Azt gondolom, hogy közismert az az alapvető véleményem, hogy egy atomháború kitörése illetve kirobbantása valós opció.
Igen, szerintem is. A Nyugat valójában véve ott kalkulálja el magát, hogy egy NATO-Oroszország háborút (mármint olyant, amiben Oroszország vagy támad vagy ténylegesen védekezik) lehetetlennek tart, mert:
1. 800 millió vs. 150 millió fő (ill. ennek GDP-s verziói),
2. az előbbi miatt hagyományos (nem nukleáris) háború esélytelen Oroszország részéről,
3. a nukleáris háborút pedig Oroszország úgysem meri felvállalni (hiszen a Szovjetunió is úgy bomlott fel, hogy több ezer atomtöltet birtokában volt).
Ergo, szerintem amire az USA számít, az az, hogy:
1. belső felforgatással meg tudja puccsolni az orosz vezetést (ötödik hadoszlop), és
2. a keletkező zűrzavart fel tudja használni arra, hogy katonailag bevonuljon mint "békefenntartó" erő,
3. éppen azért, mert nem engedhető meg, hogy a széthulló Oroszország atomtöltetei illetéktelen kezekbe kerüljenek.
Ugyanakkor:
1. a 800 millió fős Nyugati tábor bármikor belső ellentétek miatt széthullhat (elsősorban az EU, de akár még az USA is), továbbá Oroszország sem 150 millió fő, hanem + Belarusz 8 millió fő, + Kazahsztán 16 millió fő + Örményo., Kirgizisztán, Tadzsikisztán is biztos van együtt 15 millió fő, szóval azért olyan 180-190 millió fő ott is kapásból összejön, még akkor is, ha az egyéb, szintén a keleti térfélen "játszó" országokat nem is számoljuk.
2. a hagyományos háború sem esélytelen, mert egy dacolva ellenálló Oroszország olyan módon át tudja rendezni Európa erővonalait, hogy Európa megveri saját magát...
3. ráadásul a nukleáris háború (limitált formában) már csakazértis felvállalható orosz részről, mivel nem fogják eljátszani azt, hogy másodszor is veszítenek több ezer atomtöltet birtokában, ráadásul úgy, hogy most már Oroszország (és nem a SZU) túlélése a tét.
Szóval szerintem a Nyugat rendesen elkalkulálja magát.
<b>Laudarage:</b>
<i>„Monte, miért gondolod azt, hogy éppen jövő év tavaszáig kell eldőlnie a Kelet-Nyugat viszonyának?”</i>
Szerintem: Az EU vagy komolyan a zsebébe nyúl és a jelenlegi ukrán vezetés és a jelenlegi Ukrajna talán megéri egyben és relatíve nyugiban a tavaszt (egyúttal tejel Russzlandnak), vagy nem nyúl a zsebébe, de akkor jövő tavaszra Ukrajna vagy darabokra szakad vagy visszamozdul Oroszország irányába.
...
Azt gondolom, hogy jövő tavaszra véglegesen beáll a folyamat iránya és így vagy úgy, de ez valamelyik oldal nem feltétlenül vállalható geopolitikai vereségét jelenti.
...
Ebben egyetértünk, de én úgy gondolom (ill. abban bízom), hogy a dolog lépcsőzetes lesz, tehát, hogy az ukrán helyzet rendezését nem fogja egyből követni a totális NATO-Oroszország konfrontáció, hanem előtte mindkét oldal "megpihen" egy kicsit.
Persze ez csak feltételezés, és valószínűleg ezért nem (ill. sem) ugrott egyből Oroszország Ukrajnának még április végén/május elején, mert nem akart hazárdírozni, hogy mi van ha ezt a lépést mégis egy azonnali, totális NATO-Oroszország konfrontáció követi.
Jelen pillanatban én a következőt tartom valószínűnek Oroszország részéről:
1. Ukrán helyzet rendezése.
2. Moldova helyzetének rendezése.
Itt a dolog kettéágazik: ha a NATO nem tesz semmit ill. ha tesz.
a) Ha a NATO nem tesz semmit, akkor a (háborús) folyamat ezen a ponton megáll.
b) Ha a NATO nekiesik Oroszországnak, akkor:
3. Atomcsapás Lengyelország keleti felére.
4. Balti államok lerohanása.
5. Szárazföldi erők fő csapásiránya Moldova, Románia, Bulgária, Szerbia, ill. általánosságban véve a Balkán.
A 3. lépés pont azért kell, mert északon Lengyelországnál nem vállalható fel egy komoly, több millió fős hadművelet 40 millió lengyellel és 85 millió némettel szemben, tehát ezt az irányt le kell zárni.
Lengyelország keleti felének ilyen módon történő "blokkolása" után magától adódik Lengyelország nyugati felének német megszállása, azaz voltaképpen úgy blokkolható a lengyel/német keleti irányú terjeszkedés, hogy Németország még nyer is vele.
