[BIZTPOL] A nagy sakktábla

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Status
Not open for further replies.

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 921
13 098
113
Kína elszigeteléséről:

Jelenleg a kínaiak a legrövidebb és legolcsóbb tengeri útvonalat használják a főbb célpontok felé. Ezen útvonalak kulcs országai komoly haszonélvezői ennek a kereskedelemnek és a legkevésbé sem érdekünk az ellehetetlenítése.
1. Dél-nyugati útvonal: Az első szűk keresztmetszet a Malaka-szoros. Ennek lezárásához Malajzia és Szingapúr szándéka szükséges. Szingapúr 3/4-e kínai és a városállam a kereskedelemből és pénzügyekből él. Malajzia sem érdekelt gazdaságilag a szoros forgalmának elvágásában. Egyik érdekelt fél sem ellenséges Kínával és hatalmas baklövés lenne részükről a nemzetközi hajózási útvonalnak minősülő, jogilag védett szoros katonai eszközökkel való lezárása, ami lényegében kalózkodás és nyílt katonai kihívás Kínával szemben. Erejük sem lenne hozzá, de tegyük fel hogy azt az USA ad. De még így is miért hívnák ki maguk ellen a közeli, helyileg a legerősebb és fejlődő, erősödő Kínát a távoli és leépülő USA kedvéért? De tegyük fel megteszik. Mi történik? A kínai hajóknak az indonéz szigetvilág felé kell kerülniük, ami kb. +15 idő és költség. Tegyük fel az indonézek is öngyilkos lépésre szánják el magukat Kína ellen és nemzetközi vizeket próbálnak elzárni. Legfeljebb a Kínai hajóknak egész Indonéziát meg kell kerülni. Ez +70% idő és költség, de ennél már bőven van rövidebb alternatív útvonal. Még ha Ausztrália is benne lenne a buliban és Ausztráliát is meg kellene kerülni, akkor is csak megduplázódik az út és költség. Ennyitől a kínai áruk nem válnak versenyképtelenné.
2. Szuez: Szuez lezárása az egyiptomiaknak hatalmas öntökönszúrás lenne, de ha megteszik, akkor ott van alternatívaként Afrika megkerülése. Dél-Amerika felé most is ezt az útvonalat használják a kínaiak. Legfeljebb Európa felé is erre mennek, ami kb. +70% idő és költség.
3. Észak-nyugati útvonal: Oroszország északról való megkerülése az orosz jégtörők segítségével kb. 15-20%-kal hosszabb és és némileg ennél nagyobb mértékben költségesebb, mint a jelenlegi legrövidebb tengeri útvonal Európába. Ebbe még Japán és Dél-Korea sem szólhatna bele, még ha öngyilkos hajlamaik lennének, akkor sem, mert Japán keletről való megkerülése már alig változtat a végeredményen.
4. Keleti útvonal: Európa a Panama-csatornán keresztül is elérhető kb. 70%-kal hosszabban és drágábban mint most. Panama pedig a csatorna bevételekből él. A fél karjukat odaadnák azért, hogy rajtuk keresztül bonyolódjon a kínai-európai kereskedelem.
5. Dél-keleti útvonal: Végül akár még Dél-Amerika megkerülésével is megoldható a probléma, ami kb. duplázódó idő és költség.
6. Vasút: Eddig csak a hajókról volt szó, de Kína vasúton is használ jelenleg, épít ki, bővít, vagy tervez több útvonalat. A főbbek: A) Oroszországon keresztül. B) Kazahsztánon át. C) Több isztánon és Iránon, Törökországon keresztül. D) Burma és Banglades felé, Délkelet-Ázsia megkerülésre. A vasúti szállítás drágább, de gyorsabb is. Annyival viszont nem drágább hogy versenyképtelenné tegye a kínai termékeket.
7. Ha mindettől elvágnák Kínát, akkor jön a jogi kerülőút. Tunézia is jól élt abból, hogy az embargó alatt lévő Líbia kereskedelme rajta keresztül bonyolódott. A világ országainak nagy része egymást taposná a lehetőségért, hogy némi jutalékért cserébe papíron ők bonyolítsák Kína kereskedelmi forgalmának tetemes részét. Az USA meg fogja embargózni a világ nagyobbik részét? Ez még nekik sem fog menni!

Egyszerűen képtelenség az egész világon mindenhol elvágni Kínai szállítási útvonalait. Legrosszabb esetben is csak némi borsot lehet törni az orruk alá, de az érintett országok ebben a legkevésbé sem érdekeltek.

Ezen kívül Kínának ott van a szomszédos Oroszország, amitől nem lehet elvágni és ami el tudja látni a legtöbb szükséges ásványkinccsel és energiahordozóval. Maga Kína is rengeteg nyersanyaggal rendelkezik.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
18 056
30 976
113
Egy olyan szövetségnek, ami az atlanti óceántól Vlagyivosztok-ig tart, lenne vagy 700 - 800 millió lakosa, szinte korlátlan nyersanyag készlettel, és fejlett iparral. Eléggé átrendezné a világban az erőegyensúlyt. Ez nem mindenkinek tetszene.
+ Ki vezetné ezt a csoportot? A Németek vagy az Oroszok? Teljesen más mentalitás és elképzelés a világról.
Miért kéne ennek egy államszövetségnek lennie?Nem lehetne csak egy gazdasági övezet?
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 921
13 098
113
Sőt. Többet. A kultúrkör majdnem ugyanaz, ráadásul a németekkel/erópa való orosz szövetségbe már csak a japánok kellenének. Akkor beszarna kínjában kína és az usa is.

Már miért lenne ezzel bármi gondja Kínának? Nem kizárólag csak egymásnak eső tömbökben lehet gondolkodni!
Kína egy Lisszabontól Vlagyivosztokignak akkor is örült volna, amikor ezt az oroszok felvetették és most is örülne. A Lisszabontól Vlagyivosztokignak lenne tőkéje, technológiája és nyersanyaga, energiahordozója. Kínának meg munkaereje. Jól kiegészítik egymást. Kiváló piac és befektetési lehetőség egymás számára.
A kínaiak köszönik szépen csatlakoznának a kezdeményezéshez. Nekik a szabad piac áldás. Egy ekkora szabadkereskedelmi övezettől Buddha mosolyát nem lehetne lehervasztani az arcukról. Most is mekkora szabadkereskedelmi megállapodást gründoltak össze Ázsiában és Európával is folyamatosan erre törekszenek.
Az angolszászok (manapság az USA) azok, akik hidegrázást kapnak az ilyen közeledésektől, és mindent meg is tesznek az ékek beverése érdekében, nem Kína.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
18 056
30 976
113
Már miért lenne ezzel bármi gondja Kínának? Nem kizárólag csak egymásnak eső tömbökben lehet gondolkodni!
Kína egy Lisszabontól Vlagyivosztokignak akkor is örült volna, amikor ezt az oroszok felvetették és most is örülne. A Lisszabontól Vlagyivosztokignak lenne tőkéje, technológiája és nyersanyaga, energiahordozója. Kínának meg munkaereje. Jól kiegészítik egymást. Kiváló piac és befektetési lehetőség egymás számára.
A kínaiak köszönik szépen csatlakoznának a kezdeményezéshez. Nekik a szabad piac áldás. Egy ekkora szabadkereskedelmi övezettől Buddha mosolyát nem lehetne lehervasztani az arcukról. Most is mekkora szabadkereskedelmi megállapodást gründoltak össze Ázsiában és Európával is folyamatosan erre törekszenek.
Az angolszászok (manapság az USA) azok, akik hidegrázást kapnak az ilyen közeledésektől, és mindent meg is tesznek az ékek beverése érdekében, nem Kína.
Ja.Kina marhára örül a szabadkereskedelemnek-csak pár alapvető szabálát ne kelljen betartania.
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
9 819
30 418
113
Már miért lenne ezzel bármi gondja Kínának? Nem kizárólag csak egymásnak eső tömbökben lehet gondolkodni!
Kína egy Lisszabontól Vlagyivosztokignak akkor is örült volna, amikor ezt az oroszok felvetették és most is örülne. A Lisszabontól Vlagyivosztokignak lenne tőkéje, technológiája és nyersanyaga, energiahordozója. Kínának meg munkaereje. Jól kiegészítik egymást. Kiváló piac és befektetési lehetőség egymás számára.
A kínaiak köszönik szépen csatlakoznának a kezdeményezéshez. Nekik a szabad piac áldás. Egy ekkora szabadkereskedelmi övezettől Buddha mosolyát nem lehetne lehervasztani az arcukról. Most is mekkora szabadkereskedelmi megállapodást gründoltak össze Ázsiában és Európával is folyamatosan erre törekszenek.
Az angolszászok (manapság az USA) azok, akik hidegrázást kapnak az ilyen közeledésektől, és mindent meg is tesznek az ékek beverése érdekében, nem Kína.
Buddha mosolya mára már csak Mao-Ce-Tung vicsora. A keleti gondolkodás a víz elvét követi, de ma már Kína is kapkod. Az egymással szemben álló tömbök a jovő. Olyan orwelli módra. (Ha hagyjuk.)
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
47 820
81 156
113
@haubagoi
Dobd el azt az atlaszt!

Te is tudod, hogy a 2. világháború után, amikor is a szovjetek 27 millió embert vesztettek-főleg férfiakat a nők aránya sokkal magasabb volt, 15-20 millióval több nő volt mint férfi. Mára ez a szám 10 millióra csökkent, tehát ma 10 millió nővel van több min férfiból Oo-ban.

Egy pontos statisztikai adat szerint 2017 január 1-hez: 15-19 éves korosztályban 3,418 millió férfi és 3,272 millió nő van.
20-24 éves kor: 3,993 millió férfi és 3,835 millió nő van

Tehát nem hiányzik semmilyen 7 millió nő!
 

kétkedő

Well-Known Member
2021. január 9.
2 973
17 189
113
5.Közép Ázsia.A kinaiak nagyon is szeretnék kivenni az oroszok mancsábol.
Ahogy viselkednek a muszlim ujgurokkal, nem hiszem, hogy szívesen mennének Kína keblére az Isztánok. Az oroszok nem cseszegetik őket, így szívesebben fogadják a medve közeledését. Pont mint a ruszinok, akik szívesebben jönnének magyar fennhatóság alá, mint az agresszív nacionalista román állam keblébe.
Na meg az USA is tesz azért, hogy ne legyen nagy Kínai-Isztánok barátság.
 

Lord Gazember

Well-Known Member
2015. március 18.
1 345
2 349
113
Ennél ijesztőbb Oroszo. esetében az, amit a 2020-as kiadású középiskolás Földrajz Atlasz-ban láttam: Oroszország korfájában a 15-20 és 20-25 éves korosztályokban 7 millió (!) nővel van kevesebb a férfiaknál. Nem tudok másra gondolni, minthogy ennyi fiatal nőt csábíthattak el Oroszo.-ból Nyugatra. Lehet találgatni milyen célra.

(biológiai törvényszerűségek miatt csak max 5%-nyi férfitöbblet lenne indokolható)
Ezt nem tudom honnan vetted.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
18 056
30 976
113
Ahogy viselkednek a muszlim ujgurokkal, nem hiszem, hogy szívesen mennének Kína keblére az Isztánok. Az oroszok nem cseszegetik őket, így szívesebben fogadják a medve közeledését. Pont mint a ruszinok, akik szívesebben jönnének magyar fennhatóság alá, mint az agresszív nacionalista román állam keblébe.
Na meg az USA is tesz azért, hogy ne legyen nagy Kínai-Isztánok barátság.
Attol még sóvár ferde szemekkel nézik a térség olaj és gázmezeit
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
W

Wilson

Guest
"Ezt nem értik meg nagyon sokan akik életveszélyesnek tartják Oroszországra a kínai szövetséget, az oroszoktól nem lehet fegyverrel területet szerezni, mert akkor kölcsönösen elolvadnak, illetve lehet egy módon, ha az orosz államiság belülről omlik össze. Kína lakossága nagy, de öregszik, és rosszabbul áll mint Oroszország, remélem ez ellen hamarosan tenni fognak. Ez azért lényeges mert az afrikai kolóniákba is rengeteg ember kell, csomó dolgot a helyiek képtelenek megcsinálni. Miért erőltetnék Szibéria kolonizációját? nekik a nyersanyag kell amiért ha szépen fizetnek az oroszoknak is jó lesz és nekik is mert biztosítva van a hátuk. Kína stabil szövetséges, az usa és a nyugat a változó vezetéseivel,nem az."

A kínai szövetség Oroszországra nézve életveszélyes. Nem fegyverekkel veszik el a kínaiak az oroszoktól Szibériát, hanem bevándorolnak Szibériába és maguk végzik a nyersanyagok (pl. fa) kitermelését. Tehát egyre inkább nem az oroszok termelnek ki Szibériában, hanem kínai cégek, vállalkozók, akik hozzák magukkal a kínai munkaerőt. Végső soron kínaiak termelnek ki orosz nyersanyagokat és kínaiak adják el Kínának, nem az oroszok. Olvastam olyant, hogy Szibériában az erdők hektárját 100 dollárért kapták meg a kínaiak kitermelésre.
Ez az Orosz erdökkel kapcsolatos dolog a múlt épp az idén léptek ,fel Puyinék az orosz erdők kirablása ellen .Az oroszok pedig nem hülyék nem fogják megengedni a kínaiak tömeges megjelenését Szibériában, ezen szerintem nem érdemes spekulálni.
 

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
28 834
65 430
113
Egy olyan szövetségnek, ami az atlanti óceántól Vlagyivosztok-ig tart, lenne vagy 700 - 800 millió lakosa, szinte korlátlan nyersanyag készlettel, és fejlett iparral. Eléggé átrendezné a világban az erőegyensúlyt. Ez nem mindenkinek tetszene.
+ Ki vezetné ezt a csoportot? A Németek vagy az Oroszok? Teljesen más mentalitás és elképzelés a világról.
Nem lesz ilyen szovetseg, fel volt ajanlva, nemet mondott ra a nyugatojropai resz. Nekik nem szalonkepes az orosz. Nyugat ojropa az usaval van osszeragadva, es ebbol nem engednek. Eleg bukta egy felallas mert egy ocean valassza szet oket csupan. Orosz, kinai pedig szomszedos. Ojropa plusz orosz plusz kinai egy nyero felallas lett volna, de nem fog letrejonni. A hatalmas orosz terulet, nyersanyag, tudas, pedig kez a kezben fog jarni a kinai technologiaval, tudassal, es piaccal.
 

haubagoi

Well-Known Member
2015. augusztus 4.
11 056
9 573
113
Ez az Orosz erdökkel kapcsolatos dolog a múlt épp az idén léptek ,fel Puyinék az orosz erdők kirablása ellen .Az oroszok pedig nem hülyék nem fogják megengedni a kínaiak tömeges megjelenését Szibériában, ezen szerintem nem érdemes spekulálni.
"ezen szerintem nem érdemes spekulálni."

Ezt most úgy mondod, mintha én ennek drukkolnék
 
W

Wilson

Guest
"ezen szerintem nem érdemes spekulálni."

Ezt most úgy mondod, mintha én ennek drukkolnék

Nem mert akkor azt írtam volna ,hogy neked nem érdemes ezen spekulálni:).Ez egy általános megfogalmazás volt:).Amúgy akit érdekelnek az izgalmas útleírások (és még nem olvasta) annak ajánlom Arszenyev Derszu Uzala című könyvét amelyben az orosz távol keleti és részben tengermelléki őserdőkben a 20.század elején tett felfedező expedícióiról ír,ő már ír kínaiakról ezen a területen.
 
Status
Not open for further replies.