A BAE Systems az Eurosatoryn mutatta be Tridon Mk2 légvédelmi rendszert
A Bofors 40 története több mint 80 évvel ezelőtt kezdődött, bár teljesen más változatban, de még mindig él. Az Eurosatory rendezvényen a BAE Systems a Bofors bemutatja 40 mm-es lövedékének legújabb alkalmazását, amelyet a vállalat által a földi légvédelmi (GBAD) szegmensben azonosított hiányosságok pótlására fejlesztettek ki, még az orosz-ukrán konfliktus előtt. Az új, összetett fenyegetések megjelenése a csatatéren, mint például az UAS telítettségi támadások, amelyeket kis, olcsó drónok rajok hajtanak végre, kiegészítve a klasszikusabbakkal, például támadóhelikopterekkel és közeli légi támogató repülőgépekkel, egyre nehezebbé teszik a szárazföldi alakulatok számára a harcot. szabadon működni. „A fenyegetések leküzdése drága rakétákkal nem túl költséghatékony” – magyarázza
Stefan Löfström, a BAE Systems Bofors marketing- és értékesítési igazgatója, indokolva a vállalat azon döntését, hogy olyan megfizethető rendszert fejlesztenek ki, amelyet a szárazföldi haderő is bevethet. mobil alakulatok védelme, a
Tridon Mk2. Az új rendszert bevált technológiák, a
Bofors 40 Mk4 löveg, a
Bofors 3P programozható "minden célpont" lőszer, egy
optronikus tűzvezérlő egység és egy mobilitási platform egyesítésével fejlesztették ki, a rendszer fix helyzetben is bevethető, pl. alap védelmére használják.
A Bofors Mk4 fegyver tömege lőszer nélkül körülbelül 2300 kg; jellemzően
két tárral van felszerelve, amelyek rendre
30 töltényt tartalmaznak az elsődleges, illetve
70 töltényt a másodlagosból (
összesen 100 lőszer van toronyba betárazva), ami körülbelül 250 kg-mal növeli a fent említett tömeget. „Csak kisebb változtatásokat végeztünk a fegyveren, megerősítettük a kupola tetejét, miközben a fegyver alatti kúpot módosítottuk, hogy csökkentsük a löveg magasságát, hogy megfeleljen a svéd közlekedési szabályoknak” – Stefan Röstlund, a BAE Tridon Mk2 Progamme menedzsere. Systems Bofors mondta. A BAE Systems Bofors adatai szerint a
40 mm-es löveg maximális hatótávolsága 12 500 méter, a csőtorkolat sebessége a 3P lövedék használatakor 1 012 m/s. A maximális
emelési szög 80°, jellemző a légelhárítói szerepre született fegyverekre, minden működtetőelem elektromos, csúszógyűrűs 360° feletti korlátlan kiképzést biztosít. Az EDR On-Line tudomás szerint, hogy a visszarúgás még akkor sem jelentős probléma, ha mobil platformról lőtték vele. Stefan Röstlund elmondta, hogy az első teszteket egy kereskedelmi teherautóról végezték el, ugyanis kora tavasszal átadták a Scania G460 katonai teherautót, amelyen a Tridon Mk2-t kiállítják az Eurosatoryban. A cég képviselői szerint a tesztek kimutatták, hogy
a rendszer 6×6-os teherautón kitámasztókarok nélkül is alkalmazhat; "Természetesen van levegő a gumikban és a felfüggesztésekben is, szóval minden mozog, miközben tüzelünk, de a gyári átvételi tesztek során bebizonyítottuk, hogy ez jócskán a specifikáción belül van, így most nagyon elégedettek vagyunk az eredménnyel." - Stefan Röstlund megállapított. Az összes tüzelés a BAE Systems Bofors szülővárosában, a Karlskoga-i Bofors Test Centerben zajlott.
Az első teszteket február elején végezték el, míg további hat lövöldözésre tavasszal került sor, különböző méretű rögzített és forgószárnyú UAV-k ellen, köztük a tipikus DJ Phantom. Azonban a jelenleg Ukrajnában használt drónok ellen is végeztek teszteket. A svéd hatóságok kérésére a Tridon Mk2 más típusú lövedékeket, például APFSDS-t is lőtt földi célpontok ellen, ezeket egymás után lőtték le, ezzel tesztelve a rendszer önvédelmi képességét. A kísérletekhez használt Scania 6×6 platform mellett Stefan Löfström egyértelművé tette, hogy a T
ridon Mk2 platform agnosztikus, ezért bármilyen jármű használható az új rendszer szállítására, amelynek méretei és teherbírása kompatibilis a fegyverrendszerrel. Figyelembe véve a rezgéseket, előfordulhat, hogy egyeseknél kitámasztókra van szükség, ami a BAE Systems Hägglunds BVs10-en javasolt megoldás esetében lehet, bár a cég szakértői hangsúlyozzák, hogy először ezt kell tesztelni. A programvezető azonban megjegyezte, hogy a tűzsebesség,
maximum 300 lövés percenként, hangolható, szoftverrel, amely lehetővé teszi a sebesség csökkentését, hogy megbirkózzon az esetleges rezonancia problémákkal. A Tridon Mk2 második eleme a
Bofors 3P programozható all-target lőszer, amely hat különböző módban programozható: közelségi gyújtós üzemmód (légvédelem), közelségi gyújtós üzemmód ütközési prioritással (légvédelem, nagy célpontok), időzített üzemmód. (kis gyors, manőverező felszíni célok és rejtett szárazföldi célok), – csapósó gyújtós üzemmód mód (felszíni célok), páncéltörő mód (páncélozott felszíni célok). Minden töltény súlya 2,5 kg, amelyből 0,975 kg a lövedék maga.
A prototípusra telepített tűzvédelmi rendszer a Chess Dynamics UK által biztosított Hawkeye, de az ügyfelek választásától függően más rendszerek is alkalmazhatók.
A tesztek során a Tridon Mk2 mellé egy Saab Giraffe 1X könnyűsúlyú 3D-radart helyeztek el, amely a célmeghatározást szolgálta. A célpontonkénti lövések számát nem közölték, bár 5-10 lövés egy rakétacél ellen reális lehet. A vállalat nagymértékben támaszkodik a szimulációra, és ennek érdekében kifejlesztette a Grindstone-t, egy modellalapú szoftvert, amelyet a rendszerek szimulálására, elemzésére és hatékonyságának felmérésére használnak. A rendszer egy korábbi szoftvert használ, és az elmúlt két évben fejlesztették ki, és most termékként népszerűsíti a piacon.
A BAE Systems Bofors haladó párbeszédet folytat két potenciális nemzetközi ügyféllel, Svédország mellett. Előfordulhat, hogy az egyes vásárlók bizonyos követelményeket támasztanak, mint például a torony fokozott védelme, ami természetesen növeli a tömeget, és a teherautó fülkéjét is érinti valószínűleg . A vállalat már kialakítja az ellátási láncot, és
reális átfutási időt 15 hónapnak tekint a szerződéstől a szállításig.
(Cikk vége)
Azért egy gagyibb, kiforratlanabb rendszer
mint a Skynex vagy a Skyranger, bár a löveg teljesítménye valamivel nagyobb.
Előny
- nagyobb teljesítményű löveg: 4000-5000 méter lehet hatásos lőtávolság légi cél ellen
Hátrány
- a torony túl nagy (magas) ahhoz, hogy harcjárművre tegyék: 1990 mm magas a torony - bármiylen harcjárműre teszik 4 méter fölötti lesz a magassága.
- nincs önálló kereső és célkövető radarja
- fentiből kifolyólag célelfogás nem automatizált. Tömeges drón támadásnál ez kevés lesz...
- 100 db betárazott lőszer nagyon kevés: a Skyranger-30 252-300 lőszert visz (kb. 25-30 cél elfogására elég), a Skynex 35 mm-es lövegébe szintén ennyi tárazható. 10-12 drón lelövése után újra kell tölteni az nem túl életszerű...
Telepített légvédelmi rendszeként még elmegy, pláne ha kap egy automatizáltabb tűzvezető rendszert - talán majd az "Mk3"-as verzió már ilyen lesz.
Akár hogyis nézzük a Boforsnál későn ébredtek, egyértelműen az Oerlikon "vezet" ebben a szegmensben jelenleg a Skynes és Skyranger termékcsaláddal.