Biden elnök a Fehér Házba való belépésekor ígéretet tett arra, hogy elődje számos népszerűtlen politikáját vissza fogja vonni, de a Kínával kapcsolatos stratégia nem szerepelt ezek között. Kormánya valóban megduplázott erővel fogadta el a Pompeo-féle kísérőprogramot. Ennek eredményeképpen a Pentagon számára most a Kínával való esetleges háborúra való felkészülés a legfontosabb prioritás, ahogyan a Külügyminisztérium számára is az, hogy diplomáciailag még jobban elszigetelje Pekinget.
Ezzel a szemlélettel összhangban a védelmi minisztérium 2022-es költségvetési kérelme azt állította, hogy "Kína jelenti a legnagyobb hosszú távú kihívást az Egyesült Államok számára", és ennek megfelelően "a minisztérium Kínát elsődlegesen Kínával kapcsolatos aggodalmak közé sorolja, és kidolgozza a megfelelő operatív intézkedéseket".
Eközben a Biden-kormányzat támogatta Trump csendes-óceáni elrettentési kezdeményezését, mint az ázsiai-csendes-óceáni térségbeli szövetségesekkel való kapcsolatok erősítésének legfontosabb eszközét. A Pentagon 2022-es költségvetési kérelmében 132%-kal növelték a PDI-kiadásokat, a 2021-es 2,2 milliárd dollárról 5,1 milliárd dollárra. És ha Kínához akarja mérni ezt a pontot, gondoljon erre: a kongresszusi demokraták és republikánusok még ezt a növekedést is elégtelennek ítélték, és további 2 milliárd dollárral növelték az PDI 2022-es előirányzatát.
Washington Kína-ellenes ázsiai szövetség melletti elkötelezettségének további demonstrálására a Fehér Házba meghívott két első államfő, aki találkozott Biden elnökkel, Yoshi Suga japán miniszterelnök és Moon Jae-in dél-koreai elnök volt. A velük folytatott megbeszéléseken Biden hangsúlyozta a Pekinggel szembeni közös erőfeszítések fontosságát. A Sugával való találkozót követően Biden például nyilvánosan kijelentette, hogy kormánya "elkötelezett amellett, hogy együtt dolgozzunk a Kína által támasztott kihívásokkal szemben... a jövőbeni szabad és nyitott indo-csendes-óceáni térség biztosítása érdekében".
Szeptember 24-én volt az első alkalom, hogy az összes négyes vezető találkozott Bidennel a Fehér Házban tartott "csúcstalálkozón". Bár a csúcstalálkozót követő hivatalos jelentésében a kormányzat hangsúlyozta a nem katonai kezdeményezéseket, a fő cél egyértelműen a katonai együttműködés megerősítése volt a régióban. Mintha csak ezt akarná aláhúzni, Biden megragadta az alkalmat, hogy kiemelje azt a megállapodást, amelyet nemrég írt alá Scott Morrison ausztrál miniszterelnökkel arról, hogy az országnak új nukleáris tengeralattjáró-flottát biztosítanak - ez a lépés egyértelműen Kína ellen irányul. Azt is meg kell jegyezni, hogy néhány nappal a csúcstalálkozó előtt a kormányzat új szövetséget kötött Ausztráliával és Nagy-Britanniával AUKUS néven, ismét Kína ellen.
Végül, Biden tovább bővítette a Tajvannal való diplomáciai és katonai kapcsolatokat az első napjától kezdve, amikor Hsziao Bi Khim, Tajpej washingtoni de facto nagykövete részt vett beiktatásán. "Biden elnök a barátokkal és szövetségesekkel együtt fogja előmozdítani közös jólétünket, biztonságunkat és értékeinket az ázsiai-csendes-óceáni térségben, beleértve Tajvant is" - mondta akkor egy magas rangú kormányzati tisztviselő. Hamarosan további magas szintű kapcsolatok alakultak ki tajvani tisztviselőkkel, köztük katonai tisztviselőkkel.
Mindezekből a kezdeményezésekből hiányzott egy átfogó terv Kína felemelkedésének megfékezésére, és ezáltal Amerika további dominanciájának biztosítására az Indo-csendes-óceáni térségben. Az idei NDAA szerzői különösen nagy figyelmet fordítottak erre a hiányosságra, és a törvényjavaslat több rendelkezése éppen egy ilyen főterv kidolgozására irányul. Ezek közé tartozik egy sor olyan intézkedés, amelynek célja Tajvan bevonása a Kínát körülvevő amerikai védelmi rendszerbe, valamint egy átfogó "nagy stratégia" követelménye, amely minden fronton elrettenti az országot.
A kongresszus által ebben a törvényjavaslatban javasolt intézkedések átfogó iránymutatást adnak ezekre az eltérő kezdeményezésekre, az USA által felfegyverzett "őrszem" államok megszakíthatatlan láncát képzelve el - Japántól és Dél-Koreától a Csendes-óceán északi részén Ausztráliáig, a Fülöp-szigeteken, Thaiföldön és Szingapúron át délen, valamint Indián át Kína keleti szárnyán -, amelynek célja a Népköztársaság bekerítése és megfékezése. Elég baljóslatú módon Tajvan is szerepel a feltételezett Kína-ellenes hálózatban.
A sziget tervezett jövőbeli szerepét egy ilyen kezdődő stratégiai tervben a Tajvan védelmi kilátásairól szóló rendelkezés tovább vázolta. Az intézkedés lényegében azt állítja, hogy Washington 1978-as ígérete, miszerint megszünteti katonai kapcsolatait Tajpejjel, valamint az ezt követő 1982-es amerikai-kínai megállapodás, amely arra kötelezte az országot, hogy csökkentse a Tajvanra irányuló fegyverszállítások minőségét és mennyiségét, már nem érvényes a szigettel szembeni "egyre kényszerítőbb és agresszívebb magatartás" miatt. Ennek megfelelően az intézkedés támogatja a két ország közötti szorosabb katonai koordinációt és az egyre kifinomultabb fegyverrendszerek, valamint az ezek egy részének előállításához szükséges technológia eladását Tajvan számára.
Mindehhez hozzáadjuk a Biden-korszak új valóságát: a Kína szárazföldi részéhez közeli, vitatott hovatartozású Tajvan szigete, amelyet a Kínai Népköztársaság saját tartományának nyilvánított, mostanra az Egyesült Államok tényleges katonai szövetségesévé vált. Ennél közvetlenebb támadást aligha lehetne Kína lényege ellen intézni : előbb-utóbb a szigetnek bele kell egyeznie a szárazfölddel való békés újraegyesítésbe, vagy katonai akcióval kell szembenéznie.
Felismerve, hogy az NDAA 2022-ben meghatározott politika alapvető fenyegetést jelent Kína biztonságára és nagyobb nemzetközi szerepvállalásra való törekvésére, a kongresszus arra is utasította az elnököt, hogy a következő kilenc hónapra dolgozzon ki egy "nagy stratégiát" az USA és Kína kapcsolataira vonatkozóan. Ennek tartalmaznia kell az adott ország globális céljainak értékelését, valamint azoknak a gazdasági, diplomáciai és katonai képességeknek a felsorolását, amelyekre az USA-nak szüksége lesz ahhoz, hogy megfékezze az ország felemelkedését. Felszólítja továbbá a Biden-kormányt, hogy vizsgálja meg "az amerikai stratégia feltételezéseit és végső vagy végállapotát globálisan és az Indo-csendes-óceáni térségben a Kínai Népköztársasággal kapcsolatban". Nem ad magyarázatot a "végállapot vagy végállapotok" kifejezések jelentésére,
Hogyan reagálnak majd minderre a kínai vezetők? Még senki sem tudja, de Hszi Csin-ping elnök legalábbis utalt arra, hogy mi lehet ez a reakció, a Kínai Kommunista Párt megalapításának 100. évfordulója alkalmából július 1-jén tartott beszédében. "Soha nem fogjuk megengedni, hogy bármilyen idegen erő megfélemlítsen, elnyomjon vagy leigázzon minket" - mondta, miközben a legújabb kínai tankok, rakéták és lövedékek gördültek el mellettünk. "Bárki, aki megpróbálja ezt megtenni, ütközési pályán találja magát a több mint 1,4 milliárd kínai által kovácsolt nagy acélfallal."
Üdvözöljük egy új, XXI. századi hidegháborúban egy olyan bolygón, amely valami másra vágyik.
https://tomdispatch.com/none-dare-call-it-encirclement/
Az USA által Oroszország és Kína ellen egyszerre indított két hidegháború kialakulása nagy valószínűséggel az USA-Kína-Oroszország közös hidegháborúvá való összeolvadásuk felé fogja terelni a folyamatokat, ahol nagymértékben megnő a valószínűsége egy szorosabb katonai és politikai szövetségnek Oroszország és a KNK között. Az Egyesült Államok Kínával és Oroszországgal való kapcsolatainak jelenlegi kiéleződése ebbe az irányba tereli az eseményeket.
Colonelcassad