Harckocsik harctéri alkalmazása

[speziale]

kicsit a '60-as évek optikai távmérőiről, pontosabban a szovjetek által használt stadioemtrikus távmérőről:

Compared to a good optical coincidence rangefinder with a wide optical base length, stadia rangefinding was rather imprecise, especially when used on partially obscured targets. British testing on the stadia rangefinder in the TLS (Tank Laser Sight) installed in Chieftain tanks, identical in form and function to the Soviet type, showed that the average error, taken from three different sets of measurements, reached only 13.7%. The study included three series of tests on partially obscured targets. The average range measurement error for these targets reached 22-37%. When the measurements on the partially obscured targets are omitted from the data set, the average error plummets to merely 5.73%, 9.25% and 7.16%. The mean error across all three sets is 7.38%.

ezt hasonlítsuk ahhoz, hogy a T64A-ban és t72-ben használt koincidencia távmérők 2km-en belül 2%-os hibával mértek...

egyébként az átlag mellett a szórás is érdekes, mivel az is meglehetősen nagy volt....

azt is lehet látni, hogy amennyiben a látási viszonyok nem voltak tökéletesek, akkor drámian romlott a mérés pontossága..

(a németek által használt sztereoszkópos megoldás egyik előnye ez volt még a sima koincidencia mérőhöz képest mérten is)

 

[Negan]

Tok jól elvitaztok a tavmerokrol,de a gyakorlatban a korszak háborúkban az átlag lotavon egyszerűen nem használták őket.1 km alatt volt általában,nem kellett a tavmero.a terepfedezekek miatt

 

[Filter]

kicsit a '60-as évek optikai távmérőiről, pontosabban a szovjetek által használt stadioemtrikus távmérőről:

Compared to a good optical coincidence rangefinder with a wide optical base length, stadia rangefinding was rather imprecise, especially when used on partially obscured targets. British testing on the stadia rangefinder in the TLS (Tank Laser Sight) installed in Chieftain tanks, identical in form and function to the Soviet type, showed that the average error, taken from three different sets of measurements, reached only 13.7%. The study included three series of tests on partially obscured targets. The average range measurement error for these targets reached 22-37%. When the measurements on the partially obscured targets are omitted from the data set, the average error plummets to merely 5.73%, 9.25% and 7.16%. The mean error across all three sets is 7.38%.

ezt hasonlítsuk ahhoz, hogy a T64A-ban és t72-ben használt koincidencia távmérők 2km-en belül 2%-os hibával mértek...

egyébként az átlag mellett a szórás is érdekes, mivel az is meglehetősen nagy volt....

azt is lehet látni, hogy amennyiben a látási viszonyok nem voltak tökéletesek, akkor drámian romlott a mérés pontossága..

(a németek által használt sztereoszkópos megoldás egyik előnye ez volt még a sima koincidencia mérőhöz képest mérten is)

Igen, a PAB-2 tüzérségi iránytűnek is 3 vonás volt a gyári hibahatára.
Ugye tájolásnál ezt vettük figyelembe.

 

[Miskolci Ogre]

• Wolframmag már a Reich idejében volt.
• A zsákmányolt német fejlesztések feldolgozottsága?
• A torkolati sebesség semmilyen formában nem módosítja egy kum töltet átütését, a kémiai töltet minden távolságon ugyan azt hozza.
• Kum töltet átütése a korosztályos tech színvonalon csak az űrméret növelésével volt lehetséges.
• Korosztályosan értelmetlen volt a nyíl fejlesztése. ( Leo1. A kor tech színvonalán nem volt védhető kum gránát ellen.)

( Szimplán barátilag... Próbálj már meg kulturáltan vitázni légyszíves. Jó hogy ennyi értő ember ír ebbe a topic-ba,de a hangnemen kellene moderálni. A vita jó,előre visz. Látom benne vagy a témában, pont ezért kell light-osabban hozzá állni. Előre is kösz!)

Egyre jobban az az érzésem te sokkal magasabb szinten vagy ebben a témában mint mutatod ! De tetszik !

 

[Törölt tag]

Amúgy meg ha a 125mm-es harckocsi löveget eredetileg alapvetően a nyíllövedékre tervezték volna, akkor az osztott lőszert nem vágták volna el pont félbe, ezzel mintegy a nyíl hosszának (és páncélátütésének) későbbi növelését eleve megakadályozva (vagy legalább lehetővé teszik a nyíl hosszabb kilógását az első osztott lőszer részből, mint manapaság). És itt ugye azokról a mérnökökről beszélünk, akik a simacsövű harckocsi löveget, és a nyíllövedéket eredetileg kitalálták, tehát nagyon is tisztában voltak a nyíl L/D arányának a páncél átütésre gyakorolt hatásával.

De nem, ők pont úgy vágták el a 125mm-es osztott lőszert, ahogy a szép nagy kumulatív gránát, és hajító töltete pont elfért (és jól megnehezítették a saját dolgukat, amikor a csőből indítható rakéta kifejlesztésére került a sor).

 

[Filter]

Amúgy meg ha a 125mm-es harckocsi löveget eredetileg alapvetően a nyíllövedékre tervezték volna, akkor az osztott lőszert nem vágták volna el pont félbe, ezzel mintegy a nyíl hosszának (és páncélátütésének) későbbi növelését eleve megakadályozva (vagy legalább lehetővé teszik a nyíl hosszabb kilógását az első osztott lőszer részből, mint manapaság). És itt ugye azokról a mérnökökről beszélünk, akik a simacsövű harckocsi löveget, és a nyíllövedéket eredetileg kitalálták, tehát nagyon is tisztában voltak a nyíl L/D arányának a páncél átütésre gyakorolt hatásával.

De nem, ők pont úgy vágták el a 125mm-es osztott lőszert, ahogy a szép nagy kumulatív gránát, és hajító töltete pont elfért (és jól megnehezítették a saját dolgukat, amikor a csőből indítható rakéta kifejlesztésére került a sor).

Már volt róla szó itt a fórumon hogy a HH elején a szovjet kum gránátok ellen nem nagyon volt technológiailag értelmezhető,kivitelezhető páncélvédelem.
Évtizedek múlva jutottak el oda mindkét oldalon hogy eltudják kezdeni csökkenteni a kum gránátok hatásfokát. Sikerrel.
Cserébe kellett valami amivel le tudják küzdeni a célt, a HESH túlhaladott lett,maradt a nyíl.
Az eszközök meg már készen voltak.
Most azt nézzük korosztályosan hogyan jönnek a jobbnál-jobb nyilak.

 

[Filter]

Egyre jobban az az érzésem te sokkal magasabb szinten vagy ebben a témában mint mutatod ! De tetszik !

Amit itt olvasok azt próbálom értelmezni. Nem fegyvernemem,csak majdnem.
Avtomat,hpasp,gorka,speziale,fip,negan,kurfürst nem kevés doksit pakolgatott fel ebben a témában.
Engem elsősorban a pusztításuk érdekel,azért figyelem a topicot kiemelten,ennyi.

 

[Törölt tag]

Amit itt olvasok azt próbálom értelmezni. Nem fegyvernemem,csak majdnem.
Avtomat,hpasp,gorka,speziale,fip,negan,kurfürst nem kevés doksit pakolgatott fel ebben a témában.
Engem elsősorban a pusztításuk érdekel,azért figyelem a topicot kiemelten,ennyi.

Legnagyobb gond ezzel a területtel, hogy míg egy vadászpilóta vagy lérakos tökéletesen tisztában lehetett a fegyverei képességével - azok összes paramétere részletekbe menően megtalálható volt a fegyverrendszerhez kiadott manuálokban, addig a harckocsizók esetén ez messze nem volt így.
(hogy miért azt nem tudom, csak gondolom)

Hiába kerültek nyilvánosságra a harckocsi, annak lövegének, illetve lőszereinek egykoron minősített manuáljai, azok semmiféle páncélvédelem illetve páncélátütési képességről szóló információt sem tartalmaznak.

A 125mm-es 2A26M lövegről szóló manuál említi hogy:

A ZVBM3, ZVBM6, ZVBM7 és ZVBM8 lőszerek a páncéltörő ZBM9, ZBM12, ZBM15 és ZBM17 űrméret alatti lövedékekkel páncélosok, önjáró járművek és egyéb páncélozott célok leküzdésére szolgálnak.

... majd folytatja:

A ZVBK7 típusú lőszer a ZBK12M kumulatív gránáttal (59. ábra) elsősorban harckocsik, önjáró tüzérségi lövegek és más, páncélvédelemmel rendelkező páncélozott célok elleni közvetlen tüzelésre szolgál.

Sem a lőszer cél szerinti prioritizálása, sem páncélátütési képessége nincs ismertetve a hivatalos kezelési manuálban.

A legérdekesebb az önálló ZBM13-as (!!!) lőszer (BM32-es DU monolit) 13 oldalas könyvecskéje, ami ismerteti azt hogy ne keverjük össze más lőszerekkel (fehér sáv), hogy ne együnk abban a helyiségben ahol a lőszert tárolják, meg hogy a lőszer marha nagy titok, így lehetőleg ne kerüljön idegen kézbe.

A fent említett manuál szerint:

A ZVBM13 páncéltörő űrméret alatti lövedéket harckocsik, önjáró tüzérség és más, erős páncélvédelemmel rendelkező páncélozott célok elleni közvetlen tüzelésre tervezték.

Ennyi. Semmi konkrétum.

Amíg egy MiG29 vagy egy F16-os pilótája minden paramétert elolvashatott a saját manuáljában, egy T-64/72/80 manuálban egyetlen szó sem esik az adott harckocsi típus páncélvédelméről.

Emiatt ezen a területen mindenféle (gyakran kétes eredetű) visszaemlékezés - irodai - lövészeti dokumentációkra hagyatkozva próbálnánk tisztábban látni, amit nem könnyít meg az orosz-ukrán konfliktus, illetve az elég gyakori (ilyen-olyan célból) szivárogtatott dezinformációk halmaza.

Itt sajnos nem lehet egy vitát könnyen azzal lezárni: "olvasd el a manuál 28.oldalán a páncélvédettséget", és pont emiatt erősebb a hit, és ezáltal élesebbek is a viták.

Komolyan mondom, hogy atomfegyver hivatalos műszaki rajzát könnyebb beszerezni, mint mondjuk a T-80UD páncélzatának részletes ismertetését.

 

[jojoka]

Amíg egy MiG29 vagy egy F16-os pilótája minden paramétert elolvashatott a saját manuáljában, egy T-64/72/80 manuálban egyetlen szó sem esik az adott harckocsi típus páncélvédelméről.

(jelenlévők természetesen kivételek! ) Csak a gyakorlati oldalról nézve a dolgokat. Nem lehet, hogy statisztikailag több az értelmes, diplomás ember a pilótafülkében, mint a harckocsikban? Az alapon mérnöki (?) végzettségű, több éves képzésen átesett pilóták megértik a bonyolult manuált, míg a harckocsiba a magasságuk (legtöbbször) alapján válogatott katonáknak annyi fér be a füleik közé, hogy ne egyenek egy helységben a lőszerrel. Nem lehet, hogy a manuált nagyon helyesen a használókhoz igazították, és nem tömték a fejét bonyolult számításokkal annak, aki jól elvezetett egy lánctalpas járművet, de az érettségire nem lenne esélye... És őszintén, tényleg nem személyeskedésből kérdezem.

 

[blogen]

Mondjuk nagy balhé esetén nem biztos, hogy olyan egyszerű lett volna áthajóztatni az M1-esket.

Mi fenyegetre volna a konvojokat szignifikánsan?

 

[speziale]

Tok jól elvitaztok a tavmerokrol,de a gyakorlatban a korszak háborúkban az átlag lotavon egyszerűen nem használták őket.1 km alatt volt általában,nem kellett a tavmero.a terepfedezekek miatt

1) fogd fel ismeret terjesztésnek

2) nem is értem, hogy a tank fejlesztők mit tököltek évtizedeken keresztül a távmérés meg a tűzvezetés fejlesztésével, amikor Európában úgyis mindenre az 1km-en belül leadott pásztázó lövés a megoldás....

2 dolog:

1) önmagában a fedezék nem rontotta érdemben a távmérés pontosságát. nézd csak meg ezt a brit-izraeli tesztet...a hull down pozíció alig ront valamit az eredményen:

2) a fedezékből valamikor el is kell indulni....ha előtte jól be tudod lőni a távolságot, akkor a fedezék mögül kibújó tankot nagyobb eséllyel tudod leküzdeni

3) voltak helyzetek, amik a stadiometrikus távmérő egyébként is érdemben gyengébb távmérő képességét sokkal jobban rontották, mint a koincidencia távmérőkét....ilyen volt amikor bármi miatt a célpont kontúrjai nem voltak jól kivehetők, illetve ha a célpont keresztező irányon haladt (oblique target)...

4) feltételezem a nyugati tankok nem véletlen rendelkeztek nagyobb lőszerkészlettel és jobb távméréssel...pl. mondjuk azért hogy nagyobb távról kezdjék a célleküzdést?

 

[Miskolci Ogre]

Legnagyobb gond ezzel a területtel, hogy míg egy vadászpilóta vagy lérakos tökéletesen tisztában lehetett a fegyverei képességével - azok összes paramétere részletekbe menően megtalálható volt a fegyverrendszerhez kiadott manuálokban, addig a harckocsizók esetén ez messze nem volt így.
(hogy miért azt nem tudom, csak gondolom)

Hiába kerültek nyilvánosságra a harckocsi, annak lövegének, illetve lőszereinek egykoron minősített manuáljai, azok semmiféle páncélvédelem illetve páncélátütési képességről szóló információt sem tartalmaznak.

A 125mm-es 2A26M lövegről szóló manuál említi hogy:

A ZVBM3, ZVBM6, ZVBM7 és ZVBM8 lőszerek a páncéltörő ZBM9, ZBM12, ZBM15 és ZBM17 űrméret alatti lövedékekkel páncélosok, önjáró járművek és egyéb páncélozott célok leküzdésére szolgálnak.

... majd folytatja:

A ZVBK7 típusú lőszer a ZBK12M kumulatív gránáttal (59. ábra) elsősorban harckocsik, önjáró tüzérségi lövegek és más, páncélvédelemmel rendelkező páncélozott célok elleni közvetlen tüzelésre szolgál.

Sem a lőszer cél szerinti prioritizálása, sem páncélátütési képessége nincs ismertetve a hivatalos kezelési manuálban.

A legérdekesebb az önálló ZBM13-as (!!!) lőszer (BM32-es DU monolit) 13 oldalas könyvecskéje, ami ismerteti azt hogy ne keverjük össze más lőszerekkel (fehér sáv), hogy ne együnk abban a helyiségben ahol a lőszert tárolják, meg hogy a lőszer marha nagy titok, így lehetőleg ne kerüljön idegen kézbe.

A fent említett manuál szerint:

A ZVBM13 páncéltörő űrméret alatti lövedéket harckocsik, önjáró tüzérség és más, erős páncélvédelemmel rendelkező páncélozott célok elleni közvetlen tüzelésre tervezték.

Ennyi. Semmi konkrétum.

Amíg egy MiG29 vagy egy F16-os pilótája minden paramétert elolvashatott a saját manuáljában, egy T-64/72/80 manuálban egyetlen szó sem esik az adott harckocsi típus páncélvédelméről.

Emiatt ezen a területen mindenféle (gyakran kétes eredetű) visszaemlékezés - irodai - lövészeti dokumentációkra hagyatkozva próbálnánk tisztábban látni, amit nem könnyít meg az orosz-ukrán konfliktus, illetve az elég gyakori (ilyen-olyan célból) szivárogtatott dezinformációk halmaza.

Itt sajnos nem lehet egy vitát könnyen azzal lezárni: "olvasd el a manuál 28.oldalán a páncélvédettséget", és pont emiatt erősebb a hit, és ezáltal élesebbek is a viták.

Komolyan mondom, hogy atomfegyver hivatalos műszaki rajzát könnyebb beszerezni, mint mondjuk a T-80UD páncélzatának részletes ismertetését.

Talán azért mert egy vadászgép/légrak osztály komoly technikai kihívást támasztott a kezelőivel szembe és ez által képzettebb , iskolázottabb voltak mint az ezekhez kőegyszerű harckocsi amihez idehaza nem professzorok és atom fizikusok táborából válogatták a létszámot ? Rgo tökfelesleges volt mélységébe belemenni a technikába és rejtelmeibe , elég volt egy egyszerű , szemléletes mindenki által elsajátítható alapszint a többit meg pótolta a gyakorlat . És gyanítom ez mindenhol így van/volt a világon ! Nem akartam ezzel senkit minősíteni vagy megbántani .

 

[Negan]

1) fogd fel ismeret terjesztésnek

2) nem is értem, hogy a tank fejlesztők mit tököltek évtizedeken keresztül a távmérés meg a tűzvezetés fejlesztésével, amikor Európában úgyis mindenre az 1km-en belül leadott pásztázó lövés a megoldás....

2 dolog:

1) önmagában a fedezék nem rontotta érdemben a távmérés pontosságát. nézd csak meg ezt a brit-izraeli tesztet...a hull down pozíció alig ront valamit az eredményen:

2) a fedezékből valamikor el is kell indulni....ha előtte jól be tudod lőni a távolságot, akkor a fedezék mögül kibújó tankot nagyobb eséllyel tudod leküzdeni

3) voltak helyzetek, amik a stadiometrikus távmérő egyébként is érdemben gyengébb távmérő képességét sokkal jobban rontották, mint a koincidencia távmérőkét....ilyen volt amikor bármi miatt a célpont kontúrjai nem voltak jól kivehetők, illetve ha a célpont keresztező irányon haladt (oblique target)...

4) feltételezem a nyugati tankok nem véletlen rendelkeztek nagyobb lőszerkészlettel és jobb távméréssel...pl. mondjuk azért hogy nagyobb távról kezdjék a célleküzdést?

Tokoltek,mert minden kis előny előny.Konnyek Völgyének kezdeti idoszaka erre a jó pelda-de a csatát nem ez a kezdeti időszak döntötte el.De hozzájárult azért,hisz mit akkor kilőtték,azt nem kellett később kilőni.
Németek védelemre készülve minden kis előnyt igyekeztek kihozni,mire az iparuk képessé tette őket,hogy kihozzák.Dehogy ez a masszív szovjet tüzérséggel támogatott T hordak tomegrohamaval szemben sík,hk ideál terepen mit is ért volna,az már más kérdés.

 

[Gungnir (F1End)]

Talán azért mert egy vadászgép/légrak osztály komoly technikai kihívást támasztott a kezelőivel szembe és ez által képzettebb , iskolázottabb voltak mint az ezekhez kőegyszerű harckocsi amihez idehaza nem professzorok és atom fizikusok táborából válogatták a létszámot ? Rgo tökfelesleges volt mélységébe belemenni a technikába és rejtelmeibe , elég volt egy egyszerű , szemléletes mindenki által elsajátítható alapszint a többit meg pótolta a gyakorlat . És gyanítom ez mindenhol így van/volt a világon ! Nem akartam ezzel senkit minősíteni vagy megbántani .

Ettől függetlenül a tisztek kaphattak volna erre is képzést. Nem hiszem, hogy csak buta embereket válogattak volna harckocsizónak. Különösen az első lépcsős hadosztályokhoz, T-64/T-80 kezelésre. Vagy olyan országokban, ahol hivatásos állomány volt a meghatározó, pl. 1960 -tól szűnt meg az Egyestült Királyságban a sorozás, ráadásul a britt haderő előtte is híresen jólképzett volt (bár nem olvastam Centurion/Chieftain/Challenger manualt, szóval még az is lehet, hogy ott volt valami plusz infó és csak a keleti blokk volt ilyen titkozódó?).

Legnagyobb gond ezzel a területtel, hogy míg egy vadászpilóta vagy lérakos tökéletesen tisztában lehetett a fegyverei képességével - azok összes paramétere részletekbe menően megtalálható volt a fegyverrendszerhez kiadott manuálokban, addig a harckocsizók esetén ez messze nem volt így.
(hogy miért azt nem tudom, csak gondolom)

Hiába kerültek nyilvánosságra a harckocsi, annak lövegének, illetve lőszereinek egykoron minősített manuáljai, azok semmiféle páncélvédelem illetve páncélátütési képességről szóló információt sem tartalmaznak.

A 125mm-es 2A26M lövegről szóló manuál említi hogy:

A ZVBM3, ZVBM6, ZVBM7 és ZVBM8 lőszerek a páncéltörő ZBM9, ZBM12, ZBM15 és ZBM17 űrméret alatti lövedékekkel páncélosok, önjáró járművek és egyéb páncélozott célok leküzdésére szolgálnak.

... majd folytatja:

A ZVBK7 típusú lőszer a ZBK12M kumulatív gránáttal (59. ábra) elsősorban harckocsik, önjáró tüzérségi lövegek és más, páncélvédelemmel rendelkező páncélozott célok elleni közvetlen tüzelésre szolgál.

Sem a lőszer cél szerinti prioritizálása, sem páncélátütési képessége nincs ismertetve a hivatalos kezelési manuálban.

A legérdekesebb az önálló ZBM13-as (!!!) lőszer (BM32-es DU monolit) 13 oldalas könyvecskéje, ami ismerteti azt hogy ne keverjük össze más lőszerekkel (fehér sáv), hogy ne együnk abban a helyiségben ahol a lőszert tárolják, meg hogy a lőszer marha nagy titok, így lehetőleg ne kerüljön idegen kézbe.

A fent említett manuál szerint:

A ZVBM13 páncéltörő űrméret alatti lövedéket harckocsik, önjáró tüzérség és más, erős páncélvédelemmel rendelkező páncélozott célok elleni közvetlen tüzelésre tervezték.

Ennyi. Semmi konkrétum.

Amíg egy MiG29 vagy egy F16-os pilótája minden paramétert elolvashatott a saját manuáljában, egy T-64/72/80 manuálban egyetlen szó sem esik az adott harckocsi típus páncélvédelméről.

Emiatt ezen a területen mindenféle (gyakran kétes eredetű) visszaemlékezés - irodai - lövészeti dokumentációkra hagyatkozva próbálnánk tisztábban látni, amit nem könnyít meg az orosz-ukrán konfliktus, illetve az elég gyakori (ilyen-olyan célból) szivárogtatott dezinformációk halmaza.

Itt sajnos nem lehet egy vitát könnyen azzal lezárni: "olvasd el a manuál 28.oldalán a páncélvédettséget", és pont emiatt erősebb a hit, és ezáltal élesebbek is a viták.

Komolyan mondom, hogy atomfegyver hivatalos műszaki rajzát könnyebb beszerezni, mint mondjuk a T-80UD páncélzatának részletes ismertetését.

Egyébként mennyi gyakorlati haszna lett volna az ilyen információnak? Ha egy harckocsizó tudja, hogy a T-xx amiben ül szemből 85% valószínűséggel túléli egy DMaa találatát, az mennyire változathatta volna meg a harcászatot?
Így laikus szemmel el tudom képzelni, hogy igen, legalábbis amíg maroknyi harckocsiról van szó, amik szinte párbajoznak egymással, a tereptárgyak és beesési szöget precíz használata sokat segíthet.
Talán arról lehet szó, hogy nagyobb létszám esetén az egyéni manőverezés( és túlélés) többet árthat a feladatot végrehajtó köteléknek. Ahogy pl a római légiók sem azért voltak hatásosak, mert jó egyéni párbajozókból állt, hanem mert fegyelmezetten, egységként hajtották végre a feladatot a katonák.

 

[dudi]

Már volt róla szó itt a fórumon hogy a HH elején a szovjet kum gránátok ellen nem nagyon volt technológiailag értelmezhető,kivitelezhető páncélvédelem.
Évtizedek múlva jutottak el oda mindkét oldalon hogy eltudják kezdeni csökkenteni a kum gránátok hatásfokát. Sikerrel.
Cserébe kellett valami amivel le tudják küzdeni a célt, a HESH túlhaladott lett,maradt a nyíl.
Az eszközök meg már készen voltak.
Most azt nézzük korosztályosan hogyan jönnek a jobbnál-jobb nyilak.

Sem a kotai HH-s szovjet sem a nyugati kummulatív granat nem volt tandem. Innentől kezdve primitív módon, egy pár mm vastag köténnyel lehetett ellenük védekezni. Ne gondolja senki, hogy ilyen kötényeket adott esetben ne raktak volna a harckocsikra.

 

[dudi]

(jelenlévők természetesen kivételek! ) Csak a gyakorlati oldalról nézve a dolgokat. Nem lehet, hogy statisztikailag több az értelmes, diplomás ember a pilótafülkében, mint a harckocsikban? Az alapon mérnöki (?) végzettségű, több éves képzésen átesett pilóták megértik a bonyolult manuált, míg a harckocsiba a magasságuk (legtöbbször) alapján válogatott katonáknak annyi fér be a füleik közé, hogy ne egyenek egy helységben a lőszerrel. Nem lehet, hogy a manuált nagyon helyesen a használókhoz igazították, és nem tömték a fejét bonyolult számításokkal annak, aki jól elvezetett egy lánctalpas járművet, de az érettségire nem lenne esélye... És őszintén, tényleg nem személyeskedésből kérdezem.

De, pont ezért kéne hülyebiztos manual. Amiben leírják, hogy "x" lőszer "y" harckocsit "z" meterről lő át táblázat formajában.

 

[molnibalage]

De, pont ezért kéne hülyebiztos manual. Amiben leírják, hogy "x" lőszer "y" harckocsit "z" meterről lő át táblázat formajában.

Ha nincs adat ehhez, akkor nem tudod a táblázatot elkészíteni.
Látod milyen egymásnak torkának esés volt, hogy akkor a Leo2AV (?) az mit tudott és mit nem....

 

[dudi]

Ha nincs adat ehhez, akkor nem tudod a táblázatot elkészíteni.
Látod milyen egymásnak torkának esés volt, hogy akkor a Leo2AV (?) az mit tudott és mit nem....

A sajátjával mindenki tisztaban van.
Az ellenségről pedig vannak hírszerzési infók. Külön szakma annak az elemzése, hogy mit tudhat az elllenség technikája. Persze, ez nem teljesen pontos infó lesz, de iránymutatásnak tökéletes. Azt a szovjet mernökök is tudták, hogy 3BM15-el értelmetlen Leopard 2-re lőni szemből. De a harckocsizó nem tudta...

 

[Negan]

Sem a kotai HH-s szovjet sem a nyugati kummulatív granat nem volt tandem. Innentől kezdve primitív módon, egy pár mm vastag köténnyel lehetett ellenük védekezni. Ne gondolja senki, hogy ilyen kötényeket adott esetben ne raktak volna a harckocsikra.

Hát ez az,hogy a 70-es évekig nem volt.Pancelrepaeszto lőszer is ezért lehetett hatékony

 

[jojoka]

Azt a szovjet mernökök is tudták, hogy 3BM15-el értelmetlen Leopard 2-re lőni szemből. De a harckocsizó nem tudta...

És ha neked elmondják ezt, tehát Te tudnád, beszállnál a tankba, és mennél? Tudva, hogy értelmetlen azzal lőni rá? /Mást meg lehet, hogy nem kapsz?/ Szerintem a szárazföldi haderőnemnél nem szabad túl sok mérlegelés elé állítani a feladatot ténylegesen végrehajtókat, mert a sok gondolkodás csak időpazarló. Majd gondolkodik, akinek kell, és megy előre, akinek kell.