???Talán almát az almával ! Mert ugye a távolság növekedésével csökken a találat valószínűsége !
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
???Talán almát az almával ! Mert ugye a távolság növekedésével csökken a találat valószínűsége !
800-2000-ig vs 2000-2300-ig ? DE milyen körülmények között , milyen rendszerben ?
Ezt az almát-almával dolgot nem értem. Látható, hogy a 30-40 éve a nyugati harckocsik 2000 méterig 90%-os találati valószínűséggel lőttek. A katonai mesterlövészeknek azt tanítják, hogy akkor lőjj ha 90% vagy magasabb a találat valószínűsége. Ez képességtől függően valakinél egy .308-as puskával 900 méter mellalakra valakinél meg 1100 méter mellalakra.De ettől ők még összehasonlíthatók.800-2000-ig vs 2000-2300-ig ? DE milyen körülmények között , milyen rendszerben ?
Pontosan ezért irja elő minden harcászati utasitás,hogy amenyiben lehetséges,az ellen peremvonalát rohamtávolságra terepfedezettel takartan kell megközeliteni-vagyis kb 500méterre.És ez az átlag európai terepen bizony lehetséges.(persze nem mindenhol,de legtőbb helyen igen).Éppen ezért is alakult ki a kétlépcsős védelem (is,ezért is).A peremvonalon lévő erők a kis távolság miatt egy sűlyponti rohamot biztos,hogy nem fog tudni feltartóztatni.A peremvonali védelmi támpontok fő feladata,hogy az ellen áttöréseit irányba tereljék,mely irányok mentén reteszállásokban oldalazó tűzhatásra beállitott pct eszközök (ma már szinte kizárólag IPTR és hk,hagyományos pct ágyú alig van és a HSN lövegek is visszaszorultak)) vannak telepitve.Ezek feladata,hogy úgy meggyangitség a támadó ékeket,hogy a második lépcső megakaszthassa,illetve ellenlökéssel visszavesse a támadókat.(ezért is az első lépcsóben hk-kal megerősitett gép. gyalogság van,mig a második lépcső és a tartalék hk-k köré szervezet hcsop-ok)Sehogy sem lehet kiragadni, mert az félrevisz. A hatékonyság egy komplex egész, a kontextusból kiragadt részletek nagyon eltorzítják ezt a dolgot. Nagyon egyszerű példa: ha 2000 m-re van az ellenség még egy elavultabb harckocsival is eredményesebb lehetsz mint ha csak 500 méterre van. Miért? Azért mert a 2000 méter sok időt hagy irányzásra, célpontok elosztására vagy csak arra, hogy megvárd azt a pillanatot amikor a lenagyobb célfelületet nyújtja az ellenség. 500 méteren semmire nincs idő ahoz képest mint ami 2000 méteren rendelkezésre áll. Amíg 2000 méteres távolság esetén harchelyzettől függően bőven benne van a pakliban, hogy nem lát az ellenség, addig 500 méteren nagyon extrém esetben nem lát (és ezzel együtt tüzel rád) az ellenség.
800-2000-ig vs 2000-2300-ig ? DE milyen körülmények között , milyen rendszerben ?
Akkor nem érted ! Azt nem látni a teszten , hogy a céltábla melyik részét érte , elérte akkor ok !Ha nem találod el akkor 100%, hogy nincs kilövés. A tűzerő a pontossággal kezdődik nem a páncélátütéssel. A fontossági sorrend a pontosság és utána az átütés nem pedig fordítva.
De Hpasp ezt írta :kérlek felejtsd már el ezt a 800m-t...kerek-perec le van írva:
"The main gun targets included a mix of moving and stationary panels presented at different
angles to the firing unit and presented at ranges between 1,200 and 2,000 meters."
továbbá megint leírom:
- egyszerre több, változó számú cél (2-6) jelent meg
- a leküzdésre max 40 mp állt rendelkezésre
- a célok véletlenszerűen bármely irányból megjelenhettek
- HESH, HEAT és TPDS/T lőszert használtak....ezek mindegyike sokkal kevésbé pontos mint az apfsds
Kisebb célfelület volt mint egy harckocsi. Ha sehol nem találod el akkor még harcképesseget sem tudsz csökkenteni. Ha ellövöd egy harckocsi lánctalpát akkor az taktikailag olyan mintha kilőtted volna, mert az a harckocsi abból az összecsapásból már kiesett. De ehhez el kell találni. Ez az alap, a találat, ha ez megvan, akkor lehet bármi másról beszélni.Akkor nem érted ! Azt nem látni a teszten , hogy a céltábla melyik részét érte , elérte akkor ok !
Akkor nem érted ! Azt nem látni a teszten , hogy a céltábla melyik részét érte , elérte akkor ok !
Miért is vetjük össze az összevethetetlent, és az olyat, aminek köze sincs a másikhoz?És ha a fenti értékeket a 76-os szovjet teszttel vetjük össze:
Találati arány:
for T-80 tanks - 54%
for T-64A tanks - 48%
for T-72 tanks - 44%
for T-62 tanks - 34%
Tüzelés ideje:
for T-80 tanks - 20–27 s
for T-64A tanks - 20–35 s
for T-72 tanks - 22–29 s
for T-62 tanks - 18–28 s
Persze itt a szép nagy célok 2000-2300m-re voltak állóhelyzetből, és 1700-1900m-re mozgásból.
...German tanks entered gunnery ranges with the main gun loaded and ready to fire at a predetermined range. This practice enabled them to react quickly to sudden, unexpected engagements. American crews were not permitted or encouraged to practice similar battlesight gunnery techniques or fire multiple rounds into a target to ensure its destruction. While these current, combat proven practices were discouraged, gunnery manuals dictated continued reliance on an outmoded method of fire adjustment.
When a tank fired, the gunner observed through his sight to determine where the round went in relation to the target. In the event of a miss, he noted the point where the shot passed the target. By adjusting his sight to lay this point upon the target, he could immediately re-engage with a high probability of a hit. Known as burst on target, this method became common practice during
World War II. Its success depended upon the gunner’s ability to sense the round, but the very high
velocity of newer armor piercing ammunition made sensing much more difficult if not impossible, particularly if battlefield visibility proved less than ideal.
American crews, however, had little experience with armor piercing discarding sabot ammunition or its training derivative. Unlike their counterparts in other NATO armies, they received few opportunities to fire the round or become familiar with its characteristics. Nor did crew qualification require it to be fired, even though this ammunition constituted the principal means of engaging hostile armor.
Lessons learned from the Arab-Israeli War also began to reach the field in the form of training circulars. This venue provided a faster method of disseminating new concepts before their incorporation into a published field manual. In 1975 the Armor School issued Training Circular (TC) 17-123: Battlefield Gunnery Techniques for Tanks. Short, well-illustrated, and easy to understand, this circular provided a soldier-friendly compendium of techniques proven on the battlefields in the Sinai Desert and on the Golan Heights. It emphasized the importance of rapid, precise gunnery and hitting the enemy first. Reminiscent of German practice, this publication encouraged tanks to move onto the battlefield with a preloaded round and the computer pre-indexed to the ammunition type and a preset range . When a target appeared, gunners were instructed to aim at its bottom center and fire without first ranging the target . This technique leveraged the flat trajectory and armor piercing capabilities of APDS and HEAT to achieve a first round kill without awaiting a precise range and ballistic solution. It proved especially effective at engagement ranges under 1,600 meters. [/I]
A T-80U-nál a cellákban valamilyen polimer található.
Nem is fogsz. A bizonyosság megállt a T-72B torony és teknő páncélzatánál, valamint a T-80BV torony páncélzatánál (a T-64-et azért hagytam ki, mert az elavult ezekhhez képest). Amit itt nem soroltam arról nincs bizonyosság max olyan, mint a Leopard 2-nél ahol ismert az AV felépítése, de pl az tuti, hogy a teknőnél teljesen más a felépítés, hisz a széria Leopard 2 teknője más alakú és igazából csak feltételezzük, hogy a torony esetében maradt a széria változatoknál az ami az AV-nél.Erről érdekelne valami valós kép. Mert ábra dugig van, de képen nem láttam még ilyen cellát és azt se mi benne a töltő anyag.
Az én fordításomban fémhab. Ahogyan a "porcelán" is valójában fémkerámia.
De ha látnám valós képen, akkor tudnám is valószínűleg, hogy mi az.
Allgemeine schweizerische Militärzeitschrift, 1980
Mint mondottam, a Leopárd 2-es páncélzata úgy néz ki, hogy van a személyzeti tér + torony váza + NERA rétegek a kettő között, ez egy vázas / "hézagolt" páncélzat, felülről nyitják, és a Type A package-t lehet cserélni, és cserélik is a fejlettebbekre. Ellenben az Abrams az fél-moduláris páncélzatot használ, gyorscsavarozhatóan, mint a Chally / Leclerc.
![]()
Nem nagyon mozognak az acéllapok a BDD-ben mert az a sárgás anyag "beton" keményre szilárdul.
2003 és képek alapján M60A1?
Melyiken alapul az ariete![]()
De azért remélem @Hpasp nem hagy minket kétségek között
Azt azért vedd figyelembe hol használták.
Olaszország egy hadműveleti rémálom, a világ legtöbb hídjával,alagútjával több mint 1000km hosszan...
Ami meg nem híd vagy alagút, hardcore dombság, talán a Pó síkságot kivéve.
Oda nekik a TAM széria szerűség lenne az ideális, A La Leopard.
Aztán hogy a szövetségnek felajánlott magasabbegységek fegyverzetéhez mit kell még rendszerben tartaniuk azt passzolom...lehet ezért volt az M-60 is nálluk?
Megelőztél![]()
Az Olaszok alapvetően az amcsi harckocsikra voltak ráállva.
Az 1952 és 1962 között mintegy 1980db (!!!) M47-est szereztek be.
A saját licensz gyártás megindulása előtt vettek 100db M-60A1-est az amcsiktól, és 200db Leo-1A1-est az NSzK-tól.
Végül összesen 200db M60A1-est és 720db Leo-1A2-est gyártottak maguknak licenszben.
Olaszország alapvetően azért döntött a Leopard-1A2 mellett, mert a nagyfokú mobilitása segítette az olasz terepen való manőverezést. A Leopard-1 képes 65 km/órás sebességre, és jobb volt az emelkedő mászó képessége, és gázló képessége is.
Abban az időben a Leopárdot megfelelően védettnek tartották, így nagy jelentőséget a páncélozottságának nem tulajdonítottak.
Melyik volt az első amerikai nem homogén acél páncélos harckocsi? És német? Nyugaton az angolok jártak élen a nem homogén acél alkalmazásában, cserébe ez volt a harckocsijaik egyetlen értelmes eleme.Mondom, csak az Amerikaiak és a Britek és az Oroszok szórakoztak egészen fejlett páncélzatokkal, addig a Leó 1-est a bennük ülőkkel fogyóeszköznek tekintették.
A Leó 1-est le is másolták OF-40-es néven.
![]()
Melyik volt az első amerikai nem homogén acél páncélos harckocsi? És német? Nyugaton az angolok jártak élen a nem homogén acél alkalmazásában, cserébe ez volt a harckocsijaik egyetlen értelmes eleme.
És az a kemény, hogy 1973-ban a britek tesztelték az Strv 103B-t, ami miatt brit harckocsizók voltak a svédeknél megtanulni a gép kezelését, valamint a svédek bele tudtak tekinteni a tesztekbe és a brit páncélosokba. Ezen tapasztalatok alapján született egy összefoglaló svéd részről, amely szerint a brit kiképzés csapnivaló, a fegyelem gyakorlatilag nem létezik, a technikájuk pedig jellemzően hulladék, ami jelentős részben a napi karbantartások elmulasztásának is köszönhető.egyébként nagyon tanulságos az angol történet...
1985-ben a Chieftan 87-ben a Chally égett le (és akkor még ők nem találták elég jónak sem az M1-et sem a Leo2-őt)
még csak a 85-ös történetet olvastam el, de pár dolog a lebőgés okairól.
Kísérlet sokmindenre volt (a németeknek is volt egy halom kísérleti harckocsijuk, csak ők nem engednek be senkit a levéltáraikba*), de a megvalósulás az más kérdés.Meg hogy középett ült a sofőr, nem pedig oldalirányba eltolva, ezen egymástól függetlenül osztozik a Patton és a Chieftain.
A kísérleti verziós Patton-ökről is posztoltam a saját topic-jában, tessék elolvasni, életképes lett volna, csak akkoriban atomláz volt, atommeghajtású bombázók, repülő pajszer, és hőálló maszkos / gázálarcos / vegyvédelmis gyalogosokban látták a jövőt, kicsit túl sok Sci-Fi-t olvastak, csak ne költöttek volna rá 15 évet és dollárszázmilliókat.
![]()
A működés biztosítása érdekében a fórum alapvető, illetve opcionális sütiket használ..