M
molnibalage
Guest
A hadi használhatóságán külön elgondollkodtam.Azért ez durva, a zene külön piros pont
Ha nem lenne annyira sérülékeny....
M
molnibalage
Guest
M
molnibalage
Guest
M
molnibalage
Guest
Off, de ez a kép valami trükk, vagy tényleg rotorlapát-távolságon belül repülnek egymástól?
A teleobjektív hatása...
Ez is kicsit hasonló:
Itt találtam a képet.
M
molnibalage
Guest
Hogy lehet ezt kitakarítani? A menuben levő tiszítás és fújás után csak rosszabb lett.
Azt sem értem, hogy hogyan kerülhetett oda. Fiókban dobozban feltett objektívvel volt tárolva. Kétszer használtam összevissza 1 év alatt a gépet.
Általában van a gépeken tüköfelcsapás (MirrorUP) opció, ekkor az objektívet levéve elérhetővé válik a szenzor.Hogy lehet ezt kitakarítani? A menuben levő tiszítás és fújás után csak rosszabb lett.
Azt sem értem, hogy hogyan kerülhetett oda. Fiókban dobozban feltett objektívvel volt tárolva. Kétszer használtam összevissza 1 év alatt a gépet.
Én a régi Canon gépem szenzorát többször takarítottam nagyon finom szőrű ecsettel, de van, amikor egy körtepumpával is ki lehet fújni a nagyobb porszemeket. Érdemes azonban nagyon átgondolni, hogy belevágsz-e, mert előbbi esetben sérülést okozhatsz a szenzoron (vagy a rajta lévő átlátaszatlan szűrőn), utóbbi esetben pedig poros környezetben akár még több kosz is felkerülhet az érzékelőre.
Lehet kapni tisztító kit-eket, de egy fotós szerviznek ez rutin munka kell, hogy legyen, és nem is tart sok ideig.
Gyakorlat: Képérzékelők tisztítása
Aki cserélhető objektíves digitális fényképezőgépet használ, többnyire szembe találja magát a képérzékelőre tapadó por problémájával. Bár néhány gyártó már próbálkozik automatizálni a szenzorok tis…
pixinfo.com
M
molnibalage
Guest
Szerviz lesz belőle.Általában van a gépeken tüköfelcsapás (MirrorUP) opció, ekkor az objektívet levéve elérhetővé válik a szenzor.
Én a régi Canon gépem szenzorát többször takarítottam nagyon finom szőrű ecsettel, de van, amikor egy körtepumpával is ki lehet fújni a nagyobb porszemeket. Érdemes azonban nagyon átgondolni, hogy belevágsz-e, mert előbbi esetben sérülést okozhatsz a szenzoron (vagy a rajta lévő átlátaszatlan szűrőn), utóbbi esetben pedig poros környezetben akár még több kosz is felkerülhet az érzékelőre.
Lehet kapni tisztító kit-eket, de egy fotós szerviznek ez rutin munka kell, hogy legyen, és nem is tart sok ideig.
Gyakorlat: Képérzékelők tisztítása
Aki cserélhető objektíves digitális fényképezőgépet használ, többnyire szembe találja magát a képérzékelőre tapadó por problémájával. Bár néhány gyártó már próbálkozik automatizálni a szenzorok tis…
Jó döntés.
Néha rejtély, hogy hogy kerül a szenzorra kosz, szerencsére tükörrelfexes gépeknél ez nagyon egyszerűen megoldható probléma.
Nyilván a sűrű objektív csere elősegíti a kosz bejutását, de hagytam én már gépet térdig érő gazban objektív nélkül is, és utána nem lett észrevehetően koszosabb a szenzor.
M
molnibalage
Guest
Puha szemüvegtörlővel megpróbáltam leszedni amúgy és attól csak rosszabb lett. A fújás lehozta róla nagyját, de ezek után inkább leálltam ls döntöttem, hogy szerviz. Nagyon remélem, hogy nem csináltak egetverően nagy kárt...
Furcsa, hogy 1 éve sokat használtam és cserélten sokszor objektívet és nem volt koszos. Most meg elővettem és lett ez. Érti a fene.
Nekem nagyon gyakran kerül kosz a szenzorra, mert nagyon sokat cserélek objektíveket, konvertereket, nagyon poros, koszos környezetben. A szenzortisztítást mindig lefelé fordított géppel végzem (nyílván, mert eleve úgy esik kézre a bekapcsoláskor) és az ultrahang által ledobált kosz mindig kikerül a gépből, ha ilyenkor leszedem az objektívet.
Én ezért szervízt még nem vennék igénybe, pedig nagyon sokszor találkozom a problémával.
A szenzorkosz az vagy nagy rekeszértéknél, vagy utómunkánál (Lightroom, DeHaze opció) jön elő.
A nagy rekeszértéknél a mélységélesség miatt, a DeHaze effektnél pedig a nagy dinamika emelés miatt válik láthatóvá.
Az előbbire a legjobb példa az, amikor a klasszikus camera obscura-t csinaltam papírcsőből, meg sztaniol papírból, amit egy tűvel szúrtam át.
Ez az elvi kb f100-120-as rekeszérték óriási ISO és ultraalacsony záridő mellett, nappal kb akkora mélységélességet adott, hogy az kvázi a szenzorfelülettől a végtelenig megvolt.
Emiatt aztán jól látszott az összes kosz is.
Ebből következik ennek az ellentéte is, ha az objektív rajzolata megengedi, akkor inkább a kevésbé rekeszelt, másképp mondva, nagy apertúrájú fotókkal tudod elejét venni a szenzorkosz megjelenésének.
Én emiatt használok inkább rövidebb expót, hogy a rendszer jobban nyissa a rekeszt.
Cserébe kisebb lesz a mélységélesség, bár az repülőknél úgyse azámít.
Minden másra meg ott van a Lightroom dust removal tool-ja.
Kiválóan teszi a dolgát.
Én ezért szervízt még nem vennék igénybe, pedig nagyon sokszor találkozom a problémával.
A szenzorkosz az vagy nagy rekeszértéknél, vagy utómunkánál (Lightroom, DeHaze opció) jön elő.
A nagy rekeszértéknél a mélységélesség miatt, a DeHaze effektnél pedig a nagy dinamika emelés miatt válik láthatóvá.
Az előbbire a legjobb példa az, amikor a klasszikus camera obscura-t csinaltam papírcsőből, meg sztaniol papírból, amit egy tűvel szúrtam át.
Ez az elvi kb f100-120-as rekeszérték óriási ISO és ultraalacsony záridő mellett, nappal kb akkora mélységélességet adott, hogy az kvázi a szenzorfelülettől a végtelenig megvolt.
Emiatt aztán jól látszott az összes kosz is.
Ebből következik ennek az ellentéte is, ha az objektív rajzolata megengedi, akkor inkább a kevésbé rekeszelt, másképp mondva, nagy apertúrájú fotókkal tudod elejét venni a szenzorkosz megjelenésének.
Én emiatt használok inkább rövidebb expót, hogy a rendszer jobban nyissa a rekeszt.
Cserébe kisebb lesz a mélységélesség, bár az repülőknél úgyse azámít.
Minden másra meg ott van a Lightroom dust removal tool-ja.
Kiválóan teszi a dolgát.