Az első mondatodban te is azt említed, hogy a szerbek nem túl gazdagok, ezért nem tudnak kizárólag elsővonalasnak számító technikával olyan haderőt fenntartani, amely önálló országvédelemre alkalmas lenne. Nálunk nem hasonló a helyzet? Az elszálló árak, és a hirtelen mégsem olyan végtelennek tűnő anyagi lehetőségeink miatt mi sem tehetjük meg, hogy majd mindenből a lehető legújabbat szerzezzük be.
Normális esetben úgy megy egy haderőfejlesztés, hogy kitűzöd a stratégiai célokat, hogy ahhoz mekkora haderő kell, milyen képességekkel. Majd kinyitja az ember a pénztárcáját, és megnézi, hogy akkor ehhez milyen kompromisszumokat kell kötnie, hogy a minimális stratégiai célok még elérhetőek maradjanak. Ha ez nem megy midnenhol elsővonalas technikával, akkor priorizálunk, hogy milyen képesség az, ami fontosabb, és mi az, ami kevésbé, emiatt másod, vagy harmadvonalas technikát is be lehet szerezni. Ez nekünk sem fog menni másképp, ha valóban haderőt szeretnénk fejleszteni. Sőt, számomra a lesajnált másodvonalas technika beszerzése mutatná azt nálunk is, hogy egy komplex és valóban ütőképes haderőt szeretnénk építeni.