Érdekes vita alakul itt a régmúlt történelmi történéseiről, nemzetiségek tükrében.
Azonban azon már túl kellene lépni kinek van itt joga élni és kinek nincs.
Sajnos a történelemben nincsen "mi lett volna, ha".
Szidtunk itt már mindenkit és minden körülményt Trianonért.
Saját felelősségünk azonban még soha nem, vagy alig firtattuk.
Úgy gondolom, 1848-ban stratégiai hibát vétettünk, amikor nem ismertük el államalkotó népeknek, az ország területén élő nemzetiségeket.
Nem államalapítónak, hanem aktuálisan államalkotónak.
Akkor, 1848-ban kellet volna megfelelő törvényekkel, megadni bizonyos nemzetiségi jogokat.
Olyan mértékben, hogy egy gazdaságilag fejlettebb Magyarországból ,egyik nemzetiség se akarjon kiszakadni ,egy sokkal fejletlenebb kis szomszéd hasznára.
Milyen életszínvonal lehetett akkor Moldovában, Szlovákia, mint olyan nem létezett, Szerbia szintén zenész, hisz Török volt.
Horvátország pedig csak ébredezett és nem akart a monarchiától elszakadni, akkor.
Konföderatív állammá kellett volna átalakítani az országot és akkor talán a határok is megmaradnak, vagy nem így alakulnak a világháború után.
Azonban, mint írtam, nincs a történelemben, "mi lett volna ha."
Most viszont van népvándorlás, mint aktuális kihívás, a nemzetnek.