Harckocsik harctéri alkalmazása

A 800 milliós szovjet adósságért jövő MiG-29 szerinted mi?
Esetleg nézegess és olvasgass Borhi Lászlótól.
Le van írva ez az elvtársak által, hogy a KGST milyen károkat okozott itthon.
Örülök, hogy tényekkel cáfolod amit írtam. Az, hogy mikor halmozódott fel az orosz (szovjet) államadósság, az jó kérdés, utána kellene nézni. Egyébként 45 év alatt biztosan az tartott el 200+ millió szovjetet.
Nos Borhi Lászlót (egyébként kettő Borhi László történész van, de tudom kire gondolsz) személyesen volt szerencsém ismerni. Hagyjuk.
Érdekelne, mi van leírva. De menjünk át más topikba.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Tudsz te is marhaságokat írni. Az olajválság után is változatlan áron, a világpiaci ár töredékéért kaptuk a naftát. a akkor ezt piacra dobják, talán jobban járnak. Érdekelne az is, hogy mit szállítottunk nekik olyan tömegben, amiből azt a fantasztikus életszínvonalat biztosítani tudták a népnek.

Az uránért nem tudom mit fizettek, de nyersanyagot nyomtak ide rendesen.

De azért eszembe jutott a régi vicc, amikor a magyar és a szovjet katona együtt adnak őrséget egy gyakorlaton, és találnak egy kincsesládát.
  • Ezen most testvériesen megosztozunk! - mondja a szovjet.
  • Lóf@szt! Fele-fele! - mondja a magyar.
Jó ez a vicc. Talán nem is annyira vicc.
 
láthattuk mi lett a remek magyar "prémium almával" amikor szembe találta magát a világpiaccal, és kiderült, hogy még léalmának is csak jóindulattal.
Hát ehhez tegyük hozzá , hogy mondjuk azt sose fogom elhinni , hogy egy több mint 2000km-t utaztatott Spanyol gyümölcs ami itthon is megterem olcsóbban adható idehaza mint a Spanyol ! És ez mindenre igaz ! Szándékosan sorvasztották el az egészet főleg azok akik az integrációért voltak felelősek !
 
Igen, az tény, hogy nem tudtam beszerezni az eredeti forrást a Leo-2/3BM22 lövészetről. Miattad nem fogok pénzt kiadni érte. De nekem viszont Jaroslaw Wolski szava 100x többet ér, mint egy magadfajta wannabe szakértőé. Ő nemzetközileg is egy elismert szakíró, kicsit többet tett le az asztalra mint te...
De ha már szóba került a 3BM22, akkor itt az alkalom hogy leromboljam a másik általad terjesztett mítoszt, hogy a szovjetek nem exportáltak még a VSZ-nek sem jobb lőszert a 3BM15-nél, illetve a T-80U-hoz is csak ezt adták volna. Nézd csak meg mivel tesztelték a Strv 103-at? Bizony 3BM22! És honnan származott az a T-72M1-el együtt? NVA!
Historien bakom Strv 103 "S" (aaahhh, már várom a "orosz wot hamisííííítvááány!!!" beböfögést!) :D

Ez egy elég jó cikk!
A legfontosabb infó belőle a 3BM22-ről szól!
1. Egyrészt volt a németeknek.
2. A teknő frontpáncéljánaka felső ívén könnyedén behatolt. (És ha jól értem hosszában átlőtte az egész tankot... :eek: )
Miért fontos ez az infó?
1. Az STRV-103 páncélvédelmére eltérő források vannak, mivel szerintem típus változat függő a dolot (A,B,C)
Ami biztos, hogy 12 fokos (derékszögből nézve 78) a páncélzat felső íve.
A vastagságra vagy 40 vagy 60 mm-s értéket találok. Előbbi 192 mm RHA-t, utóbbi 289 mm RHA-t jelent.
Mivel a 3BM22-s átütési értéke 380-430 mm RHA 2000 méteren, ez így nem meglepő önmagában.

2. Ami nagyon meglepő, és ami miatt foglalkozom ezzel az az a tény, hogy a mindössze 12 fokos lejtésről nem pattant el (nem kapott gellert) a lövedék!
Ebben lehet, hogy a páncéltest bordázása is a lövedék segítségére volt, de akkor sem volt lepattanás!
3BM-22.jpg

A fenti képen látszik, hogy nem egy monolit lövedékről van szó.
Eddig jó pár fórumtárs azt állította, hogy az ilyen fémkompozit lövedékek nem bírják azt ha nagyon lapos páncéllemezzel találkoznak.
Eltörik a fejük, és így drámaian csökken az áthatolás mértéke. Ezért szarok a szovjet nyíllövedékek. ...
Egyrész a Chieftain topikjába tettem be képest arról, hogy a T-62-s, nyíllövedékkel (fémkompozit) szemből kilőtte az Iráni Chieftaint (nem egyedi eset...).
A chieftain toronypáncélja 30 fokban döntve van, a páncélvédelme pedig változattól függően 300-400 mm RHA egyenérték.
(Az Iráni tankok az első szériákba tartoztak, így a 300 mm RHA volt rájuk jellemző)
Másrészt a 12 fokos döntés sokkal laposabb, mint a nyugati tankok tipikus páncéldöntöttsége, vagy a NERA lemezek döntöttsége....
 
Ez egy elég jó cikk!
A legfontosabb infó belőle a 3BM22-ről szól!
1. Egyrészt volt a németeknek.
2. A teknő frontpáncéljánaka felső ívén könnyedén behatolt. (És ha jól értem hosszában átlőtte az egész tankot... :eek: )
Miért fontos ez az infó?
1. Az STRV-103 páncélvédelmére eltérő források vannak, mivel szerintem típus változat függő a dolot (A,B,C)
Ami biztos, hogy 12 fokos (derékszögből nézve 78) a páncélzat felső íve.
A vastagságra vagy 40 vagy 60 mm-s értéket találok. Előbbi 192 mm RHA-t, utóbbi 289 mm RHA-t jelent.
Mivel a 3BM22-s átütési értéke 380-430 mm RHA 2000 méteren, ez így nem meglepő önmagában.

2. Ami nagyon meglepő, és ami miatt foglalkozom ezzel az az a tény, hogy a mindössze 12 fokos lejtésről nem pattant el (nem kapott gellert) a lövedék!
Ebben lehet, hogy a páncéltest bordázása is a lövedék segítségére volt, de akkor sem volt lepattanás!
3BM-22.jpg

A fenti képen látszik, hogy nem egy monolit lövedékről van szó.
Eddig jó pár fórumtárs azt állította, hogy az ilyen fémkompozit lövedékek nem bírják azt ha nagyon lapos páncéllemezzel találkoznak.
Eltörik a fejük, és így drámaian csökken az áthatolás mértéke. Ezért szarok a szovjet nyíllövedékek. ...
Egyrész a Chieftain topikjába tettem be képest arról, hogy a T-62-s, nyíllövedékkel (fémkompozit) szemből kilőtte az Iráni Chieftaint (nem egyedi eset...).
A chieftain toronypáncélja 30 fokban döntve van, a páncélvédelme pedig változattól függően 300-400 mm RHA egyenérték.
(Az Iráni tankok az első szériákba tartoztak, így a 300 mm RHA volt rájuk jellemző)
Másrészt a 12 fokos döntés sokkal laposabb, mint a nyugati tankok tipikus páncéldöntöttsége, vagy a NERA lemezek döntöttsége....
A lepattanási hajlam nem a monolitságon hanem az L/D arányon múlik. Egész egyszerűen a hosszúkás nagy sebességű APFSD-nek nincs ideje lepattannia páncélról. A NERA-t ne keverd ide. A NERA elnyírja a lövedéket, nem pedig lepattintja. A nagy vastagságú homogén páncéloknál lehet szó lepattanásról.
 
A NERA-t ne keverd ide. A NERA elnyírja a lövedéket,

Rendelkezik nyíró erővel, (darabolja a kommulatív sugarat), de a kumulatív sugár lényegében folyadék, míg a nyíllövedék szilárd test, legalábbis azon a részen ahol éppen nem vesz részt az áthatolásban.
A lényeg az, hogy ERA (Kontakt-5) által széttört nyíllövedéket láttam már képen, akárcsak más ERA (robbanó reaktív páncél) által széttört nyíllövedéket is.
Viszont klasszikus NERA által eltört nyíllövedéket még sosem láttam....
 
Rendelkezik nyíró erővel, (darabolja a kommulatív sugarat), de a kumulatív sugár lényegében folyadék, míg a nyíllövedék szilárd test, legalábbis azon a részen ahol éppen nem vesz részt az áthatolásban.
A lényeg az, hogy ERA (Kontakt-5) által széttört nyíllövedéket láttam már képen, akárcsak más ERA (robbanó reaktív páncél) által széttört nyíllövedéket is.
Viszont klasszikus NERA által eltört nyíllövedéket még sosem láttam....
A T-14-est sem láttad mielőtt megmutatták volna aztán mégis létezett... Ez a hatás megvan a NERA-nál is nem csak a rétegelt páncéloknál és a NERA-ban jobban elmozdulnak a lapok mint a rétegelt páncéloknál, ahol mreven vannak rögzítve:
spaced-armour.png
 
  • Vicces
Reactions: Miskolci Ogre
A T-14-est sem láttad mielőtt megmutatták volna aztán mégis létezett... Ez a hatás megvan a NERA-nál is nem csak a rétegelt páncéloknál és a NERA-ban jobban elmozdulnak a lapok mint a rétegelt páncéloknál, ahol mreven vannak rögzítve:

Mondom, sosem láttam NERA által tört nyilat!
Ez nem jelenti, hogy nem létezik , csak gyanus, hogy ERA által törtett láttam már, több gyártó ERA-ja esetén is. NERA-t soha....
 
Ez egy elég jó cikk!
A legfontosabb infó belőle a 3BM22-ről szól!
1. Egyrészt volt a németeknek.
2. A teknő frontpáncéljánaka felső ívén könnyedén behatolt. (És ha jól értem hosszában átlőtte az egész tankot... :eek: )
Miért fontos ez az infó?
1. Az STRV-103 páncélvédelmére eltérő források vannak, mivel szerintem típus változat függő a dolot (A,B,C)
Ami biztos, hogy 12 fokos (derékszögből nézve 78) a páncélzat felső íve.
A vastagságra vagy 40 vagy 60 mm-s értéket találok. Előbbi 192 mm RHA-t, utóbbi 289 mm RHA-t jelent.
Mivel a 3BM22-s átütési értéke 380-430 mm RHA 2000 méteren, ez így nem meglepő önmagában.

2. Ami nagyon meglepő, és ami miatt foglalkozom ezzel az az a tény, hogy a mindössze 12 fokos lejtésről nem pattant el (nem kapott gellert) a lövedék!
Ebben lehet, hogy a páncéltest bordázása is a lövedék segítségére volt, de akkor sem volt lepattanás!
3BM-22.jpg

A fenti képen látszik, hogy nem egy monolit lövedékről van szó.
Eddig jó pár fórumtárs azt állította, hogy az ilyen fémkompozit lövedékek nem bírják azt ha nagyon lapos páncéllemezzel találkoznak.
Eltörik a fejük, és így drámaian csökken az áthatolás mértéke. Ezért szarok a szovjet nyíllövedékek. ...
Egyrész a Chieftain topikjába tettem be képest arról, hogy a T-62-s, nyíllövedékkel (fémkompozit) szemből kilőtte az Iráni Chieftaint (nem egyedi eset...).
A chieftain toronypáncélja 30 fokban döntve van, a páncélvédelme pedig változattól függően 300-400 mm RHA egyenérték.
(Az Iráni tankok az első szériákba tartoztak, így a 300 mm RHA volt rájuk jellemző)
Másrészt a 12 fokos döntés sokkal laposabb, mint a nyugati tankok tipikus páncéldöntöttsége, vagy a NERA lemezek döntöttsége....

Elvileg...

Minél hosszabb a rúd, annál nagyobb a geller szöge, és minél gyorsabb a rúd, annál nagyobb a kritikus geller szöge. Ezenkívül a WHA vagy DU nehézfém rudak nagyobb szögben kapnak gellert, mint az acél rudak. A kritikus gellert a függőleges síkból mérik [azaz a 90° vízszintesnek számít]. Egy 10:1 L/d [Hosszúság és rúdátmérő aránya] 10:1 L/d [1,7km/s] rúdnak ~78°-ban kell gellert kapnia, ha acélból készült, míg WHA / DU megfelelője 81°-ban fog gellert kapni. Az áthatolót 15:1 L/d arányra nyújtva a geller szögét 82-83°-ra növeli, és valószínű, hogy a 30:1 arányú rudak 84-85°-nál fognak gellert kapni. A képlet ±5°-os szórást jósol ezen értékek körül, így a 10:1 acélrudak 50%-ának ~78°-os gellert kell kapnia, míg a gellert akár 83°-os és 73°-os szögnél is kaphat.

Translated with www.DeepL.com/Translator (free version)
 
Jelzem...
Még mindíg nem láttam arra vonatkozó információt hogy anyagminőségben mit produkálnak a gyártó országok.
Az-az...a nyilaik adott típusjellemzők mellett, milyen minőséget produkálnak.
-Becsapódás...
Ok, értem hogy 0-a fok, de hogyan?
A páncélzaton milyen szögben érkezik a "csomag" ereje?
Vertikális döntést mennyire befolyásolja a kivetőtöltet? Ugye van a 3x +, és a 3x -. Mert a becsapódás szögét módosítja az adott céltávolság. Ma ezt már az elektronika vezérli,ok...de akkor is...
@speziale volt az egyetlen aki elkezdte figyelembe venni az anyagsűrűséget.
-Horizontális dőlés?
Mert egy kocsi páncélja szemből döntött, 2 irányban,ezek hatásai összeadódnak.
Tehát ok, értékelem a kutatómunkát, tisztelem is, köszi mindenkinek a befektett időt!
De nem jutottam közelebb a válaszhoz...
A kérdésem...Hogyan pusztíthatom ezen eszközöket a legnagyobb hatékonysággal?
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
Okok.....
Aknákkal és a bőregerekkel nem számolok :)
Mi számít hatékony megsemmisítésnek? Ez egy nagyon fontos kérdés, és ezt jó lenne tisztázni.
Már csak azért is, mert sokszor kerül elő, hogy de mennyi atgm volt ennél vagy annál. Nagyon érdekes kérdés ez, mert szerintem semmivel sem több arányaiban, mint páncéltörő löveg a II. VHban.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány and Filter
Mi számít hatékony megsemmisítésnek? Ez egy nagyon fontos kérdés, és ezt jó lenne tisztázni.
Már csak azért is, mert sokszor kerül elő, hogy de mennyi atgm volt ennél vagy annál. Nagyon érdekes kérdés ez, mert szerintem semmivel sem több arányaiban, mint páncéltörő löveg a II. VHban.
Ezért polemizálok én is...
Nézegetem az adatokat,de ahány ember annyi forrás, picit nehezen igazodom el.
Ráadásul mind hihető, autentikus.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
Jelzem...
Még mindíg nem láttam arra vonatkozó információt hogy anyagminőségben mit produkálnak a gyártó országok.
Az-az...a nyilaik adott típusjellemzők mellett, milyen minőséget produkálnak.
-Becsapódás...
Ok, értem hogy 0-a fok, de hogyan?
A páncélzaton milyen szögben érkezik a "csomag" ereje?
Vertikális döntést mennyire befolyásolja a kivetőtöltet? Ugye van a 3x +, és a 3x -. Mert a becsapódás szögét módosítja az adott céltávolság. Ma ezt már az elektronika vezérli,ok...de akkor is...
@speziale volt az egyetlen aki elkezdte figyelembe venni az anyagsűrűséget.
-Horizontális dőlés?
Mert egy kocsi páncélja szemből döntött, 2 irányban,ezek hatásai összeadódnak.
Tehát ok, értékelem a kutatómunkát, tisztelem is, köszi mindenkinek a befektett időt!
De nem jutottam közelebb a válaszhoz...
A kérdésem...Hogyan pusztíthatom ezen eszközöket a legnagyobb hatékonysággal?
Bombával. Már a 100kg-s bomba közvetlen találata is atomjaira szaggat egy harckocsit, és nem létezik ellene semmilyen védelem.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
Ezért polemizálok én is...
Nézegetem az adatokat,de ahány ember annyi forrás, picit nehezen igazodom el.
Ráadásul mind hihető, autentikus.
Igazából azt kéne tisztázni elsőre, hogy mi a hkk célja. Mert ha a tank vs tank, akkor nyilván a leghatékonyabb fegyver a különböző KE töltetek. Ha mint általános harcjárművet nézed, akkor viszont a HEAT ami minden bokorban lehet. Meg ugye a légierő mindig is halálos veszély volt ezekre. De igazából @Avtomat betett egy elemzést arról, hogy a tüzérség hatását mennyire alulbecsülték. Én személy szerint azt gondolom, mint minden fenyegetés ellen, a jól felépített, átgondolt, minden fegyvernemet felhasználó védelem a leghatékonyabb, ahol minden megtalálható ad abszurdum a molotov koktéltól a taktikai atomtöltetig.
 
Ez egy elég jó cikk!
A legfontosabb infó belőle a 3BM22-ről szól!
1. Egyrészt volt a németeknek.
2. A teknő frontpáncéljánaka felső ívén könnyedén behatolt. (És ha jól értem hosszában átlőtte az egész tankot... :eek: )
Miért fontos ez az infó?
1. Az STRV-103 páncélvédelmére eltérő források vannak, mivel szerintem típus változat függő a dolot (A,B,C)
Ami biztos, hogy 12 fokos (derékszögből nézve 78) a páncélzat felső íve.
A vastagságra vagy 40 vagy 60 mm-s értéket találok. Előbbi 192 mm RHA-t, utóbbi 289 mm RHA-t jelent.
Mivel a 3BM22-s átütési értéke 380-430 mm RHA 2000 méteren, ez így nem meglepő önmagában.

2. Ami nagyon meglepő, és ami miatt foglalkozom ezzel az az a tény, hogy a mindössze 12 fokos lejtésről nem pattant el (nem kapott gellert) a lövedék!
Ebben lehet, hogy a páncéltest bordázása is a lövedék segítségére volt, de akkor sem volt lepattanás!
3BM-22.jpg

A fenti képen látszik, hogy nem egy monolit lövedékről van szó.
Eddig jó pár fórumtárs azt állította, hogy az ilyen fémkompozit lövedékek nem bírják azt ha nagyon lapos páncéllemezzel találkoznak.
Eltörik a fejük, és így drámaian csökken az áthatolás mértéke. Ezért szarok a szovjet nyíllövedékek. ...
Egyrész a Chieftain topikjába tettem be képest arról, hogy a T-62-s, nyíllövedékkel (fémkompozit) szemből kilőtte az Iráni Chieftaint (nem egyedi eset...).
A chieftain toronypáncélja 30 fokban döntve van, a páncélvédelme pedig változattól függően 300-400 mm RHA egyenérték.
(Az Iráni tankok az első szériákba tartoztak, így a 300 mm RHA volt rájuk jellemző)
Másrészt a 12 fokos döntés sokkal laposabb, mint a nyugati tankok tipikus páncéldöntöttsége, vagy a NERA lemezek döntöttsége....
Így van! A 3BM22-nél a fejlesztés egyik fő célkitűzése volt, hogy erősen döntött páncéllemezeknél se váljon le a volfrámmag.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
Igazából azt kéne tisztázni elsőre, hogy mi a hkk célja. Mert ha a tank vs tank, akkor nyilván a leghatékonyabb fegyver a különböző KE töltetek. Ha mint általános harcjárművet nézed, akkor viszont a HEAT ami minden bokorban lehet. Meg ugye a légierő mindig is halálos veszély volt ezekre. De igazából @Avtomat betett egy elemzést arról, hogy a tüzérség hatását mennyire alulbecsülték. Én személy szerint azt gondolom, mint minden fenyegetés ellen, a jól felépített, átgondolt, minden fegyvernemet felhasználó védelem a leghatékonyabb, ahol minden megtalálható ad abszurdum a molotov koktéltól a taktikai atomtöltetig.
A harckocsi az harckocsi ellen van. Ezt a fő fegyverzete mutatja a legjobban. Kivétel nélkül dedikált páncéltörő ágyú van a modern harckocsiban nem ágyútarack vagy tarack származék. Márpedig amibe dedikált páncéltörő eszközt raksz főfegyvernek annak a páncéltörés a fő feladata, különben nem páncéltörő ágyúval fegyvereznéd fel. Viszont a páncélzata nem csupán harckocsi ellen, hanem minden szóbajöhető fenyegetés ellen van kitalálva az ésszerűség keretei közt (ezért nincs bomba ellen páncélzata).
 
Jelzem...
Még mindíg nem láttam arra vonatkozó információt hogy anyagminőségben mit produkálnak a gyártó országok.
Az-az...a nyilaik adott típusjellemzők mellett, milyen minőséget produkálnak.
-Becsapódás...
Ok, értem hogy 0-a fok, de hogyan?
A páncélzaton milyen szögben érkezik a "csomag" ereje?
Vertikális döntést mennyire befolyásolja a kivetőtöltet? Ugye van a 3x +, és a 3x -. Mert a becsapódás szögét módosítja az adott céltávolság. Ma ezt már az elektronika vezérli,ok...de akkor is...
@speziale volt az egyetlen aki elkezdte figyelembe venni az anyagsűrűséget.
-Horizontális dőlés?
Mert egy kocsi páncélja szemből döntött, 2 irányban,ezek hatásai összeadódnak.
Tehát ok, értékelem a kutatómunkát, tisztelem is, köszi mindenkinek a befektett időt!
De nem jutottam közelebb a válaszhoz...
A kérdésem...Hogyan pusztíthatom ezen eszközöket a legnagyobb hatékonysággal?
Hát nézd. Az én megítélésem szerint egyszerűen nyers erőszakkal. 50-60 kilós HE malacokkal. Amivel indukáltam a máig tartó őrületet a T-72 topikban, az a D-20 és a T-72 párosításának a gondolata volt, abból kiindulva, hogy van egy elavult harckocsiellenes lőszereket tüzelni képes járművünk, aminek ugye nincs kellő tűzereje ezáltal, meg van egy nagy űrméretű de kisebb fizikai méretű tarackunk, ami a buta lőszereivel is szétbarmol bármit amit eltalál, csak nincs kellő mozgékonysága és védelme. Harckocsikat is nagyon szépen technikai k.o.-ra lehet verni vele közvetett és közvetlen irányzással is.

Szóval szerintem lenne értelme a rohamlöveget mint fegyvernemet feltámasztani ilyen módon, minden egyéb tekintetben harckocsi jellemzőkkel felruházva. Természetesen nem csak a régi eszközök, hanem akár modern járművek átfegyverzésével is, modern védelemmel, tűzvezetéssel, akár ebben a kategóriában programozott lőszerekkel.
 
  • Tetszik
Reactions: ZeiG
Hát nézd. Az én megítélésem szerint egyszerűen nyers erőszakkal. 50-60 kilós HE malacokkal. Amivel indukáltam a máig tartó őrületet a T-72 topikban, az a D-20 és a T-72 párosításának a gondolata volt, abból kiindulva, hogy van egy elavult harckocsiellenes lőszereket tüzelni képes járművünk, aminek ugye nincs kellő tűzereje ezáltal, meg van egy nagy űrméretű de kisebb fizikai méretű tarackunk, ami a buta lőszereivel is szétbarmol bármit amit eltalál, csak nincs kellő mozgékonysága és védelme. Harckocsikat is nagyon szépen technikai k.o.-ra lehet verni vele közvetett és közvetlen irányzással is.

Szóval szerintem lenne értelme a rohamlöveget mint fegyvernemet feltámasztani ilyen módon, minden egyéb tekintetben harckocsi jellemzőkkel felruházva. Természetesen nem csak a régi eszközök, hanem akár modern járművek átfegyverzésével is, modern védelemmel, tűzvezetéssel, akár ebben a kategóriában programozott lőszerekkel.
Alkalmatlan lenne. Kicsi a torkolati sebessége a gránátnak ami nagyon megnehezíti a célleküzdést. Ha ilyen egyszerű lenne senki sem költene csillió dolláros simacsövű lövegekre és APFSDS-ekre.
 
  • Tetszik
Reactions: Ocses and endre