K
A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai
- Téma indítója desertfox
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
...csak "ezer-éve" --najó. csak 2-3-4 éve-- irogatjuk (jó-)páran, hogy a békeidőben "megfizethetővé-tett" napelemes, kollektoros, "egyebes", E-U-s finaszírozású laktanyákkal --megfizethetően fentartható sereggel!!!, az után a "no-name" Szun-Ce után "szabadon"-- a szomszédok gatyáját is "lefegyverkeznénk" róluk, és úgy járnának, mint amikor a Mátyás-királyt ostromló (lengyel) sereg békéért és élelemért könyörgött(és kapott egyébként)!
Ennyi ész és józanság nincs, nem volt --talán most majd a "szükség" miatt lesz--...
Ezért baj, hogy a RM nem gyárt naplelemet 20-szoros áron sem!!!
.
Feltételezve, hogy ő a legjobban informált ember ebben a kérdésben, valószínűleg azt is pontosan tudja hogy a jelenlegi helyzetben 6 hónap alatt semmilyen harci eszközt nem lehet beszerezni és semmit sem lehet előrehozni amire szerződés van. Viszont azt is pontosan tudja, hogy a következő fél évben milyen eszköz beérkezések, gyárindítások, alapkőletételek lesznek...
A használt Leo 2A4-eket 2018 decemberében rendelték meg és 2020 júliusában érkezett meg az első négy. Az 1,5 év békeidőben, szabad kapacitással rendelkező gyártó esetén. Én kb. arra látnék lehetőséget hogy több Bren-t gyártanak vagy gyorsabban legyártják a 200 ezer db-ot, ha még nem végeztek vele. Esetleg gyártásba kerül valamelyik Gestamen fegyver változat. Bár ezeknek nem sok jelentősége lenne. Jobban örülnék ha tényleg lenne valami meglepetés beérkezés a következő fél évben, ami nem szerepelt a listámban és nem Marder, Leopard1 szint.
Mint pénzügyőr-ként szolgáló papíron szép de az allomany nem motivált kiégett, fizetés szar ahhoz képest,hogy 1ember 4 ember melóját látja el, hatalmas generációs szakadék van átlagosan 20 év kor különbséggel, nincs egyenruha az ellátóban szedett vedettek vagyunk meg taktikai őv se jut mindenkinek…stb stb
Akkor téged miért aggaszt?
Én ilyenről sosem hallottam. Pontosan az ilyen órán kopogtató házmester tempó (ez valahogy nagyon magyar jellemző) miatt nem adnak ki - többek között -, csak kb. határidőket. Így nem kell letagadni...
Mi köze van a Honvéd vezérkarnak ahhoz, hogy a gyártó pár hónapot csúszik a gyártással, egy már fix szerződés kapcsán?
A szerződések nyilván rendelkeznek az ilyen dolgokról. Ha nem vis maior-ról van szó, akkor köteles a szállító cég kompenzálni....
Dehogy! Mivel a legutolsó szerződésmódosításnál azt választottuk, hogy a tulajdonunkban maradnak a gépek, emiatt azon gépek szerződései nagyjából egy egyirányú csőben mozognak. Ezen gépek esetén a Saab mondhatja, hogy olcsóbban tudja vállalni a karbantartásukat, ha a svédekkel együtt fejlesztjük a gépeinket. A '36-ig tartó szerződés meg teljesen egyértelműen szükséges, mivel '26 után is üzemeltetni akarjuk a gépeket.
Ezen szerződések semmilyen alkut nem osztottak-szoroztak.
A kedvezőbb pozíció akkor lesz, ha végre a csehek kitalálják, hogy mi a radai rossebet óhajtanak reptetni 2027-től.
Mert ugye akkor ott lesz 14 felszabadult felesleges gép a svéd inventoryban. Meg ugye a már legyártott további 14 airframe. Meg az a 60 másik, ami helyett már biztosan Eriket fognak kapni a svédek.
De ha rájönnek a csehek, hogy kilóg a seggük a gatyából, és a következő 10 évben nem akarják lehúzni a budin a teljes haderejük fejlesztését, akkor mégiscsak az olcsóbb Gripen C+ mellett döntenek, akkor meg mi magunk is lepasszolhatjuk nekik a meglévő 14 gépet (addigra már mi rendelkezünk a tulajdonjogokkal), és en bloc rendelünk meg 28 E/F-et. Az biztos, hogy bármi lesz is, a csehek minimum 28 multiroll gépet akarnak a későbbiekben üzemeltetni. Mint ahogy nekünk is édeskevés a 14db.
A magyar PzH-kal (többes számban!) a nyárra van beígérve hazai éleslövészet. Remélem legalább 6 db már itt lesz addigra. Ez augusztus végéig kiderül, hisz addig tart a nyár...
Idén meg kell érkeznie a 40 újabb Gidránnak... legalábbis ezt ígérték.
Ha jól emlékszem, az első Németországban gyártott Lynx-ek is elkezdenének megérkezni és végéig. (Érdekes lesz, még azt sem tudjuk, hogy fog kinézni a tornya. Remélem a gyárban legalább már tudják...)
Viszont pl. a NASAMS érkezésén nem tudom hogyan gyorsítanának. Elmondták már, hogy ott komoly ütemezése van a rakéták gyártásának. Örülök, ha csúszás nem lesz és pontosan megérkeznek. (Csak összehasonlítás kedvéért, a tót Sólymok már késésben vannak.)
Ez sajnos igaz lehet bármilyen gyártó cégre. Ha Orbán gyorsításról beszélt, akkor inkább valószínű lehet, hogy a későbbre tervezett eszközök beszerzési procedúráját hozzák előbbre. Pl. drónok. Lehet, hogy csak jövőre akartak rendelni, de valami szerződést már idén nyélbe ütnek. Vagy Spike. Módosítják a szerződést, hogy ne csak "mintapéldányokat" kapjunk, hanem mondjuk lövészzászlóaljanként 1 szakaszt fel lehessen velük szerelni.
De a bérfejlesztést is elkezdhetik tervezgetni, hogy ne járjunk úgy, hogy előbb itt lesz a technika, csak éppen kezelők nem lesznek rá. Márpedig ez jelen állás szerint elég sanszos...
Lehet erre pörgetik.
SzBK - face
Yacov Hadas-Handelsmant, Izrael budapesti nagykövetét fogadtam ma a Honvédelmi Minisztériumban.
A megbeszélésen az aktuális biztonságpolitikai kérdések mellett áttekintettük a magyar-izraeli kapcsolatokat is. Izrael a világ egyik legjelentősebb hadfelszerelés exportőre, aki már eddig is stratégiai partner volt mind a haderő, mind a hadiipari fejlesztéseinkbe n.
SzBK - face
Yacov Hadas-Handelsmant, Izrael budapesti nagykövetét fogadtam ma a Honvédelmi Minisztériumban.
A megbeszélésen az aktuális biztonságpolitikai kérdések mellett áttekintettük a magyar-izraeli kapcsolatokat is. Izrael a világ egyik legjelentősebb hadfelszerelés exportőre, aki már eddig is stratégiai partner volt mind a haderő, mind a hadiipari fejlesztéseinkbe n.
K
kamm
Guest
„Kezdenek elfogyni azok, akik dolgozni tudnak és akarnak”
gazdaság
szerző
HVG360
olvasási idő
4 perc
megjelent
2022.07.05. 07:30
Komoly munkaerőpiaci válság érlelődik Magyarországon. Három fő összetevője: a cégekre nehezedő bérnyomás, a magas fluktuáció és a most már minden szektorban jelentkező munkaerőhiány.
A 2022-es HR Radar című felmérésben megkérdezett 214 hr-szakértő négyötöde mondta azt, hogy a munkaerőhiány legalább közepes mértékben érinti a cégét. Tízből hat vállalkozás számol bővüléssel az idei évben, és eközben a legnagyobb problémának a munkaerő megtartását és toborzását tartják. Szerintük a megoldás az lehet, hogy szélesítik a toborzási csatornákat, rövidítik a kiválasztási folyamatot, és persze versenyképes béreket kínálnak. Betanított dolgozót már szinte ugyanolyan nehéz szerezni, mint magasan képzett munkaerőt, és nem túlzás azt állítani, hogy aki ma el akar helyezkedni Magyarországon, annak nem kell különösebb erőfeszítést tennie ennek érdekében. Egy betanított munkás alapbére a fővárosban és Pest megyében elérheti a bruttó 330 ezer forintot, míg egy pályakezdő szakmunkás fizetése már 500 ezer forint körül mozog.
A cégek, főleg a merevebb bérstruktúrával működő nemzetközi nagyvállalatok kezdik elérni a plafont, ami fölött már nem tudnak fizetést kínálni, mind többen érzik hát szükségét a kínálat bővítésének. „Kezdenek elfogyni azok, akik dolgozni tudnak és akarnak” – fogalmaz Tokár Péter, a Tesk toborzócég vezetője.
Emellett pedig egyre több hír szól arról, hogy a vállalatok harmadik országbeli munkavállalókat hoznak be az országba: az ukránok mellett egyre többen érkeznek ázsiai országokból, például Thaiföldről, Vietnámból, Bangladesből vagy a Fülöp-szigetekről – nemegyszer komoly etnikai feszültségeket szítva a menekültekkel riogató kormánypropagandával gyanakvóvá és idegenellenessé nevelt helyiek körében.
Az állami képzési rendszerből nem olyan szakemberek kerülnek ki, amilyenekre a cégeknek szükségük van, ezért – főleg – a termelővállalatok inkább a belső képzések felé fordulnak, például a jobb képességű betanított munkások kiemelésével, szakvizsgához vagy felsőbb iskolai végzettséghez segítésével. Cserébe a dolgozó az úgynevezett tanulmányi szerződésben vállalja, hogy bizonyos ideig nem mond fel, különben ki kell fizetnie az esetenként akár több millió forintos képzési díjat. Ez sem nyújt azonban százszázalékos védelmet: Tokár említ néhány olyan esetet, amikor egy másik vállalat úgy csábított át egy átképzett mérnököt, hogy kifizette helyette a büntetést. A Mol például szinte kizárólag magának képzi a dolgozóit, és a vegyipari középiskolákból felszívott pályakezdőket belső tréningeken teszi képessé a magasabb szaktudást követelő feladatok ellátására.
Komoly küzdelem folyik a fehérgalléros munkaerő megszerzéséért is, itt azonban a bérezésen kívül más tényezők is szerepet játszanak. Míg egy gyári munkás számára megúszhatatlan a munkába járás, a Covid-járvány óta sok munkakör esetében nyilvánvalóvá vált, hogy a feladatok egy részét otthonról is el lehet végezni. Felértékelődött az otthoni munkavégzés lehetősége, sokan már meg se fontolják, hogy olyan helyre szegődjenek el, ahol mindennap be kell járni a munkahelyre. A termelővállalatoknál például kifejezetten problémás olyan folyamat- és termelés-ellenőrző mérnököket rekrutálni, akiknek mindennap ott kell lenniük a helyszínen. Ebből a szempontból komoly előnyben vannak azok a cégek, amelyeknek a működése megengedi a rugalmasságot és a hibrid – részben irodai, részben otthoni – munkavégzést. Ez a modell minden valószínűség szerint sokáig megmarad, és középtávon sem várható, hogy a vállalatok mindenkit visszaterelnek az irodákba – mondja Tokár Péter.
Munkaerőválság a turizmusban - Nincs kiszolgálás
A cégekre nehezedő bérnyomás már az elmúlt években is létező jelenség volt, de a tavaly óta egyre magasabbra szökő infláció még rátett egy lapáttal. A legtöbb közepes és nagyvállalat az év elején nagyot emelt a béreken (akár 20 százalékot is), sokuk pedig az évközi kompenzációt is tervbe vette. Mégis óriási a fluktuáció, ami miatt a cégeknek nemcsak a toborzást, hanem a munkaerő-megtartást is sokkal komolyabban kell venniük. A hr-szakemberek szerint az a vállalat, amely 10 százalék környékén tudja tartani az éves fluktuációt, már kivételnek számít: nem ritka az évi 20-30 vagy akár az 50 százalékos felmondási arány sem.
A nagy lemorzsolódás egyébként főleg az új belépőkre jellemző: Tokár Péter említ egy esetet, amikor egy autóipari beszállító hatvan újonnan felvett dolgozójából húsz felmondott a próbaidő végéig. Ugyanakkor muszáj foglalkozni a régi dolgozókkal is, éspedig a bérezés mellett a minden szektorban jellemző kényelmi juttatásokra is figyelve. Ez a munkások esetében a lakhatás és az utazás biztosítása vagy éppen a rugalmas műszakválasztás, szellemi munkakörökben pedig a home office lehetősége, a demokratikus, avagy „szolgáló” vezetési szemlélet, vagy akár bizonyos mentálhigiénés szolgáltatások bevezetése lehet – mondja Patterman Péter hr-tanácsadó és munkapszichológus. Szerinte a korábbi években inkább a munkavállalóknak kellett alkalmazkodniuk a cégekhez, mára ez megfordult, és most a dolgozók válogathatnak a munkahelyek közül. Bizonyítja ezt az is, hogy a nagy álláskereső portálokon 2021 óta megduplázódott a cégek által feladott álláshirdetések száma.
A munkaerőhiány harmadik fontos tényezője a népesség elöregedése. A Magyar Nemzeti Bank napokban közzétett vitairata szerint 2030-ig 360 ezer fővel fog csökkenni a 15–64 évesek száma. Ez különösen azért riasztó, mert a hazai demográfiai átalakulás java csak a következő évtizedtől kezdi majd valóban éreztetni a hatását. Az MNB javaslata szerint minél több nyugdíjast rá kell venni, hogy térjen vissza a munka világába. Jelenleg a 65 éven felülieknek mindössze a 4,4 százaléka dolgozik, miközben az EU-átlag ennek másfélszerese. Magyarországon 1,1 millió 65–74 év közötti ember él, közülük nagyjából 100 ezren dolgoznak, itt tehát lehet még tartalék. Még fontosabb a nyugdíj előtt álló korosztály: a szintén 1,1 millió 55–64 éves emberből 730 ezer aktív kereső, őket is meg kell győzni arról, hogy dolgozzanak majd tovább. A nyugdíj helyett a további munkát választók ma maximum 6 százalékos nyugdíjbónuszt kaphatnak; az MNB szerint ezt a többletet jelentősen meg kell emelni. Mint a jegybank irata fogalmaz: „Hazánkban alacsony a korhatár betöltése után, a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozó nyugdíjasok száma, aminek egyik oka a nem megfelelő ösztönzőrendszer.”
Az a helyzet, hogy csak a gyorsítás szóra figyeltek felületesen, pedig az interjúban konkrét képességek gyors megteremtéséről beszélt, amik nem állnak rendelkezésre. Ez pedig nem azt jelenti, hogy idén egy helyett kettő PZH érkezzen, vagy a csúszó 40 Gidrán érkezzen, vagy a cúszó 46 Lynx érkezzen hamarab. Mihez képest? Ahhoz képest ,hogy később jön mert csúszik? Akkor hamarabb jön késve, mer' gyorsítunk?
Ez konkrét polcról bevásárlást fog jelenteni vagy ezeken felül, vagy ezek rovására felülértékelve a szerződések darabszámait a későbbiekben. Tök mindegy és @pöcshuszár ezt jól látja, bár nem így gondolta, hogy kettő vagy öt év múlva érkezik valami ami idén kell. És konkrét gyorsított képességépítést nem az jelent, hogy még egy gyárat építünk két év múlva, ahol három év múlva termelés lesz, mert az ugyanaz, mintha a megrendelt dolgokra várunk amik most kellenek.
Azért aggaszt(hatja) bár nem nekem szegezted a kérdést, mert itt vagyunk a határán annak, amiről beszéltem az első T-72 vita berobbantásával. Itt a nem lesz úccse háború a szomszédban, erre jön, egy rakás kretén balfasz közben öntökönrúgdossa magát naponta a szövetségesünkként miközben hergeli az erre tartó háborút. Nekem nem annyira az jön le ebből, hogy szivárványpónis csillámporos nyugalom van készülődőben.
És mivel az ejj ráérünk arra még mentalitás, meg a márkás nájk tank varázsában le lett köpve sokatok részéről minden gondolat a sci-fi szintű felújításoktól a reális lehetőségekig, most pont kurvára az a helyzet van, hogy kőne valami raktárról ami még elketyeg kis modernizációval (mintegy ördögtől való gondolatként aps előző generációs járművön), de háááááát sajnos nincs, mer csak viszi a pézt a logisztikai rémálom ami nem kell, mert nem lesz háború. Szóval az van, hogy a fiúk-lányok majom T-72-vel várják meg kurblis BTR-rel a világ megbaszódását hála a mindenfelől áramló rendkívüli előrelátásról számot adó ejj minek az gondolatoknak.
Pedig mikor elkezdtük és ugattam, hogy mindjárt megbaszódik a világ és meg kell csinálni egy B haderőt a márkás mellé, akkor hát ugye annyira fasság volt, hogy ihajj mert időben lett volna. Most kellemes kapkodást kívánok mindenkinek, bár akármi lesz a világban ennek ellenére bele fog baszni az én életembe is.
Megjön az első Pzh és politikus bejelenti hogy visszaállítottuk a 15 éve elveszett képességet.
Megjön a 40 Gidránból bármennyi bármilyen felszereltséggel és a politikus bejelenti hogy ez fényévekre van mindentől, amit eddig használt a Honvédség.
Megérkezik az első Lynx és a politikus bejelenti hogy visszaállítottuk a 15 éve elveszett képességet.
Kiderül hogy van 70mm-es lézeres rakétánk és lesz vele végre egy éleslövészet a H145M-mel, a politikus pedig bejelenti hogy új képességet teremtettek.
Megérkezik az első ELTA radar, a politikus bejelenti hogy a világ legjobb radarjával megerősítettük a légvédelmünket.
Bejelentik a RGW-110 részleges vagy teljes gyártásának a megkezdését Kiskunfélegyházán és a politikus bejelenti hogy új képességet teremtettek.
Bejelentik a UA mesterlövész fegyver gyártásának megkezdését Kiskunfélegyházán és a politikus bejelenti hogy új képességet teremtettek.
Bejelentik végre a 120 mm-es aknavetőket és a politikus bejelenti hogy új képességet teremtettek.
Emellett elkészül az első H225M és a politikus bejelenti hogy ezzel is új képességet teremtenek.
Gyulai és zalaegerszegi gyárindulás bejelentése és a politikus bejelenti hogy ezzel is új képességet teremtettek.
Várpalotai és kaposvári alapkő letétel és a politikus bejelenti hogy ezzel is új képességet teremtenek.
Ez 13 nagy bejelentés 6 hónapra. Azaz átlagosan 2 bejelentés havonta, ami átlagosan 2 hetente 1 bejelentés.
Ha ezek mellé még bejön a Skyranger, a HX3 10x10 és még 1-2 dolog megrendelésének vagy építésének a bejelentése, ami szintén "új képességek megteremtése" lesz, akkor az már kb 18 bejelentés 6 hónapra, ami havi 3 nagy bejelentés átlagosan.
Ezt ebbe a topikba akartad?
„Kezdenek elfogyni azok, akik dolgozni tudnak és akarnak”
gazdaság
szerző
HVG360
olvasási idő
4 perc
megjelent
2022.07.05. 07:30
Komoly munkaerőpiaci válság érlelődik Magyarországon. Három fő összetevője: a cégekre nehezedő bérnyomás, a magas fluktuáció és a most már minden szektorban jelentkező munkaerőhiány.
A 2022-es HR Radar című felmérésben megkérdezett 214 hr-szakértő négyötöde mondta azt, hogy a munkaerőhiány legalább közepes mértékben érinti a cégét. Tízből hat vállalkozás számol bővüléssel az idei évben, és eközben a legnagyobb problémának a munkaerő megtartását és toborzását tartják. Szerintük a megoldás az lehet, hogy szélesítik a toborzási csatornákat, rövidítik a kiválasztási folyamatot, és persze versenyképes béreket kínálnak. Betanított dolgozót már szinte ugyanolyan nehéz szerezni, mint magasan képzett munkaerőt, és nem túlzás azt állítani, hogy aki ma el akar helyezkedni Magyarországon, annak nem kell különösebb erőfeszítést tennie ennek érdekében. Egy betanított munkás alapbére a fővárosban és Pest megyében elérheti a bruttó 330 ezer forintot, míg egy pályakezdő szakmunkás fizetése már 500 ezer forint körül mozog.
A cégek, főleg a merevebb bérstruktúrával működő nemzetközi nagyvállalatok kezdik elérni a plafont, ami fölött már nem tudnak fizetést kínálni, mind többen érzik hát szükségét a kínálat bővítésének. „Kezdenek elfogyni azok, akik dolgozni tudnak és akarnak” – fogalmaz Tokár Péter, a Tesk toborzócég vezetője.
Emellett pedig egyre több hír szól arról, hogy a vállalatok harmadik országbeli munkavállalókat hoznak be az országba: az ukránok mellett egyre többen érkeznek ázsiai országokból, például Thaiföldről, Vietnámból, Bangladesből vagy a Fülöp-szigetekről – nemegyszer komoly etnikai feszültségeket szítva a menekültekkel riogató kormánypropagandával gyanakvóvá és idegenellenessé nevelt helyiek körében.
Az állami képzési rendszerből nem olyan szakemberek kerülnek ki, amilyenekre a cégeknek szükségük van, ezért – főleg – a termelővállalatok inkább a belső képzések felé fordulnak, például a jobb képességű betanított munkások kiemelésével, szakvizsgához vagy felsőbb iskolai végzettséghez segítésével. Cserébe a dolgozó az úgynevezett tanulmányi szerződésben vállalja, hogy bizonyos ideig nem mond fel, különben ki kell fizetnie az esetenként akár több millió forintos képzési díjat. Ez sem nyújt azonban százszázalékos védelmet: Tokár említ néhány olyan esetet, amikor egy másik vállalat úgy csábított át egy átképzett mérnököt, hogy kifizette helyette a büntetést. A Mol például szinte kizárólag magának képzi a dolgozóit, és a vegyipari középiskolákból felszívott pályakezdőket belső tréningeken teszi képessé a magasabb szaktudást követelő feladatok ellátására.
Komoly küzdelem folyik a fehérgalléros munkaerő megszerzéséért is, itt azonban a bérezésen kívül más tényezők is szerepet játszanak. Míg egy gyári munkás számára megúszhatatlan a munkába járás, a Covid-járvány óta sok munkakör esetében nyilvánvalóvá vált, hogy a feladatok egy részét otthonról is el lehet végezni. Felértékelődött az otthoni munkavégzés lehetősége, sokan már meg se fontolják, hogy olyan helyre szegődjenek el, ahol mindennap be kell járni a munkahelyre. A termelővállalatoknál például kifejezetten problémás olyan folyamat- és termelés-ellenőrző mérnököket rekrutálni, akiknek mindennap ott kell lenniük a helyszínen. Ebből a szempontból komoly előnyben vannak azok a cégek, amelyeknek a működése megengedi a rugalmasságot és a hibrid – részben irodai, részben otthoni – munkavégzést. Ez a modell minden valószínűség szerint sokáig megmarad, és középtávon sem várható, hogy a vállalatok mindenkit visszaterelnek az irodákba – mondja Tokár Péter.
Munkaerőválság a turizmusban - Nincs kiszolgálás
A cégekre nehezedő bérnyomás már az elmúlt években is létező jelenség volt, de a tavaly óta egyre magasabbra szökő infláció még rátett egy lapáttal. A legtöbb közepes és nagyvállalat az év elején nagyot emelt a béreken (akár 20 százalékot is), sokuk pedig az évközi kompenzációt is tervbe vette. Mégis óriási a fluktuáció, ami miatt a cégeknek nemcsak a toborzást, hanem a munkaerő-megtartást is sokkal komolyabban kell venniük. A hr-szakemberek szerint az a vállalat, amely 10 százalék környékén tudja tartani az éves fluktuációt, már kivételnek számít: nem ritka az évi 20-30 vagy akár az 50 százalékos felmondási arány sem.
A nagy lemorzsolódás egyébként főleg az új belépőkre jellemző: Tokár Péter említ egy esetet, amikor egy autóipari beszállító hatvan újonnan felvett dolgozójából húsz felmondott a próbaidő végéig. Ugyanakkor muszáj foglalkozni a régi dolgozókkal is, éspedig a bérezés mellett a minden szektorban jellemző kényelmi juttatásokra is figyelve. Ez a munkások esetében a lakhatás és az utazás biztosítása vagy éppen a rugalmas műszakválasztás, szellemi munkakörökben pedig a home office lehetősége, a demokratikus, avagy „szolgáló” vezetési szemlélet, vagy akár bizonyos mentálhigiénés szolgáltatások bevezetése lehet – mondja Patterman Péter hr-tanácsadó és munkapszichológus. Szerinte a korábbi években inkább a munkavállalóknak kellett alkalmazkodniuk a cégekhez, mára ez megfordult, és most a dolgozók válogathatnak a munkahelyek közül. Bizonyítja ezt az is, hogy a nagy álláskereső portálokon 2021 óta megduplázódott a cégek által feladott álláshirdetések száma.
A munkaerőhiány harmadik fontos tényezője a népesség elöregedése. A Magyar Nemzeti Bank napokban közzétett vitairata szerint 2030-ig 360 ezer fővel fog csökkenni a 15–64 évesek száma. Ez különösen azért riasztó, mert a hazai demográfiai átalakulás java csak a következő évtizedtől kezdi majd valóban éreztetni a hatását. Az MNB javaslata szerint minél több nyugdíjast rá kell venni, hogy térjen vissza a munka világába. Jelenleg a 65 éven felülieknek mindössze a 4,4 százaléka dolgozik, miközben az EU-átlag ennek másfélszerese. Magyarországon 1,1 millió 65–74 év közötti ember él, közülük nagyjából 100 ezren dolgoznak, itt tehát lehet még tartalék. Még fontosabb a nyugdíj előtt álló korosztály: a szintén 1,1 millió 55–64 éves emberből 730 ezer aktív kereső, őket is meg kell győzni arról, hogy dolgozzanak majd tovább. A nyugdíj helyett a további munkát választók ma maximum 6 százalékos nyugdíjbónuszt kaphatnak; az MNB szerint ezt a többletet jelentősen meg kell emelni. Mint a jegybank irata fogalmaz: „Hazánkban alacsony a korhatár betöltése után, a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozó nyugdíjasok száma, aminek egyik oka a nem megfelelő ösztönzőrendszer.”
K
kamm
Guest
Ebbe, mert ez volt a tema kicsivel korabban...?
Szerintem túl nagy dolgokban gondolkodsz! A fűkaszás képességet pl. kihagytad! Azt már a napokban bejelentették!
Úgy látszik az 1 ember 4 másik munkáját végzi általános. Bv ugyan az.
K
kamm
Guest
Ez mar akkor is igy volt, amikor eljottem, a 90-esektol kezdve minden munkakori leiras minimum 4 kulonbozo munkat foglalt magaba; leglatvanyosabb 10-12 eve az IT szektorban volt, ahol kb mindent kertek mindenkitol, miindezt egy kisebb (limitalt gyakorlati lehetosegu) piacon, azon nagyot neztem innen...
Igen kb 10 éve kezdődött el, de az elmúlt években felgyorsult.