Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
7 408
20 563
113
Nekem elég lenne e egyszerű szám, hány tonna akkuval lehetne letárolni a paksi atomerőmű 3 napos termelését? (2000 MW)
Engem érdekelne még, hogy
  • mennyi idő alatt gyártja le az ország, az EU, és a világ jelenlegi (építés alatt levőt is késznek vehetjük) akkugyártó kapacitása ezt,
  • illetve mekkora a térfogata ennek mai technológia mellett,
  • és mennyi az ára jelenértéken,
  • ezt a magyar GDP-hez,
  • és egy VVER-1200-as atomerőmű bekerülési költségéhez viszonyítva hányszorosa.
De tolhatod az önellentmondő végtelen szövegeket, meg a bullshit terelést is tovább, mint eddig. Egyet kérek, még most írd megg bullshitelés nélkül, hogy egy ilyesmi számítást leteszel-e, forráshivatkozással, vagy inkább tegyelek ignorera a többi csak az időm rabló hülye balfasz mellé? (ez neked is kényelmes, tolhatod a félinformációd alapján a hülyeséget, és senki nem kér számon, bár egy őszinte önértékelés is a produkciódról)
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and tomcat1

Sunlight56

Well-Known Member
2022. március 1.
2 433
19 762
113
Hát ha felkötöm a gatyát, ez a söralátét még Putyin tárgyalóasztalán is túllóg.. Így érdekes lehet?
Én az egyszerű lítiumos akksis energiatároláson túlmenőleg más tárolási megoldásokra is gondoltam. például érdekes, hogy a most építendő, 1650 MW-os , összesen 3 blokkos erőművi gázturbinának tudni kell fogadni 25% hidrogéngázt a tüzelőanyagába keverve. Ezt azt jelenti hogy az erőművek területén hidrogén előállítása, hidrolízisre és tárolásra készülhetnek a továbbiakban. Arra nem gondolok h a hidrogén majd csővezetéken érkezik hozzá... A hidrogén felhasználás miatt egy kicsit másképp kell ezeket a turbinákat kialakítani, picit drágábbak lehetnek a szokásosnál. No meg érdekes, hogy képeseknek kell lenniük tüzelőolaj fogadására is.

Tehát napi energiatárolás - pld. hidrogénnel.
  • Alkalikus elektrolízis (AEC): Az AEC berendezések hidrogén előállítási költsége viszonylag alacsony, a hidrogén fajlagos költsége általában 1,5–2,5 USD/kg között van (a villamos energia költségét nem számolva). Egy köbméter hidrogén tömege körülbelül 0,09 kg, így a fajlagos költség körülbelül 0,14–0,23 USD/m³.
  • Protoncserélő membrán elektrolízis (PEM): A PEM elektrolízis technológia hidrogén előállítási költsége magasabb, mint az AEC esetében. A fajlagos költség általában 2,5–4,5 USD/kg között van (a villamos energia költségét nem számolva). Egy köbméter hidrogén tömege körülbelül 0,09 kg, így a fajlagos költség körülbelül 0,23–0,41 USD/m³.
  • Szilárd-oxid elektrolízis (SOEC): Az SOEC technológia hidrogén előállítási költsége jelentősen magasabb, mint az AEC vagy a PEM elektrolízis esetében, mivel összetettebb és drágább berendezéseket igényel. A fajlagos költségek pontos adatai az SOEC esetében nehezebben meghatározhatók, de jellemzően magasabbak, mint a PEM elektrolízis esetében

A jelenlegi gázturbinás erőművekre is lehetne így számolni, hogy az erőmű területén a felesleges napenergiát - hidrogénre váltsuk. Ezeknél a számoknál már látszik hogy mennyi lesz a bekerülési költsége a hidrogénnek mint tüzelőanyagnak, mert a fenti adatokhoz hozzá kell még adni a napelemből származó villany árát..
Ami még kimaradt, lesz egy ki és betárolási fajlagos költség is, valamint kb 40%-os visszaalakítási hatásfokkal számolhatunk...
 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 711
10 648
113
Én az egyszerű lítiumos akksis energiatároláson túlmenőleg más tárolási megoldásokra is gondoltam. például érdekes, hogy a most építendő, 1650 MW-os , összesen 3 blokkos erőművi gázturbinának tudni kell fogadni 25% hidrogéngázt a tüzelőanyagába keverve. Ezt azt jelenti hogy az erőművek területén hidrogén előállítása, hidrolízisre és tárolásra készülhetnek a továbbiakban. Arra nem gondolok h a hidrogén majd csővezetéken érkezik hozzá... A hidrogén felhasználás miatt egy kicsit másképp kell ezeket a turbinákat kialakítani, picit drágábbak lehetnek a szokásosnál. No meg érdekes, hogy képeseknek kell lenniük tüzelőolaj fogadására is.

Tehát napi energiatárolás - pld. hidrogénnel.
  • Alkalikus elektrolízis (AEC): Az AEC berendezések hidrogén előállítási költsége viszonylag alacsony, a hidrogén fajlagos költsége általában 1,5–2,5 USD/kg között van (a villamos energia költségét nem számolva). Egy köbméter hidrogén tömege körülbelül 0,09 kg, így a fajlagos költség körülbelül 0,14–0,23 USD/m³.
  • Protoncserélő membrán elektrolízis (PEM): A PEM elektrolízis technológia hidrogén előállítási költsége magasabb, mint az AEC esetében. A fajlagos költség általában 2,5–4,5 USD/kg között van (a villamos energia költségét nem számolva). Egy köbméter hidrogén tömege körülbelül 0,09 kg, így a fajlagos költség körülbelül 0,23–0,41 USD/m³.
  • Szilárd-oxid elektrolízis (SOEC): Az SOEC technológia hidrogén előállítási költsége jelentősen magasabb, mint az AEC vagy a PEM elektrolízis esetében, mivel összetettebb és drágább berendezéseket igényel. A fajlagos költségek pontos adatai az SOEC esetében nehezebben meghatározhatók, de jellemzően magasabbak, mint a PEM elektrolízis esetében

A jelenlegi gázturbinás erőművekre is lehetne így számolni, hogy az erőmű területén a felesleges napenergiát - hidrogénre váltsuk. Ezeknél a számoknál már látszik hogy mennyi lesz a bekerülési költsége a hidrogénnek mint tüzelőanyagnak, mert a fenti adatokhoz hozzá kell még adni a napelemből származó villany árát..
Ami még kimaradt, lesz egy ki és betárolási fajlagos költség is, valamint kb 40%-os visszaalakítási hatásfokkal számolhatunk...
Akkor mekkora térfogatú tartályban lehet eltárolni a paksi atomerőmű 3 napos termelését? És mekkora lesz a veszteség? Az infrastrutúra árát már meg sem merem említeni.
 

Sunlight56

Well-Known Member
2022. március 1.
2 433
19 762
113
Akkor mekkora térfogatú tartályban lehet eltárolni a paksi atomerőmű 3 napos termelését? És mekkora lesz a veszteség? Az infrastrutúra árát már meg sem merem említeni.
Ez az átállás a minél kevesebb földgáz , fűtőolaj mentes gázturbinás rendszereknél egy igen hosszú több évtizedes folyamat lesz.
Ennek oaka az hogy pld itt magyarországon nincs még hidrogén erőmű tüzelésre felhasználva. Amit most Orbán kijelentése után sürgősséggel megjelent a közbeszerzések közt, na ott lehet olvasni h 25 % hidrogén felhasználásig működőképesnek kell lennie a berendezésnek. Ez azt jelenti hogy a tiszta hidrogénnek mintegy 10-20%-al magasabb a fűtőértéke a földgáznál, valamint az égéstermék (tiszta vízgőz) jobb hőleadással rendelkezik mint a CO2+H2O elegye, ezért a turbina égéstermékkel érintkező felülete jóval nagyobb hőterhelésnek van kitéve mint egy tiszta földgáz üzem esetében . Mivel ilyen még nincs használatban, ezek hidrogénes kisérleti darabok lehetnek.
Orbán a hidrogénes rendszer kisérleteket meg sem említette az idézett beszédjében.
Az erőmű hidrogénnel való ellátása 2 uton lehetséges
1. Mivel helyben az országos villamos hálózat , az oda telepített elektrolizáló berendezés termeli a hidrogént - ott helyben kell tárolni azt.országos energia felesleg esetében.
2. Távolról ,országos csővezetéken történő beszállítás, minimális helyi készenléti tárolással.

Ahogy kérdezted, ennek helyi tárolási lehetőségei, a normál nyomáson történő tárolást nem számítom a helyigény miatt, valamint a hidrogén az egyik legjobban "szökő" gáz, minden lehetőséget megragad a megpattanásra..
  1. Sűrített hidrogén: A sűrített hidrogén tárolásának költsége az alábbiakra osztható: a hidrogén sűrítésére és a magasnyomású tartályokra. A sűrítés költsége normál köbméterenként kb. 0,5–2,0 USD között mozog, a tartályok költsége pedig kb. 10–20 USD/kWh. Ezen kívül a sűrítés energiaigénye is jelentős, és ennek költsége is hozzáadódik a teljes költséghez.
  2. Folyékony hidrogén: A folyékony hidrogén tárolásának költsége a cseppfolyósítás és a hőszigetelt tartályok költségeiből adódik. A cseppfolyósítás költsége normál köbméterenként kb. 2–4 USD között mozog. A hőszigetelt tartályok költsége kb. 20–30 USD/kWh. Emellett a cseppfolyósítás energiaigénye is jelentős, és ennek költsége is hozzáadódik a teljes költséghez.
  3. Fém-hidrid tárolás: A fém-hidrid tárolás költsége a fém-hidrid anyagok és a tároló rendszer költségeiből adódik. A fém-hidrid anyagok költsége változatos lehet, de normál köbméterenként kb. 4–10 USD között mozog. A tároló rendszer költsége kb. 30–50 USD/kWh. Ezen kívül a fém-hidrid tárolók töltése és kiürítése közben energiaigény is lehet, ami növelheti a teljes költséget.
Az adott alkalmazáshoz leginkább megfelelő tárolási módszer kiválasztásakor figyelembe kell venni a tárolási kapacitás igényeit, a rendelkezésre álló infrastruktúrát, a biztonsági előírások.

Ennyit a tárolásról és a költségeikről.

A másik lehetőség a földgáz és fűtőolaj hálózattal párhuzamosan - országos csővezeték rendszer kialakítása, azonban ezekről a tervekről nincs infóm.

Persze a villamos energia tárolási, és energiatárolási, valamint energiagazdálkodási lehetőségek kitárgyalásának még nagyon az elején vagyunk..
A itt a fórumon részletesen átbeszélhetjük a fennálló villamosenergia termelési és felhasználási "anomáliákat" , mert véleményem szerint a hidrogénes energiatárolás csak egy kis szelete lehet a problémák megoldásának.


Mennyi egyéb segédanyag kell? Hogy lesz CO2 semleges 30% H2 beadagolástól a fosszilis tüzelőanyagba? Stb.
Természetesen ezzel még nem lesz CO2 semleges a gázkibocsájtás, csak csökkenthető. Ha sikerülne a többi gázturbinát is átalakítani akár tiszta hidrogén hajtásra, teljesítmény csökkenést is bevállalva - akkor lesz tisztán CO2 mentes a kibocsájtás.
Ahogy jeleztem még csak a tender kiírásnál járunk - csak a gázturbinás blokkokra, hidrogén forrásról még nem tudok.
Önmagában a hidrogén meghajtású generátorok fokozatos létesítése, megfelelő hidrogén gázforrásal üzembe helyezése is évtizedeket vehet igénybe és csak egy szelete lesz majd az energia tárolás kérdésének.
Engem érdekelne még, hogy
  • mennyi idő alatt gyártja le az ország, az EU, és a világ jelenlegi (építés alatt levőt is késznek vehetjük) akkugyártó kapacitása ezt,
  • illetve mekkora a térfogata ennek mai technológia mellett,
  • és mennyi az ára jelenértéken,
  • ezt a magyar GDP-hez,
  • és egy VVER-1200-as atomerőmű bekerülési költségéhez viszonyítva hányszorosa.
A hidrogénben rejlő lehetőségek kihasználása valóban több évtizedes, anyagi áldozatokkal járó nagyberuházás.
A tárolási térfogatot lehetne kiszámolni a 3 fentebb említett, erőművekben alkalmazható tárolási eljárás mellett. Számolhatunk egy teljes beruházási, létesítési , üzemeltetési költséget is az adataim alapján, de ez szerintem már túlnyúlik a fórum által adott olvashatósági kereteken.
Ahogy fentebb írtam, véleményem szerint csak a gazdaságosan megoldható hidrogénes tárolást meg lehet oldani, az egész ország közlekedés átállítása meg irreális feladat lenne.
Egyetértek Veled, hogy költségekben a WER-1200 reaktor nem csak nyerő, hanem műszakilag is elfogadható és nagyon szükséges beruházás lenne, mert ezek az újabb reaktortípusok lényegesen jobban szabályozhatóak termelés szempontjából, mint a paksi ösöreg rendszer.
Erre azért lenne égetően szükség mert ha nyomjuk politikailag a teljes közlekedés átállítását villanyra, 3 évvel ezelőtt kiszámoltam az akkori üzemanyag fogyasztásból, hogy azt kb 2000 MW állandó zsinórban való termeléssel lehetne csak ellensúlyozni.
 

alali77

Well-Known Member
2011. szeptember 19.
4 186
10 660
113
Nem, ezzel a Duna-kanyar járt jól, ahol így nem egy betontömböt, hanem európa egyik legszebb táját nézhetjük.
Mellesleg ilyenkor kérlek nézd meg melyik város van a Duna kanyar alatt, és azt, hogy mi lett az összes vízerőmű gátszakadás vége.
(Csak kínában 100-300 ezer halott...)
Csak Kínán kívül hol volt még ilyen gátszakadás?
Veretes nagy baromság volt amit a Duna kör átvert az öreg komcsikon. Így még hogy lenézett szlovákok megépítették a saját részüket, pláne.
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
11 901
35 025
113
Orosz atomipar-szankciók
1.
2.
3.
4.
5.
 
T

Törölt tag 1711

Guest
Csak Kínán kívül hol volt még ilyen gátszakadás?
Veretes nagy baromság volt amit a Duna kör átvert az öreg komcsikon. Így még hogy lenézett szlovákok megépítették a saját részüket, pláne.

Szomszédokban is részeken át megy a szörnyülködés mennyire elcsúfítja a tájat blablabla.
Érdekes módon egyedül mi nem építettünk erőművet a Dunára...
 

Centquri prime

Well-Known Member
2021. december 22.
4 818
24 179
113
Szomszédokban is részeken át megy a szörnyülködés mennyire elcsúfítja a tájat blablabla.
Érdekes módon egyedül mi nem építettünk erőművet a Dunára...
Minimális energia, cserébe betoncsatorna a dunakanyarból.
Végülis...
Ismét egy remek példája a modern környezetvédelemnek.
 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 711
10 648
113
Szomszédokban is részeken át megy a szörnyülködés mennyire elcsúfítja a tájat blablabla.
Érdekes módon egyedül mi nem építettünk erőművet a Dunára...
Hát izé, na, csak nálunk megy síkvidéken ez a fránya folyó, nincs esése. A bősi erőműhöz is kellett beton rendesen, hogy valami szintkülönbséget összehozzanak.
 

Sunlight56

Well-Known Member
2022. március 1.
2 433
19 762
113
Minimális energia, cserébe betoncsatorna a dunakanyarból.
Végülis...
Ismét egy remek példája a modern környezetvédelemnek.
Inkább egy modern, betonmunkában is kinéző 800 MW-os CO2 mentes, felépítése után ingyen áramot termelő vizierőmű, mint egy 800 MW-os , "Márta Büszkesége" ronda ligniterőmű, ahol naponta 12 000 tonna lignitet zabál ( 600 db 20 tonnás vasúti kocsi, de a könnyű fajsúlya miatt dupla ennyi vagon kellene),

Mindehhez jön a 100 kV-os egyenáramú pernye leválasztó, amely ha jól működik, a teljes pernyemennyiség 7%-át nem tudja megfogni, az is lehet vagy 200 - 300 tonna nagyon finom hamu amit a környékén jól lehet élvezni, tüdőre szívni.
Ha ott dolgoznák, és választhatnák, akkor inkább bagóznék.. pedig utálom.

Azért ilyen sok a pernye a füstben mert az összes lignit por alakban van befújva a kazánba.
Ezt a mennyiséget kazánonként több MW-os villanymotorral hajtott kalapácsos malomban finom porrá őrlik, 5 - 10 MW körőli villanymotorral hajtott szellőzőmotor levegője áthaladva a darálón magával ragadja a kellő finom lignitport, a többi még megy ott egy pár kört. A lignitporos levegő orkán sebességgel bemegy a kazánba, ott hosszú fáklyalánggal elég a lignit. A gond az hogy földgázt vagy fűtőolajat kell még állandó gyújtólángként mellé fecskendezni, hogy viszonylag egyenletesen égjen ne lobogjon nagyon mert az időnként kialudhat. Ha a kazánok és a turbina csarnok között sétálsz, a föld remeg rázkódik alattad a kazánokban égő lobogó lignitfáklyától.
Felemelő érzés...mint egy kitörni készülő vulkán.. ezt szokni kell.

Tehát éves költsége:
kb 4 380 000 tonna lignit egységára, kibányászása, odaszállítása egyrészről futószalaggal, messzebbről teherautókkal történik..(egy forduló 50 - 100 km táv a teherautónak, ami diesel-el megy..)
Ezenkívül karbantartási költségek , a többi erőműtípushoz képes viszonylag sűrűn van kazánrobbanás (a forrcsöveket intenzíven koptatja a füstben lévő hamu)
Gépek, erőmű amortizációja, dolgozók bére stb..

A 800 MW ligniterőmű kibocsájtása,környezetszennyezése, évente:
Több mint 10 000 000 tonna CO2 kibocsájtása
Mintegy 1 000 000 tonna körűli hamu elszállítása tárolása zagytárolóba
Évente 73 000 tonna finom por hamu kerül a kéményen keresztül azt kifújva, messze körbe több 100 km-re körbe szennyezve a légkört.
Ennek a füstnek radioaktív izotóp tartalma önmagában nagyobb sugárszennyezést okoz mint a Paksi összes ilyen irányú kibocsájtása.
Erőművi látogatásomkor annó közölték hogy Csernobil után nem sokkal ellenőrző méréseket végeztek a Paks körüli réteken, és egy igen erősen sugárzó részecskedarabot laborra küldtek elemzésre. Kiderült hogy az nem Paksból, vagy Csernobilból származott - hanem a Mátrai Lignit erőműböl.

Kedvenc oligarchánk évekkel ezelőtt potom pénzért felvásárolta ezt az erőművet, majd kilapátolta onnan a pár milliárd ft eredménytartalékot és államunknak drágábban visszaadta - mint ahogy vette.

Arra ő sem gondolt hogy most kivételesen hatalmas hibát vétett - üzleti szempontból.

Ahogy a németek képesek most középkori várost rombolni új lignitbányák nyitása miatt, úgy itt Magyarországon is újra teljes kapacitással üzembe lesznek helyezve a lignites erőmű kapacitások.
Csak erről mély kuss van a klimaaktivisták, és a félrevezetett nép miatt.
Ennek értelmében a betemetett lelőhelyekről visszaszedik a földet, és pld ledobhatják a rekultivált területről az oda telepített napelemeket is. Állítólag erre már egy török vállalkozóval már meg is egyeztek..

Oka: a "Zöld" mozgalom okozta , időszakos energiahiány lehetősége a sok kényszerüség miatt visszaszabályozott lekapcsolt atomerőmű miatt.
Marha jól jön hogy ehhez ráadásul pont most - megszabadultunk a 30% földgázt beszállító oroszoktól..

Sifu mester is mondta hogy "Pedig nincsenek véletlenek.."

Hogy ez ne legyen még kritikusabb nem csak nálunk - az egész EU-ban napelem csatlakozási tilalom van.

Tudod, ha mind ezt figyelembe veszem, inkább 10- 100 vizierőmű, mint egy szenes, lignites.. környezet védelmi okból is..
 

Sunlight56

Well-Known Member
2022. március 1.
2 433
19 762
113
Hát izé, na, csak nálunk megy síkvidéken ez a fránya folyó, nincs esése. A bősi erőműhöz is kellett beton rendesen, hogy valami szintkülönbséget összehozzanak.
Csak két helyen lehetett - (volna?) a magyar Duna szakaszon erőművet gazdaságosan létesíteni, ezeket ismeritek már. Viszont most írom a következő anyagot neked és Veér Ispánnak, valamint a kedves fórum olvasóknak: Magyarországi, "0" CO2 kibocsájtású, teljesítményben, energiatárolásban is számottevő nagyságú, energiatárolási lehetőségek. Haladok a Putyin asztalára illő söralátét irogatásában...
Eddig a hidrogénes , kombinált ciklusú gázturbinás energia tárolást termelést néztük meg úgy érintőlegesen. Láthattuk, hogy valamennyire használható koncepció, a mértékét nem érdemes most jósolgatni, de több 10 év lehet míg ezt érdemlegesen lehet használni. Kormány elképzelés alapján 3 ilyen turbinát rendelünk, kisérlet képp. (1560MW)

Én egy olyan anyagot állítok most össze, amely ha csak részben is megvalósul - már teljes mértékben használható méretű, CO2-es mentes, gazdaságos villamosenergia tárolást tesz lehetővé.
 

Sunlight56

Well-Known Member
2022. március 1.
2 433
19 762
113
Nekem elég lenne e egyszerű szám, hány tonna akkuval lehetne letárolni a paksi atomerőmű 3 napos termelését? (2000 MW)
Ki lehet számolni, van értelme, mert nem hiába jelennek meg most már az olyan új szabványú autók, amelyek olyan beépített hálózati töltőkkel rendelkeznek, amelyek visszafelé is táplálhatnak a hálózatra energiát. Egyenlőre 7,2 kW-os oda vissza autóba gyárilag épített energiainvertert láttam, amelyik elegendő arra h például otthon, nappal feltöltöm az autót, és a nap többi időszakában viszont ebből "él" a ház..

Magyarországon ha az összes járgány, autó busz, kamion stb aksis lesz, ez önmagában már elég tároló kapacitás lenne, persze akkor ha lényegében ezek otthon állnak. Ennek számolgatása azért nagy meló, erre visszatérhetünk később..
 
T

Törölt tag 1711

Guest
Ki lehet számolni, van értelme, mert nem hiába jelennek meg most már az olyan új szabványú autók, amelyek olyan beépített hálózati töltőkkel rendelkeznek, amelyek visszafelé is táplálhatnak a hálózatra energiát. Egyenlőre 7,2 kW-os oda vissza autóba gyárilag épített energiainvertert láttam, amelyik elegendő arra h például otthon, nappal feltöltöm az autót, és a nap többi időszakában viszont ebből "él" a ház.

Ez tipikus példája a problémák meg nem oldásának.
Ráterhelik az npc-kre a hülyeségük költségeit, mert építesse ki a lakhelyén az ida-vissza töltést és a drága autója akkumulátorát is legyilkolja pár év alatt.
 

Shadow

Well-Known Member
2018. október 29.
1 327
4 534
113
Ez az átállás a minél kevesebb földgáz , fűtőolaj mentes gázturbinás rendszereknél egy igen hosszú több évtizedes folyamat lesz.
Ennek oaka az hogy pld itt magyarországon nincs még hidrogén erőmű tüzelésre felhasználva. Amit most Orbán kijelentése után sürgősséggel megjelent a közbeszerzések közt, na ott lehet olvasni h 25 % hidrogén felhasználásig működőképesnek kell lennie a berendezésnek. Ez azt jelenti hogy a tiszta hidrogénnek mintegy 10-20%-al magasabb a fűtőértéke a földgáznál, valamint az égéstermék (tiszta vízgőz) jobb hőleadással rendelkezik mint a CO2+H2O elegye, ezért a turbina égéstermékkel érintkező felülete jóval nagyobb hőterhelésnek van kitéve mint egy tiszta földgáz üzem esetében . Mivel ilyen még nincs használatban, ezek hidrogénes kisérleti darabok lehetnek.
Ezt cáfolnám. Csak a GE-nek 120+ turbinája üzemel H2 hozzákeveréssel az 5%-tól akár 100% hozzákeverési tartományban. Egy H-class gázturbinánál 20-25% H2 hozzákeverés mint lehetőség ma már alap. Ezek már nem kisérleti gépek. Egyébként a 100% H2 demonstrátor project pont Olaszországban csinálták az ENEL-nek. Ez pont itt futott kombi ciklusban Velencétől egy köpésre. 2010 volt az üzembe helyezés éve vagyis a technológia demonstrátor project már több mint egy évtizedes, és 8 év után le is lett állítva.
 

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
7 408
20 563
113
Csak két helyen lehetett - (volna?) a magyar Duna szakaszon erőművet gazdaságosan létesíteni, ezeket ismeritek már. Viszont most írom a következő anyagot neked és Veér Ispánnak, valamint a kedves fórum olvasóknak: Magyarországi, "0" CO2 kibocsájtású, teljesítményben, energiatárolásban is számottevő nagyságú, energiatárolási lehetőségek. Haladok a Putyin asztalára illő söralátét irogatásában...
Eddig a hidrogénes , kombinált ciklusú gázturbinás energia tárolást termelést néztük meg úgy érintőlegesen. Láthattuk, hogy valamennyire használható koncepció, a mértékét nem érdemes most jósolgatni, de több 10 év lehet míg ezt érdemlegesen lehet használni. Kormány elképzelés alapján 3 ilyen turbinát rendelünk, kisérlet képp. (1560MW)

Én egy olyan anyagot állítok most össze, amely ha csak részben is megvalósul - már teljes mértékben használható méretű, CO2-es mentes, gazdaságos villamosenergia tárolást tesz lehetővé.
Vaaaagy... atomerőmű? (mellesleg annak az éjszakai zsinórárama is használható H2 gyártásra, sőt, akár jobban tárolható CH vegyületek vagy NH3 gyártásra is, amit a kiegyenlítéshez lehet használni gázturbinákban pl.)
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and BJani

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
7 408
20 563
113
Ki lehet számolni, van értelme, mert nem hiába jelennek meg most már az olyan új szabványú autók, amelyek olyan beépített hálózati töltőkkel rendelkeznek, amelyek visszafelé is táplálhatnak a hálózatra energiát. Egyenlőre 7,2 kW-os oda vissza autóba gyárilag épített energiainvertert láttam, amelyik elegendő arra h például otthon, nappal feltöltöm az autót, és a nap többi időszakában viszont ebből "él" a ház..

Magyarországon ha az összes járgány, autó busz, kamion stb aksis lesz, ez önmagában már elég tároló kapacitás lenne, persze akkor ha lényegében ezek otthon állnak. Ennek számolgatása azért nagy meló, erre visszatérhetünk később..
Egy nyári éjszakán működik ez a kombináció max.
 
  • Tetszik
Reactions: Sunlight56