Az arcoskodás a személyeskedésnél bontakozik ki . Hát én rám pont nem jellemző
5 évig aranysast olvastam míg nem volt internet szóval olvastam eleget.
Én aktívan 1998-ban a főiskolán kezdtem internetezni (annak már 22 éve), keresni a repülős témákat, tanulmányozni a fotókat. Repülőnapokra jártam előtte is, azóta is, nemcsak idehaza, de az angoloknál, amerikaiaknál, olaszoknál, németeknél, lengyeleknél, szlovákoknál és az oroszoknál is voltam, élőben láttam dolgokat.
1998 előtt nyolc évig olvastam rendszeresen a Top Gun-t (a legelsőtől kezdve, ami 90-ben jelent meg), a Haditechnikát és elődjét a Haditechnikai Szemlét, a Flug Revue-t, Aviation Week-et, meg amihez hozzájutottam. 1966-72-es amerikai Military Review-hoz, az 1981-85-ös Arzenál könyvekhez, különféle Haditechnika Fiataloknak kötetekhez, szovjet-orosz, csehszlovák eredeti repülős és egyéb hadiechnikai kiadványokhoz.
Rendszeresen néztem a tévéműsorokat, meg az ismétléseket is, mert videóm az nem volt.
Eltettem az összes újságot, napilapot,amiben repülős téma volt, hír, cikk, repülőgépszerencsétlenség, akármi.
Jártam a Repülés Baráti Kör-ébe előadásokat hallgatni, ahogy a Forszázs egyesületbe is, aktív tagja vagyok a magyarországi szovjet repülőalakulatokat bemutató múzeum csapatának.
És repülőgépész-technikusként végeztem és egykoron még vitorlázórepülőgéppet is vezettem.
És a memóriám is elég jó az ilyen témákat illetően.
Ez nem öt év Aranysas olvasgatás, ez több, mint 30 év haditechnika- és repülőbuzulás.
De... kb lófaszt se tudok még mindig és ez még nagyon sokáig így is fog maradni.
Szóval, ahogy a mondás is tartja, nem az a bölcs, aki tudja, hogy mit tud, hanem aki tudja, hogy még mit nem...
