Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
2 834
5 969
113
"A miniszter ismertetése szerint a hosszú távú szerződések árazásában ez úgy néz ki – legalábbis vannak olyan hosszú távú szerződések, ahol ez úgy néz ki –, hogy egy bizonyos csúszással követi az aktuális tőzsdei árat. Szijjártó Péter azt is egyértelművé tette, hogy a jelenlegi alacsony árak a magyar beszerzési szerződésben is reflektálódni fognak."

 
  • Tetszik
Reactions: BJani

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 817
67 112
113
"...A zöldpolitika védelmezői ilyenkor szokták megjegyezni, hogy az atom magától is leépült volna, mert a piac így döntött: Amerikában a palagáz, Európában a szél- és napenergia olcsóbb lett és több befektetőt vonzott – ami igaz is, csak épp a mostani helyzet mutatja meg, hogy a piaci logika nem tudott jól beárazni olyan szempontokat, mint a karbonemissziók csökkentése, a geopolitika, az ellátásbiztonság vagy a hálózati stabilitás..."

Itt üt vissza az, hogy az aktuálpolitikát és az azt befolyásoló épp népszerű ideológiát hagyták érvényesülni olyan fajsúlyos kérdések tekintetében, melyek jellegüknél fogva időben és térben egyaránt túlmutatnak a politikai trendek átlagos hullámhosszain. Az aktuálpolitika rombolni egy tollvonással tud, de az eredmény helyreállítása sokévtizedes probléma lesz.

Ami viszont erkölcstelen, az a magukat zöldnek jelölő mozgalmak felelősséghárítása. Mert ugye, nem az ideológia a felelős, hanem a piac mondta ki a fatvát az atomenergiára, nekik ehhez tulajdonképpen nincs is közük.
Közismert(?) tény, hogy az atomenergia nem piac-orinetált technológia, alapvetően a közérdek és a stratéiai érdek okán nemzeti kompetencia. Túlmutat a piaci, aktuálpolitikai és ideológiai trendeken.
Ugyanakkor, a gazdasági szereplők lobbitevékenysége egy eléggé öncélú visszacsatolási folyamat.
Sokan meg vannak győződve arról, hogy a zöldenergia legitimációját az adja, hogy még a piac is mögé állt be. Pedig a piac amögé áll be, ami éppen a jól profitáló trend. Ha a zöldek egy bizonyos kritikus szint fölé tudják tornászni a zöldenergia népszerűségét, értsd: politikacsinálóvá, mi több, divatos irányzattá válik, vagy szimplán (hosszabb távon destruktív módon) képes magához vonzani figyelmet és tőkét mondjuk a nukleáris szektortól, akkor a Big Money, a befeketetők elkezdik beárazni a jelenséget és megindul a zöldenergia önfelhajtó ereje.
Ennek a lufi jelenségenek a csúcsa a zöldmozgalmak kormányerőre emelkedése, ami nem azért van, mert nekik van igazuk, hanem azért, mert hozzájuk van behuzalozva a legtöbb lobbista és ők rendelkeznek aktuálisan a legtöbb pénz felett.
Mindig a pénz beszél.

A fentiek alapján az atomenergia sosem lesz piaci alapon népszerű, így a monetizálódó nagypolitika ebben nem lát hasznot. Az atomenergia a globális elterjedésének fénykorában, a hetvenes években stratégiai érdek volt, mert akkoriban a nemzetközi porondon a kormányoknak kellett pozícionálniuk magukat, nem mint ma, a kormányok felett álló befektetői köröknek. Akkoriban a pénzügyi-befektetői körök hatalma a kormányok, gazdasági.katonai szövetségek döntési szintje alatt, talán mellett tudta csak kifejteni befolyását. De semmiképp, sem felettük.
A nép/nemzetgazdasági prosperitás a nagy hidegháborús szembenállás idején a regnáló ideológiai szekértáborokat árazta be. Hasonlóan az űriparhoz, vagy a fegyverkezéshez. És aki ezeken meg akart gazdagodni, az csak ezután következett a fontossági sorrendben.

Ma az élet minden területén már olyannyira a piac érekei az elsődleges fontosságúak, hogy mikor beköszön az ablakon a valóság, akkor is csak azt nézik, hogy az épp milyen piaci érdekek mentén kezelhető.
Egy ilyen gazdasági-politikai realitás mellett a hetvenes-nyolcvanas évekhez képest a sokszorosára megnyúlt realizációs idejű nukleáris fejlesztés értelmezhetetlen.
Ha nem térül meg a befektetés 4-7 év alatt, akkor bele se kezdenek. Egy nukleáris projket alsó hangon 20 év, mi több, ma már meg sem becsülhető.

A nukleáris energetika valódi reneszánszához nem aktuálpolitikai-befektetői-ideológiai trendfordulás, hanem politikai paradigmaváltás kellene.
A napjainkban mára már lényegében a Big Money kitartottjaiként funkcionáló különféle kormányoknak nemes egyszerűséggel Big Money feje fölött átnyúlva kellene a rövid, sőt, a középtávú trendektől is független, de folymatos finanszírozású nemzetgazdasági feladatként újraépíteni a komplett nukleáris ipart és technológiát.
Ennek jelenleg nullaközeli az esélye.
 

rm40

Well-Known Member
2013. február 23.
1 641
3 355
113
"...A zöldpolitika védelmezői ilyenkor szokták megjegyezni, hogy az atom magától is leépült volna, mert a piac így döntött: Amerikában a palagáz, Európában a szél- és napenergia olcsóbb lett és több befektetőt vonzott – ami igaz is, csak épp a mostani helyzet mutatja meg, hogy a piaci logika nem tudott jól beárazni olyan szempontokat, mint a karbonemissziók csökkentése, a geopolitika, az ellátásbiztonság vagy a hálózati stabilitás..."

Itt üt vissza az, hogy az aktuálpolitikát és az azt befolyásoló épp népszerű ideológiát hagyták érvényesülni olyan fajsúlyos kérdések tekintetében, melyek jellegüknél fogva időben és térben egyaránt túlmutatnak a politikai trendek átlagos hullámhosszain. Az aktuálpolitika rombolni egy tollvonással tud, de az eredmény helyreállítása sokévtizedes probléma lesz.

Ami viszont erkölcstelen, az a magukat zöldnek jelölő mozgalmak felelősséghárítása. Mert ugye, nem az ideológia a felelős, hanem a piac mondta ki a fatvát az atomenergiára, nekik ehhez tulajdonképpen nincs is közük.
Közismert(?) tény, hogy az atomenergia nem piac-orinetált technológia, alapvetően a közérdek és a stratéiai érdek okán nemzeti kompetencia. Túlmutat a piaci, aktuálpolitikai és ideológiai trendeken.
Ugyanakkor, a gazdasági szereplők lobbitevékenysége egy eléggé öncélú visszacsatolási folyamat.
Sokan meg vannak győződve arról, hogy a zöldenergia legitimációját az adja, hogy még a piac is mögé állt be. Pedig a piac amögé áll be, ami éppen a jól profitáló trend. Ha a zöldek egy bizonyos kritikus szint fölé tudják tornászni a zöldenergia népszerűségét, értsd: politikacsinálóvá, mi több, divatos irányzattá válik, vagy szimplán (hosszabb távon destruktív módon) képes magához vonzani figyelmet és tőkét mondjuk a nukleáris szektortól, akkor a Big Money, a befeketetők elkezdik beárazni a jelenséget és megindul a zöldenergia önfelhajtó ereje.
Ennek a lufi jelenségenek a csúcsa a zöldmozgalmak kormányerőre emelkedése, ami nem azért van, mert nekik van igazuk, hanem azért, mert hozzájuk van behuzalozva a legtöbb lobbista és ők rendelkeznek aktuálisan a legtöbb pénz felett.
Mindig a pénz beszél.

A fentiek alapján az atomenergia sosem lesz piaci alapon népszerű, így a monetizálódó nagypolitika ebben nem lát hasznot. Az atomenergia a globális elterjedésének fénykorában, a hetvenes években stratégiai érdek volt, mert akkoriban a nemzetközi porondon a kormányoknak kellett pozícionálniuk magukat, nem mint ma, a kormányok felett álló befektetői köröknek. Akkoriban a pénzügyi-befektetői körök hatalma a kormányok, gazdasági.katonai szövetségek döntési szintje alatt, talán mellett tudta csak kifejteni befolyását. De semmiképp, sem felettük.
A nép/nemzetgazdasági prosperitás a nagy hidegháborús szembenállás idején a regnáló ideológiai szekértáborokat árazta be. Hasonlóan az űriparhoz, vagy a fegyverkezéshez. És aki ezeken meg akart gazdagodni, az csak ezután következett a fontossági sorrendben.

Ma az élet minden területén már olyannyira a piac érekei az elsődleges fontosságúak, hogy mikor beköszön az ablakon a valóság, akkor is csak azt nézik, hogy az épp milyen piaci érdekek mentén kezelhető.
Egy ilyen gazdasági-politikai realitás mellett a hetvenes-nyolcvanas évekhez képest a sokszorosára megnyúlt realizációs idejű nukleáris fejlesztés értelmezhetetlen.
Ha nem térül meg a befektetés 4-7 év alatt, akkor bele se kezdenek. Egy nukleáris projket alsó hangon 20 év, mi több, ma már meg sem becsülhető.

A nukleáris energetika valódi reneszánszához nem aktuálpolitikai-befektetői-ideológiai trendfordulás, hanem politikai paradigmaváltás kellene.
A napjainkban mára már lényegében a Big Money kitartottjaiként funkcionáló különféle kormányoknak nemes egyszerűséggel Big Money feje fölött átnyúlva kellene a rövid, sőt, a középtávú trendektől is független, de folymatos finanszírozású nemzetgazdasági feladatként újraépíteni a komplett nukleáris ipart és technológiát.
Ennek jelenleg nullaközeli az esélye.
Lazán, de kapcsolódik a más topikba már linkelt interjú:
 
  • Tetszik
Reactions: blogen
M

molnibalage

Guest
A dollármilliomos megmondócsemetét se felejtsük aki hirtelen szuper pro-nuclear lett.
Extremley dangerous.
Aha. Akkor tiltsuk be kérem az személygépjárműveket.
Na, azok tényleg kurva veszélyesek.


Ehhez képest csak egy szutyok 10 milliós országban évi 600 halott van közúti közlekedési balesetekben.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and gacsat

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 817
67 112
113
Extremley dangerous.
Aha. Akkor tiltsuk be kérem az személygépjárműveket.
Na, azok tényleg kurva veszélyesek.


Ehhez képest csak egy szutyok 10 milliós országban évi 600 halott van közúti közlekedési balesetekben.
Az a baj, hogy a statisztikával érvelés klasszikus hibája, hogy az önkényesen a célhoz igazított számokkal probálják meg az egyetemesség látszatát kelteni.

A direkt számok alapján is a megtermelt terrawatt órákra jutó emberi áldozatok számában a fosszilis energiatermelés 2 nagyságrenddel veszélyesebb a nukleárisnál. A direkt számok alapján. Amiket persze mindenki úgy szűkít le, vagy bővít fel, ahogy akar, de a kérdés akkor is adott: ha eltekintünk a polémiától, hogy akkor Csernobil, Fukushima közvetlenül hány halálos áldozatot is hozott és azt feleltetjük meg a globális nukleáris energiának és ehelyett az indirekt számokat nézzük, akkor is a fosszilis a csúnyább történet. Nem is kell foglalkozni a finomító, vagy olajplatform robbanásokkal, nem kell foglalkozni a gázkitermelés halálos áldozataival se.
Csak nézzük meg, hogy a globális kihatások okozta halálos áldozatokat. Egy jól működő atomerőmű környezetterhelő hatásrádiusza megfelelő biztonság mellett előálított és szállított fűtőelemeivel együtt is egy elég kis területre korlátozódik, hiszen ilyenkor károsanyag kibocsátás lényegében minimális.
Ugyanez már nem mondható el a fosszilis energiatermelésről. Csakhogy ezzel már belegyalogolunk olyan egyéb területekre is mint a nem energetikai környezetterhelés, például az acél, vagy cementipar, a globális ellátási láncok környezetterhelése, a mobilizáció környezetterhelése.
Vagy épp a megújuló energitermelés környezetterhelése. Ezek azonban mind szent tehenek.
A nukleráris energetika bűnössége erősen túl van exponálva.
 
M

molnibalage

Guest
Az a baj, hogy a statisztikával érvelés klasszikus hibája, hogy az önkényesen a célhoz igazított számokkal probálják meg az egyetemesség látszatát kelteni.

A direkt számok alapján is a megtermelt terrawatt órákra jutó emberi áldozatok számában a fosszilis energiatermelés 2 nagyságrenddel veszélyesebb a nukleárisnál. A direkt számok alapján. Amiket persze mindenki úgy szűkít le, vagy bővít fel, ahogy akar, de a kérdés akkor is adott: ha eltekintünk a polémiától, hogy akkor Csernobil, Fukushima közvetlenül hány halálos áldozatot is hozott és azt feleltetjük meg a globális nukleáris energiának és ehelyett az indirekt számokat nézzük, akkor is a fosszilis a csúnyább történet. Nem is kell foglalkozni a finomító, vagy olajplatform robbanásokkal, nem kell foglalkozni a gázkitermelés halálos áldozataival se.
Csak nézzük meg, hogy a globális kihatások okozta halálos áldozatokat. Egy jól működő atomerőmű környezetterhelő hatásrádiusza megfelelő biztonság mellett előálított és szállított fűtőelemeivel együtt is egy elég kis területre korlátozódik, hiszen ilyenkor károsanyag kibocsátás lényegében minimális.
Ugyanez már nem mondható el a fosszilis energiatermelésről. Csakhogy ezzel már belegyalogolunk olyan egyéb területekre is mint a nem energetikai környezetterhelés, például az acél, vagy cementipar, a globális ellátási láncok környezetterhelése, a mobilizáció környezetterhelése.
Vagy épp a megújuló energitermelés környezetterhelése. Ezek azonban mind szent tehenek.
A nukleráris energetika bűnössége erősen túl van exponálva.
Üzemszerűen működő atomerőműben az atomhoz köthető főtechnológia miatt halt meg VALAHA bárki?
Tehát halt meg bárki attól sugárbetegségben, hogy mert egy atomreaktorral BÁRMI történt?
Még Fukushimában sem. Cserbnobilban nem üzemszerű működés volt, kísérleteztek azok, akik nem értettek hozzá.

Amikor Japánban összelöttyintettek vödörben valamit, az nem azért volt, mert az ERŐMŰ nem biztonságos.
Ellenben, amikor a székerék kigyulladt és odafent rekedt két ember és meghalt, az a szélerék főtech hiba.

Atomerőműben csak olyan üzemi balaesetben és építkezési incidensben haltak meg, ami egy családi ház vagy lakópark építésénél is elfőfordulhat kb.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 819
47 123
113
Amikor Japánban összelöttyintettek vödörben valamit, az nem azért volt, mert az ERŐMŰ nem biztonságos.
Ellenben, amikor a székerék kigyulladt és odafent rekedt két ember és meghalt, az a szélerék főtech hiba.
Hát nyilvánvalóan a szélkeréken lévő 2 ember üzemszerűen tartózkodott odafent. Mi több minden szélkeréken folyamatos személyzet van, csak hogy üzemszerű működés közben felügyelet alatt legyen a szerkezet. :)

tropic-thunder-blackface.png
 
  • Tetszik
Reactions: Flamand and fip7
M

molnibalage

Guest
Hát nyilvánvalóan a szélkeréken lévő 2 ember üzemszerűen tartózkodott odafent. Mi több minden szélkeréken folyamatos személyzet van, csak hogy üzemszerű működés közben felügyelet alatt legyen a szerkezet. :)

tropic-thunder-blackface.png
Senkit nem érdekel, hogy nem miért voltak ott. A szélkerék kigyulladt és meghaltak.
Amúgy atomreaktor mellett nem áll üzemszerűen senki. Egy lehűtött atomreaktor mellett sem halt meg még senki sugárbetegség miatt.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 819
47 123
113
Senkit nem érdekel, hogy nem miért voltak ott. A szélkerék kigyulladt és meghaltak.
Senkit nem érdekel, hogy miért voltak ott Csernobilban a tűzoltók. A reaktor felrobbant és meghaltak.
Amúgy atomreaktor mellett nem áll üzemszerűen senki.
Jaja! Paksi létesítmény egész évben egy szellemváros. :)
Egy lehűtött atomreaktor mellett sem halt meg még senki sugárbetegség miatt.
Egy szétszerelt szélkerék mellett sem!
:rolleyes:
Mondom, hogy ne told túl! Ha a nukleáris technológia nem lenne veszélyes, akkor nem kellene olyan biztonsági intézkedések mellett építeni az atomerőműveket.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány

Nber

Well-Known Member
2021. október 15.
2 076
9 503
113
  • Vicces
Reactions: BJani and fip7
M

molnibalage

Guest
Amúgy a gázigény a lakossági fűtést nézve a nagyon problémás.
Itt kezdtem számolgatni ezt-az és elég vad dolgok jöttek ki.

A legnagyobb tartály, amit ismerek azok a 80 ezer m2-es strat. kőolajtartályok.
Ez viszont lehetne szigetelt is.

Na, ha feltesszük, hogy nagyot álmodunk és a központi fűtési rendszereknél valamennyi hőt el akarunk tárolni ezekben, akkor mi jön ki.
A fűtési rendszereknél eleve kell egy dT, ami alá nem lehet menni. Tehát hiába van sok hőmennyiség 40C fokos vízben, ha egy fűtési rendszer 55C fokon megy...

De tegyük fel, hogy 50C fokos a fűtési rendszer, akkor 55 fokos alsó tartályhő esetén még működhet NAGY hőcserélő jól.
Amíg még süt a Nap, akkor azok teljesítményét közel 100% hatásfokban vízfűtésére fordítjuk a PV-vel előállított áramot.


Egy 80 ezer m3-es tartályban levő víz elvi max hőtároló képessége 75-55C fok között kb. 1 850 000 kWh. Ez sima c*m*dT.
Ez mennyi jól szigetelt lakás hőigényét fedné le? Nekem az absz. minium volt 1800 kWh egy egész fűtési szezonban, de volt 2400 kWh is, HO nélküli időben.
De egy szigetelt panel is kb. ezt tudja.

Ez kb. 770 lakásé összesen. Így nézve az ötlet hülyeségnek tűnik.
Éves mértékben nem tárolhatjuk a hőt benne, eszementen drága lenne.

DE, viszont ha úgy nézzük, hogy nyáron, amikor óccó a hő, mint a lómáj akkor tartja a hőt könnyedén feltolod az évszak elején maxra úgy, hogy az első hidegebb időt max hőmérsékleten várja. Ami akár 90 fok is lehet. (Bírja ezt a hőtágulást egy tartály...? Lövésem sincs.)
Igen, akkor a hőveszteség is nagyobb, de a hő gyak. lineárisan több van benne. Aztán ahogy fogy a tárolt hő, a hővesztés is csökken.

Ez a központi fűtésnél bekeverve tudna hőt vinni a rendszerbe. Okt elejétől nov. elejéig, ameddig még süt a Nap ÉS nincs annyira hideg, akkor úgy nézve, hogy a napi hőigény SZIGETELT lakásonként 10 kWh táján, ha van, akkor ez már elég decens. A fűtési időszak elején a PV elég szépen tudná tartani a tartály hőmérsékletét, ameddig az első tartósan felhős idő nem jön, mint most volt.

A rendszer előnye, hogy pont akkor csökkenti a fűtés gázigényét, amikor egyszerre pörög fel a hő és áramigény is, amikor este hazaérnek az emberek.

Mert hiába kellemes a hőszivattyúnál az, hogy 10 fokos külső hőnél kb. 3-szor több hő jön ki, mint amit áramban beleteszünk, de napközben süt csak a Nap, amikor otthon max. egy picit lehet előfűteni a lakást, ami részben pazarlás, hiszen nincs otthon senki... De ez még, ha rosszabb hatásfokkal, de kisimítja a gázigényt este, hogy legalább ne egyszerre pörögjön fel a CCGT erőmű és a városfűtés.

A költségek a kérdések, hogy ez milyen CAPX és OPEX mutatókat hozna ki...
 
  • Tetszik
Reactions: endre and phaidros

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 819
47 123
113
Amúgy a gázigény a lakossági fűtést nézve a nagyon problémás.
Itt kezdtem számolgatni ezt-az és elég vad dolgok jöttek ki.

A legnagyobb tartály, amit ismerek azok a 80 ezer m2-es strat. kőolajtartályok.
Ez viszont lehetne szigetelt is.

Na, ha feltesszük, hogy nagyot álmodunk és a központi fűtési rendszereknél valamennyi hőt el akarunk tárolni ezekben, akkor mi jön ki.
A fűtési rendszereknél eleve kell egy dT, ami alá nem lehet menni. Tehát hiába van sok hőmennyiség 40C fokos vízben, ha egy fűtési rendszer 55C fokon megy...

De tegyük fel, hogy 50C fokos a fűtési rendszer, akkor 55 fokos alsó tartályhő esetén még működhet NAGY hőcserélő jól.
Amíg még süt a Nap, akkor azok teljesítményét közel 100% hatásfokban vízfűtésére fordítjuk a PV-vel előállított áramot.


Egy 80 ezer m3-es tartályban levő víz elvi max hőtároló képessége 75-55C fok között kb. 1 850 000 kWh. Ez sima c*m*dT.
Ez mennyi jól szigetelt lakás hőigényét fedné le? Nekem az absz. minium volt 1800 kWh egy egész fűtési szezonban, de volt 2400 kWh is, HO nélküli időben.
De egy szigetelt panel is kb. ezt tudja.

Ez kb. 770 lakásé összesen. Így nézve az ötlet hülyeségnek tűnik.
Éves mértékben nem tárolhatjuk a hőt benne, eszementen drága lenne.

DE, viszont ha úgy nézzük, hogy nyáron, amikor óccó a hő, mint a lómáj akkor tartja a hőt könnyedén feltolod az évszak elején maxra úgy, hogy az első hidegebb időt max hőmérsékleten várja. Ami akár 90 fok is lehet. (Bírja ezt a hőtágulást egy tartály...? Lövésem sincs.)
Igen, akkor a hőveszteség is nagyobb, de a hő gyak. lineárisan több van benne. Aztán ahogy fogy a tárolt hő, a hővesztés is csökken.

Ez a központi fűtésnél bekeverve tudna hőt vinni a rendszerbe. Okt elejétől nov. elejéig, ameddig még süt a Nap ÉS nincs annyira hideg, akkor úgy nézve, hogy a napi hőigény SZIGETELT lakásonként 10 kWh táján, ha van, akkor ez már elég decens. A fűtési időszak elején a PV elég szépen tudná tartani a tartály hőmérsékletét, ameddig az első tartósan felhős idő nem jön, mint most volt.

A rendszer előnye, hogy pont akkor csökkenti a fűtés gázigényét, amikor egyszerre pörög fel a hő és áramigény is, amikor este hazaérnek az emberek.

Mert hiába kellemes a hőszivattyúnál az, hogy 10 fokos külső hőnél kb. 3-szor több hő jön ki, mint amit áramban beleteszünk, de napközben süt csak a Nap, amikor otthon max. egy picit lehet előfűteni a lakást, ami részben pazarlás, hiszen nincs otthon senki... De ez még, ha rosszabb hatásfokkal, de kisimítja a gázigényt este, hogy legalább ne egyszerre pörögjön fel a CCGT erőmű és a városfűtés.

A költségek a kérdések, hogy ez milyen CAPX és OPEX mutatókat hozna ki...
Pár héttel korábban rakott be valaki homok közegű működő energiatárolót a finnektől...
 
M

molnibalage

Guest
Pár héttel korábban rakott be valaki homok közegű működő energiatárolót a finnektől...
Technológiai paraméterek nélkül nem tudok mit kezdeni vele.
Ráadásul a finneknél pont nem süt a Nap.

Az ismert paraméterek szerint gondolkoztam. Víz, hazai napsütés okt végéig és feb vége-ápr. elejéig.