Mivel lassan végzek azzal, hogy behozzak minden elmaradást, így most már akkor megírom ide is a Centauri Köztársaság elemzését a helyzetről. Természetesen ez nem érhet fel egy azték uralkodóval, és távolról sem olyan perspektívából látom a dolgokat, mint egy hóbagoly.
De azért valamit esetleg hozzá tudok tenni.
Ennek keretében akkor kezdjük is ezzel: A hadsereg alapja a katona. A katona képzése rendesen évekbe tellett. Amíg megtanulta kezelni a kardot, íjat, tartani az alakzatokat, manőverezni a csatamezőn csapatban. Voltak olyan időszakok, amíg ez a tudás színte el is tűnt, de maga a képzés akkor is évekbe telt. Aztán ez lassan változni kezdett, a tűzfegyverek megjelenése rengeteg mindent átírt. Még akkor is, ha az első muskéták betöltése, és elsütése valami 176 lépésből állt, de rá egy évszázadra már elkezdi kiszorítani az íjat. Nem a nagyobb tűzgyorsaság, vagy hatásos lőtáv miatt, és véletlenül sem a pontosság miatt. Hanem egyszerűbb kiképezni egy puskást, mint egy íjászt. Viszont emiatt jön valami más, a tűzvonal, a gyalogsági négyszögek, a csatán belüli alakzatok, és ehhez kapcsolódó dolgok megtanulása szintén éveket jelent. Ez amúgy odáig megy, hogy az angol-francia háborúban kanadáért egy reguláris katonára simán lőttek akár egy üteggel is, mivel ott a gyarmatokon abszolút pótolhatatlan, és nyílt csatában szinte elképzelhetetlen harcértékű volt. Ez kezdett változni az 1800-as évek első harmada végén. 1848-ban már bőven léteznek a vadász századok (akik a pontosabb, bár nehezebben kezelhető vadász fegyverekkel vannak felszerelve. Igen innen jön a vadász kifejezésünk) az 1860-as évekre meg már olyan tűzerő, és tűzgyorsaság ellátása válik lehetővé, ami megszűnteti a képzettségek nagy részének értékét. Ne felejtsük, hogy addigra már az elöltöltős puskák is olyan szinten voltak, hogy egy jól képzett hadseregnek (pl.: OMM, Francia vagy épp a vöröskabátosok) már nem azt tanítják, hogy hogy tud minnél gyorsabban lőni, hanem azt, hogy hogyan képes nem túl gyorsan tenni ezt. Egyszerűen az akkori képzettségi színt mellett, egy gyalogsági egység tíz perc alatt nullára tudta magát lőni, mert egyszerűen nem bírt el több lőszert. Na ez változott a hátul töltéssel. A vége az lett, hogy a baka szerepe leértékelődött, ő csak a hús volt a húsdarálóban. De mint rendesen ez se tartott sokáig. 1940-es években már újra kezdett számítani a képzettség, ugye a tankok, repülők, manőverező harc stb. Mostanra meg megint ott vagyunk, hogy megéri sok esetben akár kis csoportra is taktikai rakétát lőni, mert az elestt katonával, még a frissen kikerült újonccal is min egy év megy a füstbe. Ezt persze nem akarjuk látni, szinte az összes nyugati hadseregen érezni, hogy az utolsó amire költene az a legénységi állomány, hiszen ezek csak bokorugrók.
Miért írom le ezt? Mert ez a válasz az összes ilyen kérdésre.
Azok az eszközök ott a sivatagban azért vannak ott, mert kellenek a "szabadság földjének" védelmére. Most azt hagyjuk, hogy a beüzemelésük is hónapokban mérhető, hogy még talán 105-ös löveggel szerelt változatok is vannak ott, hogy az USA nem ad el urán páncélos hk-t így azt is át kell alakítani, de rendben legyen. Odaküldik, ezzel gyakorlatilag kinullázák a tartalékaikat, mert az orosz ellen mennyiség kell, nem lehet 50-100 hk-val bohóckodni. Ahogy egy század F-15 is maximum nehezebben elkapható célpont. Bár 4-gen, szintén különböző műszerezettséggel letárolva. Nem tudom, hogy mennyire repkednék az orosz légvédelem megsemmisítési zónájában, de mondom oké, odaadtuk.
És innen jön a baj, ugyanis még ha el is fogadjuk a hatalmas technikai fölényt (mondom ha) az semmiképpen sem akkora, hogy áthidalhatatlan legyen a jobb képzettséggel. És most nem csak annyi történik, hogy ledarálják az ukrán tapasztalt állományt a húsdarálóban, hanem a saját állományuk szerez valós tapasztalatot, mégpedig a cserélgetés miatt az állomány jelentős része. Szóval legkorábban egy év múlva esetleg, oda tud dobni pár ezer hk-t az USA, totál újoncokkal, (a javelinnél is látszik, hogy ez mennyire hatékony (semennyire) egy nagy adag harcedzett, jól képzett orosz harckocsizó, tüzér, hajózó, és lövész ellen. És az eredmény kínosan egyoldalú lesz. Magyarul nem (relatíve)olcsó lövegeket éget el, hanem nehéztechnikát, a saját tartalékainak és nimbuszának nagy részét. Értelmetlenül. Mert addigra vagy omlik Oroszország, vagy ha nem, akkor már nem állítja ezzel meg.
És itt jön a sakktábla. A véleményem még mindig az, hogy Oroszország nem csak nyugat, hanem Kína ellen is lépett. Részben a Szu visszaállítása, részben pedig Európa "meghódítása" miatt. Hiszen Gondor gyengült, de meg gyengeségében is végtelenül erős. Így miért vesszük ténynek, hogy másodhegedűs Kína játszmájában, vagy csak úgy beugrott egy "kiprovokált" háborúba. Sokszor hangzik el, ha 14-ben támad akkor. Na akkor veszített volna. Mert akkor akarták beugratni, de akkor még nem volt felkészülve. Meg azt is, hogy ezzel Kínára szorul. De a valóságban, a tudományban még mindig ők a trendadók, és nem kína. Ha tovább vár, és lassan elszankciózgatják akkor végérvényesen Kína karjaiba kerül, igen. Maga Föderáció persze megmarad, de már látszott, hogy Kína nyúlkál az érdekszférája felé. Szóval 8 éve készülnek. Pontosan erre a percre. Látszik, minden szankcióra azonnal válaszuk van, a gazdasági mutatóikon látszik, hogy kb átmenetinek is nehezen mondható megtorpanás után ugyanúgy pörög, mint eddig. Most meg lehet etetni a néppel egy csomó olyan beruházást, amire azt mondta volna korábban, hogy felesleges, megvesszük nyugatról. És végül most nem tudnának csak nyílt háborúval anyagcsatát nyerni ellenük. De azt nem gondolom, hogy bárki bevállalja.
Miért gondolom amúgy, hogy Kína ellen is játszanak? Nos Kínát és Indiát egy szövetségbe kényszeríteni, az beza egy önálló játékosra utal, nem egy bábra. És másfelől ezzel egyrészt kissé el is zárta a volt Szu területektől, másrészről olyan szempontból csapda, hogy Kínát arra sarkalhatja, hogy most lépjen Tajvan felé, amire még nincs felkészülve.
Miért fontos ez? Mert az oroszokon kívül mindenki egy széttagolt EU-ban érdekelt, egyedül az oroszoknak jó a Liszabontól Vlagyivosztokig.
Mi utal erre? Nos Nagy Péter. Avagy ahogy az elején írtam, Oroszország ideológiának a "régi aranykor" és a közös európai örökség, a közös kultúra lesz az ideológiai hívószó. Hiszen lehetne más is, Iván a rettentő (jó kis darab, olvassátok csak el) vagy éppen I. Miklós is, aki sokkal aktuálisabb lett volna sok tekintetben. De a Reformercár, aki "bevezette" az országot európába pontosan ezt testesíti meg. A kelet és nyugat közötti kapcsolatokat.
Hogy nyernek-e? Nem tudom. De mindenesetre esélyük így lehet, hogy 3 szereplős maradjon a nagy játszma.