Ez igaz, de a menetrend tartás szempontjából egy nagyon fontos dologról beszélünk, ami jelentősen megkönnyíti a rendszerirányítók dolgát.
Tartalék erőművekre mindenképpen szükség van, ezért kellenek lignit+gázerőművek (amelyek később zöldhindrogénnel üzemelhetnek), továbbá minél jobb összeköttetésekre a szomszédos országokkal.
Gázerőművet építeni a jelenlegi árak mellett egy kicsit meredek, még akkor is, ha azzal számolunk, hogy ~3 év múlva mondjuk a mostani ár harmadára eshet vissza. Ugyanez igaz komoly szén/lignit kapacitásbővítéssel kapcsolatban, mertha egy folyamatosan dráguló trendet nézünk hosszútávon itt sem fog kijönni a matek. Persze az igaz, hogy co2 kvótát lehet nagy mértékben vásárolni, azt később felhasználni, ha úgy adódik ismét értékesíteni, de mégis hány évre elegendő co2 kvótát kellene vásárolni? Mennyibe kerülne ez?
Egyedül az SMR-erőművek (moduláris atomerőmű) jelenthetik a középtávú(!) részmegoldást, mivel itt is számolhatunk 4-6 évvel és ugye ezek lokális erőművek (Miskolc, Debrecen, Győr - ezeken kívül még talán 1-2 helyszín lehetséges). És akkor el kell dönteni, hogy kitartunk a Rosatom mellett, vagy váltunk a koreaiakra, mert ez a két reális opció van jelenleg.
Az biztosan nem megoldás, hogy nem csinálunk semmit.
Itt ezt majdnem sikeresen félreértettem.
Nem olvastam a részletszabályozást a napelemes akkutelepekkel kapcsolatosan, de ott van alsó és felső korlát? Tehát nem mehet 20% alá, illetve 80-90 fölé (az utóbbi esetében lehet, hogy így is tervezik)? Ez azért lényeges, mert a mostani aksik feltöltése 20-80% között a leggyorsabb/legideálisabb, illetve ez az élettartamuk szempontjából is fontos.
Ez csak az átvételi rendszeren múlik. Nem az atomot és a vizet kell korlátozni, hanem a naperőműveket...