[BIZTPOL] A nagy sakktábla

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Status
Not open for further replies.

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 596
36 973
113
(folyt.)
Kínát inkább egy technológiai ostromnak vetik alá, amelyet egy megbélyegző kampány kísér, amelyben a vezetőjét lejáratják, miközben Kína gazdaságát egyre több olyan technológiával szorítják meg, amelyet tilos exportálni vagy együttműködni. A nyugati média nap mint nap ünnepli a Kínával szemben álló gazdasági nehézségeket:

"A [Kína] meteorikus növekedése lelassult, a járvány utáni rövid fellendülés elapadt, és az elemzők rámutatnak a Kína jövőbeli kilátásait aláásó mélyreható strukturális problémákra. Xi és az uralkodó klikk (sic) küzd a kínai gazdaság érlelődése által támasztott új kihívások kezelésével... Kína gazdasága egykor a világ új motorjának tűnt [mint egykor Japán] ... de a stagnálás érzése kezd bekúszni".

Ez igaz. A kínai gazdaság amerikai elhúzódó leépítése fékezte a növekedést. A kínai export mind az USA-ba, mind Európába csökken, és a fiatalok munkanélkülisége valóban aktívan foglalkoztatja a kínai vezetést.

De Kína jól érti, hogy ez háború: "Stratégiai Mackinder-háború". Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter egy nemrégiben tett pekingi útján arra figyelmeztetett, hogy az uralkodó bizonytalanság, amelyet a kínai kormány külföldi vállalkozásokkal szembeni kemény fellépése is szít, az amerikai befektetők szemében "befektethetetlenné" teszi Kínát.

Állj! Álljunk meg egy pillanatra, hogy feldolgozzuk, amit a kereskedelmi miniszter mondott: Fogadjátok el a mi gazdasági modellünket, különben elkerülünk benneteket!

Yellen miniszter asszony is nemrégiben tartott beszédet az USA és Kína kapcsolatáról, amelyben arra utalt, hogy Kína nagyrészt ennek az angolszász "szabadon működő" piaci rendnek a hátán virágzott fel, most azonban egy államilag irányított - az USA-val és szövetségeseivel szemben "konfrontatív" - magatartás felé fordul. Az USA együtt akar működni Kínával, de teljes mértékben és kizárólag a saját feltételei szerint - mondta.

Az USA "konstruktív elkötelezettségre" törekszik, de ennek feltétele, hogy az USA biztosítsa saját biztonsági érdekeit és értékeit: "Világosan közölni fogjuk a KNK-val a magatartásával kapcsolatos aggodalmainkat ... miközben együttműködünk a világgal egy nyitott, tisztességes és szabályokon alapuló globális gazdasági rendre vonatkozó elképzelésünk előmozdítása érdekében". Yellen azzal fejezte be, hogy Kínának "a mai nemzetközi szabályok szerint kell játszania".

Nem meglepő, hogy Kínának ez nem fog tetszeni.

Ez pontos párhuzamot mutat azzal, ami 2007-ben a müncheni biztonsági fórumon történt. A Nyugat ragaszkodott ahhoz, hogy Oroszország engedjen a NATO globális biztonsági paradigmájának. Putyin elnök kihívta a Nyugatot: "Ti igen: Folyamatosan támadjátok Oroszországot - de mi nem fogunk meghajolni". Ukrajna ma ennek a 2007-es kihívásnak a próbaterepe.

Egyszerűen fogalmazva, Yellen beszéde azt mutatja, hogy egyáltalán nem ismeri el, hogy a kínai-orosz "forradalom" nem korlátozódik a politikára, hanem a gazdasági szférára is kiterjed. Megmutatja, hogy a "másik háború" - a nyugati vezetésű globális "rend" szorításából való kilépésért folytatott háború - mennyire fontos mind Putyin, mind Hszi számára.

Hszi már 2013-ban, a Szovjetunió szétesésének tanulságairól szóló beszédében a Szovjetunió szétesésének okát az "uralkodó rétegekben" jelölte meg (a Gorbacsov-Jelcin-korszak nyugati liberális-piaci ideológiája felé való fordulattal), amelyek a Szovjetuniót a nihilizmusba vitték.

Xi azt akarta mondani, hogy Kína soha nem tette meg ezt a katasztrofális kitérőt a liberális nyugati rendszerbe.

Putyin erre így válaszolt: "[Kínának] véleményem szerint a lehető legjobban sikerült a központi közigazgatás eszközeit (a) piacgazdaság fejlesztésére használni... A Szovjetunió nem tett semmi ilyesmit, és a hatástalan gazdaságpolitika eredményei - a politikai szférára is kihatottak".

Washington és Brüsszel egyszerűen nem érti. Egyszerűbben fogalmazva, Hszi és Putyin értékelése szerint a szovjet katasztrófa a nyugati liberalizmus felé való meggondolatlan fordulás eredménye volt; ezzel szemben a "kollektív Nyugat" Kína "hibáját" - amiért pénzügyileg finanszírozott technikai háborút folytatnak - a "liberális" világrendszertől való eltávolodásában látja.

Ez az analitikai eltérés egyszerűen beivódott Washington mentális áramköreibe. Ez magyarázza a Nyugat abszolút meggyőződését, hogy Oroszország azért olyan gyenge és törékeny pénzügyileg, mert az "angol" rendszertől való elfordulásában ősi hibát követett el.

A csúcspont: Washington megszegi (saját) Brzezinski első számú szabályát: a "szükségszerűség", hogy Oroszország és Kína ne jöjjön össze, szemben a Nyugattal.

A nagy kérdés ma az, hogy a fegyveres technológia, mint a "geostratégiai imperatívusz", amely a szívek megosztására szolgál, hatékonyabb lesz-e ennek a célnak az elérésében, mint a fegyveres dollár.

A múlt héten a Huawei bemutatta új okostelefonját, amely a Huawei saját 9000-es processzorával van felszerelve, amelyet a kínai SMIC félvezetőgyártó cég készített 7 nm-es gyártási eljárással. Kevesebb mint egy évvel ezelőtt, amikor az Egyesült Államok bevezette a kínai félvezetőipar elleni átfogó szankciócsomagját, a "szakértők" azt ígérték, hogy ez megöli az iparágat, vagy legalábbis befagyasztja a technológiai folyamatot a 28 nm-es szabványnál. Kína most már nyilvánvalóan képes a 7 nm-es chipek tömeges gyártására, teljesen saját gyártásban. Az iPhone 14 Pro 4 nm-es chipeket tartalmaz, így Kína majdnem azonos szinten van, vagy talán 1-2 évvel lemaradva.

Arnaud Bertrand megjegyzi, hogy Kína egy lépéssel bebizonyította, hogy a Huawei és a kínai félvezetőipar megbénítására tett amerikai erőfeszítések hatástalanok voltak. Mit értek el a szankciók? Hozzájárultak egy olyan hazai félvezető-ökoszisztéma kiépítéséhez, amely a szankciók előtt nem létezett. Más államok "megértették": a félvezetőket nyugati cégekhez kell beszerezni, és az USA nem fog habozni, hogy geopolitikai célokra fegyverként használja fel az iparágat. Vásároljon kínaiakat, mondja Bertrand.

Ezen a héten Kína 40 milliárd dolláros befektetési alapot indított félvezetőiparának támogatására.
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 711
85 667
113
NbmabBtFA1w.jpg
 

bolneroll

Well-Known Member
2014. február 7.
386
870
93
zárójel: Pakisztán 1947-ben jött létre, amikor India elszakadt a brit birodalomtól, szóval mint önálló Pakisztán soha nem volt a birodalom része. Ugyanolyan mesterséges állam mint annyi más a földön. De azért klassz látni így egyben ezt a térképet, látszik, hogy volt egy kis befolyásuk a planétánkon. Néhány éve amikor Skóciában jártam a Dunrobin kastélyban ott van egy kisebb múzem, amit az ősök "összegyűjtöttek" a világban, na annyi kitömött állatot, mindenféle távoli népek maszkjait, tárgyait egy helyen így összegyűjtve még nem láttam, kicsit visszás volt az biztos.
 

aamen

Well-Known Member
2015. november 28.
1 660
8 669
113
ami biztos Tajwannal elöbb utobb eggyesűl.
jelenleg bőven elég kínának ha tajvan felségvizeit és kisebb szigetcsoportjai felett átveszi az uralmat és kiszorítja a térségből az usa-t ez teljesen jogos hisz az usanak sem tettszene ha a kínaiak oroszok kuba partjainál kavarásznának.
nem érdekes kinek mi tetszik vagy mi jogos, az emóciókkal a propagandahadosztályok foglalkoznak
az az érdekes hogy kinek mihez fűződik érdeke és mihez van meg az ereje
kínának nincs ereje semmihez kuba partjainál, az usának meg meg van az ereje a kínai gazdaság földbeállításához ehhez elég egy-két hordozócsoport tajvan körül annak védelmére hivatkozva és a kínai exportnak és energiahordozóimportnak ezzel nagyjából vége is
 

Flamand

Well-Known Member
2021. augusztus 26.
4 459
21 464
113
nem érdekes kinek mi tetszik vagy mi jogos, az emóciókkal a propagandahadosztályok foglalkoznak
az az érdekes hogy kinek mihez fűződik érdeke és mihez van meg az ereje
kínának nincs ereje semmihez kuba partjainál, az usának meg meg van az ereje a kínai gazdaság földbeállításához ehhez elég egy-két hordozócsoport tajvan körül annak védelmére hivatkozva és a kínai exportnak és energiahordozóimportnak ezzel nagyjából vége is
A gond az,hogy ezt az USA gazdasága sem élné túl.
 
T

Törölt tag 1711

Guest
zárójel: Pakisztán 1947-ben jött létre, amikor India elszakadt a brit birodalomtól, szóval mint önálló Pakisztán soha nem volt a birodalom része. Ugyanolyan mesterséges állam mint annyi más a földön. De azért klassz látni így egyben ezt a térképet, látszik, hogy volt egy kis befolyásuk a planétánkon. Néhány éve amikor Skóciában jártam a Dunrobin kastélyban ott van egy kisebb múzem, amit az ősök "összegyűjtöttek" a világban, na annyi kitömött állatot, mindenféle távoli népek maszkjait, tárgyait egy helyen így összegyűjtve még nem láttam, kicsit visszás volt az biztos.

De mint önálló Pakisztán vált ki a birodalomból, mint mindenhol, a britek szándékosan úgy osztották fel a térképet kétfelé, hogy garantálják a jövőbeli konfliktust az utódállamok között.
Csak úgye később Pakisztán is kettészakadt, mert fenntarthatatlan volt az egy állam két területen.
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 596
36 973
113
A gond az,hogy ezt az USA gazdasága sem élné túl.

Erre nem vennék mérget. Igen, át kellene állnia egy kvázi hadikommunizmusra pár évre. Kaját tud magának termelni, energiahordozója van. A tömegek egy részét felszívná a visszahozott termelés és a fegyvergyártás, meg a hadsereg, a többi kapna alapjövedelmet.
Csak az a kérdés, hogy a mélyállam elég elszánt-e hozzá, hogy elmenjen a falig. Igen, totális diktatúra lenne gyakorlatilag, de az előfeltételeit megteremtették már, megvan hozzá a szükséges technológia (teljes megfigyelés) és a megfelelő számú agymosott is, aki boldogan támogatná.
 

tiz

Well-Known Member
2016. július 21.
475
3 088
93
Wtf??
Vegyél már vissza kicsit

Szerintem speciel igaza van. Viccen kívül, komolyan így gondolom.

Többször leírtam már, hogy mi a problémám a mai liberális nyugat hozzáállásával, ez a zászló többé-kevésbé pontosan tükrözi a véleményemet.

Abban a pillanatban, hogy a liberálisok tevőlegesen hajlandóak lesznek közös megoldásokat keresni változtatni fogok a véleményemen. Amíg csak szajkózzák a dogmáikat nem.
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 596
36 973
113
zárójel: Pakisztán 1947-ben jött létre, amikor India elszakadt a brit birodalomtól, szóval mint önálló Pakisztán soha nem volt a birodalom része. Ugyanolyan mesterséges állam mint annyi más a földön. De azért klassz látni így egyben ezt a térképet, látszik, hogy volt egy kis befolyásuk a planétánkon. Néhány éve amikor Skóciában jártam a Dunrobin kastélyban ott van egy kisebb múzem, amit az ősök "összegyűjtöttek" a világban, na annyi kitömött állatot, mindenféle távoli népek maszkjait, tárgyait egy helyen így összegyűjtve még nem láttam, kicsit visszás volt az biztos.

Széchenyi Zsiga gyűjteményében is volt ez-az. Mondjuk az '56-ban nagyrészt elégett.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

Flamand

Well-Known Member
2021. augusztus 26.
4 459
21 464
113
Erre nem vennék mérget. Igen, át kellene állnia egy kvázi hadikommunizmusra pár évre. Kaját tud magának termelni, energiahordozója van. A tömegek egy részét felszívná a visszahozott termelés és a fegyvergyártás, meg a hadsereg, a többi kapna alapjövedelmet.
Csak az a kérdés, hogy a mélyállam elég elszánt-e hozzá, hogy elmenjen a falig. Igen, totális diktatúra lenne gyakorlatilag, de az előfeltételeit megteremtették már, megvan hozzá a szükséges technológia (teljes megfigyelés) és a megfelelő számú agymosott is, aki boldogan támogatná.
Kérdés,hogy az átállás mennyi időt igényel? Bár én inkább egy masszív polgárháborút tartok valószínűbbnek.
 

Serathis

Well-Known Member
2018. április 30.
1 186
2 645
113
Kérdés,hogy az átállás mennyi időt igényel? Bár én inkább egy masszív polgárháborút tartok valószínűbbnek.
Tim Pool has entered the chat? Amúgy nem csodálkoznék ha néhány szövetségi ügynököt golyóval üdvözölnének, az FBI asszem 4 veteránt lőtt le hajnali rajtaütésben az elmúlt 2 hónapban.
 

kétkedő

Well-Known Member
2021. január 9.
2 972
17 196
113
az usának meg meg van az ereje a kínai gazdaság földbeállításához ehhez elég egy-két hordozócsoport tajvan körül annak védelmére hivatkozva és a kínai exportnak és energiahordozóimportnak ezzel nagyjából vége is
Ez tudod mit jelentene? Háborút. De erről majd lentebb.
Egyébként is tévedsz. Jelen körülmények és nemzetközi viszonyok mellett , nem lenne annyi, sem a Kínai exportnak, sem az energiahordozók importjának. Kína, közép és észak Ázsia felé nyitott (ahogy Oo. is nyitott délre - ezért is nem működnek a szankciók vele szemben). Simán behoz és kivisz mindent arrafelé. Ha nem így lenne, már rég beleállt volna az USA egy tengeri blokádba/embargózásába, hogy megfojtsa. De így semmi értelme nem lenne.
Majd ha - reményeik szerint - Oo.-ot lerendezik és csinálnak belőle egy USA bábot, akkor körbe lehet zárni Kínát minden irányból. Csak hát az idő telik és a medve nem akar megdögleni. És nincs semmi garancia nincs arra nézve, hogy ez be fog következni.

Kína részéről az Egy övezet Egy út projekt (nevezzük: Selyemútnak) is egy elszigetelés elleni megelőző lépés, illetve hogy nagyjából kivonja a kereskedelmét Amerika tengeri kontrollja alól. Így nem véletlen, hogy ez a projekt cseszi Amerika csőrét. Ugyanis ha az megvalósul, arra nulla ráhatása lesz, azon az úton pedig, gyakorlatilag Afrikával bezárólag, minden mehet és jöhet szárazföldön, úgy hogy a tengert legfeljebb a Vörös tengernél érintené. Az USA pedig konkrétan több ezer km-re lesz a fő útvonaltól, így ellenőrizhetetlen lesz számára. Az anyahajói semmit sem fognak érni, ott fognak körözni a tengeren, mint farkas a villanypásztor körül. Nem lesz elérhető számára egy közép ázsiai ország sem.

Majd 100 évig az USA a tengerek uralmának megszerzésére koncentrált, ezt el is érte. Azonban most itt az új kihívás, azaz, hogy szárazföldön tervezik megkerülni az ellenőrzési képességét, nevezetesen elérheti Kína azt, hogy a méregdrága anyahajó armada semmire sem lesz jó egy belső Ázsián keresztül húzódó kereskedelmi útvonal ellen. Ha sikerül ez Kínának, akkor ez egy végzetes ütés lenne Amerika globális hatalmának. Semmivel sem tudná korrigálni. Gyakorlatilag nem lenne fizikai kapcsolata a közép ázsiai térséggel (egyébként az Afgán projekt ezt célozta megoldani, de hát nem sikerült, nem várt orosz lépés miatt menni kellett), így megvédeni sem tudja ezeket az országokat, amennyiben szembe mernének menni a nagyokkal (pl. Oo. és Kína). Nem működne egy Ukrajna típusú támogatás sem, ugyanis nem lenne lehetősége odajuttatni a haditechnikát. Ezt az "Isztánok" is tudják, nem véletlen, hogy nem pattognak. Kivárnak türelmesen. Majd eldöntik hova állnak. Nem szeretnének a II. Vh-t megelőző Lo. sorsára jutni (vagyis, hogy felossza őket a két nagy).

Na itt az USA nagy problémája. Ezt szeretné megoldani valahogy. Amint látható, elsődleges akadály a globális hatalma fenntartása kapcsán, Kína. Amennyiben ezt felszámolná, a többi magától megoldódna. Azonban ehhez - amint már írtam - először Oo.-ot kell lerendezni, így bekeríthető lenne Kína és akár egy puskalövés nélkül legyőzhető.
Ezért is indult az Ukrán projekt, amivel Oo. kivéreztetése mellet a Selyemút európai szakaszát is kiütötte Amerika. Ukrajnán keresztül szeretné legyőzni az oroszokat, majd Kína hátába kerülni és a szibériai határ lezárásával Kínát kiéheztetné, illetve akkor már az Isztánok is tudnának oldalt választani, így közép Ázsia felől is zárva lenne a kínai határ. Fél év sem kellene és a jelenlegi Kína történelem lenne.
Azonban ha Oo. nem esik el, akkor marad minden jelen helyzetében, és lassan de biztosan Kína meg fog erősödni és a rettegett Selyemút projekt is megvalósul.
Kérdés, hogy mi erre a nyugat válasza.

Szerintem van B) terv is Kína megfékezésére. Ha minden kötél szakad, akkor közvetlenül Kínával fognak konfliktust kezdeményezni. Persze, csak úgy finoman, fifikásan amint az orosszal Ukrajnában. Az egész úgy nézzen ki, hogy Kína a gonosz agresszor. Addig hergelnék, amíg az kénytelen lenne támadni. Ennek része a mostani Tajvan megtámadásával való riogatás is, amivel előre készítik fel a nyugati polgárokat egy Kína elleni háborúra.
Egyelőre Kína türelmes. Tudja, hogy az idő neki dolgozik. Így nem lép, bárhogy is provokálják.
Azonban az USA-ról ez nem mondható el. Neki nagyon is ketyeg a stopperje. Így könnyen lehet, hogy ha már nem bírja cérnával, egy mondva csinált okkal blokád alá veheti majd Kínát. Ez pedig, felér egy hadüzenettel. Kína nem Kuba, vagy tudom is én milyen banánköztársaság. És ha hadüzenet, akkor lőni is fog. Nem biztos, hogy jól fog esni az USA Navy-nak egy komoly salvo, ami akár súlyos veszteséggel is járhat. Márpedig vagy oda megy, hogy a repülők elérjék Kínát (de akkor ki lesz szolgáltatva a kínai fegyvereknek) vagy távol marad, hogy óvja hajóit, de akkor mire lesz jó a hordozó kötelék (a Tajvani repterek felejtősek, azokat Kína a háború első napján letörli a térképről).
Ezek tükrében, nem biztos, hogy jó döntés lenne egy elhamarkodott blokád. Főleg, ha úgy, hogy még le sem zárult az orosz-ukrán háború.
Ezenkívül azzal is járna egy USA vs. Kína háború, hogy először is azonnal összezárna Kína és Oo., másodszor - bár milyen erős is az USA - két fronton, két nagy ország ellen tudna helytállni (főleg, hogy Európának önmagában nincs esélye a muszka ellen), harmadszor, két logisztikai vonalat nem fog tudni egy időben működtetni. Kína saját határa mellett harcolna, USA 8.000 km-re az országtól.
Szóval van rizikó rendesen ebben a Kína embargózásban, ami önmagában is felér egy hadüzenettel (nem beszélve arról, hogy az USA gazdasága is hatalmas recesszióba zuhanna, amit nem biztos, hogy egy demokráciában, olyan jól lehetne kezelni).

A leírtak alapján a legegyszerűbbnek mégis csak az látszik, hogy először Oo.-ot térdeltetik meg, majd jöhet Kína. Nem véletlen, hogy az atlantisták itt Európában indították el az elképzelésük megvalósítását, azaz az ázsiai dió feltörését. Már Brzezinski is megmondta, hogy aki uralja Ázsia szívét, az uralja a földet. Hát igen, az öreg stratéga is látta, hogy előbb utóbb meg fog erősödni Ázsia, ami aztán magához fogja vonzani Európát és Afrikát is. És ezek a térségek önmagukban is akkora potenciállal bírnak, hogy simán kihagyhatják az USA-t a játékból és kizárólag szárazföldön is meglesznek, hiánya nem fog osztani vagy szorozni. Az orra előtt fog létrejönni egy olyan gazdasági övezet, amire neki semmilyen befolyása nem lesz. Ha nem lép annak érdekében, hogy megszerezze az Isztánok feletti befolyást, akkor nem marad más neki, mint hogy visszaszorul az Amerikai kontinensre.
Kérdés, hogy megtudja-e oldani ezt az ázsiai feladványt. Ereje megvan ahhoz, hogy egyenként a két nagyot legyőzze. De mi van, ha egyszerre a kettő jön? Amint tudjuk, sok lúd disznót győz.
Mi lesz ha veszít (mert ez is benne van a pakliban)?
Mit fog akkor lépni?
Érdekes idők elé nézünk.
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
12 503
36 456
113
Alakul...
 

cirqle

Well-Known Member
2021. december 5.
9 093
50 335
113
Na de akkor fordítsunk rajta! Hány nukleáris töltetet tárol Oroszország, amely több NATO országgal is határos. :) Mert lehet panaszkodni, hogy a szomszédban atom van, de annak ők is a szomszédai a szomszédaiknak és nekik is van atomuk. Mellesleg akkor az USAval is határosak a Bering tengeren.
Szóval…
Nem egészen értem, hogy jön ide, hogy az oroszok hány nukleáris töltetet “tárolnak” maguknál. Az a hidegháborús fegyverkezési verseny második felvonása.

Az oroszok nem tartják/tartották semmilyen szinten fenyegetettségnek a vele szomszédos nem-NATO tagállamokat. De egy NATO tagállam, valami turbó-atlantista bábkormánnyal, amelyik mondjuk hirtelen meggyőződött arról, hogy neki amerikai atomarzenált kell a saját területén állomásoztatnia, az roppantmód kényelmetlen lesz az oroszoknak.
De amerikai részről meg ritka gusztustalan/képmutató húzás ez, hogy kvázi parasztáldozatnak tartják ezeket az államokat. Más faszával a csalánt, ugye.

Ja, és amúgy az USÁval is van közös határ, csak a túlvégen. Sose értettem, miért nem ott rendezik le ezeket a nyomi ügyeiket, még akár pénzt is fizetnék , hogy élőben nézzem ahogy az amerikai meg az orosz haderő Alaszkánál megmérkőzik.
 

tiz

Well-Known Member
2016. július 21.
475
3 088
93
Szerintem van B) terv is Kína megfékezésére.

Szerintem nincs, sőt, A terv sincs. Az amerikaiak már csak sodródnak a világgal, nem alakítják azt. Alábecsülöd a gazdasági függéseket és az embertömegeket. Mert igaz, hogy amerikának sok pénze van, de azt nem tudja gyorsan gyártási kapacitásra váltani, pláne békeidőben nem.

Az amerikai költségvetés masszívban negatívban van úgy, hogy sok-sok problémával nem foglalkoznak, inkább besöprik a szőnyeg alá. A pénznyomtatás ideig-óráig segíthet, de valószínűleg azért nem ész nélkül csinálják. Ami azt jelenti, hogy nem annyira könnyű megtalálni a pénzt a gazdaság teljes átalakítására, ami a Kínától való függetlenséghez szükséges. Amerikát a saját kapitalista kultúrája folytja meg, ez teszi rugalmatlanná. Nagyon nehezen tud olyan átalakításokat végrehajtani, amelyek nem szolgálják az felső üzleti réteg érdekeit.

Sokan azt felejtik el, hogy a szabad piaci verseny ténylegesen egy verseny. Ez kiválóan működött addig, amíg az USA gyártotta a legeladhatóbb termékeket. Csakhogy manapság már nem feltétlenül ők gyártják a legeladhatóbbat. Nyilván vannak területek, amelyeken még mindig ők vezetnek, de itt is igaz, hogy a népességszám indikátora (vagy idővel indikátora lesz) a megtartott vezető pozíciók számának. Egy három milliós Hollandia lehet gazdag, de nem tud versenyezni egy 140 milliós Oroszországgal. A kapitalizmus és a szabad kereskedelem pont arra jó, hogy a kiegyensúlyozódjanak ezek az aránytalanságok. Ugyanakkor vannak területek, amelyekben Hollandia a legjobb a világon, csak kevesebb.

Visszatérve a kínai - amerikai viszonyhoz. Kína egy 1.4 milliárdos ország, az USA 330 milliós. A politikai berendezkedés mindkét országban stabil. Kínában a párt irányít, az USA-ban a pénz. A célzott, tervezett irányítás nagyságrendekkel hatékonyabb tud lenni, mint a pénz általi, indirekt. A kínaiakon múlik, hogy tudnak-e élni a lehetőséggel. Természetesen el is tudják rontani, az benne van a pakliban. A kapitalizmus egy önszabályzó rendszer, ott az elromlás a külső környezet hatására következhet be. Nevezetesen, ha az önszabályzásnál optimálisabb, direkten szabályozott rendszerrel találkozik.

Katonailag Kínát megszorítani szerintem nem lehet. A kínaiak megmutatták, hogy "nem félnek közel menni". Még ha az amerikaiak "nem professzionálisnak" minősítik is az ilyen eseteket, itt azért arról van szó, hogy amikor el kell dönteni, ki rántja előbb el a kormányt, akkor amerikának igazából nincs előnye. Ezt a hatást növeli az elképesztő ütemben fejlődő dróntechnológia. Mégis, mit fog csinálni egy repülőgép hordozó, amikor 2000 UAV/rakéta indul el felé, a hiperszónikus eszközökről nem is beszélve? Az ukrán háború is megmutatta, hogy a felszíni flotta rendkívül sebezhető, és ez már csak romlani fog. A 11 repülőgép hordozó nagyon sok, ha arról van szó, hogy egy kis országot kell porba alázni, de semmire sem elég Kína ellen.

Félreértés ne essék, nem temetem az USA-t. Bőven életképes, van ereje, főszereplő, de már nem ő viszi az előadást. Bármennyire is szeretne egyedül állni a színpadon erre már nincs és szerintem nem is lesz lehetősége.
 
Status
Not open for further replies.