Harckocsik harctéri alkalmazása

[speziale]

Kicsit feljebb illusztráltam miért nem számolgatunk...

De amúgy miért ne jönne ki? A T-72A/M1 torony 410-420mm átlagban. Teljesen szemből egy nagyon szűk szögtartományból meg 450-480 is lehet.
Ezzel szemben Leo-2/b-tech kb így nézhet ki. A grafika a svéd tesztek alapján készült

Egyébként tényleg oldalakat teleírhatnák, hogy mi ezzel a számítással a gond…

De a legesleg alapvetőbb probléma az, hogy totálisan figyelmen kívül hagyja, hogy a szögek függvényében hogyan változik a védettség…

ugyanis amíg szemből a felület kb. 20%-a védett 4-500mm között, addig 30 fokos szögből ez kb 30%!

Ez pedig azért lényeges, mert a 30 fok az lényegében merőleges beesést jelent a Leo2 35 fokban döntött torony páncéljára….az általad hozott számítás alapján azonban merőleges beesés alapján jócskán 400mm alatt kellene lennie a Leo2 torony frontja védettségének (400-420/1.17~340-360mm)…viszont úgy hogy ha a torony front mint (egyébként legjobban védett) terület kiesik mint 4-500mm között védett felület, akkor nemigen tud kijönni az, hogy a Leo2 felületének nagyobb része legyen védve 30 fokos szögből 4-500mm közötti mértékben, mint szemből

a fentiekből viszont az is következik, hogy a Leo2 tornya merőleges beesés esetén legalább 400mm-t véd…ez pont szemből viszont 468mm…

na validáljuk csak kicsit ezt az értéket…ha a Fip által leírt felépítést vesszük alapul, csak jó szögekkel számolunk és a toronyba lévő acél lemezeket legalább a nominális vastagságukkal figyelembe vesszük (nem 0,7-es szorzóval) , akkor bizony 465mm körüli érték jön ki….

továbbá pár napja raktam be ballisztikai lövészet eredményét Leo2AV ellen…ez azt mondta, hogy 25 fokból kibírta a 120mm KE-t. mivel ez egy 1974-es doku, ezért dm13 protón kívül ez a 120mm KE nem nagyon lehetett más….a dm13 átütése 440mm 0 fok mellett…vagyis ha 25 fokból jött a 35 fokban döntött páncélra, akkor kis kerekítéssel kb. 430mm védelmet jelent 0 fokból…persze nyilván lehet, hogy az 1974-es dm13 protó még nem tudott ennyit, meg lehet még az Rh120-as sem érte el a végleges formáját…

és egyébként ez még annak sem feltétlen mond ellent, hogy (ha a lengyel hazabeszélést le is diszkontálom; a below the turret szerzőjének reakcióját ugye nem idézted, ezzel kapcsolatban: „Typical Damian Ratka”) a pt91 KE védelme ténylegesen akár jobb is lehetett valamennyivel (legalább is egy szűk szögtartományban) mint a Leo2A4

 

[gorkamorka]

nem állítom hogy tudom követni a logikád...
egyszer azt mondod, hogy ez egy régi ábra, majd megerősíted azt ami rajta van...
másrészt az a gond, hogy a fizikai vastagság ugyan 530mm, de a LOS különféle szögekből nagyon nem annyi...
ahol pl. a LOS 650mm ott a KE védelem, ha a kvarcot 0-nak is veszem, akkor is 440mm RHA...
ahol a LOS 750mm ott pedig 510mm RHA

Na, éppen erről van szó. Nézd meg mit ír az ábra: 0 fokos szögre írja a 410mm-t. Erre céloztam, hogy az ábra régi és nem pontos.
0 foknál a védelem nyilván nagyobb, én is ezt írtam korábban, 450-480mm. Teljesen jól levezetted a dolgot. De ahogy egyre nagyobb az oldalszög, gyorsan beáll erre a kb. 410mm-re. És itt lehet látni, hogy a szovjet mérnökök nem voltak hülyék. Ők nem erre a 650mm LOS értékre lőtték be a harckocsi védelmét ami szinte kizárólag csak 0 foknál érhető el. A T-64/72/80-nál a védelem +/-30 fokos szögre van tervezve, ezzel megelőzték a NATO-t. A nyugat csak a Leo-2/Abrams/Challenger típusoknál kezdte el alkalmazni ezt az elvet.
Nem nehéz belátni miért. Igen ritka, amikor két harckocsi tökéletesen szemben áll egymással a harctéren.
Ha jól megnézed a szétlőtt harckocsi tornyát, látszik, hogy a találatok különböző szögekből érkeztek, de természetesen ebből a +/-30 fokos szögtartományból. Így már teljesen érthető, hogyan volt képes 1500m-en belülről áttörni a tornyot a DM33.

de egyébként a 16+60+105+50 páncél is kb. 400mm RHA KE elleni védelmet ad...és a teknő frontján simán átment a 105mm dm33, nemcsak 1500 méterről...

Ebben sem tévedsz. De a helyzet az, hogy a modern nyíllövedékek (az M413 is annak számít) átütése döntött páncélzatban valamivel nagyobb mint függőlegesben. 2000m-ről ugyan átütötte a 16+60+105+50 páncélt, de szerintem ez már közel lehet a limithez. Nagyon valószínűtlennek tartom, hogy 2500m-ről is sikerülne.

azt lehet tudni, hogy a lengyelek valódi A4-et kaptak-e vagy utólag A4 szintre felhozott korábbi szériát?

Természetesen lehet tudni. A4. De egyet ne felejts el. Az A4 kétféle páncélzattal épült. A széria nagyobb része a régi B-technológiát alkalmazta, és csak az utolsó vagy az utolsó két széria (most pontosan nem tudom) kapta meg az újabb C-tech páncélzatot. Ez maximum 175 gépet jelent. A korábbi 5-ös és 6-os szériákból kaptak a lengyelek. (520 tank)

 

[fip7]

Persze sok minden lehet…ugyanakkor kicsi tovább gondolva a korábbiakat…

• az általam berakott forrás a német tesztről kifejezetten glacis-t ír az átütésre és nem hull frontot…vagyis a legerősebb részen ment át a 105mm-es dm33
• továbbá külön elmagyarázza, hogy ez „penetration” és nem pedig „perforation” volt

Szóval kérdés:

mekkora lehet a 105mm-es dm33 átütése….egyszerű rule of thumb-ot használva a 105mm-es lőszer torkolati sebességére 1470-1480m/s-et szoktak megadni, míg a 120mm-es esetében 1650m/s…vagyis a torkolati energiája kb. (1480/1650)^2~0,8…vagyis kb. 20%-kal kisebb mint mondjuk egy korabeli 120mm-es nyílé…

(persze az átütés sok mindentől függ, de mivel már a 105mm-es is korszerű monolit nyíl volt, ráadásul a célpont meg tök egyszerű öntött torony, ezért olyan dolgok, hogy mondjuk milyen volt a nyíl páncéltörő fejének a kialakítása nem annyira lényeges)

a 120mm-es DM23-as átütése 480mm, szóval 480*0,8=384mm…szerintem ez hihető érték…

Ugyanakkor:

• a Fip módszerével kalkulált 16-60-105-50-es páncél védettsége elvileg 394mm RHA-t ad….hát ez alapján az átütés eléggé a határon van….nade itt jön a nagy kérdés…mekkora is a textolit RHA értéke…Fip ugye 0,2-es szorzóval számolt…@gorkamorka azt mondja, hogy modern apfsds ellen szart sem ér…szóval ha mondjuk a textolitot 0,1-es szorzóval számoljuk, akkor a 394 rögtön 365 körüli csökken…így már hihetőbb az átütés….továbbá az a 30mm eltérés a t72a teknőjére ami Fip számítása és az UVZ adata között volt szintén simán jöhet abból, hogy az UVZ-nél más RHA egyenértékessel számoltak textolitra…nem is kell nagy eltérésre gondolni, mert 0,2 helyett 0,3-as szorzóval már simán kijön az uvz értéke….kérdés az, hogy akkor talán hülyék lettek volna az UVZ-nél? hát szerintem simán lehet, hogy apds ellen, vagy a saját elavultabb apfsds-eik ellen gondolhatták azt, hogy ad ennyi KE védelmet….és akkor ez magyarázat arra is, hogy miért lepődtek meg marhára, amikor a Hetz átvitte…
• a torony viszont továbbra is nagy talány….még ha 80%-os RHA értékkel is számolunk a lengyel öntött torony miatt…akkor is 400-450mm KE védelem jön ki, akkor is ha a kvarcot 0-nak veszem…(a gyakorlatban azért 15-20mm-et simán hozzáadhat). A 400mm-es részt 1500m-ről talán-talán átvihette….de azért itt már sok a „ha”
• Az én véleményem inkább az, amire a t72b-s ábrám is utalt…hogy még a t72b tornyán is azért volt sok weak spot (az egész ágyú körüli rész ilyen)….a T72a tornyán simán lehet, hogy még nagyobb volt ennek a területnek az aránya….szóval szerintem inkább az van, hogy a 105mm-es DM33 ezeken a helyeken tudta átlőni

egyébként általában véve elmondható szerintem, hogy ezeknél az új generációs tankoknál a szovjetek inkább a KE elleni védelemre gyúrtak, miközben a nyugatiaknál inkább a CE ellenire…nyilván, ha a nyugatiak nem voltak tök hülyék, akkor erre a leglogikusabb magyarázat az, amit @Hpasp említett; vagyis, hogy a 125mm-es ágyúval (és a pontosabb távméréssel) a szovjetek elmozdultak a kumulatív irányba

A Textolit becslése érdekes dolog. Nagyon szórnak a különböző források.
A hihetőbb források 0.2 RHA szorzót írnak rá, amennyiben szendvics szerkezetben van!
Ha az eredeti T-64-s előszériás megoldást nézzük, fém hátlap nélkül, akkor a források szerint a 0.1-et sem éri el....

Ami még érdeges a teknő felső páncélívén, hogy amikor a szovjetek tervezték a 80+105+20-as páncélt, akkor nem volt ismert számukra az a jelenség, hogy ha a lövedék átmérője nagyobb, mint a páncéllap vastagsága, akkor drámaian vissza esik a páncélzat védelmi értéke...
Persze itt a 20-as hátlap erősen döntve van, mégis hatékonyabb páncél a 60+100+45 (50), mint a 80+105+20.... pedig majdnem ugyan az az acél mennyisége. Az előbbi mégis jobb védelmet ad KE ellen!

Az öntött páncélokról annyit, hogy nagyon fontos a gyártási minőség. Ha zárványos marad az öntvény az egész eltörhet....
Akkor meg csak papíron van jó védelmed....

 

[gorkamorka]

Egen, totálisan ellentmond az orosz tankönyv, meg a valóságban látott páncélelrendezések is a @gorkamorka által kitudja honnan előtúrt lengyel Aranysas ismeretterjesztő rajzocskával.
Az orosz tankönyv pont hogy azt magyarázza, hogy a NERA lapok számát nem lehet végtelenségig növelni (ugyanakkora páncélmennyiség felhasználása mellett), mert egy idő után kontra-produktívvá válik. Ezt ők szépen ábrázolták egy görbesereggel is.
Szerintük a NERA lapok ideális száma alapvetően a beeső nyíl merőlegeshez bezárt szögétől függ.
30° esetén kettő, 60° esetén három, 60° felett négy lap az ideális.
Az általam eddig látott valós páncélelrendezések szépen követték is ezt a szabályt, mind a keleti mind a nyugati harckocsikon.

Na, itt a te szegénységi bizonyítványod. Hatalmas arccal lenézel minden fórumozót (holott te is csak az vagy) ÉS szakújságírót (te még idáig sem jutottál el), de a tudásod arra sem elég, hogy megkülönböztesd a NERA és a rétegelt páncélt. Mondok most neked egy újdonságot, hogy tanulj is valamit: Egyik ábrán sincs NERA!

Amúgy a legkevésbé sem mond ellent az orosz könyv. Ugyanis a kettőt nem lehet összahasonlítani! Az orosz ábra egyforma lemezekkel számol. A lengyel szimulációnál pedig csak a 2. egyforma. A 3-4-5-nél a front és hátlemez is jóval vastagabb mint a többi, ennek következményei vannak az átütésre nézve. Apples to oranges, ahogy az angol mondja.
De, tudod ha nem tetszik, neked is megvan a lehetőség, csinálj jobb ábrát/szimulációt!

Csak hogy tanulj egy kicsit többet, érdemes lenne utánajárnod a VALÓS páncélelrendezéseknek... A T-72B egyik variánsa pl. 6 rétegű páncélzatot használ, ahol a homlok és hátlemez is jóval vastagabb, mint a középső 4.
Vagy akár vehetjük példának a fém-polimer blokkot is... vastag homlok és hátlemez, középen 4 vékony lemez...

A nyugati típusokat meg nem tudom hogyan kevered ide. Ilyen típusú rétegelt páncélt egyik sem alkalmaz...

 

[gorkamorka]

egyébként általában véve elmondható szerintem, hogy ezeknél az új generációs tankoknál a szovjetek inkább a KE elleni védelemre gyúrtak, miközben a nyugatiaknál inkább a CE ellenire…nyilván, ha a nyugatiak nem voltak tök hülyék, akkor erre a leglogikusabb magyarázat az, amit @Hpasp említett; vagyis, hogy a 125mm-es ágyúval (és a pontosabb távméréssel) a szovjetek elmozdultak a kumulatív irányba

Van benne igazság amit írsz. De Hpasp állítása hamis. Fentebb berakott dokumentumok bizonyítják, hogy a nyíllövedék volt mindig is a fő harckocsik elleni lőszer.
De akkor miért a kumulatívra gyúrtak nyugaton? Hát nagyon nem a 125mm-es gránátok ellen. A válasz az 1973-as arab-izraeli háborúban keresendő. Hatalmas mennyiségben használtak irányított páncéltörő rakétákat az arabok, igen nagy sikerrel, súlyos veszteségeket okozva a zsidóknak. Ez az oka.

 

[gorkamorka]

A Textolit becslése érdekes dolog. Nagyon szórnak a különböző források.
A hihetőbb források 0.2 RHA szorzót írnak rá, amennyiben szendvics szerkezetben van!
Ha az eredeti T-64-s előszériás megoldást nézzük, fém hátlap nélkül, akkor a források szerint a 0.1-et sem éri el....

A legnagyobb baj, hogy sokaknak fogalmuk nincs róla, milyen szerepe van a textolitnak... KE ellen szinte nulla a hatása. Semmi értelme nincs számolgatni vele. Kumulatív töltetek ellen van, arra való, hogy a sugarat szétoszlassa. Semmi több.
Szépen el van itt magyarázva:

T-72: Part 2

Due to the length constraints imposed by Blogger, the original T-72 article was split into two parts. This part covers the second half of ...

thesovietarmourblog.blogspot.com

Ami még érdeges a teknő felső páncélívén, hogy amikor a szovjetek tervezték a 80+105+20-as páncélt, akkor nem volt ismert számukra az a jelenség, hogy ha a lövedék átmérője nagyobb, mint a páncéllap vastagsága, akkor drámaian vissza esik a páncélzat védelmi értéke...

Már a T-54 tervezésekor is ismert volt ez a dolog... De ez teljesen irreleváns a T-64/72 kapcsán. Full kaliberes páncélgránát akkoriban már sehol nem volt rendszerben nyugaton...

 

[fip7]

Csak hogy tanulj egy kicsit többet, érdemes lenne utánajárnod a VALÓS páncélelrendezéseknek... A T-72B egyik variánsa pl. 6 rétegű páncélzatot használ, ahol a homlok és hátlemez is jóval vastagabb, mint a középső 4.
Vagy akár vehetjük példának a fém-polimer blokkot is... vastag homlok és hátlemez, középen 4 vékony lemez...

Konkrétan 60+15+15+15+50. Majd később 60+10+10+20+20+50 acélelrendezés. Ezekben a vékony lemezek már HSLA acélok voltak.
Amúgy ez a 48/49-ik oldala az írásomnak

Ami még érdeges a teknő felső páncélívén, hogy amikor a szovjetek tervezték a 80+105+20-as páncélt, akkor nem volt ismert számukra az a jelenség, hogy ha a lövedék átmérője nagyobb, mint a páncéllap vastagsága, akkor drámaian vissza esik a páncélzat védelmi értéke...

Kimaardt, hogy a HH-s NERA páncélokat ezért nem is lehet pusztán acélban számolni. Ugyanis rugalmas felfüggesztésen vannak és a lemezeik nagyon vékonyak. A T-72B toronyban lévő NERA lemeze 21 mm HSLA+6 mm gumi + 3 mm HSLA. Ez közel sem ad annyi páncél védelmet, mint egy 24 mm-s HSLA lemez, ami szintén csak nagyon lapos szögben érne valamit. Egyszeűen kicsi az anyagvastagság...
Olyan monolit lőszerek esetén, amelyek jól bírják a nyíró erőket, a NERA rugalmas mozgása kevés a töréshez.... A vékony, rugalmas megtámasztású acéllemezek pedig nem adnak együtt olyan védelmet, mint egy azonos vastagságú monolit lap.
A 0.7-s szorzó "szakirodalomból" származik a HH-s NERA-kra.
Ma már biztos nem a 0.7-s szorzónál tart a technológia....

 

[fip7]

A legnagyobb baj, hogy sokaknak fogalmuk nincs róla, milyen szerepe van a textolitnak... KE ellen szinte nulla a hatása.

Ez szerintem nem igaz....

Már a T-54 tervezésekor is ismert volt ez a dolog... De ez teljesen irreleváns a T-64/72 kapcsán. Full kaliberes páncélgránát akkoriban már sehol nem volt rendszerben nyugaton...

Tévedés azt gondolni, hogy ez csak a full kaliber esetén jön elő, vagy azt gondolni, hogyha megdöntöd a páncélt és nő a relatív vastagság akkor nem jön elő a jelenség. Ezzel nem voltak tisztában!
Ugyanis a jelenség előáll egy 28 mm-s átmérőjű monilit nyíl vs. 20 mm-s 22 fokban döntött lap esetén is!
Ha nem lenne valós amit írok, akkor nem változtattak volna a páncél elrendezésen!
Miután erre rájöttek csak vastagabb hátfalas páncélelrendezések születtek!

 

[Törölt tag]

Na, itt a te szegénységi bizonyítványod. Hatalmas arccal lenézel minden fórumozót (holott te is csak az vagy) ÉS szakújságírót (te még idáig sem jutottál el), de a tudásod arra sem elég, hogy megkülönböztesd a NERA és a rétegelt páncélt. Mondok most neked egy újdonságot, hogy tanulj is valamit: Egyik ábrán sincs NERA!

A netről innen-onnan összecsipegetett marhaságokat nagyhangon előadsz, persze amikor a forrást kérem akkor kiderül, hogy sohasem olvastad.
(még mindig várom a lengyel cikket a BM22-es Leo2-es lövészetről)
Úgyhogy szerintem kissé vegyél vissza a szövegedből, és mutasd meg a valahonnan kitúrt lengyel rajzocskádon akkor a robbanó paneleket.
Esetleg nézz utána, mit jelent az hogy NERA.
Tankönyveket, és forrásokat olvasgatni meg csak neked ciki, sok okosság van benne.

 

[speziale]

Természetesen lehet tudni. A4. De egyet ne felejts el. Az A4 kétféle páncélzattal épült. A széria nagyobb része a régi B-technológiát alkalmazta, és csak az utolsó vagy az utolsó két széria (most pontosan nem tudom) kapta meg az újabb C-tech páncélzatot. Ez maximum 175 gépet jelent. A korábbi 5-ös és 6-os szériákból kaptak a lengyelek. (520 tank)

Sőt, 3 félével...
az 5. gyártási szériától jött az A4...ez 695 gép volt...majd a 6.-7. széria már a C-típusú páncélt kapta (összesen 150 gép). És volt egy 75 darabos 8. széria ami már D típusú páncélt kapott...

 

[speziale]

A 0.7-s szorzó "szakirodalomból" származik a HH-s NERA-kra.

Őszintén szólva ez nem világos számomra...azt gondolnám, hogy ez függ attól, hogy milyen anyagokból rakod össze a Nera-t...

mondjuk ha 24mm RHA+6mm gumi, akkor mondjuk ha a példa kedvéért a guminál 0,2 rha-val számolunk, akkor 0,8+0,2*0,2=0,84 jönne mint nera szorzó
de ha ez 12mm+6mm akkor 0,67+0,33*0,2~0,73

ráadásul nem értem, hogy a Nera elmozdulási képessége miért csökkentené a KE elleni védelmet...azt gondolnám, hogy ez pont úgy működik, mint az autók gyűrődési zónája...azzal, hogy el tud mozdulni azzal a penetrátor mozgási energiájának egy részét elviszi

 

[kamm]

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[dudi]

Őszintén szólva ez nem világos számomra...azt gondolnám, hogy ez függ attól, hogy milyen anyagokból rakod össze a Nera-t...

mondjuk ha 24mm RHA+6mm gumi, akkor mondjuk ha a példa kedvéért a guminál 0,2 rha-val számolunk, akkor 0,8+0,2*0,2=0,84 jönne mint nera szorzó
de ha ez 12mm+6mm akkor 0,67+0,33*0,2~0,73

ráadásul nem értem, hogy a Nera elmozdulási képessége miért csökkentené a KE elleni védelmet...azt gondolnám, hogy ez pont úgy működik, mint az autók gyűrődési zónája...azzal, hogy el tud mozdulni azzal a penetrátor mozgási energiájának egy részét elviszi

Azt se felejtsük el, hogy nagyon kemény lapokat tudsz a NERA-ban alkalmazni (nem csak acélt!), hisz a rugalmasságát nem a lapok rugalmassága, hanem a felfüggesztés rugalmassága adja. Tehát a NERA két látszólag ellentétes tulajdonság (szívós és rideg) lehet egyszerre.

 

[Törölt tag]

Kicsit feljebb illusztráltam miért nem számolgatunk...

De amúgy miért ne jönne ki? A T-72A/M1 torony 410-420mm átlagban. Teljesen szemből egy nagyon szűk szögtartományból meg 450-480 is lehet.
Ezzel szemben Leo-2/b-tech kb így nézhet ki. A grafika a svéd tesztek alapján készült

Tudod sokkal szívesebben számolgatok, mint hogy a Warthunder játék fórumában "Laviduce" fórumtag (gondolom avid játékos) által közzétett rajzocskáról azt gondoljam, hogy a NATO által minősített páncélelrendezés minden részletét ismerteti, az valós lehet...
... sajnos ez a rajzocska csak azt bizonyítja hogy a fórumozó játékos fel tudott különféle a meggyőződését alátámasztó számokat írogatni egy Leo2-est ábrázoló ábrára.

Nem a te hibád, hogy a hivatalos manuálok nem tartalmaznak ezekről adatokat, a rendszerben álló technika meg eleve minősített, így kialakult egyfajta vallásos meggyőződésed (az UVZ-ben csak szart gyártottak, ráadásul hazudnak is éjjel nappal), másik olvtárs szerint meg (a német mérnökök hülyék, eleve csak szart gyártottak), csak ennek egy komoly szakfórumnak kellene lennie, ahová ismeretet terjeszteni járunk, nem pedig esti meséket.

Mérnök-tanárként azt kell hogy mondjam sokszor az óvodában érzem magam ebben a fórumban, és eddig szinte csak @Avtomat adott hozzá bármit is valóság (manuálok) megismeréséhez.

Az viszont a te hibád hogy komoly szakfórumba a fentihez hasonló játék fórumokból való marhaságokat mutogatsz nagy hanggal.
Ha igaz lenne, akkor ugye mindjárt adódik is a kérdés: Ki csinálta? Lecsukták már? Hány évet kapott?

Tárgybeli tévedéseidet is javítanám amúgy egyenként...

1, BDD is NERA. (amcsi szakfolyóirat szerint)

2, Volt űrméretes lőszer nyugaton még 1990-ben is, mind az NSzK M48, Olasz M47, és (nálunk is a) Magyar T34-es hadműveleti tartalék harckocsikhoz.

 

[Törölt tag]

Amcsi MILES gyakorlatokon, (lézer) találat esetén a beállított megsemmisítés esélye:

Forrás: Armor magazine

 

[Törölt tag]

Korábban volt emlegetve az Iraki Köztársasági Gárda "Tawakalna" T-72M1-eseinek, és az amcsi M1A1 harckocsik összecsapása.

Február 25-én 0545 körül több tengerészgyalogos is jelentette, hogy kelet felé szovjet gyártmányú járművek hangját hallotta. A kora reggeli köd, a por és az olajfüst miatt az ellenséget nem lehetett azonnal azonosítani, még hőkamerás célzókészülékkel sem. 0550-kor Hart őrvezető észlelte az ellenséges járműveket, és továbbította a riasztást az ébredező századnak. Hart szakasza már olyan pozícióban volt, hogy közvetlen tűzzel vegye fel a harcot az ellenséggel, és utasította a század többi tagját, hogy a 3. szakasz a 2. szakasz jobb oldalán, az 1. szakasz pedig a bal oldalán, kissé észak felé fordulva álljon harcrendbe.
Amint az első lövések eldördültek Hart Crusaderéből, és a főtörzsőrmester Gibbert's When Chow-jából, az álmos szemű harckocsizókat egy iraki harckocsizászlóalj látványa fogadta, amely a Bravo század állásától keletre, mintegy 1800 méterre, egy észak-déli irányban futó, kissé magasított, kemény burkolatú úton vonult át.
A Bravo század nagy része 90 másodpercen belül tüzelt az ellenséges alakzatra. Hét percen belül, amikor a porból és füstből egyre több ellenséges harckocsi és kínai építésű személyszállító jármű került látótérbe, több mint 30 ellenséges járművet semmisítettek meg.
A tüzelés körülbelül 0630-ig tartott. Egyes ellenséges harckocsikat robbantottak fel, amikor a zászlóalj TOW járművei is csatlakoztak. Az utolsó ágyúlövés eldördülése után 30 perccel az iraki túlélők és gyalogság, akik meglehetősen eredménytelenül tüzeltek a lövészárkokból, elkezdték megadni magukat. A Bravo század nem szenvedett veszteségeket az ellenség néhány beérkező tank- és géppuskalövésétől. A Bravo század 30 T-72-es harckocsit, három T-55-öst, egy T-62-est és hét személyszállítót semmisített meg az iraki 3. gépesített hadosztály "Tawakalna" nevű köztársasági gárdista egységétől. A század 72 foglyot ejtett ebben a "Reveille-csatában". A Bravo század szanitécei tizenkét ellenséges súlyos sebesültet láttak el, több esetben életmentő ellátást végezve.

Translated with www.DeepL.com/Translator (free version)

 

[Törölt tag]

Amcsi ötletelés 1993-ból...
... ismerős valahonnan.

 

[speziale]

Azt se felejtsük el, hogy nagyon kemény lapokat tudsz a NERA-ban alkalmazni (nem csak acélt!), hisz a rugalmasságát nem a lapok rugalmassága, hanem a felfüggesztés rugalmassága adja. Tehát a NERA két látszólag ellentétes tulajdonság (szívós és rideg) lehet egyszerre.

A c-type páncélnál pontosan ez történt; az acél elemeket kompozitokra cserélték

 

[szzsolt81]

Tök érdekes egy alkalmazási topicban az Amerika Kapitány versus fénykard vita, hónapokon át...

 

[Pogány]

Tök érdekes egy alkalmazási topicban az Amerika Kapitány versus fénykard vita, hónapokon át...

Alkalmazásról szólóan is szerettél volna hozzászólni a topikhoz?