„Azt a pénzt, amit a tüzérség rovására megtakarítunk, háború esetén gyalogságunk vérével fogjuk megfizetni.”
vitéz tiszabeői Hellebronth Antal vezérezredes
A magyar fegyveres erőknek 2002 előtt volt három gépesített lövészdandára. Ekkor a tüzérség létszáma így alakult aknavetők nélkül: 216 löveg és 32 MLRS
4 osztály D-20, egyenként 3 üteggel: 96db
2 osztály BM-21, egyenként 2 üteggel: 32db
3 osztály 2SZ1, egyenként 5 üteggel: 120db
Akkor ez a mennyiség tizenhárom gyalogsági zászlóaljt biztosított, így zászlóaljanként jutott: 7db D-20, 2,5db BM-21 és 9db 2SZ1, az összesen 13 löveg/zászlóalj, tehát egy fél osztálynyi tüzérség jutott egy zászlóaljra, ami egy ideális aránynak nevezhető.
Most lesz minimum hat zászlóaljunk. Azaz ha a tisztességes arányokat akarnánk tartani, akkor 78 löveg kellene! De ha csak a 2002-es önjáró lövegeket vesszük alapul, akkor is 54 lövegnél tartunk, mint minimálisan elvárható tüzérségi támogatás a gyalogságnak!
A 2002-es arányok mellett így alakulna a tüzérség mai alakulatokra számolva: 96 löveg és 16 MLRS
2 osztály tábori tüzérség, egyenként 3 üteggel: 48db löveg
1 osztály MLRS, két üteggel: 16db moduláris rakéta sorozatvető
2 osztály dandártüzérség, egyenként 3 üteggel: 48db önjáró löveg
Ez alapján a lehetőségeket figyelembevéve:
- A tábori tüzérségnek megtartanám a D-20-at, ÖMT kezelésben, mint tartalékos tüzérezred, de három osztálynyi mennyiségben, 72 darabot egy tartalékos tüzérezredben.
- Egy osztály moduláris MLRS rendszert szereznék be, tüzérségi radarral, drónos felderítő rendszerekkel, PGM lőszerekkel elsősorban tüzérség elleni harcra, az ÖHT közvetlen alárendeltségébe.
- És még egy osztály, gumikerekes járműre szerelt önjáró tüzérséget vásárolnák az 5-ösöknek. Lehetőleg a legluxibb választást, a svéd ARCHER rendszert, mivel csak 24 darabról van szó és annak teljesítenie kell tudni, akárcsak a Pzh-nak!