A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

[Wilson]

Kibasszak a mandinerrel és bemásoljam az egészet vagy mki szépen előfizet?

Ez nem is lehet kérdés a közérdekű információt bűn visszatartani.

 

[vasszekely]

Csaxólok, hogy 2 interjú van. Van egy az előfizetős tartalomban is.

Kibasszak a mandinerrel és bemásoljam az egészet vagy mki szépen előfizet?
A NASAMS légvédelmi rendszer megvásárlásával a világ egyik legjobb rendszerét szereztük be.

Lécci!

 

[SilvioD]

Csak most az egyszer

Semmi konkrét bejelentés nincs benne, de pár érdekesség,

Van ez az interjú amit @zeal tett be.
https://mandiner.hu/cikk/20201120_a..._washingtont_vedi_maroth_gaspar_a_mandinernek

És van egy másik interjú az előfizetős tartalomban.


Magyarországon évtizedeken át kevés figyelem irányult a honvédségre, és minden haderőreform végül képességvesztéshez vezetett. A mostani kivétel, rég nem látott képességnövekedésen megy át a Magyar Honvédség. Milyennek látja a fejlődés ütemét?
Nem gondoltam volna a Zrínyi 2026 indulásakor, hogy 2020-ra idáig jut a program. A korábbi kormányok politikáját erőteljes hadsereg- és katonaellenesség jellemezte, ami a Magyar Honvédség szinte teljes körű leépüléséhez vezetett. Ez a gondolkodásmód a mai napig megfigyelhető a baloldali pártoknál, elég arra gondolni, hogy képesek a honvédségre és a haderőfejlesztésre fordított forrásokat összehasonlítani az egyéb társadalmi csoportok szociális kiadásaival. Ez demagógia, indulatgerjesztés a katonáinkkal szemben. A baloldali kormányzás során a haderő leépítésével szinte nullára redukálták az ország védelmi képességeit, és ezzel párhuzamosan gazdasági csődállapotot idéztek elő.

A Zrínyi 2026 program az egyik legismertebb brand lett a NATO-n belül”
Ellenzéki kritikák szerint az Orbán-kormányok sem kezdtek bele a haderőfejlesztésbe egészen 2016-ig.
Ez a megállapítás nem igaz. A 2010-ben felálló kormány haderőfejlesztési programja elindult, az első tervek már 2010–11-ben megszülettek. Akkor azonban a napnál világosabb volt, hogy működő, stabil gazdaság nélkül nincs alapvető védelmi képessége az országnak, így addig nincs lehetőség haditechnikai modernizációra sem. 2016-ig heroikus munka zajlott, hogy a közösség minden szereplőjének stabilizáljuk a vagyoni helyzetét. Ma már lassan a feledés homályába merül, de akkoriban a társadalom teljes vertikuma kilátástalan adósság- és hitelcsapdában volt. A húszas–harmincas generáció számára hiányzik az a tapasztalat

Térjünk vissza a haderőfejlesztéshez. A Leopard 2A7+ harckocsiktól a PzH 2000 önjáró tarackig, a Carl Gustaf páncéltörőtől a helikoptereken át a Lynx gyalogsági harcjárműig minden beszerzés egy mozaik része, amelynél összeillenek az egyes elemek. Tudatos tervezés eredménye ez?
2016 vége felé Orbán Viktor miniszterelnök behívott magához egy szűk vezetői kört, és azt mondta, hogy az ország gazdasági stabilitásáért az egyik legnagyobb áldozatot a katonák hozták. Akkorra elérkezett az idő, hogy visszaadjunk nekik mindent, amiről addig a közösségért érzett felelősségből le kellett mondaniuk. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ország életében jelenleg kivételes periódus van, amikor a kormányt nem „horrorkoalíciók” alkotják. Így lehetőségünk nyílt olyan átfogó, a Magyar Honvédség jogállását, a katonák életkörülményeit, társadalmi státusát és a szükséges haditechnikai eszközök fejlesztését érintő, hosszú távú program elindítására, amelyet nem szabdalnak szét irracionális koalíciós politikai alkuk. Tudatos, alaposan végiggondolt tervezés volt, és mostanra kijelenthetjük, hogy az eredeti Zrínyi 2026-os programot teljesítettük, sőt az év végéig bőven túlszárnyaljuk.

Soha akkora haditechnikai együttműködésünk nem volt az USA-val, mint ebben az évben”

Folyt kövi l.

 

[SilvioD]

Semmi konkrét bejelentés nincs benne, de pár érdekesség,

Van ez az interjú amit @zeal tett be.
https://mandiner.hu/cikk/20201120_a..._washingtont_vedi_maroth_gaspar_a_mandinernek

És van egy másik interjú az előfizetős tartalomban.


Magyarországon évtizedeken át kevés figyelem irányult a honvédségre, és minden haderőreform végül képességvesztéshez vezetett. A mostani kivétel, rég nem látott képességnövekedésen megy át a Magyar Honvédség. Milyennek látja a fejlődés ütemét?
Nem gondoltam volna a Zrínyi 2026 indulásakor, hogy 2020-ra idáig jut a program. A korábbi kormányok politikáját erőteljes hadsereg- és katonaellenesség jellemezte, ami a Magyar Honvédség szinte teljes körű leépüléséhez vezetett. Ez a gondolkodásmód a mai napig megfigyelhető a baloldali pártoknál, elég arra gondolni, hogy képesek a honvédségre és a haderőfejlesztésre fordított forrásokat összehasonlítani az egyéb társadalmi csoportok szociális kiadásaival. Ez demagógia, indulatgerjesztés a katonáinkkal szemben. A baloldali kormányzás során a haderő leépítésével szinte nullára redukálták az ország védelmi képességeit, és ezzel párhuzamosan gazdasági csődállapotot idéztek elő.

A Zrínyi 2026 program az egyik legismertebb brand lett a NATO-n belül”
Ellenzéki kritikák szerint az Orbán-kormányok sem kezdtek bele a haderőfejlesztésbe egészen 2016-ig.
Ez a megállapítás nem igaz. A 2010-ben felálló kormány haderőfejlesztési programja elindult, az első tervek már 2010–11-ben megszülettek. Akkor azonban a napnál világosabb volt, hogy működő, stabil gazdaság nélkül nincs alapvető védelmi képessége az országnak, így addig nincs lehetőség haditechnikai modernizációra sem. 2016-ig heroikus munka zajlott, hogy a közösség minden szereplőjének stabilizáljuk a vagyoni helyzetét. Ma már lassan a feledés homályába merül, de akkoriban a társadalom teljes vertikuma kilátástalan adósság- és hitelcsapdában volt. A húszas–harmincas generáció számára hiányzik az a tapasztalat

Térjünk vissza a haderőfejlesztéshez. A Leopard 2A7+ harckocsiktól a PzH 2000 önjáró tarackig, a Carl Gustaf páncéltörőtől a helikoptereken át a Lynx gyalogsági harcjárműig minden beszerzés egy mozaik része, amelynél összeillenek az egyes elemek. Tudatos tervezés eredménye ez?
2016 vége felé Orbán Viktor miniszterelnök behívott magához egy szűk vezetői kört, és azt mondta, hogy az ország gazdasági stabilitásáért az egyik legnagyobb áldozatot a katonák hozták. Akkorra elérkezett az idő, hogy visszaadjunk nekik mindent, amiről addig a közösségért érzett felelősségből le kellett mondaniuk. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ország életében jelenleg kivételes periódus van, amikor a kormányt nem „horrorkoalíciók” alkotják. Így lehetőségünk nyílt olyan átfogó, a Magyar Honvédség jogállását, a katonák életkörülményeit, társadalmi státusát és a szükséges haditechnikai eszközök fejlesztését érintő, hosszú távú program elindítására, amelyet nem szabdalnak szét irracionális koalíciós politikai alkuk. Tudatos, alaposan végiggondolt tervezés volt, és mostanra kijelenthetjük, hogy az eredeti Zrínyi 2026-os programot teljesítettük, sőt az év végéig bőven túlszárnyaljuk.

Soha akkora haditechnikai együttműködésünk nem volt az USA-val, mint ebben az évben”

Folyt kövi l.

Mennyire próbálták kormányzaton kívüli erők befolyásolni a tervezést belföldről és külföldről?
Ugyanannyira, mint minden más országban: erősen. Szerencsére volt két markáns tényező, ami számomra surranópályát jelentett. Az egyik, hogy kezdetben az előző huszonöt év miatt nemzetközi téren senki nem hitt abban, hogy tényleg komolyan gondoljuk a haderő-modernizáció megindítását. Ezért a lobbizást is félvállról vették. Ezt segítette, hogy egyedüli fegyverzeti igazgatóként a régióban – az összeesküvés-hívők körében elterjedt vélekedéssel ellentétben – nem volt semmiféle külpolitikai megrendelés vagy elvárás velem szemben. Ez rendkívüli mértékben megnövelte a mozgásteremet. Ma már természetesen más a helyzet. A Zrínyi 2026 az utóbbi években a NATO-n belül és tágabb nemzetközi viszonylatban is az egyik legismertebb haditechnikai fejlesztési brand lett. Természetesen ezzel együtt nagymértékben megnőtt a nemzetközi politikai nyomás, lobbizás is, de ezekkel szemben változatlanul jelentős politikai védelmet kapok a kormánytól és a miniszterelnöktől.

Lát arra esélyt, hogy a jövőben fokozódni fog a nyomás?
Mivel nemzetközi szinten is nagy a Zrínyi 2026 súlya, megmozgatta a fantáziát, és a „befolyásoló” tényezők kétségtelenül növekednek. Nehezítenék is a koherens tervezést, ha az ország hagyná. A kezdetektől erős iránymutatásom van a miniszterelnöktől, amely szerint minden lobbistát és közvetítőt távol kell tartani a honvédség fejlesztésétől. Ezzel természetesen sok érdeksérelmet okoztunk. Nem feltétlenül a Zrínyit támadják, hanem személyeket. Pontosan tudjuk, hogy egyes kritikák, cikkek, nemzetközi vizsgálatok, tanulmányok és parlamenti felszólalások mögött kik, mely hazai és nemzetközi gazdasági érdekek állnak.

Az USA a NATO vezető hatalma, egyben a világ legnagyobb fegyvergyártója, azonban eddig a haderőfejlesztés méretének arányában nem volt számottevő amerikai beszerzés. Hogyan élik ezt meg Washingtonban?
Nem gondolom, hogy az USA ezt érdeksérelemként kezelné, hiszen minden beszerzés NATO-tagországoktól történik. A NATO egyenrangú partnerek közössége. Mi kifogásolnivalója lehetne bármely tagállamnak, ha Magyarország szövetségen belül vásárol? A mi feladatunk politikai szinten az, hogy az üzleti érdekek figyelembevétele mellett döntéseinket egy jóval magasabb értékalapú síkon hozzuk meg. Ezen az értékalapú döntési síkon egyetlen NATO-partnerünkkel sem éreztem törést a haderőfejlesztési kérdéseinkkel kapcsolatban. Ettől függetlenül az amerikai relációban szögezzük le a puszta tényeket. Soha akkora haditechnikai együttműködésünk nem volt az USA-val, mint ebben az évben. És ez csak a látható része a partnerségnek. Hosszasan tudnám sorolni azokat a rész- és kiegészítő elemeket, amelyeket áttételesen ugyan, de az amerikai hadiipar szállít be a fegyverrendszereinkbe. Számunkra sosem a származási ország a kérdés, hanem hogy milyen az eszköz minősége és az együttműködés gazdasági hatása Magyarországra nézve.

A nyáron hangzott el a nagy bejelentés, hogy légvédelmi rakétákat és kiegészítő rendszereket vásárolunk az Egyesült Államoktól egymilliárd dollárért. Ez az amerikai–norvég NASAMS befutását jelenti?
Igen, lezártuk a tárgyalásokat a Kongsberggel és a Raytheonnal a közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer megvásárlásáról.

A NASAMS légvédelmi rendszer megvásárlásával a világ egyik legjobb rendszerét szereztük be”

Folyt kövi 2

 

[SilvioD]

Mennyire próbálták kormányzaton kívüli erők befolyásolni a tervezést belföldről és külföldről?
Ugyanannyira, mint minden más országban: erősen. Szerencsére volt két markáns tényező, ami számomra surranópályát jelentett. Az egyik, hogy kezdetben az előző huszonöt év miatt nemzetközi téren senki nem hitt abban, hogy tényleg komolyan gondoljuk a haderő-modernizáció megindítását. Ezért a lobbizást is félvállról vették. Ezt segítette, hogy egyedüli fegyverzeti igazgatóként a régióban – az összeesküvés-hívők körében elterjedt vélekedéssel ellentétben – nem volt semmiféle külpolitikai megrendelés vagy elvárás velem szemben. Ez rendkívüli mértékben megnövelte a mozgásteremet. Ma már természetesen más a helyzet. A Zrínyi 2026 az utóbbi években a NATO-n belül és tágabb nemzetközi viszonylatban is az egyik legismertebb haditechnikai fejlesztési brand lett. Természetesen ezzel együtt nagymértékben megnőtt a nemzetközi politikai nyomás, lobbizás is, de ezekkel szemben változatlanul jelentős politikai védelmet kapok a kormánytól és a miniszterelnöktől.

Lát arra esélyt, hogy a jövőben fokozódni fog a nyomás?
Mivel nemzetközi szinten is nagy a Zrínyi 2026 súlya, megmozgatta a fantáziát, és a „befolyásoló” tényezők kétségtelenül növekednek. Nehezítenék is a koherens tervezést, ha az ország hagyná. A kezdetektől erős iránymutatásom van a miniszterelnöktől, amely szerint minden lobbistát és közvetítőt távol kell tartani a honvédség fejlesztésétől. Ezzel természetesen sok érdeksérelmet okoztunk. Nem feltétlenül a Zrínyit támadják, hanem személyeket. Pontosan tudjuk, hogy egyes kritikák, cikkek, nemzetközi vizsgálatok, tanulmányok és parlamenti felszólalások mögött kik, mely hazai és nemzetközi gazdasági érdekek állnak.

Az USA a NATO vezető hatalma, egyben a világ legnagyobb fegyvergyártója, azonban eddig a haderőfejlesztés méretének arányában nem volt számottevő amerikai beszerzés. Hogyan élik ezt meg Washingtonban?
Nem gondolom, hogy az USA ezt érdeksérelemként kezelné, hiszen minden beszerzés NATO-tagországoktól történik. A NATO egyenrangú partnerek közössége. Mi kifogásolnivalója lehetne bármely tagállamnak, ha Magyarország szövetségen belül vásárol? A mi feladatunk politikai szinten az, hogy az üzleti érdekek figyelembevétele mellett döntéseinket egy jóval magasabb értékalapú síkon hozzuk meg. Ezen az értékalapú döntési síkon egyetlen NATO-partnerünkkel sem éreztem törést a haderőfejlesztési kérdéseinkkel kapcsolatban. Ettől függetlenül az amerikai relációban szögezzük le a puszta tényeket. Soha akkora haditechnikai együttműködésünk nem volt az USA-val, mint ebben az évben. És ez csak a látható része a partnerségnek. Hosszasan tudnám sorolni azokat a rész- és kiegészítő elemeket, amelyeket áttételesen ugyan, de az amerikai hadiipar szállít be a fegyverrendszereinkbe. Számunkra sosem a származási ország a kérdés, hanem hogy milyen az eszköz minősége és az együttműködés gazdasági hatása Magyarországra nézve.

A nyáron hangzott el a nagy bejelentés, hogy légvédelmi rakétákat és kiegészítő rendszereket vásárolunk az Egyesült Államoktól egymilliárd dollárért. Ez az amerikai–norvég NASAMS befutását jelenti?
Igen, lezártuk a tárgyalásokat a Kongsberggel és a Raytheonnal a közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer megvásárlásáról.

A NASAMS légvédelmi rendszer megvásárlásával a világ egyik legjobb rendszerét szereztük be”

Folyt kövi 2

Mit fog ez a gyakorlatban jelenteni?
A jelenleg látott és előre jelzett katonai kihívásokkal szemben a szükséges mértékben tudjuk majd zárni a magyar légteret. Egy újabb rést foltozunk be Magyarország pajzsán, ráadásul ebben az esetben is a világ egyik legjobb rendszerét szereztük be. Ugyanerre bízták Washington légvédelmi oltalmazását, ami önmagában is elég beszédes. Szerencsére kiváló elemző-értékelő csapat dolgozik a Magyar Honvédségben. Ez a tény nagymértékben megóv minket a felesleges politikai látványberuházásoktól. Nekünk elsősorban nem a ballisztikus rakéták elleni hadviselésre, hanem a sokak számára nehezen értelmezhető aszimmetrikus támadásokra kell felkészülnünk. Ebből a szempontból a leghatékonyabb rendszert és annak is a leghatékonyabb konfigurációját választottuk. Ezzel a döntésünkkel kivívtuk a NATO-szakértők százszázalékos támogatását is.

A szomszédos országoknak áttételesen lehet hatásuk a mi katonai terveinkre is. Mennyire stabil a viszonyrendszerünk egyes NATO-szomszédokkal? Lehetnek olyanok, amelyek nem feltétlenül szövetségesként tekintenek Magyarországra?
Hiszem és remélem, hogy a NATO-tagság mindenkinek értékközösséget is jelent. De vakok lennénk, ha nem ismernénk fel, hogy ezen az értékközösségen belül az egyes nemzeti stratégiák között markáns különbségek húzódnak. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezeket a tényeket különösen akkor, amikor gyakorlatilag a NATO peremén, határőrvidékén élünk. A szomszédos országaink csaknem fele nem tagállam. Természetesen fontos számunkra a NATO, de nekünk sokkal szélesebb optikán keresztül kell értékelnünk a minket körbevevő valóságot. Számunkra nem az az elsődleges kérdés, hogy ki milyen politikai, illetve katonai szövetség tagja, hanem hogy milyen nemzeti stratégiát folytat. Térségünkben több olyan ország is található, amely egyértelműen expanzív stratégiát követ. Ezt semmilyen körülmények között nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Lényeges tehát leszögeznünk: a magyaroknak a béke fenntartása a túlélés és a növekedés záloga szűkebb és tágabb régiónkban egyaránt.

Finito

 

[SilvioD]

Még ennyike
Maróth Gáspár
1972-ben született Budapesten. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát, emellett kiegészítő kurzusokat hallgatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogtudományi karán, valamint a Budapesti Műszaki Egyetemen üzleti menedzsment tantárgyból. 2016-ig az üzleti szférában töltött be vezető pozíciókat. 2016-ban lett a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági elnöke, 2017-től nemzeti fegyverzeti igazgató, majd 2018-tól védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos.


Semmi konkrétum, de sztem a 2 interjú alapján van miből csemegézni.

 

[arcas]

2016 vége felé Orbán Viktor miniszterelnök behívott magához egy szűk vezetői kört, és azt mondta, hogy az ország gazdasági stabilitásáért az egyik legnagyobb áldozatot a katonák hozták. Akkorra elérkezett az idő, hogy visszaadjunk nekik mindent, amiről addig a közösségért érzett felelősségből le kellett mondaniuk.

Véletlenül sem a belpol végett, de Maróth-tól ezt a mondatot párszor még érdemes lesz felidézni:
"2016 vége felé Orbán Viktor miniszterelnök behívott magához egy szűk vezetői kört, és azt mondta, hogy az ország gazdasági stabilitásáért az egyik legnagyobb áldozatot a katonák hozták. Akkorra elérkezett az idő, hogy visszaadjunk nekik mindent, amiről addig a közösségért érzett felelősségből le kellett mondaniuk."

 

[Wilson]

Mennyire próbálták kormányzaton kívüli erők befolyásolni a tervezést belföldről és külföldről?
Ugyanannyira, mint minden más országban: erősen. Szerencsére volt két markáns tényező, ami számomra surranópályát jelentett. Az egyik, hogy kezdetben az előző huszonöt év miatt nemzetközi téren senki nem hitt abban, hogy tényleg komolyan gondoljuk a haderő-modernizáció megindítását. Ezért a lobbizást is félvállról vették. Ezt segítette, hogy egyedüli fegyverzeti igazgatóként a régióban – az összeesküvés-hívők körében elterjedt vélekedéssel ellentétben – nem volt semmiféle külpolitikai megrendelés vagy elvárás velem szemben. Ez rendkívüli mértékben megnövelte a mozgásteremet. Ma már természetesen más a helyzet. A Zrínyi 2026 az utóbbi években a NATO-n belül és tágabb nemzetközi viszonylatban is az egyik legismertebb haditechnikai fejlesztési brand lett. Természetesen ezzel együtt nagymértékben megnőtt a nemzetközi politikai nyomás, lobbizás is, de ezekkel szemben változatlanul jelentős politikai védelmet kapok a kormánytól és a miniszterelnöktől.

Lát arra esélyt, hogy a jövőben fokozódni fog a nyomás?
Mivel nemzetközi szinten is nagy a Zrínyi 2026 súlya, megmozgatta a fantáziát, és a „befolyásoló” tényezők kétségtelenül növekednek. Nehezítenék is a koherens tervezést, ha az ország hagyná. A kezdetektől erős iránymutatásom van a miniszterelnöktől, amely szerint minden lobbistát és közvetítőt távol kell tartani a honvédség fejlesztésétől. Ezzel természetesen sok érdeksérelmet okoztunk. Nem feltétlenül a Zrínyit támadják, hanem személyeket. Pontosan tudjuk, hogy egyes kritikák, cikkek, nemzetközi vizsgálatok, tanulmányok és parlamenti felszólalások mögött kik, mely hazai és nemzetközi gazdasági érdekek állnak.

Az USA a NATO vezető hatalma, egyben a világ legnagyobb fegyvergyártója, azonban eddig a haderőfejlesztés méretének arányában nem volt számottevő amerikai beszerzés. Hogyan élik ezt meg Washingtonban?
Nem gondolom, hogy az USA ezt érdeksérelemként kezelné, hiszen minden beszerzés NATO-tagországoktól történik. A NATO egyenrangú partnerek közössége. Mi kifogásolnivalója lehetne bármely tagállamnak, ha Magyarország szövetségen belül vásárol? A mi feladatunk politikai szinten az, hogy az üzleti érdekek figyelembevétele mellett döntéseinket egy jóval magasabb értékalapú síkon hozzuk meg. Ezen az értékalapú döntési síkon egyetlen NATO-partnerünkkel sem éreztem törést a haderőfejlesztési kérdéseinkkel kapcsolatban. Ettől függetlenül az amerikai relációban szögezzük le a puszta tényeket. Soha akkora haditechnikai együttműködésünk nem volt az USA-val, mint ebben az évben. És ez csak a látható része a partnerségnek. Hosszasan tudnám sorolni azokat a rész- és kiegészítő elemeket, amelyeket áttételesen ugyan, de az amerikai hadiipar szállít be a fegyverrendszereinkbe. Számunkra sosem a származási ország a kérdés, hanem hogy milyen az eszköz minősége és az együttműködés gazdasági hatása Magyarországra nézve.

A nyáron hangzott el a nagy bejelentés, hogy légvédelmi rakétákat és kiegészítő rendszereket vásárolunk az Egyesült Államoktól egymilliárd dollárért. Ez az amerikai–norvég NASAMS befutását jelenti?
Igen, lezártuk a tárgyalásokat a Kongsberggel és a Raytheonnal a közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer megvásárlásáról.

A NASAMS légvédelmi rendszer megvásárlásával a világ egyik legjobb rendszerét szereztük be”

Folyt kövi 2

Az egy kicsit sem igaz,hogy az amcsiknak nem volt lényeges,hogy eddig nem vettünk tőlük semmit.Csak elég arra gondolni,hogy az amerikai nagykövet bácsi milyen elégedetten dörzsölte a tenyerét amikor aláírták nyáron a szándéknyilatkozatot a Nasams-l

Amúgy van benne érdemi infó a norvégokkal is megállapodtak.

 

[pöcshuszár]

NFTC-ről pár érdekesség magyar viszonylatban - 2019:

• "A kanadai képzésben 2002 és 2018 vége között 95 magyar pilóta részesült, mindössze öt fő volt, aki nem tudta elvégezni, és elhagyta a pályát – ismertette az eddig elért eredményeket a főtiszt, aki azt is megjegyezte: figyelembe kell venni, hogy a légierőben jelenleg folyik a munka az NFTC-szerződés lejárta utáni képzési lehetőségek azonosítására és közülük a megfelelő kiválasztására két éven belül. – A rendkívül pozitív tapasztalatunk alapján a képzési színvonalból nem szabad engednünk, így a jövőben is csak olyan újabb együttműködésben szabad részt venni, ami ezt a szintet biztosítja – hangsúlyozta Litauszki Zoltán, aki szerint a legfontosabb a folyamatosság és a tervezhetőség biztosítása 2021-re is."
• "Minden fázisban vannak magyar kiképzők is, az ő közreműködésük is része a 2002-ben megkötött szerződésnek."
• A Magyar Honvédség leendő Gripen-, szállítórepülőgép- és helikopterpilótái közül idén öten utaznak a tengerentúlra.

(cikk kelt.: 2019. augusztus)
https://magyarnemzet.hu/belfold/kanadaban-kepezik-a-honvedseg-pilotait-7234994/

Egy cikk 2018-ból:

• "A program 2002. évi indulása óta 94 magyar hajózó vett részt a különböző szintű repülőkiképzésben, így napjainkra ők biztosítják a magyar légierő pilótaképességét a harcászati repülő, helikopter és szállító repülő területeken egyaránt."

(cikk kelt.: 2018. április)
https://www.jetfly.hu/mh-59.-kecskemet/haderonemi-fonok-latogatasa-a-nato-hajozo-kikepzo-kozpontban

Egy réggebi 2014-es anyagból:

• "A magyar oktatók egy része Harvardon, másik része Hawkon repül. Eddig (2014 eleje!) összesen 21 fő utazott ki ilyen jellegű kiképzésre, azonban a rendkívül magas követelmények miatt nem mindenki vette sikeresen az akadályokat. Ebből a létszámból kilencen Harvardon, öten pedig Hawkon szerezték meg a QFI (Qualified Flying Instructor) minősítést; egy fő néhány év légcsavaros repülés után "átült" a Hawkra. Jelenleg 9 magyar oktató szolgál Moose Jaw-ban: öt Harvardon és négy a sugárhajtású típuson"
• Ha a felkészítés minőségét, naprakészségét és használhatóságát nézzük, az NFTC már bizonyított, különösen a nagy sebességű pilóták képzése során. Az új filozófiájú, "nyugati" rendszerű kiképzés szemléletbeli változást hozott a magyar légierő mindennapi életébe. Ugyanakkor kérdéses, hogy mi lesz a program jövőbeli sorsa, hiszen a folytatáshoz "megrendelőkre" lenne szükség, és új repülőgépek is kellenének (ha másért nem, legalább a repülőesemények során elvesztett három Hawk és az időközben eladott példány pótlására).

(cikk kelt.: 2014. május)
https://aranysas.hu/cikk_juharfalevelesek.php

És akkor a tervek a hazai pilótaképzésről - egy 1998-ban megszűnt pilótaképzést kell újrainditani 2020/21-ben:

• "a honvédelmi tárca 2014-ben kezdte meg a légijármű-vezetők utánpótlását szolgáló képzési koncepció kidolgozását. Erre azért volt szükség, hogy a honvédség keretei között 1998-ban megszűnt iskolarendszerű pilótaképzést új alapokra helyezzék. Másrészről pedig a Gripen repülőgépek hadrendbe állítása miatt a harcászatirepülő-képesség fenntartására 2002-ben indult NFTC program (NATO Flying Training in Canada) szerződése 2019-ben lejár, így meg kellett találni ennek a felkészítésnek az alternatíváját."

https://hhk.uni-nke.hu/hirek/2017/11/14/ujraindul-a-hazai-pilotakepzes-a-kovetkezo-tanevtol

Ha valaki részletesen utánaolvas miből is áll a kanadai képzés, érthető, hogy nem egy olcsó mulatság. Az viszont kétségtelen, hogy "szinte 0-ról indulva" nem lehet egy hasonló iskolát azzal megnyitni, hogy veszünk pár NG-t és szerzünk pár magyar "NFTC-s oktatót" vagy korábban ott végzett pilótát, akik majd lezavarják az egészet. Nekem leginkább ezért vannak fenntartásaim, hogy erre képesek-e leszünk azzal, hogy a Z2026 "terhére" kiképzőgépeket - szinte 100% hogy NG lesz - veszünk.
Nem blamálni akarom a gépet, de valljuk be a csehek ennél többre is képesek lennének, ugyanakkor azt elismerem, hogy az egyszerűsége révén egy költséghatékony megoldás lehet a többihez képest. Számomra az esetleges haza érdekeltség (Aero gyártás) sem mellékes,...de bevallom ezt a programot hagyhatták volna későbbre is.
Remélem az új helikre és a szállitókra is még kanada után kerülnek pilóták, mert az még egy jó alapot jelent az én szememben. A hazai képzéshe természetesen sok sikert kivánok, ha lesz...szurkolok nekik majd hogy sikeres legyen, mert láthatóan ez is egy prioritás lett, de látnunk kell, külföldön elég magasra tették azt a bizonyos lécet. Nem adhatjuk alább!

Figyelj, a csehek már a kezdetektől nem vesznek részt az NFTC-ben! Saját képzési rendszert alakítottak ki az Albatrosz és harcostársai alapján.
Nagyon fontos, hogy a L-39NG-vel nem csak a gép fog érkezni, hanem a teljes kidolgozott képzési rendszer is (a különböző szimulátorokkal együtt). Ha pedig azt is hozzávesszük, hogy nekünk meg rendelkezésre állnak az NFTC-t megjárt oktatók, aki végigcsinálták az NFTC minden szintjét (értsd, évekig oktattak a különböző szinteken, sőt részt vettek a kiképzési rendszerben a feladatszabásaiban, részlegek irányításában is), akkor szerintem olyan nagy titok nincs amivel többet adhat az NFTC.
De ne feledjük, az NFTC-ről nem kész harcedzett vadászpilóták jönnek le. Azoknak még - Gripenek esetén - át kell esni a svéd kiképzésen. Ebben viszont nincs eltérés a magyar és a cseh pilóták között. Ugyanakkor a cseh rendszerből érkező pilóták is képesek voltak elvégezni a ráépített svéd típus specifikus képzést.
A helikopterekre (és a szállítókra) alapvetően nem feltétel az NFTC-s előélet. Aki már eleve oda akart kerülni, az a Zlin után - tudtommal - megy a Mókusra, majd a típus specifikus képzésre. Inkább fordítva érdekes a dolog, hogy az NFTC-n a 4. szint előtt (ilyen-olyan okból) kieső pilótáknak egy kiváló alternatíva lehetett más ágazatokba átmenni, ahol teljes értékű pályát írhatnak le.
Ami pedig a "a csehek ennél többre is képesek lennének"-et illeti. Ebben biztos vagyok!
Azonban ha ennél nagyobb teljesítményű lenne a gép, akkor mindenképpen kellene elé (és az iskolagép után) minimum egy turboprop lépcsőfok, ami további költségeket jelentene.

 

[pöcshuszár]

Mit fog ez a gyakorlatban jelenteni?
A jelenleg látott és előre jelzett katonai kihívásokkal szemben a szükséges mértékben tudjuk majd zárni a magyar légteret. Egy újabb rést foltozunk be Magyarország pajzsán, ráadásul ebben az esetben is a világ egyik legjobb rendszerét szereztük be. Ugyanerre bízták Washington légvédelmi oltalmazását, ami önmagában is elég beszédes. Szerencsére kiváló elemző-értékelő csapat dolgozik a Magyar Honvédségben. Ez a tény nagymértékben megóv minket a felesleges politikai látványberuházásoktól. Nekünk elsősorban nem a ballisztikus rakéták elleni hadviselésre, hanem a sokak számára nehezen értelmezhető aszimmetrikus támadásokra kell felkészülnünk. Ebből a szempontból a leghatékonyabb rendszert és annak is a leghatékonyabb konfigurációját választottuk. Ezzel a döntésünkkel kivívtuk a NATO-szakértők százszázalékos támogatását is.

Ez - valljuk be - nem a HTKA értő közönsége miatt került bele az intejúba!

 

[Blitz97]

Állatorvos a Magyar Honvédségnél

A honvédelmet érintő törvények módosításáról nyújtott be módosító javaslatot a tárca

 

[Hegylakó]

Csaxólok, hogy 2 interjú van. Van egy az előfizetős tartalomban is.

Kibasszak a mandinerrel és bemásoljam az egészet vagy mki szépen előfizet?
A NASAMS légvédelmi rendszer megvásárlásával a világ egyik legjobb rendszerét szereztük be.

Please, please, please!!!

 

[Wilson]

Please, please, please!!!

Már kicsit feljebb közzé lett téve.

 

[Hegylakó]

Odaértem, olvasom!!!
Nem igaz! Habzsolom az információt!

 

[pöcshuszár]

"Bizonyos fórumokon és blogokon sokat találgatják, hogy a különböző haderő modernizációs programjaihoz milyen ipari beruházások fognak társulni.

Igen, ezeket én is nagy örömmel olvasom. Látom, hogy folyamatosan együtt gondolkodnak velünk, és sok jó ötletet is kapunk tőlük.

Figyelj Gazsikám! Nyomjál rám egy privát üzit, aztán eldiskurálunk a szekcionált páncélozott szállítójárművek - különös tekintettel a nagyon aktuális Bronco típus - előnyeiről, hátrányairól (nincs neki, csak udvariasságból írtam így).

Viccet félretéve: De most komolyan!

PS.: Ígérem spanyol és norvég Leopard 2-esek megvásárlásával fejlesztésével nem foglak zaklatni. Na puszi!

 

[zeal]

Figyelj Gazsikám! Nyomjál rám egy privát üzit, aztán eldiskurálunk a szekcionált páncélozott szállítójárművek - különös tekintettel a nagyon aktuális Bronco típus - előnyeiről, hátrányairól (nincs neki, csak udvariasságból írtam így).

Viccet félretéve: De most komolyan!

PS.: Ígérem spanyol és norvég Leopard 2-esek megvásárlásával fejlesztésével nem foglak zaklatni. Na puszi!

Nem szabad lobbizni, csak szólok!

 

[Wilson]

PS.: Ígérem spanyol és norvég Leopard 2-esek megvásárlásával fejlesztésével nem foglak zaklatni. Na puszi!

Erre vannak rátermett jentkezők a fórumon.

 

[Hummen23]

Holnap triplázunk?
Mi is hiányzik még? Yalcin, nms, l39ng, drónok, hirtenberger, esetleg valami meglepi?

 

[Pogány]

Erre vannak rátermett jentkezők a fórumon.

Megtalálnám a helyüket.

 

[pöcshuszár]

Nem szabad lobbizni, csak szólok!

A lobbizás az valamilyen anyagi vagy más előnyt jelentene neki! Megnyugtatlak ilyennel én nem szolgálhatok....Ellenben a kristálytiszta minőségi társaságom...Na az felbecsülhetetlen!