Civil repüléssel kapcsolatos témák

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
10 604
3 486
113
Néhány rossz döntést (lsd.: fent) és azok majdnem végzetes következményét (majdnem felkenődtek a hegyoldalra)


Jó eséllyel hullámra mentek.
A gép A Manawatu Gliding Club ZK-GDG lajtromjelű DG-1000 gépe volt

Az hogy felhős volt az idő önmagában még nem gond (feltéve hogy a gép megfelelően fel van műszerezve, a személyzet legalább egyik tagjának van IFR vizsgája)
A hátsó ülés műszerezettsége nem látszik, de az biztos hogy az első műszerfalon nem voltak megfelelő műszerek egy hegyek közötti műszeres repüléshez.


Sorrenben fentről lefelé.
középen: barometrikus varió
balra: Sebesség mérő
jobbra: Magasság mérő
középen (fentről a második) Canbridge Aero - computer - varió kijelző
ez alatt vízszintesen sorban a rendszerek biztosítékai
alatta balra: G mérő
mellette jobbra: Canbridge Aero - computer - kezelő panel
alatta: transponder
legalul: rádió

Hang: "éneklő varió" = amikor szggattott hangot ad akor emelkedsz (minél sűrűbb és magasabb a hang annál nagyobb az emelés), mikor folymatos búgó hangot ad akkor merülsz (minél mélyebb a búgás annál nagyobb a merülés). Előny: nem kell állandóan a műszert nézni. Hallod hogy mi történik.
Csak mert a műszerek mintha csak matricák lettek volna. A középsőn kívül nem változott semmi.
Egyszerűen nem értettem, minek mennek be a felhőbe?. Vagy fölötte, vagy alatta, de lássunk már valamit. Ezeknek rádiómagasságmérője nincs?
 

rudi

Well-Known Member
2015. november 30.
5 680
11 076
113
--- Egyszerűen nem értettem, minek mennek be a felhőbe?. Vagy fölötte, vagy alatta, de lássunk már valamit. Ezeknek rádiómagasságmérője nincs?
Akár be is mehettek volna a felhőbe ha rendesen fel vannak műszerezve és van gyakorlatuk is a műszeres repülésben

Itt a gond az volt hogy hogy hegyek között úgy mentek be a felhőbe nem látták hogy hol a hegy.

A rádió magasságmérővel az a gond hogy az a gép alatt függőlegesen lévő magasságot mutatja.
Ha egy meredek hegyoldal felé mész akkor sajnos símán előfordulhat hogy mire a rádió magasságmérő elkezdi mutatni hogy fogy a magasság, már nincs elég idő és hely kitérni (pláne ha foglmad sincs hogy merre van a menekülési irány, merre is kéne fordulni...)
 
  • Tetszik
Reactions: kamm and deze75

Wilson

Well-Known Member
2017. szeptember 19.
6 120
10 318
113
"Klasszikus városi legendának tűnő történet az, amikor egy utasszállító pilótája úgy maradt életben, amikor egy kirobbanó ablak miatt kiszippantotta a levegő a géptörzsből, hogy a lábánál fogva, félig a gépből kilógva tartják meg – és életben –, amíg a gép le nem száll. Mert hát nyilván nem is lehet elkapni egy embert, miközben a hirtelen nyomásváltozás miatt kirepül a gép ablakán, nem is maradhat életben odaszorulva az iszonyatos hidegben száguldva, és különben is, ilyen történetet csak kitalálni lehet. Pedig nem legenda, 1990. június 10-én Timothy Lancaster így járt, és így maradt életben.

A különös eset a British Airways (BA) 5390-es számú járatával történt meg, amint az Birminghamből Málaga felé indult. Röviddel a felszállás után, amikor már 5300 méteres magasságban jártak, a pilótafülke egyik nem jól rögzített ablaka kiszakadt a keretből, ami hirtelen nyomáscsökkenést eredményezett a gépen belül. Ez a hirtelen nyomásváltozás félig kiszippantotta a fülkéből a pilótát, aki három dolognak köszönhette, hogy végül életben maradt:
ugyan a vállán kioldotta az övet, de a derekán csak meglazította azt;
épp az ablak leválásának pillanatában lépett a fülkébe az egyik utaskísérő;
a pilóta lábai beleakadtak a kormányba.

A helyzetet nehezítette, hogy az ablak leválása után kikapcsolt a robotpilóta, a gép pedig süllyedni kezdett, miközben egyre gyorsult, mert a gázkart eltakarta a fülke leszakadó ajtaja, és csak idővel fért hozzá a másodpilóta, Alastair Atchison.

Mivel a BAC One-Eleven (BAC 111) típusú gépen nem volt a hasonló helyzetekben ma már általános módon minden utas számára oxigénmaszk, Atchison a gép irányítását visszaszerezve tovább süllyedt biztonságos magasságba, ahol mind a nyomás, mind az oxigénmennyiség megfelelő volt az utasok számára. Az óriási menetzaj mellett viszont alig hallott valamit a földi irányítás üzeneteiből, ami jelentősen megnehezítette a kommunikációt a vészhelyzetben.

Eközben a légiutas-kísérők egyike, Nigel Ogden megragadta a gépből deréktól kifelé lógó pilóta övét, bár fogalma sem volt róla, hogy Lancaster él-e még. A mentésben problémát okozott, hogy Ogden karjain a fagyási sérülés jelei kezdtek mutatkozni, illetve gyorsan fáradt is, így átadta a helyét két másik utaskísérőnek – ekkorra viszont jó pár centivel kijjebb csúszott Lancaster teste a gépből, miközben a feje jól hallhatóan folyamatosan nekiütődött a gép testének. Ereszkedés közben oldalra csúszott Lancaster teste, a feje így pont a legszélső ablakhoz került, így a légiutas-kísérők látták a mereven tágra nyílt szemeit és az egyre szürkülő arcbőrét, ami miatt biztosra vették, hogy már nem él – ám Atchison kérlelte őket, hogy ne engedjék el a pilóta testét, mert ha így tesznek, a szárny vagy hajtómű is megsérülhet.

Nagyjából húsz perccel az ablak kiszakadása után sikeresen landoltak Southampton repülőterén.

Ekkor derült ki, hogy a -17 fokos levegőben, 600 km/h-s tempó mellett a gép törzsén kívül szoruló Lancaster csodával határos módon túlélte az esetet, bár súlyos zúzódásokat szenvedett, a testének nagy részén láthatók voltak a fagyási sérülés nyomai, eltört a jobb alkarja és csuklója, a bal kezének hüvelykujja, illetve sokkot is kapott. A Lancaster életét megmentő, sokáig az övébe csimpaszkodó Ogden kificamította az egyik vállát, fagyási sérülést szenvedett az arcán, és az egyik szeme is károsodott.

A sikeres landolás után mind a másodpilóta Atchisont, mind az utaskísérő Ogdent kitüntették. A repülőgépet megjavították és újra szolgálatba állították, sőt, egy másik légitársasághoz kerülve egészen 2001-ig repült. Lancester a sérüléseiből felépülve öt hónap múlva újra szolgálatba állt, 2003-ban hagyta ott a British Airwayst, majd 2008-ig repült az EasyJettel. Atchison a baleset után nem sokkal a Jet2.comhoz szerződött a BA-tól, ahol 2015-ig, pontban 65. születésnapjáig repült.

Az esetet a National Geographic is feldolgozta a Légikatasztrófák nyomában című sorozatban, ahol felidézik, hogy a gépre előző este beszerelt ablakot nem a megfelelő csavarokkal rögzítették, fél milliméterrel vékonyabbak voltak a kelleténél, ezért tudott kiszakadni a helyéről az ablak."

Forrás: National Geographic
 

luperator

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
878
807
93
"Klasszikus városi legendának tűnő történet az, amikor egy utasszállító pilótája úgy maradt életben, amikor egy kirobbanó ablak miatt kiszippantotta a levegő a géptörzsből, hogy a lábánál fogva, félig a gépből kilógva tartják meg – és életben –, amíg a gép le nem száll. Mert hát nyilván nem is lehet elkapni egy embert, miközben a hirtelen nyomásváltozás miatt kirepül a gép ablakán, nem is maradhat életben odaszorulva az iszonyatos hidegben száguldva, és különben is, ilyen történetet csak kitalálni lehet. Pedig nem legenda, 1990. június 10-én Timothy Lancaster így járt, és így maradt életben.

A különös eset a British Airways (BA) 5390-es számú járatával történt meg, amint az Birminghamből Málaga felé indult. Röviddel a felszállás után, amikor már 5300 méteres magasságban jártak, a pilótafülke egyik nem jól rögzített ablaka kiszakadt a keretből, ami hirtelen nyomáscsökkenést eredményezett a gépen belül. Ez a hirtelen nyomásváltozás félig kiszippantotta a fülkéből a pilótát, aki három dolognak köszönhette, hogy végül életben maradt:
ugyan a vállán kioldotta az övet, de a derekán csak meglazította azt;
épp az ablak leválásának pillanatában lépett a fülkébe az egyik utaskísérő;
a pilóta lábai beleakadtak a kormányba.

A helyzetet nehezítette, hogy az ablak leválása után kikapcsolt a robotpilóta, a gép pedig süllyedni kezdett, miközben egyre gyorsult, mert a gázkart eltakarta a fülke leszakadó ajtaja, és csak idővel fért hozzá a másodpilóta, Alastair Atchison.

Mivel a BAC One-Eleven (BAC 111) típusú gépen nem volt a hasonló helyzetekben ma már általános módon minden utas számára oxigénmaszk, Atchison a gép irányítását visszaszerezve tovább süllyedt biztonságos magasságba, ahol mind a nyomás, mind az oxigénmennyiség megfelelő volt az utasok számára. Az óriási menetzaj mellett viszont alig hallott valamit a földi irányítás üzeneteiből, ami jelentősen megnehezítette a kommunikációt a vészhelyzetben.

Eközben a légiutas-kísérők egyike, Nigel Ogden megragadta a gépből deréktól kifelé lógó pilóta övét, bár fogalma sem volt róla, hogy Lancaster él-e még. A mentésben problémát okozott, hogy Ogden karjain a fagyási sérülés jelei kezdtek mutatkozni, illetve gyorsan fáradt is, így átadta a helyét két másik utaskísérőnek – ekkorra viszont jó pár centivel kijjebb csúszott Lancaster teste a gépből, miközben a feje jól hallhatóan folyamatosan nekiütődött a gép testének. Ereszkedés közben oldalra csúszott Lancaster teste, a feje így pont a legszélső ablakhoz került, így a légiutas-kísérők látták a mereven tágra nyílt szemeit és az egyre szürkülő arcbőrét, ami miatt biztosra vették, hogy már nem él – ám Atchison kérlelte őket, hogy ne engedjék el a pilóta testét, mert ha így tesznek, a szárny vagy hajtómű is megsérülhet.

Nagyjából húsz perccel az ablak kiszakadása után sikeresen landoltak Southampton repülőterén.

Ekkor derült ki, hogy a -17 fokos levegőben, 600 km/h-s tempó mellett a gép törzsén kívül szoruló Lancaster csodával határos módon túlélte az esetet, bár súlyos zúzódásokat szenvedett, a testének nagy részén láthatók voltak a fagyási sérülés nyomai, eltört a jobb alkarja és csuklója, a bal kezének hüvelykujja, illetve sokkot is kapott. A Lancaster életét megmentő, sokáig az övébe csimpaszkodó Ogden kificamította az egyik vállát, fagyási sérülést szenvedett az arcán, és az egyik szeme is károsodott.

A sikeres landolás után mind a másodpilóta Atchisont, mind az utaskísérő Ogdent kitüntették. A repülőgépet megjavították és újra szolgálatba állították, sőt, egy másik légitársasághoz kerülve egészen 2001-ig repült. Lancester a sérüléseiből felépülve öt hónap múlva újra szolgálatba állt, 2003-ban hagyta ott a British Airwayst, majd 2008-ig repült az EasyJettel. Atchison a baleset után nem sokkal a Jet2.comhoz szerződött a BA-tól, ahol 2015-ig, pontban 65. születésnapjáig repült.

Az esetet a National Geographic is feldolgozta a Légikatasztrófák nyomában című sorozatban, ahol felidézik, hogy a gépre előző este beszerelt ablakot nem a megfelelő csavarokkal rögzítették, fél milliméterrel vékonyabbak voltak a kelleténél, ezért tudott kiszakadni a helyéről az ablak."

Forrás: National Geographic

Légikatasztrófák sorozat megemlékezett erről az esetről.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat and Wilson

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 080
14 994
113
Jaja én is láttam a Natgeon,ennyit jelent fél mm.
Meg az ablak beépítési módja! Minden rendes gépen az ablak BELÜLRŐL van beépítve, a csavarok csak a helyén tartják, de a túlnyomás egyetlen csavar nélkül is a helyén tartaná, nem tudná kilökni mert belülről támaszkodik a keretre. A csodás angol gépen meg kívülről volt felépítve, és a csavaroknak kellett (volna) a helyén tartani a belső túlnyomás ellenében. Szóval ez legalább annyira konstrukciós hiba is volt!! :(:mad:
 

Wilson

Well-Known Member
2017. szeptember 19.
6 120
10 318
113
Meg az ablak beépítési módja! Minden rendes gépen az ablak BELÜLRŐL van beépítve, a csavarok csak a helyén tartják, de a túlnyomás egyetlen csavar nélkül is a helyén tartaná, nem tudná kilökni mert belülről támaszkodik a keretre. A csodás angol gépen meg kívülről volt felépítve, és a csavaroknak kellett (volna) a helyén tartani a belső túlnyomás ellenében. Szóval ez legalább annyira konstrukciós hiba is volt!! :(:mad:

Ez nagyon durva,az angolok ezt a kontstrukciós hibát kajakra nem vették észre,vagy úgy voltak vele,hogy majd a csavarokkal megoldják?.Azért hitetlenkedem az angolokon mert ahhoz nem kell mérnöki diploma,hogy nyilvánvaló legyen,hogy a túlnyomás miatt az ablakot csak belülről építjük be.
 

rudi

Well-Known Member
2015. november 30.
5 680
11 076
113
Meg az ablak beépítési módja! Minden rendes gépen az ablak BELÜLRŐL van beépítve
Ez nagyon durva,az angolok ezt a kontstrukciós hibát kajakra nem vették észre,vagy úgy voltak vele,hogy majd a csavarokkal megoldják?
Illene utánanézni az ilyen a veretes állításoknak...
Az összes Boeing és Airbus pilótafülke első szélvédő kívülrő, csavarokkal - az Airbus klamnikkal - van rögzítve
Beleértve a lenti képen a leg korszerűbb kompozit A350 est is..


Vagy a 787 es első szélvédője

Vagy a 747 szélvédője

 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
10 604
3 486
113
Illene utánanézni az ilyen a veretes állításoknak...
Az összes Boeing és Airbus pilótafülke első szélvédő kívülrő, csavarokkal - az Airbus klamnikkal - van rögzítve
Beleértve a lenti képen a leg korszerűbb kompozit A350 est is..


Vagy a 787 es első szélvédője

Vagy a 747 szélvédője

Én nem mertem szólni, mert nem vagyok akkora szakértő, de felmerült bennem, hogy a szélvédő egy nyilván gyakran cserélendő alkatrész. És belülről elég macerás lenne. Mindig le kéne bontani a pilótafülke belsejét.
 
  • Tetszik
Reactions: fonak9

rudi

Well-Known Member
2015. november 30.
5 680
11 076
113
Én nem mertem szólni, mert nem vagyok akkora szakértő, de felmerült bennem, hogy a szélvédő egy nyilván gyakran cserélendő alkatrész. És belülről elég macerás lenne. Mindig le kéne bontani a pilótafülke belsejét.
Meg ezeknek a szélvédőknek ki kell bírniuk egy termetes madárral való ütközést is.
Ha nem szilárdan, hátulról megtámasztva, a gép sárkányszerkezetére lennének felcsavarozva azt kockáztatnák hogy egy bird striknál az egész cucc beesne a pilcsik ölébe....
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
10 604
3 486
113
Meg ezeknek a szélvédőknek ki kell bírniuk egy termetes madárral való ütközést is.
Ha nem szilárdan, hátulról megtámasztva, a gép sárkányszerkezetére lennének felcsavarozva azt kockáztatnák hogy egy bird striknál az egész cucc beesne a pilcsik ölébe....
Ezt sem hiszem. A 30 csavar belülről is megfogná. Meg hát nem is két kiló egy ilyen üveg.
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 080
14 994
113
Illene utánanézni az ilyen a veretes állításoknak...
Az összes Boeing és Airbus pilótafülke első szélvédő kívülrő, csavarokkal - az Airbus klamnikkal - van rögzítve
Beleértve a lenti képen a leg korszerűbb kompozit A350 est is..


Vagy a 787 es első szélvédője

Vagy a 747 szélvédője

Ha jól emlékszem, én nem írtam olyan varázs-szavakat mint Airbus, amerikai, korszerű, Boeing, stb., én azt írtam "minden rendes repülőgép". Na szóval, ilyen szempontból nálam rendes repülőgép pl. a MiG-21 (de van más is), ahol mind a szilikátüveg középső szélvédő, a 2 plexi oldalsó szélvédő, sőt még a fő kabintető-plexi is belülről van a keretbe beépítve. Lehet hogy Iván hülye volt (van sok dolog amiben biztosan), és a fenti varázs-szavak a 21-re nem passzolnak. Ott viszont nem fordulhatott elő hogy tévedésből/hanyagságból kisebb átmérőjű vagy kissé rövidebb csavarokat használva az üvegezés beépítéséhez a kabintúlnyomás kilökje azt a helyéről és a pilóta derékig kiszippantva a kabinból "élvezze" a panorámát. Biztos ők voltak a hülyék hogy így csinálták, vagy így azért nagyobb a biztonság? ;):)
 

rudi

Well-Known Member
2015. november 30.
5 680
11 076
113
Na szóval, ilyen szempontból nálam rendes repülőgép pl. a MiG-21 (
Ez a gond...ugyanis itt nem egy vadászgépről volt szó, hanem kereskedelmi utasszállító gépekről éa konkrétan a híres angliai esetről amikor a pilcsit majdnem kiszívta a dekompresszió.
Meg látod mi tettél... @Wilson komolyan veszi amiket mondasz és szokása szerint
lelkesen elkezd hozzaszólni olyanokhoz amiről lövete sincs..
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
10 604
3 486
113
Ez a gond...ugyanis itt nem egy vadászgépről volt szó, hanem kereskedelmi utasszállító gépekről éa konkrétan a híres angliai esetről amikor a pilcsit majdnem kiszívta a dekompresszió.
Meg látod mi tettél... @Wilson komolyan veszi amiket mondasz és szokása szerint
lelkesen elkezd hozzaszólni olyanokhoz amiről lövete sincs..
Ki is szívta.
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 080
14 994
113
Ez a gond...ugyanis itt nem egy vadászgépről volt szó, hanem kereskedelmi utasszállító gépekről éa konkrétan a híres angliai esetről amikor a pilcsit majdnem kiszívta a dekompresszió.
Meg látod mi tettél... @Wilson komolyan veszi amiket mondasz és szokása szerint
lelkesen elkezd hozzaszólni olyanokhoz amiről lövete sincs..
Tudom miről volt szó, hivatalból is ismerem az esetet mert anno oktatás tárgya volt. Viszont attól függetlenül milyen gépről van szó, a belülről beépített szélvédőt biztonságosabbnak tartom, mert mint a példa is mutatja a fordított megoldás minden modernsége és gazdaságilag sikeres, gyors cserére lehetőséget adó Boeing/Airbus-megoldása ellenére is adott esetben problémát okozhat. És sajnos ha ritkán is de időnként van ilyen "adott eset". Sajnos volt más példa is ahol egy szovjet megoldást jobbnak gondoltam mint a nyugatiakét, és sajnos később igazam is lett (TWA-800 járat).
 

Wilson

Well-Known Member
2017. szeptember 19.
6 120
10 318
113
Meg látod mi tettél... @Wilson komolyan veszi amiket mondasz és szokása szerint
lelkesen elkezd hozzaszólni olyanokhoz amiről lövete sincs..

Nah akkor ha már így újra megtaláltál tisztázzunk néhány dolgot én készséggel elismerem,hogy nem értek a repulőgéptervezéshez,építéshez,szervizeléshez és karbantartáshoz vannak ezen a fórumon ezzel kapcsolatban nálam sokkal nagyobb tudással rendelkező emberek akik között vannak szakmabeliek is(pl:emel),akiknek a hozzászólásaiból én személy szerint sok információt kaptam,az általad idézett hozászólásom kapcsán pedig azt érdemes tudni,hogy nekem az volt a meggyőződésem
(emel hozzászólásától fuggetlenul),hogy a túlnyomás miatt számomra evidens módon az ablakokat csakis belülről rögzíthetik.Mint a fenti példa is mutatja ez nem így van tehát ebben tévedtem és ezt én készséggel elismerem,mivel én saját magamat (ellentétben másokkal) soha nem tartottam tévedhetetlennek vagy többnek másoknál,úgy,hogy megköszönöm neked,hogy gazdagítottad ismereteimet az repülőgépek ablakainak rögzítésével kapcsolatban.Mert nekem az a meggyőződésem,hogy mindenkítől lehet valamit tanulni senki sincs a kizárólagos tudás birtokában.Úgy,hogy én arra bíztatlak téged a jövőben is oszd meg velunk ismereteidet mindannyiunk épulésére és eközben még akár talán arra is van egy halovány esély,hogy az emberekkel történő komunikációd stílusa is csiszolódik valamelyest:)
 
  • Tetszik
Reactions: Tegin