az okos gránátok bár képesek"manőverezni",de ez nem azt jelenti,hogy kepea vagy velük mozgó célt eltalálni.
Igen vannak korlátok. A már említett 30km/h az egyik. Mozgásirány ad lehetőséget a játékra, de nem számottevően.
Viszont fix célok esetében (Nem mozog,vagy akár fedezékben is) csemege a tüzérségnek,alap/ buta ,lövedékek esetében is.
A JFO rálátása a kulcs.
 
M

molnibalage

Guest
Some food for thought...
("Performance of Chrome-Plated 105mm M68 Gun Tubes with Discarding Sabot Ammunition")
:cool:
Aztakurva. Itt mil-ben a szórás.
Mivel 2000 méterig lineárisnak tűnik, ez használható.
Ez alapján a fickó 5000 méteren 50 centis körbe lövés nettó marhaság.

Tényleg nincs időm most értelmezni, de 0.38 mil volt a legjobb, de ennél mintha több lenne az, ami kéne.
Ez 1000 méteren 38 centis sugár. Nem 5000-en 100%. Ez a CEP 1000 méteren.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
51 076
85 920
113
Igen vannak korlátok. A már említett 30km/h az egyik. Mozgásirány ad lehetőséget a játékra, de nem számottevően.
Viszont fix célok esetében (Nem mozog,vagy akár fedezékben is) csemege a tüzérségnek,alap/ buta ,lövedékek esetében is.
A JFO rálátása a kulcs.
Alap buta lövedékkel a tüzérség max zavarást tud lőni harckocsikra.Nincs olyan tüzérség vs harckocsi viszonylatban,hogy hagyomanyos gránáttal hatástüzet lőjön a tüzerség.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 946
34 997
113

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 780
18 055
113
Viszont akkor nézzük meg újra ezt a táblázatot.
Érdekes, hogy totál szimmetrikus a célzási hiba X, Y és a szórás is?
Viszont mivel X,Y koordináta van megadva akkor ezt hogyan kéne értelmezni..?

1500 méteren akkor a +/- 1,2 méter szórás és a kb. 1/3-ad akkora szórásközép hiba ezt jelentené?
Mert akkor egy kb. nagyobb méretű jenki hk ellen is ilyen átfedések mellett ki az, aki szerint 1500 méteren az első találat 50% esélye a rossz egy T-62-vel...?
Mert ebbe a zónába is csak 50%-a esik a találatoknak.

De ezzel az adatsorral se tudok nagyon mit kezdeni, ami egy alapvetően sugárparaméteres rendszernél derékszögű koordináta-rendszert használt .
Én így az ebbe berajzolható kör sugarával számoltam.

A német 2,5x2 méteres lőlapnál is mivel az egyik paraméter kisebb, a másikat kis hibával el lehet dobni és akkor lehet a kettő közti méret sugarát nézni célnak, az eredmény kb. ugyanaz lesz.

Q99CRfd.png



Nézzük már hogy hogyan és mire tüzeltek.

Test 9 : First round hit probability (@1600m; target: 2,3x2,3m still).
Test 10 : Firing on the move on fix target (40km/h; @1000-1200m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 11 : Evaluation of the precision on still target (still; @2000m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 12 : Evaluation of the precision of firing on the move on still targets (40km/h; same conditions as before).
Test 13 : Probability of first round hit by night (still; @1000m; target : 2,3x2,3m 1 APFSDS).
Test 14 : Probability of first round hit on the move by night on still target (40km/h; same).
Test 15 : Evaluation of the precision on still targets by night (still; @1500m; target : 2,3x2,3m still; 10 APFSDS).
Test 16 : Evaluation of the precision of firing on the move by night on still targets (40km/h; same).
Test 17 : Probability of first round hit on moving targets (still; @1000m; target : 2,3x4,6m 20-30km/h 1 APFSDS).
Test 18 : Probability of first round hit on the move on moving target (40km/h; @1000-1200m; same).
Test 19 : Evaluation of the precision on moving targets (still; @1500m; target : 2,3x4,6m 20-30km/h; 10 APFSDS).
Test 20 : Evaluation of the precision of firing on the move on still targets (40km/h; @1500-1700m; same).


A moving target esetén tessék csak a cél méretét megnézni. Izé...
Minden lőtáv 1500 méter vagy inkább 1000-1200 méter. Mert itt lehet a tűzvezetés pontosságát kiértékelni.

Miért? Mert a matek a barátunk azért.
Ha fegyver szórása a cél mérete alatt marad, akkor ha azt a célpont közepén vagy számolt találkozási ponton tartod, akkor el fogja találni.
Ha brutálisan alacsonya találati arány, akkor vagy a tűzvezetés vagy a löveg szórása nem igaz vagy egyik sem. És a löveg szórása ami igen jól mérhető és elvileg (dokumentált). Tehát, ha van egy adott pontosságú löveged és folyton mellélő ott, ahol a szórása számottevően a cél mérete alatt van, akkor azt jelenti, hogy a célzás a szar.

A problémám az, hogy CEP értéknek véve 0 hibával a L7A1 táblázatban szereplő értékeket nem jön ki a matek.
Mert azzal nem lesz 17/20 meg ilyen találati arány egy 2,3x2,3 méteres lőlapra sem 1000 méterről sem.
Mert a teljes szóráskép messze a lőlap mérete feletti.

Fogalmazzunk úgy, hogy egyre inkább értelmezési probléma az akkor, hogy mi a szórás.
A legjobb eddig @Kurfürst szovjet lőlapja, mert az megfelelő koordináta-rendszerben van.


Csak ez az L7A1-hez képest miért ilyen kicsi? Ezt is magyarázza meg már valaki...
2000 méternél ott a 50%-os értéknél 1,6 és 1,6 érték van.
Ez még a négyzetbe rajzolt kör esetén is 160 cm. A 90-nek majdnem duplája...
Ez lenne a fejlődés...?

Egyre nagyobb a zavar.
Használjuk akkor a L7A1 és szovjet D22-őt.
A L7-azt látjuk, hogy lineáris a szórás 500 méterhez képest még 1000, 1500 és 2000 méterig is.
A AAA cikkből látszik, hogy ez addig van, ameddig a lövedék nem lassult le nagyon. Még egy szutyok 23 mm-es lövedéknél is a lineáris tartomány 1000 méterig simán jó modell.

PVlK8g5.png

Na, akkor ezzel a D22 2000 méteren 90 cm CEP-je 1000 méteren 45 cm és 1500 méteren a kettő között 67 cm.

A számoló táblázatom R = 1,3 méteres célra:

2000 méternél 35% találati arány
1500 méternél 57% találati arány
1000 méternél 90% találati arány

Na, nézzük ez a TARDOC-hoz.

2000 méternél 25% találati arány
1500 méternél 50% találati arány
1000 méternél 82% találati arány

Ha engem kérdezel az adatok szűkössége, nem a T-62 lövegéről vett adat, de a táblázat modellje és a D22 CEP-jével ennyire pontosan hozza az arányokat. Az eltérés abból ered, hogy nem a löveg pontossága a rendszer pontossága.

A jelleg bizony pontosan az, amit a TARDOC mutat. @Kurfürst, nincs itt semmiféle "bűzlés".

Csak az átlagember nem érzi jól az arányokat még egyszerűen normál eloszlással sem, nemhogy a kettőssel. Ennyi.
De ezért mérnökök tevezik a dolgokat, akik értik ezeket. :)

De, ha szerzel T-62 lövegére is értelmezhető adatokat, akkor arra is számolhatok és lehet belőle mini cikk vagy f*szomtudja.
A modellem alapján az L7A1 adatait nem értem. Ha ilyen pontosak lennének a mai lövegek, akkor a görög teszten látható találati arányok nem jöjjének ki. Sokkal kisebb kéne.
2021-05-08-09-14-41-Window.jpg



Egy biztos. A jenki fickó 5000 méter 50 centibe lövés nettó marhaság. Egész egyszerűen nem értem, hogy mi szülte azt az írást.
a szimmetrikus számok egy kaotikus rendszerben mindig gyanúsak.

(Polár-koodináta rendszerben is használhat X,Y írásmódot - a kettő egymással kompatibilis. Nagy elvetemült y(x)=x polinomokat simán át lehet írni polárkoordinátás rendszerbe és nagyon egyszerűen ábrázolni)

Ez csak egy lap, nem írták le a módszertant, se az adatokat, amiből ez született, így csak abból főztem, ami van :)

De akkor hozok egy példát, hogy szerintem hogyan kellene ezt csinálni. A sok számára ismert Wöhler-diagram is egy sokparaméteres, valószínűségi számolásokon nyugvó tézis.
  • fogsz x mennyiségű próbatestet, amelyek ugyanolyan méretűek, de w különböző számú adagból készültek
  • felosztod a várható igénybevételi tartományt y intervallumra, így kapsz y darab, különböző nagyságú fárasztási ciklust.
  • ezután fogsz q mennyiségű igénybevételt (mondjuk 50N-tól 500000N-ig, mondjuk húzó igénybevétel és ezt a tartományt felosztod q arányban)

Ekkor minden egyes ismétlési számnál elvégzed a q mennyiségű igénybevételt úgy, hogy az arányosan kiválasztasz annyi n mennyiségű próbatestet, amennyiben a w adagok megfelelően szerepelnek.

Ezután minden egyes igénybevételi számnál az összes q mennyiségű tesztet elvégzed az n mennyiségű próbatesten. Ekkor egy igénybevételi számnál elvégeztél q mennyiségű vizsgálatot, és minden egyes q-hoz tartozik n mennyiségű próbatest. Ekkor az n mennyiségű próbatesteket megvizsgálod, hol történt repedés. Ahol nincs 1 repedés sem, akkor azon a terhelésen és annál az igénybevételi számnál a túlélés 100%-os. Ahol az összes próbatest eltörött, ott a túlélés 0%-os. Ebből kapsz egy haranggörbét az adott igénybevételi számhoz.

Ezt elvégzed az összes további igénybevételi számnál a fent leírt módon. Ezután azt mondod, hogy szeretnéd a 97%-os valószínűségű diagramot, ekkor annyit kell csinálni, hogy minden egyes igénybevételi számnál meg kell keresni az a húzófeszültséget, ahol a túlélés 97%, majd ezeket a pontokat egy kettős logaritmikus skálán egy egyenessé transzformálod.

Ekkor nyilatkozhatsz egy ennyi paramétert tartalmazó rendszerről %-os valószínűséggel. Ez tudom, hogy nagyon bonyolultnak tűnik leírva, de az egész gépészet ezeket a tervezési megfontolásokon alapul.

A fenti teszt különböző próbatestekkel, különböző igénybevételekre, különböző hőmérsékletekre van elkészítve, különböző anyagokkal. Ezek egymásba nem vihetőek át - és persze, egy csomó peremfeltétellel. A hullámvasúthoz az összes forgácsolt, hegesztett berendezést így ellenőriztem. 97%-os biztonsággal az a tengely elvisel 2 millió terhelési ciklust, vagy annyi évet, amennyire a szabvány előírja. A kocsikat összekapcsoló tengelyek nem fognak 2 millió alkalommal terhelődni, ezért ott élettartam volt megadva és így lett a megengedhető feszültség visszaszámolva így lett méretezve.

Az összes híd, tartószerkezet, tengely, csapágy, a szék - amin ülsz, minden így működik és a módszer a világon mindenhol elfogadott.

Ilyet kellene mondjuk egy löveghez adni...
 
F

Filter

Guest
a szimmetrikus számok egy kaotikus rendszerben mindig gyanúsak.

(Polár-koodináta rendszerben is használhat X,Y írásmódot - a kettő egymással kompatibilis. Nagy elvetemült y(x)=x polinomokat simán át lehet írni polárkoordinátás rendszerbe és nagyon egyszerűen ábrázolni)

Ez csak egy lap, nem írták le a módszertant, se az adatokat, amiből ez született, így csak abból főztem, ami van :)

De akkor hozok egy példát, hogy szerintem hogyan kellene ezt csinálni. A sok számára ismert Wöhler-diagram is egy sokparaméteres, valószínűségi számolásokon nyugvó tézis.
  • fogsz x mennyiségű próbatestet, amelyek ugyanolyan méretűek, de w különböző számú adagból készültek
  • felosztod a várható igénybevételi tartományt y intervallumra, így kapsz y darab, különböző nagyságú fárasztási ciklust.
  • ezután fogsz q mennyiségű igénybevételt (mondjuk 50N-tól 500000N-ig, mondjuk húzó igénybevétel és ezt a tartományt felosztod q arányban)

Ekkor minden egyes ismétlési számnál elvégzed a q mennyiségű igénybevételt úgy, hogy az arányosan kiválasztasz annyi n mennyiségű próbatestet, amennyiben a w adagok megfelelően szerepelnek.

Ezután minden egyes igénybevételi számnál az összes q mennyiségű tesztet elvégzed az n mennyiségű próbatesten. Ekkor egy igénybevételi számnál elvégeztél q mennyiségű vizsgálatot, és minden egyes q-hoz tartozik n mennyiségű próbatest. Ekkor az n mennyiségű próbatesteket megvizsgálod, hol történt repedés. Ahol nincs 1 repedés sem, akkor azon a terhelésen és annál az igénybevételi számnál a túlélés 100%-os. Ahol az összes próbatest eltörött, ott a túlélés 0%-os. Ebből kapsz egy haranggörbét az adott igénybevételi számhoz.

Ezt elvégzed az összes további igénybevételi számnál a fent leírt módon. Ezután azt mondod, hogy szeretnéd a 97%-os valószínűségű diagramot, ekkor annyit kell csinálni, hogy minden egyes igénybevételi számnál meg kell keresni az a húzófeszültséget, ahol a túlélés 97%, majd ezeket a pontokat egy kettős logaritmikus skálán egy egyenessé transzformálod.

Ekkor nyilatkozhatsz egy ennyi paramétert tartalmazó rendszerről %-os valószínűséggel. Ez tudom, hogy nagyon bonyolultnak tűnik leírva, de az egész gépészet ezeket a tervezési megfontolásokon alapul.

A fenti teszt különböző próbatestekkel, különböző igénybevételekre, különböző hőmérsékletekre van elkészítve, különböző anyagokkal. Ezek egymásba nem vihetőek át - és persze, egy csomó peremfeltétellel. A hullámvasúthoz az összes forgácsolt, hegesztett berendezést így ellenőriztem. 97%-os biztonsággal az a tengely elvisel 2 millió terhelési ciklust, vagy annyi évet, amennyire a szabvány előírja. A kocsikat összekapcsoló tengelyek nem fognak 2 millió alkalommal terhelődni, ezért ott élettartam volt megadva és így lett a megengedhető feszültség visszaszámolva így lett méretezve.

Az összes híd, tartószerkezet, tengely, csapágy, a szék - amin ülsz, minden így működik és a módszer a világon mindenhol elfogadott.

Ilyet kellene mondjuk egy löveghez adni...
Én meg csóri Haubagoi-t csesztetem az orosz videók miatt....:(
Te meg magyarul írsz,aztán ezt sem értem :oops:
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Performance of Chrome-Plated 105mm M68 Gun Tubes with Discarding Sabot Ammunition

105mm-es M392A2 APDS lőszert akkor fogadják el, ha .37mil a szórása, ideális csőből.
Az átlagos harckocsi löveg "Unplated" .38mil szórást tud 563 lövés átlagából.
Az előbb linkelt teszten azt vizsgálták hogy a cső krómozása mennyiben befolyásolja a szórást.
Nagyon.
Teljesen krómozott cső esetén 0.42mil, részlegesen krómozott cső esetén 0.54mil lett a szórás.
m392a2%2Bdispersion.png


És ugye ez a cső és a lőszer szórása.
Nincs benne a távolság mérés hibája, és a célzás hibája, keresztszél, légnyomás, hőmérséklet változás által okozott szórás.
stb...
 
M

molnibalage

Guest
105mm-es M392A2 APDS lőszert akkor fogadják el, ha .37mil a szórása, ideális csőből.
Az átlagos harckocsi löveg "Unplated" .38mil szórást tud 563 lövés átlagából.
Az előbb linkelt teszten azt vizsgálták hogy a cső krómozása mennyiben befolyásolja a szórást.
Nagyon.
Teljesen krómozott cső esetén 0.42mil, részlegesen krómozott cső esetén 0.54mil lett a szórás.
m392a2%2Bdispersion.png


És ugye ez a cső és a lőszer szórása.
Nincs benne a távolság mérés hibája, és a célzás hibája, keresztszél, légnyomás, hőmérséklet változás által okozott szórás.
stb...
Nah, akkor ezzel és paraméterezve számolhatok, ha van rá igény.

De ez alapján én azt látom, hogy a TARDOC az jellegre minimum helyes, de értékre sem rossz.

És jó nő példa arra, hogy attól, mert valami a neten van, még nem igaz. Full hülyeség az a link, amit az állítólagos szakértő írt...
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Nah, akkor ezzel és paraméterezve számolhatok, ha van rá igény.

De ez alapján én azt látom, hogy a TARDOC az jellegre minimum helyes, de értékre sem rossz.

Tradoc értékéhez még azt tenném hozzá, hogy itt többen a löveg+lőszer szórását összemosták a tényleges harcban várható első lövés szórásával.
T-62-es esetén ugye ezzel (jobb alsó sarok) kellene pontosan távolságot mérni...

tsh2b-41u.png