Harckocsik harctéri alkalmazása

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
20 848
36 473
113
FM-17-1 Armor Operations? 1966 októberi.
334e2c3b6f66c39a86d4a90db63ffe35.png
66ban még nem volt hk Vietnamban,késöbbi kell,hogy legyen.Nagyon szépen végigvette a hk minden lehetséges alkalmazását.Nem csak a hk vs hk harcra összpontositott.Az se volt elhanyagolva,nagyon nem,de szépen leirta,hogy mennyire sokrétű feladatok ellátására jó a hk.
Egyszer szivesen átrágnám magam az IDF harcászati utasitásain,de azokat nem találtam a neten.
 
F

Filter

Guest
Lehetsz akarmekkora profi,ha a technika kevesebbet tud mint te akkor sajnos hajadra kenheted a tudásod mert behatárol az eszköz(nem csak téged,bárkit).
Viszont....
A német gépek sikere nagyban függött a profi,harcedzett személyzettől.
Mint írtam,sem a szovjetek,sem a nyugatiak nem tudtak olyan eredményeket elérni a zsákmányolt gépekkel mint az eredeti használói.
A németek hatásfoka nagyban függött a harctéri rutintól.
1 év háború = 5 év kiképzés. ( Clausewitz)
 
T

Törölt tag

Guest
Sajnos keveres a szeont a fazonnal.Az A4-eken le van hegesztve a TEM-2A helye,hisz be sincs építve...
Le van hegesztve? Aha.
2ca4815a8848206b1e7c8f87c2c13982.jpg

leo-1-12.jpg

Látod azt a két ék alakú valamit a lövegpajzs két oldalán? Na ők a SZTEREOSZKÓPOS TÁVMÉRŐ távcsöveinek védő darabjai, itt NYITOTT állapotban. (Valami oknál fogva rohadt nehéz nyitott optikás A4-esről képet találni.)
Na, ugyan mi a tökért kellene két, egymástól 1,5m-re lévő távcsövet egy műszerbe bevezetni, ha nem sztereoszkóp távmérést végzünk?

Meg lehet nézni az Ausztrál Leopard AS1-eseket. Azok A4 tornyok, jobb oldalt van egy optika burkolat, bal oldalt csak a toronyfal, mert ott lézeres távmérő van a gépen. (Meg a PERI helyett a régi PANO)
65bbd507ab042e58854650adf91d7934.jpg

Megteszed nekem,hogy rákeresel a PERI R12A-ra és a TEM-2A-ra?Előbbi a Leopard 1A4 utóbbi pedig a Leopard 1 korabbi változatainak irányzórendszere.
A PERI a PARANCSNOK rendszere, mellyel FELÜLÍRHATJA AZ IRÁNYZÓT. NEM a harckocsi ELSŐDLEGES IRÁNYZÓRENDSZERE. Az az EMES12A1 amit az irányzó használ.
A k__va életbe már, csakugyan!
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
53 528
90 590
113
Le van hegesztve? Aha.
2ca4815a8848206b1e7c8f87c2c13982.jpg

leo-1-12.jpg

Látod azt a két ék alakú valamit a lövegpajzs két oldalán? Na ők a SZTEREOSZKÓPOS TÁVMÉRŐ távcsöveinek védő darabjai, itt NYITOTT állapotban. (Valami oknál fogva rohadt nehéz nyitott optikás A4-esről képet találni.)
Na, ugyan mi a tökért kellene két, egymástól 1,5m-re lévő távcsövet egy műszerbe bevezetni, ha nem sztereoszkóp távmérést végzünk?

Meg lehet nézni az Ausztrál Leopard AS1-eseket. Azok A4 tornyok, jobb oldalt van egy optika burkolat, bal oldalt csak a toronyfal, mert ott lézeres távmérő van a gépen. (Meg a PERI helyett a régi PANO)
65bbd507ab042e58854650adf91d7934.jpg


A PERI a PARANCSNOK rendszere, mellyel FELÜLÍRHATJA AZ IRÁNYZÓT. NEM a harckocsi ELSŐDLEGES IRÁNYZÓRENDSZERE. Az az EMES12A1 amit az irányzó használ.
A k__va életbe már, csakugyan!
Össze vissza beszélsz!A kutya nem mondta,hogy a PERI az irányzórendszer,pont azt fejtegettem,hogy nem az.Valami baj van az értő olvasással mert egy beszélgetesen belül másodjára tulajdonítasz nekem olyat amit egy szóval sem mondtam.
 

Kurfürst

Well-Known Member
2017. szeptember 14.
5 661
18 850
113
Tradoc értékéhez még azt tenném hozzá, hogy itt többen a löveg+lőszer szórását összemosták a tényleges harcban várható első lövés szórásával.

Ehhez csak azt tenném hozzá, hogy a TARDOC-ról, amit itt többen lobogtatnak mint valamiféle igazságkoncentrátumot, még mindig nem derült ki hogy, pontosan mit is akar ábrázolni (első találat % os esélye, köszönjük emese, mi alapj), milyen számítások és milyen foradatok alapján, pedig konkrétan rákérdeztem nálad is, és nem jött érdemi válasz. ;)


T-62-es esetén ugye ezzel (jobb alsó sarok) kellene pontosan távolságot mérni...

tsh2b-41u.png

Nem kell.

Gyakorlatilag teljesen nyálfolyató retardáltnak kell lenni ahhoz, hogy 1500 méteren belül a távolságbecslés gondot okozzon a célzásban vagy a találatban.

Helyezzük gondolatban kicsit az APDS távolságskála mellé a stadiometrikus távolságmérő skáláját, ami egy 2,7 méter magas cél magasságát mutatja adott távolságon...

A távolságot beállítod fix 1200ra és egyszerűen ráirányzól a cél tömegközepere. APDS-el 0-2400 méterig mindent el fogsz találni, legfeljebb fél méterrel feljebb vagy lejjebb, mint ahova célzol, aminek gyakorlati jelentősége meg nincs. Mindenféle távolságbecslés vagy mérés nélkül is. A célpontok 99% ezen a távolságon belül lesz..

Itt nincs semmilyen 50%, egészen egyszerűen ha jól céloztál 1500 méteren annyira nincs semmilyen számottevő szórás, sem lövedékesés, hogy csak és kizárólag akkor lőhetsz mellé egy harckocsi méretű célnak ha valamit nagyon retardáltan csinálsz.

HEAT, HE az más tészta, ott számít a távolság, de minden gyakorlati terepviszonyok által megengedett lőtávolságon az APDS gyakorlatilag egy lézernyaláb.

Vessük össze picit valós lőtáblákkal (lasd T-72 - 2410 méteres pásztázott lőtávot ír.

Itt többen nem értik a pásztázott lőtáv fogalmát, és hogy a gyakorlati lövészetbe mit is jelent.
 
T

Törölt tag

Guest
Össze vissza beszélsz!A kutya nem mondta,hogy a PERI az irányzórendszer,pont azt fejtegettem,hogy nem az.Valami baj van az értő olvasással mert egy beszélgetesen belül másodjára tulajdonítasz nekem olyat amit egy szóval sem mondtam.
A kutya nem mondta?
Megteszed nekem,hogy rákeresel a PERI R12A-ra és a TEM-2A-ra?Előbbi a Leopard 1A4 utóbbi pedig a Leopard 1 korabbi változatainak irányzórendszere.
Pontosan te voltál az, aki a PERI-t valahogy belevitte a távmérés/irányzás témába. És még te beszélsz összevissza beszélésről meg szezont a fazonnal keveréssel.
Amit te itt művelsz az sima trollkodás.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
53 528
90 590
113
A kutya nem mondta?

Pontosan te voltál az, aki a PERI-t valahogy belevitte a távmérés/irányzás témába. És még te beszélsz összevissza beszélésről meg szezont a fazonnal keveréssel.
Amit te itt művelsz az sima trollkodás.
Valóban,bocsánat!EMES-12A-t akartam írni.
 
  • Tetszik
Reactions: Filter
M

molnibalage

Guest
Ehhez csak azt tenném hozzá, hogy a TARDOC-ról, amit itt többen lobogtatnak mint valamiféle igazságkoncentrátumot, még mindig nem derült ki hogy, pontosan mit is akar ábrázolni (első találat % os esélye, köszönjük emese, mi alapj), milyen számítások és milyen foradatok alapján, pedig konkrétan rákérdeztem nálad is, és nem jött érdemi válasz. ;)
Én meg konkrétan válaszoltam.
Első közelítésben a D22 löveggel számolt első találati arány konkrétan azt a görbét közelíti, csak felülről.
De most majd számolok egyet a @Hpasp által betett jenki löveg szórásával is.
De az csak a lövegre vonatkozik, célzási hiba nélkül. Ezért felülről.

Az furcsa, hogy folyamatosan a lövegek natív szórásával jössz és még az sem esik le, hogy még azzal is 1500-2000 méteren álló célt 95% valószínűség felett csak igen sok találatból találnának el. Nulla célzási hibával, tökéletes távolságméréssel.
A csatatéren meg zaj, füst és egyebek vannak, amik a távolságmérést is nehezítik.

Meg akkor jó lenne, ha kifejtenéd hogy ha szerinted kb. egy távcső jellegű optikai cucc elég, akkor szegény buta mérnökök mit fárasztották magukat olyan komplex tűzvezető rendszerek megalkotásával, amivel...? Nem volt jobb hobbijuk?
Ami lézerrel mér távolságot, csőkopást, csőhőmérsékletet, a lőszer hőmérsékletét és n+1 más paramétert mér, mint szél, hőmérséklet, páratartalom és levegősűrűség ebből meg viszkozitás.

Egyeseknek meg az érve az, hogy deháááááááááá pontosan mérnek távolságot, akkor 1500 méteren miért 50%? Azért bakker, mert 0 hibával a löveg ismert szórásával alig efeletti értékek jönnek ki nagyobb kört véve célnak, mint a cél jellemző mérete.

És látod, a görög tender lövészeti céljait és eredményét.
Van olyan hk, ami az 50%-ot sem érte el.
Úgy, hogy csak egy tesztpályán voltak, senki nem tüzelt rájuk, semmi harctéri dolog nem jött közbe. És inkább 1200-1300 méterről tüzeltek, mint 1600 tájáról. 2000 méter közelében nem voltak sehol.

 
M

molnibalage

Guest
Na, akkor hölgyeim és uraim, a kapott eredmények a kettős normál (Rayleigh) szórás modellel.
A @Hpasp forrása által betett több száz lövésen alapuló szórás értéket használtam fel az M392A2 gránáttal
Tehát:
  • 0.37 mil szórás

  • A szórás növekedését 3000 méterig lineárisnak vettem. A L7A1 adatai alapján 2000 méterig lineáris. Meg a 23 mm-es és 30-35 mm-es gránátok ballisztikáját is ismerve.

  • A célpont mérete R = 1,2 méter volt. Tehát kör alakú. Ez fontos lesz, mert @Kurfürst által betett lőlapok egy része sem kör volt és a görög teszten sem. A D22 esetén az volt. De már ott is látszódott, aminek kellett. Alul a kép, hogy érzékeltessem ez R = 1,2 métert.
R2U8mEn.png


Na, adott távolságon, hány lövés esetén mekkora az 1 találat esélye.
Értjük már, hogy miért fontos a magas tűzgyorsaság az első 6-10 lövés alatt? Mer nagy távolságon pontos tűzvezetéssel így lesz kellően gyors az ölés.

0BBOnfT.png


És akkor a lényeg, hogy a TARDOC görbéje valós vagy "bűzlik"-e.
Ez a TARDOC, de betettem a diagramba, hogy ne szemre menjen a méricskélés.

QrPj8Qa.png


6bbV8VY.png

  • A kék görbe, amit saját modellem hozott ki.
  • Illesztettem rá harmadfokú görbét, az a piros szaggatott.
  • A TARDOC a sárga.
Nos, mi az, ami tisztán látszik?
  1. A TARCOD nem bűzlik. Nagyon is valós alapokon nyugszik. Fizikán és igencsak valóságosnak tűnő paramétereken.

  2. A TARDOC nem a löveg tiszta eredményeivel számol, hanem sanszosan empirikus korrekción, ezért van a görbe alakja eltolva. Mert van mérési hiba, távolság becslés hiba, stb. A T-62 adatait vagy ismerték vagy nem, de a saját 105 mm-es löveg ismerete alapján becsültek valamit. De ez ugyebár személyzetnek készült, nem mérnököknek, hogy mire számítsanak.

  3. A modellem ismételten bebizonyította, hogy működik. Mert ha valaki szerint az, hogy az eredmény számszerűleg ennyire közel van és az alak ennyire hasonló és ez csak véletlen, arra azt mondom, hogy akkor lehet mutatni egy jobb modellt...

    A CIWS AAA esetén is 100%-ban kihozta, hogy miért van az, hogy az AK-630 párosával van a szovjet hajókon, mint CIWS.
    Itt meg tökéletesen hozta a TARDOC jellegét.
    Biztos véletlen.
De jön a kérdés, a görög teszteknél hogyan tudtak 17/20 és 20/20 jellegű találatokat elérni?
  1. Hát először is, egy tesztre igencsak fel lehet polírozni a gépeket, nem az az állapot van, ami mondjuk 1 hónap után kint a terepen...

  2. Hát a betett listán látszik. A mozgó céloknál nagyobb volt a lőlap.

  3. A lőlap nem kör alakú volt. Ez elsőre nem tűnik nagy eltérésnek, de nézzük csak meg, hogy a kör alakú cél a modellben mennyivel kisebb, mint a lőlap? A sarkoknál az R értékhez képest igen nagy eltérés esetén is találat jön ki. Tehát ami csak picit mellémegy az én modellemben, az a valóságban bizony találna a négyzetes lőlapon.

    Ezért igazából a négyzetbe rajzolt kör helyett egy picit nagyobb kör kéne, aminek területe kb. azonos a négyzetével. Akkor a modell magasabb értékeket hozna ki a találatra.

    De még ez is alul becsülné a valóságot, mert az extrém módon kilógó értékekkel nem tud mit kezdeni. Ha a kör sugara 1, akkor ahhoz képest az átló az 1,41. És még az is éppen talál.
tSKYPvB.png


Remélem így érthetők a számok.
Aztán lehet, hogy a mai 120 mm-es lövegek még picit pontosabbak és nem 37 mil, hanem 30 mil-t is tudnak.
De erre kéne forrás. Mert ez azért kéne a görög lőtéri eredményekhez. Egy nagyon picivel pontosabb löveg.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
20 848
36 473
113
Na, akkor hölgyeim és uraim, a kapott eredmények a kettős normál (Rayleigh) szórás modellel.
A @Hpasp forrása által betett több száz lövésen alapuló szórás értéket használtam fel az M392A2 gránáttal
Tehát:
  • 0.37 mil szórás

  • A szórás növekedését 3000 méterig lineárisnak vettem. A L7A1 adatai alapján 2000 méterig lineáris. Meg a 23 mm-es és 30-35 mm-es gránátok ballisztikáját is ismerve.

  • A célpont mérete R = 1,2 méter volt. Tehát kör alakú. Ez fontos lesz, mert @Kurfürst által betett lőlapok egy része sem kör volt és a görög teszten sem. A D22 esetén az volt. De már ott is látszódott, aminek kellett. Alul a kép, hogy érzékeltessem ez R = 1,2 métert.
R2U8mEn.png


Na, adott távolságon, hány lövés esetén mekkora az 1 találat esélye.
Értjük már, hogy miért fontos a magas tűzgyorsaság az első 6-10 lövés alatt? Mer nagy távolságon pontos tűzvezetéssel így lesz kellően gyors az ölés.

0BBOnfT.png


És akkor a lényeg, hogy a TARDOC görbéje valós vagy "bűzlik"-e.
Ez a TARDOC, de betettem a diagramba, hogy ne szemre menjen a méricskélés.

QrPj8Qa.png


6bbV8VY.png

  • A kék görbe, amit saját modellem hozott ki.
  • Illesztettem rá harmadfokú görbét, az a piros szaggatott.
  • A TARDOC a sárga.
Nos, mi az, ami tisztán látszik?
  1. A TARCOD nem bűzlik. Nagyon is valós alapokon nyugszik. Fizikán és igencsak valóságosnak tűnő paramétereken.

  2. A TARDOC nem a löveg tiszta eredményeivel számol, hanem sanszosan empirikus korrekción, ezért van a görbe alakja eltolva. Mert van mérési hiba, távolság becslés hiba, stb. A T-62 adatait vagy ismerték vagy nem, de a saját 105 mm-es löveg ismerete alapján becsültek valamit. De ez ugyebár személyzetnek készült, nem mérnököknek, hogy mire számítsanak.

  3. A modellem ismételten bebizonyította, hogy működik. Mert ha valaki szerint az, hogy az eredmény számszerűleg ennyire közel van és az alak ennyire hasonló és ez csak véletlen, arra azt mondom, hogy akkor lehet mutatni egy jobb modellt...

    A CIWS AAA esetén is 100%-ban kihozta, hogy miért van az, hogy az AK-630 párosával van a szovjet hajókon, mint CIWS.
    Itt meg tökéletesen hozta a TARDOC jellegét.
    Biztos véletlen.
De jön a kérdés, a görög teszteknél hogyan tudtak 17/20 és 20/20 jellegű találatokat elérni?
  1. Hát először is, egy tesztre igencsak fel lehet polírozni a gépeket, nem az az állapot van, ami mondjuk 1 hónap után kint a terepen...

  2. Hát a betett listán látszik. A mozgó céloknál nagyobb volt a lőlap.

  3. A lőlap nem kör alakú volt. Ez elsőre nem tűnik nagy eltérésnek, de nézzük csak meg, hogy a kör alakú cél a modellben mennyivel kisebb, mint a lőlap? A sarkoknál az R értékhez képest igen nagy eltérés esetén is találat jön ki. Tehát ami csak picit mellémegy az én modellemben, az a valóságban bizony találna a négyzetes lőlapon.

    Ezért igazából a négyzetbe rajzolt kör helyett egy picit nagyobb kör kéne, aminek területe kb. azonos a négyzetével. Akkor a modell magasabb értékeket hozna ki a találatra.

    De még ez is alul becsülné a valóságot, mert az extrém módon kilógó értékekkel nem tud mit kezdeni. Ha a kör sugara 1, akkor ahhoz képest az átló az 1,41. És még az is éppen talál.
tSKYPvB.png


Remélem így érthetők a számok.
Aztán lehet, hogy a mai 120 mm-es lövegek még picit pontosabbak és nem 37 mil, hanem 30 mil-t is tudnak.
De erre kéne forrás. Mert ez azért kéne a görög lőtéri eredményekhez. Egy nagyon picivel pontosabb löveg.
Vagyis reaálisak azok az izraeli visszaemlékezések,hogy a Golán fensikon,ahol a terep lehetővé tette,3km-rő megkezdet tüzeléskor képesek voltak a 30%os találati arányt hozni-mig a látásviszonyok azt lehetővé tették.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
53 528
90 590
113
Na, akkor hölgyeim és uraim, a kapott eredmények a kettős normál (Rayleigh) szórás modellel.
A @Hpasp forrása által betett több száz lövésen alapuló szórás értéket használtam fel az M392A2 gránáttal
Tehát:
  • 0.37 mil szórás

  • A szórás növekedését 3000 méterig lineárisnak vettem. A L7A1 adatai alapján 2000 méterig lineáris. Meg a 23 mm-es és 30-35 mm-es gránátok ballisztikáját is ismerve.

  • A célpont mérete R = 1,2 méter volt. Tehát kör alakú. Ez fontos lesz, mert @Kurfürst által betett lőlapok egy része sem kör volt és a görög teszten sem. A D22 esetén az volt. De már ott is látszódott, aminek kellett. Alul a kép, hogy érzékeltessem ez R = 1,2 métert.
R2U8mEn.png


Na, adott távolságon, hány lövés esetén mekkora az 1 találat esélye.
Értjük már, hogy miért fontos a magas tűzgyorsaság az első 6-10 lövés alatt? Mer nagy távolságon pontos tűzvezetéssel így lesz kellően gyors az ölés.

0BBOnfT.png


És akkor a lényeg, hogy a TARDOC görbéje valós vagy "bűzlik"-e.
Ez a TARDOC, de betettem a diagramba, hogy ne szemre menjen a méricskélés.

QrPj8Qa.png


6bbV8VY.png

  • A kék görbe, amit saját modellem hozott ki.
  • Illesztettem rá harmadfokú görbét, az a piros szaggatott.
  • A TARDOC a sárga.
Nos, mi az, ami tisztán látszik?
  1. A TARCOD nem bűzlik. Nagyon is valós alapokon nyugszik. Fizikán és igencsak valóságosnak tűnő paramétereken.

  2. A TARDOC nem a löveg tiszta eredményeivel számol, hanem sanszosan empirikus korrekción, ezért van a görbe alakja eltolva. Mert van mérési hiba, távolság becslés hiba, stb. A T-62 adatait vagy ismerték vagy nem, de a saját 105 mm-es löveg ismerete alapján becsültek valamit. De ez ugyebár személyzetnek készült, nem mérnököknek, hogy mire számítsanak.

  3. A modellem ismételten bebizonyította, hogy működik. Mert ha valaki szerint az, hogy az eredmény számszerűleg ennyire közel van és az alak ennyire hasonló és ez csak véletlen, arra azt mondom, hogy akkor lehet mutatni egy jobb modellt...

    A CIWS AAA esetén is 100%-ban kihozta, hogy miért van az, hogy az AK-630 párosával van a szovjet hajókon, mint CIWS.
    Itt meg tökéletesen hozta a TARDOC jellegét.
    Biztos véletlen.
De jön a kérdés, a görög teszteknél hogyan tudtak 17/20 és 20/20 jellegű találatokat elérni?
  1. Hát először is, egy tesztre igencsak fel lehet polírozni a gépeket, nem az az állapot van, ami mondjuk 1 hónap után kint a terepen...

  2. Hát a betett listán látszik. A mozgó céloknál nagyobb volt a lőlap.

  3. A lőlap nem kör alakú volt. Ez elsőre nem tűnik nagy eltérésnek, de nézzük csak meg, hogy a kör alakú cél a modellben mennyivel kisebb, mint a lőlap? A sarkoknál az R értékhez képest igen nagy eltérés esetén is találat jön ki. Tehát ami csak picit mellémegy az én modellemben, az a valóságban bizony találna a négyzetes lőlapon.

    Ezért igazából a négyzetbe rajzolt kör helyett egy picit nagyobb kör kéne, aminek területe kb. azonos a négyzetével. Akkor a modell magasabb értékeket hozna ki a találatra.

    De még ez is alul becsülné a valóságot, mert az extrém módon kilógó értékekkel nem tud mit kezdeni. Ha a kör sugara 1, akkor ahhoz képest az átló az 1,41. És még az is éppen talál.
tSKYPvB.png


Remélem így érthetők a számok.
Aztán lehet, hogy a mai 120 mm-es lövegek még picit pontosabbak és nem 37 mil, hanem 30 mil-t is tudnak.
De erre kéne forrás. Mert ez azért kéne a görög lőtéri eredményekhez. Egy nagyon picivel pontosabb löveg.
Érdekel,hogy a magyarszabvány harckocsit imitáló céllap mekkora?
 
M

molnibalage

Guest
Érdekel,hogy a magyarszabvány harckocsit imitáló céllap mekkora?
Jöhet, de ettől még a matek és a mért adat változatlan marad.
Az, amit egyesek elképzelnek, hogy akár csak 2 km távolsága pontosan tüzelnek a hk-k egy mese habbal.
Még, ha egynormálos eloszlással számolnék, ami marhaság, akkor is bőven mellélőnének.

Ha a CEP értéked 2000 méteren R = 0,8 méter körül van, akkor bizony mellélőhet az ember igen nagy valószínűséggel tökéletes célzással is.
Tökéletes célzás meg nem létezik.

Az, amit az a jenki tag hadovált, hogy 5000 méterről 100% meg 50 centi sugarú körbe, na az szemenszedett hazugság.
Vagy valaki elgépelt egy 0-át. Mert 500 méteren igaz. Mert a CEP 3,5 szeresével ez ki is jön.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
53 528
90 590
113
Jöhet, de ettől még a matek és a mért adat változatlan marad.
Az, amit egyesek elképzelnek, hogy akár csak 2 km távolsága pontosan tüzelnek a hk-k egy mese habbal.
Még, ha egynormálos eloszlással számolnék, ami marhaság, akkor is bőven mellélőnének.

Ha a CEP értéked 2000 méteren R = 0,8 méter körül van, akkor bizony mellélőhet az ember igen nagy valószínűséggel tökéletes célzással is.
Tökéletes célzás meg nem létezik.

Az, amit az a jenki tag hadovált, hogy 5000 méterről 100% meg 50 centi sugarú körbe, na az szemenszedett hazugság.
Vagy valaki elgépelt egy 0-át. Mert 500 méteren igaz. Mert a CEP 3,5 szeresével ez ki is jön.
Ok,kibányaszom amint gep előtt vagyok.
 
M

molnibalage

Guest
Vagyis reaálisak azok az izraeli visszaemlékezések,hogy a Golán fensikon,ahol a terep lehetővé tette,3km-rő megkezdet tüzeléskor képesek voltak a 30%os találati arányt hozni-mig a látásviszonyok azt lehetővé tették.
Kicsit felül becsül, de nagyságrendileg a löveg szórása lehetővé teszi kis szerencsével, ha a szovjet löveg és lőszer volt olyan pontos, mint a példának vett. De ez erős felső becslés. A TARDOC alapján inkább 15-20%. Legfeljebb. De randomra pumpálva a lövéseket, hogy "kb. ott vannak", úgy biztosan nem.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
20 531
66 817
113
Aztán lehet, hogy a mai 120 mm-es lövegek még picit pontosabbak és nem 37 mil, hanem 30 mil-t is tudnak.
De erre kéne forrás. Mert ez azért kéne a görög lőtéri eredményekhez. Egy nagyon picivel pontosabb löveg.

120 mm-re ezt már betettem:

Valós lövészetek 120 mm-sel. Különböző lövedékekkel.
1 km-en 1 méternél nagyobb a szórásuk, szerintem.
Az oroszok lövegcsőből indított ATGM koncepcióját ennek tükrében érdemes vizsgálni.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
20 848
36 473
113
Kicsit felül becsül, de nagyságrendileg a löveg szórása lehetővé teszi kis szerencsével, ha a szovjet löveg és lőszer volt olyan pontos, mint a példának vett. De ez erős felső becslés. A TARDOC alapján inkább 15-20%. Legfeljebb. De randomra pumpálva a lövéseket, hogy "kb. ott vannak", úgy biztosan nem.
IDF L7/M68 lövegeket használt.
Azt is figyelembe kell venni,hogy a valós harcban nem csak pontosan szemben és szintben lévő célokat lönek.Sőt.Mivel harcászati törekvés a szárnytámadás,a szemtől-szembeni helyzetet kerülni igyekeznek-ha lehet.Vagyis a célfelület sokszor nem kisebb,hanem nagyobb a modellezettnél.
A testfedezet lőállás taktika,és az ahoz kondicionált nyugat hk felépités meg teljesen anulálta a szovjet hk alacsonyabb felépitését a tényleges harcban.Sőt,inkább hátrányos volt,mer az alacsonyságra való törekvés korlátozta be a negativ vertikális csőmozgást.Ebböl a konstrukciós helyzetből meg a japán/dél koreai keresztkapcsol hidrophneumatikus felfüggesztésű gépek tűnnek a legjobb kitörésnek.
 
  • Tetszik
Reactions: bel and Pogány

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
17 983
66 371
113
IDF L7/M68 lövegeket használt.
Azt is figyelembe kell venni,hogy a valós harcban nem csak pontosan szemben és szintben lévő célokat lönek.Sőt.Mivel harcászati törekvés a szárnytámadás,a szemtől-szembeni helyzetet kerülni igyekeznek-ha lehet.Vagyis a célfelület sokszor nem kisebb,hanem nagyobb a modellezettnél.
A testfedezet lőállás taktika,és az ahoz kondicionált nyugat hk felépités meg teljesen anulálta a szovjet hk alacsonyabb felépitését a tényleges harcban.Sőt,inkább hátrányos volt,mer az alacsonyságra való törekvés korlátozta be a negativ vertikális csőmozgást.Ebböl a konstrukciós helyzetből meg a japán/dél koreai keresztkapcsol hidrophneumatikus felfüggesztésű gépek tűnnek a legjobb kitörésnek.
Mint nem szakember megkockáztatom idézni ennek fenyében, amit Dr.Rolf Hilmes a Leo egyik tervezője mondott hogy a nyugati
harckocsik tervezésénél általánosságban a defenziv jelleget veszik figyelembe, az oroszoknál inkább a tàmadó jelleget.
 
  • Tetszik
Reactions: bel and Negan

Miskolci Ogre

Well-Known Member
2019. december 21.
7 602
26 462
113
Sztereooptikás távmérő nagyon is pontos tud lenni.Az nem egy távolságbecslő jelzés az optikába.Csak lassabb,mint a lézer,és a bázistávolság befolyásolja a használható távolságot.
Mit nevezünk pontosnak és milyen távon ? Hiszen ha "sztereo ha mono" a távolság és az légköri anomáliák igenis pont ott rontják a pontosságát ahol a legjobban számítana a röppálya II. felén !
Viszont nem jelzi ki még a legmodernebb besugárzásjelző sem.
Ez igaz maxi !