Nem tudhatták mire fognak menni vele.
Eleve azt sem tudták, hogy mit akarnak, csak azt, hogy mit nem. Ez elég kevés, ennyivel max. blogen lehet valakiből: "csicska" vagy, ugrálsz, levernek és "csicska" maradsz.
Ráadásul az ország döntő - és értelmesebb - többsége ült otthon és félt, hogy mi lesz ebből, mert nem kellett zseninek lenni ahhoz, hogy felismerjék, hogy ez nem fogja elnyerni Moszkva tetszését, márpedig az elég rossz ómen volt akkoriban. Úgyhogy még csak kellő (értsd: nem lelki) támogatottsága sem volt a dolognak valójában, mert az "imádkozunk értetek" komolytalan.
Ugrálni persze lehet, de ugrálni egy hülye is tud, az nem kunszt. Eredményt elérni, az már valami, de ahhoz ész is kell, nem csak ugrálás. Nyilván lehet rá büszkének lenni, ahogy @kalapacs is írta, de a választékunk eleve szegényes a XX. században, másrészt meg az csak nálunk szokás, hogy arra vagyunk büszkék, hogy feltörölték velünk a padlót: próbálkozásokban jók vagyunk, csak eredményeink nem nagyon vannak.
Hátha ha csak ezek lehetőségeid én nem szóltam.
Sajna le kell süllyednem a vitapartnerek némelyikének szintjére, hátha beindul az agyműködésük. Naivitás, tudom.
DDD Úgyhogy ne aggódj miattam, nem itt élem az életem.
Azért annyi haszna volt 56-nak,hogy gulyáskommunizmus lett az NDK szintű terrorból.
Igen, bár ez inkább volt a rákosi és kádári rendszer közötti különbség, főleg úgy, hogy Kádár is megtapasztalhatta a Rákosi-rendszert a saját bőrén. Máshol egy kis lázongás nem járt lazulással, sőt.