Harckocsik harctéri alkalmazása

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

M

molnibalage

Guest
A pásztazott lőtávot valamiért nagyon félreérted.Nem arra van,hogy pontot lőjj vele.
Legyen egy AK a példa(így működik hk ágyúnál is a pasztazó lövés és távolsag,csak az AK adatait ismerem pontosan).AK pásztázó távolság 50×50-es mellalakra 300 méter.Ez azt jelenti,hogy ezen a távolságon,ha alsó széle közepét célzol 3-as iranyzékállással akkor valahol eltalálod a mellalakot hisz a lövedék röppályájának a csúcsa nem emelkedik a célpont legnagyobb magassága fölé(ebben a 0-300 méteres intervallumban 31cm a legnagyobb irányzóvonal feletti magasság 150 méteren).Oldalban mi a helyzet?Az AK pontossága maximum 5 MOA 100 méteren (a gyamorlqtban inkább 4-et tudnak a fegyverek) azaz 15cm,átmérőjű körnél nem lehet nagyobb(ha nagyobb,amkor vagy a lőszer vagy a fegyver selejt).Ez 300 méteren ugye 45cm átmérőjű kör.Tehát a pásztázott lőtávolságon belül oldalban sem nagyobb a szórás minta célpont.Mi a helyzet a széllel és az egyéb külballisztikai tényezőkkel?
Miután a cél az,hogy valahol eltaláld ezt a célt így ezzel nagyon foglalkozni nem kell.Ha nagyon mellélősz helyesbítesz.A lényeg a gyorsaság,nem kell iranyzékot állítani ami extrém módon lerövidíti a célzás időtartamát.
Sokkal gyorsabb leadni 2 lövést helyesbítéssel mint optika állítással.
Ez max. szél nélküli std. légkörre igaz. Nyáron 30 fokban vagy télen -5-ben akkora eltérések vannak, hogy beszarsz. Csak a levegő sűrűség változását nézd meg, és akkor még erre jön rá a viszkozitás is... A Re szám sem lesz azonos.
 
  • Tetszik
Reactions: Filter
T

Törölt tag 1945

Guest
"Ha jól emlékszem a 70-es években jött koncepcióváltás..."

Terv dátum: 1970
:rolleyes:...

Emlékszünk, az 50-es években még amerikaiak is minden fűszálra atomot akartak dobni. Ilyen szempontból ott is a 60-70-es évek hoztak lenyugvást. A te kezed munkáját dicsérő, ,,A Magyar Néphadsereg páncéltörő fegyverei az 1980-as években" c. írásban is szerepel a 31. oldalon egy 1980-as hadijáték terve, melyben az előkészítő munka utáni első feladat egy 3 hetes, 600-750km mély, erődített területeken áttörő hadművelet megtervezése atomfegyver használata nélkül. Atomcsapásra a második támadóműveletben tervezésében van felhatalmazás, hogy az így lefogott ellenséges erők hiányában a 20 nap alatt le lehessen zavarni egy 1100km mély műveletet.

Tehát itt már mindenképpen látszik a váltás utáni doktrínához igazodás.

Körbekérdeztem olyanoknál, akik ebben sokkal jobban otthon vannak. A váltás konkrétan a 70-es évek közepén kezdődött, szemléltető példája a Západ-77 hadgyakorlat és annak lefolyása, eredményei:

Atomhasználat csak azután következett be, hogy a ,,Vörös" oldal ellentámadásba ment át, és jelentős fölényt kezdett elérni. A "Kék" oldal a vereségéhez közeledve atomcsapások kiváltását kezdte tervezni, amit a ,,Vörös" megelőző csapással akart meghiúsítani. Az eredmény gyakorlatilag egyidejű atomcsapások és elképesztő fejetlenség lett mindkét oldalon.
Innentől kezdve látták, hogy erőfölényből preferálandó alternatíva az, ha tömegpusztító fegyver használata nélkül fejlesztik ki a támadást, hisz az ellenség válaszcsapása esetén a saját oldal is borzalmas árat fizet az eszkalációért.

Gondolom ez nem okoz problémát:
5c09cba9fbe605f76e8bcd0f23811bdf.png


Sajnálatos módon a doktrínaváltás konkrét irányelvei/parancsai/utasításai/dokumentumai még titkosak, mivel nem telt el az 50 év és még nem kerültek a titkosítást feloldó bizottság elé...

A doktrínaváltásnak voltak más következményei is: Elvégre nem lehetett többé rutinszerűen számolni atomfegyverrel mondjuk egy védelemre komolyabban berendezkedett század megsemmisítésére, ezért új, konvencionális megoldások kellettek a problémára. Az egyik a tüzérség mennyiségének, minőségének növelése - mind a csövek számát, mind harceljárásait tekintve. Másik lett volna a BMPT program amit elkaszáltak.

Az eredmény a hadműveleti tempó általános lassulása, amit az 1980-as hadijátékon is látunk. Korábban azt gondolták, hogy az atom őrületesen meggyorsítja a támadás kifejlesztésének tempóját. Látszik is a 60-as és korai 70-es évek őrületes tempóin a sok atom dobálás.
Ezen a táblázaton látható hogy változtak a műveleti tempók az évek során.
b570da388096f688c4715591545a4b41.png

Forrás: David M. Glantz, The Development of the Soviet and Russian Armies in Context, 1946–2008: A Chronological and Topical Outline

Na de, természetesen a doktrinális változás egyáltalán nem zárja ki az atomcsapást, mindössze háttérbe szorítja és NATO eszkalációtól, esetleg a Szu területét ért támadástól teszi függővé, és ekkor is próbálja bizonyos keretek közt tartani azt.
unknown.png

Forrás: Voroshilov Lectures: Materials from the Soviet General Staff Academy Vol 1: Issues of Soviet Military Strategy

f03f765cf20849ea710aa2d51483c58d.png

Forrás: AFM Volume 2, Part 2, A Treatise on Soviet Operational Art

Ezért is van az, hogy a váltás ellenére a szigorúan konvencionális keretek közt tartott műveletek mellett a hadsereg ugyanúgy számolt az atommal, és gyakorolta annak használatát a hh. végéig - de nem úgy tekintett rá, mint alap eszköz, amely nélkül nem lehet ,,rendesen" háborúzni. Azzal számolt, hogy ha az ellenség használja, akkor válaszból ő is fogja.

Hogy is megy a katonai gondolkodás mantrája? A lehetőség-szándék-képesség hármasból csak a képesség számít, mert a másik kettő örök változó...
Nem tehetik meg, hogy nem számolnak az atommal, nem dolgoznak ki harceljárásokat a használatára, nem készítik fel a tisztjeiket a használatára, és nem szerelik fel a csapataikat vele. Mi van akkor, ha a mondjuk egy jól sikerült VSZ offenzíva hatására, katonák és technikák tízezrei elvesztése után tényleg úgy döntenek nyugaton, hogy akkor elpárologtatják a GSzVG állományának felét, és megállj?

Ezek elvi szinten jól hangzanak ugyan, viszont magad is írod...

"Atomhasználat csak azután következett be, hogy a ,,Vörös" oldal ellentámadásba ment át, és jelentős fölényt kezdett elérni. A "Kék" oldal a vereségéhez közeledve atomcsapások kiváltását kezdte tervezni, amit a ,,Vörös" megelőző csapással akart meghiúsítani. "

... a "megelőző csapás" magyarul elsőcsapást jelent.

Másrészt a hazánkban tárolt nukleáris fegyverek, illetve tárolóik száma az évek során folyamatosan emelkedett, különösen a tüzérségi gránátok 80-as évekbeli elterjedésével.

Amíg Magyarországon a hatvanas évek közepén három helyszínen kevesebb mint ötven, a hetvenes években négy helyszínen mintegy kétszáz, addig a nyolcvanas évek végére immáron hat helyszínen több mint ötszáz atomtöltetet tároltak a Magyar Néphadsereg, és a hazánkban állomásozó Szovjet Dél-Hadseregcsoport alakulatai számára. A fenti mennyiségen felül még további töltetek utánszállítását a Kárpátmelléki Ivano-Frankovszk-16 megerősített tárolóiból tervezték.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 652
79 873
113
Ez max. szél nélküli std. légkörre igaz. Nyáron 30 fokban vagy télen -5-ben akkora eltérések vannak, hogy beszarsz. Csak a levegő sűrűség változását nézd meg, és akkor még erre jön rá a viszkozitás is... A Re szám sem lesz azonos.
Megint nem értetted meg.Nem az a lényeg,hogy hol találod el vagy hogy eltalálod-e.Az a lényeg,hogy gyorsabban lősz 2-t helyesbítessel mint 1-et optikaállítással.
Ez talán mára a modern digitális tűzvezető rendszerek adatfeldolgozó sebességével és nagyfokú automatizáltságával már megváltozott.
 
  • Tetszik
Reactions: Filter
T

Törölt tag 1945

Guest
@Hpasp nak is
Előzőleg nem jelent meg jól a link
Szóval a disszertácio 160. Oldalától van egy remek összefoglaló a koncepciókról

Huh, elég sok marhaságot szedett össze, ráadásul a levéltár helyett sima könyvekből idéz, azóta már megcáfolt tévedéseket.
A Zrínyi kiadónál sokkal komolyabb könyvek találhatók.
65. oldalon 3 szovjet hadosztályról ír.
87. oldalon keveri a lérak komplexum típusokat, úgyhogy nem is futom át a továbbiakat.
:D
 
T

Törölt tag 4082

Guest
Huh, elég sok marhaságot szedett össze, ráadásul a levéltár helyett sima könyvekből idéz, azóta már megcáfolt tévedéseket.
A Zrínyi kiadónál sokkal komolyabb könyvek találhatók.
65. oldalon 3 szovjet hadosztályról ír.
87. oldalon keveri a lérak komplexum típusokat, úgyhogy nem is futom át a továbbiakat.
:D
Az a rész szvsz is szar :)
De a végén a koncepciók és a hadgyakorlatok leírása szerintem elég korrekt.
Ezért is írtam pontos oldalszámot :)
Amúgy 158tól megy.
 
  • Tetszik
Reactions: Törölt tag 1945

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 652
79 873
113
Ez max. szél nélküli std. légkörre igaz. Nyáron 30 fokban vagy télen -5-ben akkora eltérések vannak, hogy beszarsz. Csak a levegő sűrűség változását nézd meg, és akkor még erre jön rá a viszkozitás is... A Re szám sem lesz azonos.
Ha jól emlekszem a sima gépkarabélyt 20°-os hőmérsékletváltozásnál már újra be kell lőni(tehat ha 10 fokon lőtted be tavasszal akkor nyár elejen újra be kell szabalyozni).
És ez alapvetően még annyira sem pontlövesre kitalált fegyver mint egy harckocsiágyú.
 
  • Tetszik
Reactions: bel and Filter
T

Törölt tag 1945

Guest
Az a rész szvsz is szar :)
De a végén a koncepciók és a hadgyakorlatok leírása szerintem elég korrekt.
Ezért is írtam pontos oldalszámot :)
Amúgy 158tól megy.

Értem hogy a szovjet békeharcosok ezt terjesztették, csak én ezt nem hiszem el.

Fenének szórták tele az országot "Gránit" tárolókkal?
Még a kivonásuk előtt pár évvel is épült új tároló, és érkezett új RTB alakulat...
A 80-as években simán duplázták az országban tárolt spec. fegyverek mennyiségét.
(biztosan azért mert otthon már nem fért el)
:D

Majd holnap elolvasom, de előtte ki kell aludnom magam, mert megfájdult a fejem a sok marhaságtól az elején...
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 768
17 868
113
Szia!

Nem értek a szimulációs programokhoz, de anyag összetételben talán tudok támpontot nyújtani.
Az eredeti NATO RHA szabványt a MIL-DTL-46177 írta le, de ez ma már nem aktuális, e helyet ma már az RHA kb. az AR500-nak felel meg.
Ami azért gond, mer az eredeti RHA közel sem volt AR500 minőségű.
Az akkori korszak HHS-eit inkább leírja az AR500-as.
A másik autentikusabb lehetőség a T-80-ban használt kemény acél leírása:

A NERA-k anyaga egy kb. fél centis kemény acél fél centi gumi és 2-3 cm RHA.
A kommentárs leírásával ellentétben nem a hő hozza működésbe hanem a lökéshullám.
Amikor a külső acélt ütés éri az átadódik a guminak, a gumin eljut a vastagabb acélig ahonnan a hullám visszaverődik, a gumi átadja az "ellenlökést" a rugalmasan elhelyezett vékony acélnak ami ettől mozgásba lendül és deformálódik.

Nem tudom, hogy ez segítség volt-e. Nem tudom, hogy mit tud szimulálni az általad használd program.
Köszi a példát.

Akkor egy kis helyzetjelentés:

Ma korábban végeztem, így volt időm anyagmodellt kreálni. Ahogy írtam korábban, itt egyszerre lesz "hidraulikus" tönkremenetel, kinematikus felkeményedés, mechanikai munka átalakulása hővé (itt némi folyadéksúrlódás). A @fip7 által említett anyaghoz sajnos hiányoznak az anyagmodellhez szükséges paraméterek. Ma beszéltem egyik kollégámmal, aki Leo-n szolgált korábban és mesélt valamit a javításokról. Ahogy elmondta a hegesztési sajátosságokat (nem ismeri az anyagot, csak emlékezett pár előírásra) meg ismerve az akkori kohászai lehetőségeket, a kemény páncélt szerintem nagy biztonsággal lehet a korabeli 36CrNiMo4-as anyaggal helyettesíteni.

A @dudi által hivatkozott 3B6-os gránátról sok mindent nem találtam (köszi a geometriai adatokat és kezdősebességet) és ismerve az akkori szovjet kohászati lehetőségeket, nagyjából a fent említett 36CrNiMo4 anyaggal rokon összetételt használhattak.

A @Hpasp által említett 3UBM8-as adatai is megvannak, alapanyaga wolfram-karbid.

Mivel ezek az anyagtulajdonságok nem nagyon vannak fent a neten, így az anyagmodell programozással kezdődött.

A "páncél" anyaghoz (34CrNiMo4-hez) a neten található meg saját anyagokból sikerült a károsodási modellhez szükséges anyagjellemzőket előállítani, a plasztikus folyás modellhez szükséges anyagjellemzők is ma valószínűleg meglesznek (az egyedüli gond, hogy képlékeny alakváltozás utáni felkeményedés meg a szilárdság-növekedés egymástól függ, szóval ez eséllyel egy szétválasztható változójú differenciál-egyenlet lesz, amit majd linearizálni kell (mert még 2021-ben sem lehet egy számítógépnek direktben beadni egy többváltozós differenciál egyenletet...))

Wolfram-karbidról természetesen semmi sincs fent a neten, a legközelebbi adatok is valamilyen - meg nem nevezett wolfram-ötvözethez tartoznak. A növelt hőmérsékletű adatok az ITER-nél használt wolfram-ötvözetből származnak. Itt a plasztikus modell egyenletei készen vannak.

akkor összegezve:

  • a páncél anyaga 36CrNiMo4 lesz, rétegelve valami biliacéllal. Ezt megpróbálom a rajzon lévő módon összerakni. Gumit, egyéb tölteléket nem tudok beletenni.
  • 3B6: ez is 36CrNiMo4-ből lesz, nagyjából a keménység stimmel.
  • 3UBM8: ez meg wolfram-ötvözet lesz.

Aztán megfontolás tárgyát képezi a légellenállásból bekövetkező lassulás - mert valószínűleg nem 2 méterről lőnek egymásra, hanem mondjuk 500, 1000, stb. méter távolságból. Erre írok egy kisebb skriptet, sima geometria, normál állapotú levegő (20fok, légköri nyomás, pára, stb..)

Az elképzelés az, hogy a páncél-modellt a távolságból számított sebességgel, a 2 különböző típusú lövedékekkel, merőlegesen megküldjük.

Ha működik, akkor a többi már csak a processzor idő függvénye.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 652
79 873
113
Köszi a példát.

Akkor egy kis helyzetjelentés:

Ma korábban végeztem, így volt időm anyagmodellt kreálni. Ahogy írtam korábban, itt egyszerre lesz "hidraulikus" tönkremenetel, kinematikus felkeményedés, mechanikai munka átalakulása hővé (itt némi folyadéksúrlódás). A @fip7 által említett anyaghoz sajnos hiányoznak az anyagmodellhez szükséges paraméterek. Ma beszéltem egyik kollégámmal, aki Leo-n szolgált korábban és mesélt valamit a javításokról. Ahogy elmondta a hegesztési sajátosságokat (nem ismeri az anyagot, csak emlékezett pár előírásra) meg ismerve az akkori kohászai lehetőségeket, a kemény páncélt szerintem nagy biztonsággal lehet a korabeli 36CrNiMo4-as anyaggal helyettesíteni.

A @dudi által hivatkozott 3B6-os gránátról sok mindent nem találtam (köszi a geometriai adatokat és kezdősebességet) és ismerve az akkori szovjet kohászati lehetőségeket, nagyjából a fent említett 36CrNiMo4 anyaggal rokon összetételt használhattak.

A @Hpasp által említett 3UBM8-as adatai is megvannak, alapanyaga wolfram-karbid.

Mivel ezek az anyagtulajdonságok nem nagyon vannak fent a neten, így az anyagmodell programozással kezdődött.

A "páncél" anyaghoz (34CrNiMo4-hez) a neten található meg saját anyagokból sikerült a károsodási modellhez szükséges anyagjellemzőket előállítani, a plasztikus folyás modellhez szükséges anyagjellemzők is ma valószínűleg meglesznek (az egyedüli gond, hogy képlékeny alakváltozás utáni felkeményedés meg a szilárdság-növekedés egymástól függ, szóval ez eséllyel egy szétválasztható változójú differenciál-egyenlet lesz, amit majd linearizálni kell (mert még 2021-ben sem lehet egy számítógépnek direktben beadni egy többváltozós differenciál egyenletet...))

Wolfram-karbidról természetesen semmi sincs fent a neten, a legközelebbi adatok is valamilyen - meg nem nevezett wolfram-ötvözethez tartoznak. A növelt hőmérsékletű adatok az ITER-nél használt wolfram-ötvözetből származnak. Itt a plasztikus modell egyenletei készen vannak.

akkor összegezve:

  • a páncél anyaga 36CrNiMo4 lesz, rétegelve valami biliacéllal. Ezt megpróbálom a rajzon lévő módon összerakni. Gumit, egyéb tölteléket nem tudok beletenni.
  • 3B6: ez is 36CrNiMo4-ből lesz, nagyjából a keménység stimmel.
  • 3UBM8: ez meg wolfram-ötvözet lesz.

Aztán megfontolás tárgyát képezi a légellenállásból bekövetkező lassulás - mert valószínűleg nem 2 méterről lőnek egymásra, hanem mondjuk 500, 1000, stb. méter távolságból. Erre írok egy kisebb skriptet, sima geometria, normál állapotú levegő (20fok, légköri nyomás, pára, stb..)

Az elképzelés az, hogy a páncél-modellt a távolságból számított sebességgel, a 2 különböző típusú lövedékekkel, merőlegesen megküldjük.

Ha működik, akkor a többi már csak a processzor idő függvénye.
Nem állítom,hogy mindent értek amit leírtál de várom az eredményt.
 
  • Tetszik
Reactions: Filter
T

Törölt tag 4082

Guest
Értem hogy a szovjet békeharcosok ezt terjesztették, csak én ezt nem hiszem el.

Fenének szórták tele az országot "Gránit" tárolókkal?
Még a kivonásuk előtt pár évvel is épült új tároló, és érkezett új RTB alakulat...
A 80-as években simán duplázták az országban tárolt spec. fegyverek mennyiségét.
(biztosan azért mert otthon már nem fért el)
:D

Majd holnap elolvasom, de előtte ki kell aludnom magam, mert megfájdult a fejem a sok marhaságtól az elején...
Miért hihetetlen, hogy nem akartak elsőre világvégét?
Szar hadügyi helyzetben meg az USA is lazán bevetette volna.
Vietnámban lehet egy megtalált vnks haditerv miatt maradt el.
 
  • Tetszik
Reactions: ogretankHU

Avtomat

Well-Known Member
2018. október 30.
1 555
4 366
113
... a "megelőző csapás" magyarul elsőcsapást jelent.
Persze, az első csapás, ha a védelem kezdetén azonnal leatomozzuk a támadót, meg az is, ha az ellentámadásban gyakorlatilag megvert, atomcsapásra készülő ellenséget percekkel előzzük meg - de azért érezzük a különbséget a két helyzet között.
A második inkább afféle ,,atom találkozóharc" vagy inkább szimultán csapás.
Másrészt a hazánkban tárolt nukleáris fegyverek, illetve tárolóik száma az évek során folyamatosan emelkedett, különösen a tüzérségi gránátok 80-as évekbeli elterjedésével.
És ha emelkedett? Az, hogy többet tárolnak belőle, nem azt jelenti, hogy minden áron elsőként és azonnal használni akarják.
ba09223dadcd7e02a7b3bebac4533604.png
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Miért hihetetlen, hogy nem akartak elsőre világvégét?
Szar hadügyi helyzetben meg az USA is lazán bevetette volna.
Vietnámban lehet egy megtalált vnks haditerv miatt maradt el.

Történelmi tapasztalatból.
"Európával" számtalan szerződést kötöttek korábban, és ezeknek a vége mindig a szovjetunió/oroszország váratlan európai megtámadása követte.
Még egyszer nem akartak védekező háborút, hanem a balhé esetén váratlan atomcsapásokkal és tömeges letámadással ütötték volna ki nyugat-európa katonai/polgári infrastruktúráját/közigazgatását. Persze ment a békeharcos propaganda, miközben ezerrel halmozták a spec. fegyvereket.
De ez csak a privát véleményem.
 

Avtomat

Well-Known Member
2018. október 30.
1 555
4 366
113
hanem a balhé esetén váratlan atomcsapásokkal és tömeges letámadással ütötték volna ki nyugat-európa katonai/polgári infrastruktúráját/közigazgatását.
Azt lehet mondani, hogy támadó konvencionális háborúban érdekeltek annak érdekében, hogy ne az ő földjükön folyjon a harc, és még van is benne értelem.
A tömeges első csapás atomfegyverekkel, polgári célokra? Tökéletesen tudták, hogy ilyen méretű eszkaláció azonnali stratégiai válaszcsapást eredményez, azaz a valószínűleg a szovjetunió pusztulását. Abszolút nonszensz, és konkrétan szuicid hülyéknek kell nézni őket, hogy ezt feltételezzük.
 
T

Törölt tag 4082

Guest
Történelmi tapasztalatból.
"Európával" számtalan szerződést kötöttek korábban, és ezeknek a vége mindig a szovjetunió/oroszország váratlan európai megtámadása követte.
Még egyszer nem akartak védekező háborút, hanem a balhé esetén váratlan atomcsapásokkal és tömeges letámadással ütötték volna ki nyugat-európa katonai/polgári infrastruktúráját/közigazgatását. Persze ment a békeharcos propaganda, miközben ezerrel halmozták a spec. fegyvereket.
De ez csak a privát véleményem.
De mind a két oldal ezt csinálta. És innentől nem látom be, hogy amikor egy minden katonai vállaláson 2essel átcsúszó magyar népköztársaság egymagában egyenrangú hadsereget tartott fenn az osztrákokkal és az olaszokkal akkor miért érte volna meg szarrá atomozni mindent?
Főleg, hogy valószínűleg ismerték a kard és pajzs doktrinát, ami a saját szarrá atomozásukról szólt. Nem gondolom, hogy ebben a tekintetben nem az egyik 19 a másik egy híján 20 volt.
 
  • Tetszik
Reactions: ogretankHU
T

Törölt tag 1945

Guest
Köszi a példát.

Akkor egy kis helyzetjelentés:

Ma korábban végeztem, így volt időm anyagmodellt kreálni. Ahogy írtam korábban, itt egyszerre lesz "hidraulikus" tönkremenetel, kinematikus felkeményedés, mechanikai munka átalakulása hővé (itt némi folyadéksúrlódás). A @fip7 által említett anyaghoz sajnos hiányoznak az anyagmodellhez szükséges paraméterek. Ma beszéltem egyik kollégámmal, aki Leo-n szolgált korábban és mesélt valamit a javításokról. Ahogy elmondta a hegesztési sajátosságokat (nem ismeri az anyagot, csak emlékezett pár előírásra) meg ismerve az akkori kohászai lehetőségeket, a kemény páncélt szerintem nagy biztonsággal lehet a korabeli 36CrNiMo4-as anyaggal helyettesíteni.

A @dudi által hivatkozott 3B6-os gránátról sok mindent nem találtam (köszi a geometriai adatokat és kezdősebességet) és ismerve az akkori szovjet kohászati lehetőségeket, nagyjából a fent említett 36CrNiMo4 anyaggal rokon összetételt használhattak.

A @Hpasp által említett 3UBM8-as adatai is megvannak, alapanyaga wolfram-karbid.

Mivel ezek az anyagtulajdonságok nem nagyon vannak fent a neten, így az anyagmodell programozással kezdődött.

A "páncél" anyaghoz (34CrNiMo4-hez) a neten található meg saját anyagokból sikerült a károsodási modellhez szükséges anyagjellemzőket előállítani, a plasztikus folyás modellhez szükséges anyagjellemzők is ma valószínűleg meglesznek (az egyedüli gond, hogy képlékeny alakváltozás utáni felkeményedés meg a szilárdság-növekedés egymástól függ, szóval ez eséllyel egy szétválasztható változójú differenciál-egyenlet lesz, amit majd linearizálni kell (mert még 2021-ben sem lehet egy számítógépnek direktben beadni egy többváltozós differenciál egyenletet...))

Wolfram-karbidról természetesen semmi sincs fent a neten, a legközelebbi adatok is valamilyen - meg nem nevezett wolfram-ötvözethez tartoznak. A növelt hőmérsékletű adatok az ITER-nél használt wolfram-ötvözetből származnak. Itt a plasztikus modell egyenletei készen vannak.

akkor összegezve:

  • a páncél anyaga 36CrNiMo4 lesz, rétegelve valami biliacéllal. Ezt megpróbálom a rajzon lévő módon összerakni. Gumit, egyéb tölteléket nem tudok beletenni.
  • 3B6: ez is 36CrNiMo4-ből lesz, nagyjából a keménység stimmel.
  • 3UBM8: ez meg wolfram-ötvözet lesz.

Aztán megfontolás tárgyát képezi a légellenállásból bekövetkező lassulás - mert valószínűleg nem 2 méterről lőnek egymásra, hanem mondjuk 500, 1000, stb. méter távolságból. Erre írok egy kisebb skriptet, sima geometria, normál állapotú levegő (20fok, légköri nyomás, pára, stb..)

Az elképzelés az, hogy a páncél-modellt a távolságból számított sebességgel, a 2 különböző típusú lövedékekkel, merőlegesen megküldjük.

Ha működik, akkor a többi már csak a processzor idő függvénye.
bm8.png

100mm-es BM8 űrméret alatti gránát lőtáblázata
csőtorkolati sebessége 1415m/s
ennek a magja van Volfrám-karbidból
a teljes lövedék tömege (leváló köpennyel) 5.7kg, hossza 240mm
űrméret alatti lövedék átmérője 55mm, hossza 223mm, tömege 4.13kg
Volfrám mag átmérője 50mm, hossza 120mm, tömege 2.82kg


59c27bd9c15b4_3bm9125mm.jpg.9d25051c08704487fcb7584a4909743c.jpg

125mm-es BM9 nyíllövedék lőtáblázata
csőtorkolati sebessége 1800m/s
Ez elvileg 60KhNM szerszámacélból van, a mag eleje 560..653BHN között van, a hátulja 340..414 BHN között.
A teljes lövedék tömege 5.67kg (leváló köpennyel), a lövedék 3.6kg, és a magja 2.02kg.
A mag átmérője 44mm..30mm között változik.
A lövedék hossza 518mm, a mag hossza 410mm
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 094
33 182
113
De mind a két oldal ezt csinálta. És innentől nem látom be, hogy amikor egy minden katonai vállaláson 2essel átcsúszó magyar népköztársaság egymagában egyenrangú hadsereget tartott fenn az osztrákokkal és az olaszokkal akkor miért érte volna meg szarrá atomozni mindent?
Főleg, hogy valószínűleg ismerték a kard és pajzs doktrinát, ami a saját szarrá atomozásukról szólt. Nem gondolom, hogy ebben a tekintetben nem az egyik 19 a másik egy híján 20 volt.
Pontosan ezért nem volt III.vh.Mindkét oldal tudta,hogy az eszkaláció elkerülhetetlen,az atomháború meg megnyerhetetlen.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Köszi a példát.

Akkor egy kis helyzetjelentés:

Ma korábban végeztem, így volt időm anyagmodellt kreálni. Ahogy írtam korábban, itt egyszerre lesz "hidraulikus" tönkremenetel, kinematikus felkeményedés, mechanikai munka átalakulása hővé (itt némi folyadéksúrlódás). A @fip7 által említett anyaghoz sajnos hiányoznak az anyagmodellhez szükséges paraméterek. Ma beszéltem egyik kollégámmal, aki Leo-n szolgált korábban és mesélt valamit a javításokról. Ahogy elmondta a hegesztési sajátosságokat (nem ismeri az anyagot, csak emlékezett pár előírásra) meg ismerve az akkori kohászai lehetőségeket, a kemény páncélt szerintem nagy biztonsággal lehet a korabeli 36CrNiMo4-as anyaggal helyettesíteni.

A @dudi által hivatkozott 3B6-os gránátról sok mindent nem találtam (köszi a geometriai adatokat és kezdősebességet) és ismerve az akkori szovjet kohászati lehetőségeket, nagyjából a fent említett 36CrNiMo4 anyaggal rokon összetételt használhattak.

A @Hpasp által említett 3UBM8-as adatai is megvannak, alapanyaga wolfram-karbid.

Mivel ezek az anyagtulajdonságok nem nagyon vannak fent a neten, így az anyagmodell programozással kezdődött.

A "páncél" anyaghoz (34CrNiMo4-hez) a neten található meg saját anyagokból sikerült a károsodási modellhez szükséges anyagjellemzőket előállítani, a plasztikus folyás modellhez szükséges anyagjellemzők is ma valószínűleg meglesznek (az egyedüli gond, hogy képlékeny alakváltozás utáni felkeményedés meg a szilárdság-növekedés egymástól függ, szóval ez eséllyel egy szétválasztható változójú differenciál-egyenlet lesz, amit majd linearizálni kell (mert még 2021-ben sem lehet egy számítógépnek direktben beadni egy többváltozós differenciál egyenletet...))

Wolfram-karbidról természetesen semmi sincs fent a neten, a legközelebbi adatok is valamilyen - meg nem nevezett wolfram-ötvözethez tartoznak. A növelt hőmérsékletű adatok az ITER-nél használt wolfram-ötvözetből származnak. Itt a plasztikus modell egyenletei készen vannak.

akkor összegezve:

  • a páncél anyaga 36CrNiMo4 lesz, rétegelve valami biliacéllal. Ezt megpróbálom a rajzon lévő módon összerakni. Gumit, egyéb tölteléket nem tudok beletenni.
  • 3B6: ez is 36CrNiMo4-ből lesz, nagyjából a keménység stimmel.
  • 3UBM8: ez meg wolfram-ötvözet lesz.

Aztán megfontolás tárgyát képezi a légellenállásból bekövetkező lassulás - mert valószínűleg nem 2 méterről lőnek egymásra, hanem mondjuk 500, 1000, stb. méter távolságból. Erre írok egy kisebb skriptet, sima geometria, normál állapotú levegő (20fok, légköri nyomás, pára, stb..)

Az elképzelés az, hogy a páncél-modellt a távolságból számított sebességgel, a 2 különböző típusú lövedékekkel, merőlegesen megküldjük.

Ha működik, akkor a többi már csak a processzor idő függvénye.

Másodjára meg majd a BM15-ös érdekelne, ami elvileg egy BM9-es egy Volfrám-Karbid maggal.
59c27bddaef12_3bm15125mm.jpg.f9dc1570f3045a8511e4f39ca7471def.jpg


125mm-es BM15 lőtáblázata
csőtorkolati sebessége 1785m/s
A lövedék 35KhZNM szerszámacélból van, a Volfrám mag VN-8 cementált Volfrám, 8% nikkel tartalommal
A teljes lövedék tömege 3.83kg (leváló köpennyel), az acél mag 3.63kg, a Volfrám mag 0.27kg.

Ez volt a VSz országok (-SzU) csúcs lövedéke a hidegháború végén.

02%2B-%2BBM-15%2BAPFSDS-T%2Btungsten%2BPenetrator%2Bdetail.JPG
 

Avtomat

Well-Known Member
2018. október 30.
1 555
4 366
113
Megleptél az összeszedett,tartalmas,olvasmányos hsz-el.
Ha ilyet is tudsz, minek rongálod magad más topikokban?
Más topikokban sem írok vaktában hülyeségeket, legfeljebb valakiknek nem tetszik. Meg lehet beszélni. Ebben a topikban mondjuk nagyságrendekkel értelmesebb és kulturáltabb az átlag hozzászóló, mint azokban.

...hacsak nem arra gondolsz, hogy fizikailag rongálom magam - mert az tuti, hogy bizonyos emberek 1-2 topikban képesek keményen felnyomni a vérnyomásom. :)

De ez nagyon nem ide tartozik.
 
  • Vicces
Reactions: Filter

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 850
57 850
113
Üdv. Mindenkinek!
A legutóbbi hozzászólás folyamon fellelkesülve tegnap arra gondoltam írok egy kis összefoglalót az itt elhangzottakról, hiszen nagyon nehéz visszakeresni a fórumon ezt a sok infót. Senki nem fog emlékezni arra, hogy hányadik oldalon mi volt.
Mondom jó móka lesz :)
Aztán elkezdtem kicsit hozzá írni... végül 71 oldal lett, tördelés és végszerkesztés nélkül... :eek:
Mindegy, holnap Molni átfutja nekem, hogyha van benne hiba akkor valahogyan kigyomláljuk, meg ad némi csinosítás tippet, hogy ki is nézzen valahogy a dolog.
Aztán remélem, hogy vasárnap vagy jövő hét elején kikerülhet a munkám a főoldalra.
Remélem mindenki számára érdekes és szórakoztató lesz az írás.