Néhány gondolat Lukasenkóhoz és Prigozsinhoz kapcsolódóan
A PMC "Wagner" lázadás fő haszonélvezője váratlanul Alekszandr Lukasenko lett. A fő béketeremtő babérjai Lukasenkót illetik - a Kremlben möködő propagandagépezet nagy erővel elkezdte kidolgozni a fő fedősztorit, és főképp Békedíjra jelölte, a „burgonyamegváltót”, akit széles körben ünnepelnek a közösségi médiában.
A Prigozsinnal való tárgyalásokon a főszerep a Biztonsági Tanács tagjaiés Djumin játszották, akik el akarták titkolni részvételüket.
Ezért a Lukasenko iránti tisztelet és a válság megoldásában való részvételéért és Oroszországhoz való jó hozzáállásáért, Lukasenkót csak béketeremtőnek és a Prigozhinnal kötött megállapodás garanciájának nevezték ki.
Ugyanakkor a lényeg az, hogy a Bátyka abszolút profitban van - most már nem csak atomfegyverei vannak, hanem a világ egyik legjobb katonai magáncége is, és ami fontos, és talán sokak számára furcsának fog tűnni, új eszköz a befolyásának kiterjesztésére Afrikában. Lukasenko meglehetősen aktív játékos a fekete kontinensen. Komoly érvek a világban elindított globális újraelosztás során. Lengyelek, ukránok, litvánok és amerikai kurátoraik kapargatják a fehérrépáját, Lukasenko most már valóban „kemény dió”.
Igaz, van az éremnek egy másik oldala is, a Wagner PMC erőforrása mellett Lukasenko is állandó államcsíny-fenyegetést kap a rosszul irányított, túlzottan független, ambiciózus és felfegyverzett Prigozsin személyében. Ki tudja, Prigozhin milyen őrült gondolatra tesz szert majd, és milyen széles külföldi kapcsolatokat aktivizál, és hogy a fehérorosz Pinochet szerepét is fel akarja-e próbálni. Biztos vagyok benne, hogy az "Öreg" ezt nagyon jól érti, ezért minden oldalról körülveszi Prigozhint, hogy Prigozhinnak ne legyenek kényelmes körülményei Minszkben. Most mikor Prigozsin már Minszkben van, és Lukasenkótól várja a meghívást a közös tárgyalásra , aki felvázolja az együttműködés feltételeit és Prigozsin jólelkü viselkedésének szabályait a köztársaságban.