Csak neeem az európai (+kolóniák) Vs. Kína vita zajlik?!
1. Egyfelől nehéz összehasonlítani, mert Kína egy hegemón birodalomként határozza meg magát, ami dominálja a
régiót. Európa pedig a nyugati római birodalom széthullása (+római klímaoptimum vége + justinánusz-pestis) óta szegmentált.
2. Az, hogy egy ország/birodalom/vállalat belső feszültségekkel rendelkezik a folyamatok szerves része. Amígy tudják kezelni és van akarat a működésére addig menni fog. A Római birodalom esetében sem az volt a meglepő, hogy széthullott, hanem, hogy utána nem állt össze ismét - vagy nem hullott szét korábban.
3. Európa erőssége a késő antikvitás kora óta az elaprózódottsága. A Birodalom nyugati fele simán összeomlott a mai Tunézia elvesztésétől (adók), majd az 500-as évek természeti csapásai hcsapásai harmadolták-felezték a népesseget is. A helyi elit alapvetően nem különösebben ellenkezett a frank/germán/gót (ez utóbbi gyűjtőnév mindenre, ami a Limestől kifelé lakott) bevonulással (ahol igen, ott szívás volt), az arisztokrácia vagy a maradék bürokrácia ugyanúgy éldegélt tovább.
Az viszont jól látszik, hogy míg az 500-as években a nyár nélküli évek és a pestis ugyanolyan pusztítast végzett a népességben mint az 1300-as években. Viszont a kontinensen addigra annyira atomizálódott a hatalom (uralkodói, egyházi, földesúr, város, céh/kereskedőház), hogy a gazdaság nem roppant bele - csak meg kellett tanulniuk alacsonyabb profitmarzsok mellett, kevesebb emberi erőforrás felhasználásával működni. Ez tovább hajtotta a polgáriasodást, megerősítette a szabadság és rendi jogok bimbózását és építgette lefelé a jobbágyi rendszert.
Szóval az, hogy Európában azóta is egy rakás gazdasági és társadalmi modell (német, angolszász, skandináv, francia, mediterrán, V4) létezik az _ELŐNY_, mert a külső sokkokra valamelyik jól fog reagálni és nem rottyan be az egész.
3. Kína esetében ugyanúgy volt földrajzi expanzió: hagyományosan kereskedtek Afrika keleti felével, Indiával, kolóniákat hoztak létre Indokína körül. De Celebra is jól írta, hogy a kihívások mindig Belső-Ázsiából érkeztek - az 1700-as években is lett volna egy újabb nomád invázió, de az oroszok már az elején ledarálták. Indiától meg elvágták a hegységek. Ami a baj forrása lehetett az a technológiai szint beragadása: nem voltak olyan visszaesések a népességben, ami miatt termelékenységet kellett volna javítani, vagy méretes kolóniák, amivel kereskedni lehetett volna.
4. Az Európai kolonizáció nem Kolombusszal ugrott ki a bokorból. Egyfelől az 1200-as evektől a kontinens szépen nőtt kb 50 millió fővel minden évszázadban (Franciaország ekkor 25 milliós...), akik telepesként városokat alapíottak nálunk is (sőt egeszen a török háborúk utáni időszakig, az 1750-es évekig), meg a Baltikumban, de a finn városok is ide köthetőek. A Szent Föld kolonizálása is ide köthető: hogyan szálljunk meg, építsünk ki közigazgatást, telepítsük be és kereskedjünk távoli helyekkel című projektnek ez volt a béta tesztje. Csak a spanyolok Barcelona-központú királysága bekolonizálta Mallorcát, Szicíliát, majd a visszahódított mór területeket. Tengerész Henrik portugál herceget sem a tudásvágy hajtotta, hanem amikor elfoglalta Ceutát, akkor az afrikai rabszolga és aranykereskedelmi útvonal egy végpontjára tette rá a kezét. A sivatagba meg annyira nem akartak bolyongani (idővel...), így kalózhajókkal kezdek fosztogatni a partvidéken (haszon 10%-a ment neki). Így bukkantak rá a Zöld-foki és az Azori-szigetekre, ahol több kudarcos próbálkozás után fejlesztették tökélyre az idegen népekkel való kereskedelem, kolonizáció és "hittérítés" tudását. Nem véletlen, hogy amikor Diaz eljut Indiába, akkor már elég flottul mennek a dolgok (helyi fejes gyerekének túszul ejtése stb), vagy a konkvisztádorok is eredmenyesen daráltak Amerikában ókori fejlettségű birodalmakat.
5. A globális expanzióhoz tehát kell egy olyan mértékű népességnövekedés, ami a kontinensen megvolt, és brutális mennyiségű befektetői vagyon, ami kockázati tőkésként hajlandó mindenzt megfinanszírozni. Technológiai szempontból azért nem volt akkora különbség egy azték harcos és egy spanyol muskétás között 1-1 ellen, de az utóbbiak mögött állt egy olyan intézményi és anyagi gépezet, ami miatt le lehetett darálni ezeket a birodalmakat. Viszont utána 300 évig tök nagy csönd volt, ha belegondolunk: a spanyolok-portugálok hordták be az aranyat (a többiek meg kalózkodtak belőle...), de a kolonizálás ismételt felpörgéséhez kellett az ipari forradalmak nyersanyag-éhsége is, illetve a piacok iránti igény. Kínát vagy Japánt sem véletlenül kezdték el akkorra piszkálni.
6. Jelenlegi helyzetből nem vonnék le hatalmas következtetéseket: Kína előnye az alulértékelt jüan, ami miatt az amerikaiaknak bármekkora államadósságuk lehet. Emellett olcsó volt a munkaerő - mondjuk az a termelés már tovább ment Vietnamba meg máshova. Illetve a partvidék cégei kinyírták a belső provinciák gazdaságát is. Ezeket az ide kiszervezett munkákát vissza lehetne hozni simán hozzánk is, csak akkor full gépesíteni kellene, ami meg aránytalan befektetéssel járna (full robotizált zoknigyár németbe', miközben Bangladeshben elég egy ollót meg varrógepet adni a mamusznak). Tesla is a szuperrobotizált gyártás beindításával vergődik, csak nem akar sikerülni... Amúgy meg az EU a legnagyobb exporttöbblettel rendelkező régió, ami egyszerre exportál Kínába meg az USA-ba (Függetlenedett Európai Kolóniák). Szóval pont nekünk nem kéne sírjon a szánk, mert mindezt úgy toljuk, hogy haderőre se nagyon kell költeni (fegyverfetisiszta kuzin megteszi helyettünk), mert a szomszédság elég csicska (jó, van ez a atomraketákkal megáldott Felső Volta, meg a szulejmánék), de legalább is nincs olyan bugyuta népelem, aki holnap le akarná rohanni Németországot (anelkül, hogy ne röhögnék ki az Enszben).
7. Migrik meg lmbtquyz miatt ne sírjunk már állandóan. 800 milliós a kontinens, csak a 2. vh óta nőtt 200-at, ennyi csökkenés bőven nem okoz zavarokat. Főleg, hogy a népesség egésze és nem csak a fele (ferfiak) dolgozik mint az első vh előtt (vagy a világ putrisabbik felén). A dolog egy részme meg egyszerű rendvédelmi kérdés: ha a body count elér egy statisztikailag kimutatható értéket (közlekedési balesetek, orvosi műhibák stb-hrz képest), akkor majd lép az állambácsi.