Harckocsik harctéri alkalmazása
- Téma indítója boki
- Indítva
T
Törölt tag
Guest
Nyilván a szovjet mérnökök azt is tudták, hogy a leopard 2 a halálcsillag szuperlézere ellen is teljesen védett, és a megjelenése elpusztítja a csillagrombolókat is.
F
Filter
Guest
Köszi!
Nagyítva látni hogy ment ki a másik oldalon. Kilyukasztva az ülés bevonatot,de az öv narancssárga jelzése meg sem kormolódott.
2 ember mínusz,a szekér megy tovább.
Ez a tudás ad harcképességet, enélkül meghalsz.
F
Filter
Guest
Ha lett volna értelme akkor látnánk a képeken?
Pedig Izrael full contact-ba nyomta...
Meg az USA is felpakolt a CC-nál.
Szoknya sehol nincs.
Ezek nem háborúban készültek az izraelieket kivéve.
Ha lett volna értelme akkor látnánk a képeken?
Pedig Izrael full contact-ba nyomta...
Meg az USA is felpakolt a CC-nál.
Szoknya sehol nincs.
F
Filter
Guest
Az első valóban nem.
És az utolsó sem,az a Checkpoint "Charlie" a majdnem háború napján.
A többi háborús kép.
T
Törölt tag
Guest
Leo-1 -re heftöltek ilyet a németek (az más kérdés, hogy volt-e egyáltalán bármi értelme is):
F
Filter
Guest
Vágom. Legalább próbálkoztak,ami annak a fényében dicséretes hogy az US M60-asok még az első öbölben is szoknya nélkül,szimplán extra torony páncéllal szaladgáltak.Leo-1 -re heftöltek ilyet a németek (az más kérdés, hogy volt-e egyáltalán bármi értelme is):
F
Filter
Guest
Illetve ez mikori?Leo-1 -re heftöltek ilyet a németek (az más kérdés, hogy volt-e egyáltalán bármi értelme is):
Ugye korosztályosan beszéltünk a 70 évekig.
A korai leo tornyokon nem látok függesztési pontokat,illetve fogantyú van ott.
Valószínűleg nekünk itt 2021 -ben a fórumon több információnk van a Leo 2 páncéljáról, mint a 80 -as években a szovjeteknek. A T-72B -jéről meg 100% hogy több, mint ami akkor a németeknek/amcsiknak volt.
Egyébként lövészként mennyire fontos információ, hogy az adott lőfegyver milyen távolságból mit képes átlőni? Teszem azt, gyakorlat közben figyelembe veszitek, hogy pl 400 méterre van az ellen, akkor 5.45 -ös gépkarabély elől egy sor tégla mögé még megéri bebújni, de mondjuk 50 méterre nem. mert ott már átviszi? Vagy hogy X típusú lövedékálló mellényes emberre nem lövünk 150 méternél messzebről, mert úgyis megfogja? (most nem a konkrét számok a lényeg a példámban (biztos rosszak, mert csak hasra csapva írtam valamit), hanem hogy a gyalogsági harcászatot befolyásolják-e ezek az ismeretek? Harckocsik esetén a gyakorlatban gondolom hasonló előnyt jelenthetne az ilyesmi, hogy az irányzó tudja, hogy a fe kerítés mögött lévő Leopard 1A5 -t simán lőheti ahol akarja, de ha vasbetonfal van előtte, akkor csak oda célozzon, ahol kilátszik stb.)
T
Törölt tag
Guest
1974..77 között kapták meg ezt az előtét páncélzatot és a szoknyát az 1965..70 között gyártott Leo-1-esek.
F
Filter
Guest
Köszi!1974..77 között kapták meg ezt az előtét páncélzatot és a szoknyát az 1965..70 között gyártott Leo-1-esek.
Akkor megnyugodtam hogy nem írtam ökörséget.
Mert tudomásom szerint is a 70-es években jelentek meg ezek az extrák,a gyártástechnológia fejlődésével.
Már leírtam milyen módszefeket alkalmaznak az ellenség típusainak felmérésére.
Igen kepzeld el, nagy jelentősége van annak, hogy milyen távolsagon milyen fedezéket választasz. Afganisztánban újra kellett tanulnia az amerikai katonaknak a fedezékválasztást, mert a sziklák nem úgy "működtek" ahogy azt az ember gondolná.
Mert el kellene forgatni a tornyot, kb 3 óra állásra, majd stabi le, hidraulika ki, gránát alulról ki.
Töltés, utána hidraulika vissza, stabi be, torony előre.
Ezt harchelyzetben nem lehet.
Ezért átpakolják, harcból kivonva.
De a T-72 esetében is ez az elv:
A külső málházási pontokról bemálházzák az automata töltőbe, amikor lehet.
Mert onnan tölt gyorsan, csakúgy, mint a Leopard 2 a torony hátuljából.
Ez itt off topik, de amúgy kb. 2-300 db dízel tengó a 60-s évektől kezdve.
Ezeknek a tengók csak azt a kb. 3 hetet kellet volna kibírniuk amíg lezajlik a III. VH.
Viszont ebben a 3 hétben nem jött volna túl sok hajó az USA-ból....
(Kezdjük ott, hogy háborús helyzetben pl. Kubai rakéta válság, ezek atomtöltetű torpedókkal voltak felszerelve!)
Erre találták ki a PELE nevű nyíllövedékeket. Azok alacsony áthatolásúak, viszont áthatolás után széttörnek, így fokozott repesz hatásuk van.
A csökkentett áthatolást úgy kell érteni, hogy egy T-72B-be vagy egy M1 Abramsbe nem jut be a lövedék, de például a Leopárd 1-et lazán szétlövi....
Némi infó van erről a tankos írásomban, pont a Leopárd 1-nél.
Végig olvastam a termést....
Kiderült, hogy mindenki hülye csak a németek nem... XD
1. Buta szovjetek, nem tudták, hogy a padlóra tett, 22 lőszeres automata töltő nem jó.... Meg kevés is a 22 lőszer, igaz a többi tankban sem jellemző, hogy több lenne tűzkész állapotban, de az most mindegy.
Amúgy a T-64/80 automata töltőjével mi a helyzet? 28 lőszeres.....
2. Szegény szovjetek az alacsony sebességű kumulatív gránátjaikhoz fejlesztettek nagy nyomású és sima csövű ágyúkat.
3. Továbbá ugyan ezek a szovjetek másodlagosként kezelték a nyíllövedékeket, ezért találták föl azt a ma ismert formájában... (nyugatiak is róluk másolták!)
4. Az angolok nem tudtak harckocsit tervezi
5. A franciák sem tudtak harckocsit tervezni
6. És az amerikaiak sem tudtak
7. Mindenki megnyugodhat, a németek tudnak
+1 A magyar néphadsereg harmadosztályú műszaki színvonalából és felkészültségéből, mindig 100%-os pontossággal lehet következtetni a szovjet első lépcsős alakulatok felkészültségére, felszerelésére és annak műszaki színvonalára.
Elképesztő mi megy itt néha
Kiderült, hogy mindenki hülye csak a németek nem... XD
1. Buta szovjetek, nem tudták, hogy a padlóra tett, 22 lőszeres automata töltő nem jó.... Meg kevés is a 22 lőszer, igaz a többi tankban sem jellemző, hogy több lenne tűzkész állapotban, de az most mindegy.
Amúgy a T-64/80 automata töltőjével mi a helyzet? 28 lőszeres.....
2. Szegény szovjetek az alacsony sebességű kumulatív gránátjaikhoz fejlesztettek nagy nyomású és sima csövű ágyúkat.
3. Továbbá ugyan ezek a szovjetek másodlagosként kezelték a nyíllövedékeket, ezért találták föl azt a ma ismert formájában... (nyugatiak is róluk másolták!)
4. Az angolok nem tudtak harckocsit tervezi
5. A franciák sem tudtak harckocsit tervezni
6. És az amerikaiak sem tudtak
7. Mindenki megnyugodhat, a németek tudnak
+1 A magyar néphadsereg harmadosztályú műszaki színvonalából és felkészültségéből, mindig 100%-os pontossággal lehet következtetni a szovjet első lépcsős alakulatok felkészültségére, felszerelésére és annak műszaki színvonalára.
Elképesztő mi megy itt néha
S
speziale
Guest
elég nehéz ezzel az állítással egyet érteni...a németek elég könnyedén megtehették volna, hogy a Leo1 toknő frontját 30mm-el vastagabbra csinálják...és akkor szemből a leo1 teknő védelme megegyezett volna a T62-vel...és ez az egész kb. 1 tonnával növelte volna a tömeget...vagyis a Leo1 elég jó mozgékonyságán azért nem rontott volna érdemben
de a németek még ennyit sem vállaltak be...mert azt gondolták, hogy a tank túlélésnek záloga a nagyon jó mobilitás és a lehető legnagyobb távolságból való célleküzdés (nem véletlenül kapta meg a kor legjobb optikáját)
és mivel a németek a Leo1-et védelemre tervezték aligha hiszem hogy ne lettek volna tisztában annak a terepnek az adottságaival aminek a védelmére tervezték....
abban az időben az IDF-nek milyen harckocsijai is voltak? a Centurion-on még optikai távmérő sem volt....
ezzel szemben a Leo-n a korszak legjobb optikája volt...és pont a nagy távolságok esetén számít nagyon sokat, hogy a lövész optikája a Leo-ban 16szoros, míg a többi nyugati hk-ban 8-10szeres nagyítású volt...
valszeg ha Leo-k lettek volna a könnyek völgyénél sokkal nagyobb vérfürdő lett volna
további általános megjegyzés: az 1km-en belül jó találati eséllyel kecsegtető pásztázó lövés hull down pozícióban lévő tankok ellen elég bajosan használható....
