Hát elnézést, hogy csak így beleugatok ebbe a diskurzusba, de nem tudtam megállni, hogy ne szóljak hozzá. Napok óta olvasom ezt a topikot, de ennyi szamárságot még az életemben nem hallottam harckocsikról összehordani. Keletit, nyugatit beleértve.
A Leopard-1 istenítése egy különösen kirívó ostobaság. Nekem az a véleményem, hogy ez a típus a harckocsitervezés egyik legnagyobb tévedése, a német harckocsizók óriási mázlija, hogy soha nem kellett nekik háborúba menni ezzel a lánctalpakon guruló koporsóval.
Hasonlítsuk össze szovjet kortársával, a T-62-vel.
Védettség: egyértelműen a T-62 hatalmas fölényben van e téren.
Tűzerő: a 115mm-es löveg páncélátütése nagyobb, pontosság terén pedig semmivel sem rosszabb normál harci távolság esetén
Mozgékonyság: Természetesen a Leopard ebből a szempontból jobb.
De ez így túl egyszerű lenne, menjünk tovább, érdemes megvizsgálni az adott típusok felszereltségét is, valamint azt, hogy mire mennének egymás ellen.
Kezdjük a tűzvezetéssel, adjunk egy kis előnyt a Leopardnak:
A német típus egy kiemelkedően jó minőségű optikai távmérővel rendelkezik, ez természetesen egy komoly előny, különösen ha kumulatív gránátot kell lőni, itt a távolság minél pontosabb meghatározása nagyon fontos.
A T-62-esben ugye semmiféle távmérő nincs, csakhogy az űrméret alatti lövedék kezdősebessége hatalmas, 2 méteres célra a pásztázott lőtávolság 1870 méter. Ettől függetlenül tagadhatatlan az optikai távmérő előnye.
Stabilizátor: A T-62 a kezdetektől fogva fel van szerelve vele. Ezzel szemben a Leopard csak '71-ben kapta meg. Komoly előny a 62-esnek, erről még később.
Éjszakai harc: Mindkét típus aktív infrával rendelkezik, annak minden hátrányával együtt. Csakhogy a Leopardnál ezt a parancsnok kénytelen kezelni. Éjszaka így a harckocsi irányzója feladat nélkül marad, a parancsnoknak saját feladatain kívül még a célozni és tüzelni is kell a löveggel, hát láttuk milyen következményekkel járt ez a II.Vh-ban, a T-34/76 esetén... Ezzel szemben a T-62 paransnokának és irányzójának is saját éjjellátója van, ez még akkor is óriási előny, ha a parancsnok TKN-3 műszerének hatótávolsága nem túl nagy.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bár a Leopard parancsnoka teljes körkilátást biztosító periszkópokkal van ellátva, illetve van egy saját irányzóműszere is, a T-62-nek egy 5x-ös nagyítású, teljesen körbeforgatható figyelőműszere van, ez sokkal jobb mint a nagyítás nélküli periszkópok.
Akkor lássuk mit tudnának kezdeni egymással a csatatéren. Az L7 löveg szép, jó, pontos, lőszereinek átütőereje nagy. De elég ez a T-62 ellen? Mint később német tesztekből kiderült, nem teljesen! Az tény, hogy az eredeti DM13 APDS lövedék kb. 2500m-ig átüti a T-62 testének homlokpáncélját, ám a torony sokkal ellenállóbbnak bizonyult: az átütés csak 800 méterig volt garantált, 1000 méter fölött egyszerűen lepattantak a lövedékek. De még a T-55 is ellenállóbbnak bizonyult a vártnál. Szemből nézve a torony felületének kb. 40%-a átüthető volt 2000m-ről, de a maradék 60% csak 800-1000 méterről. Ezzel szemben a T-55 és a 62 is bármilyen távolságból, bármilyen szögből átüti a Leopard papírvékony páncélját. Ezen semmit nem változtatott sem a B&V kiegészítő páncélzat, sem a kis számban gyártott hegesztett torony (A3 & A4)
Térjünk kicsit vissza a mozgékonyságra is. A Leopard előnye tagadhatatlan papíron. De ki is tudja ezt használni a gyakorlatban? A válasz az, hogy nem! Mert hiába gyors, ha a stabilizátor hiánya miatt tüzeléshez meg kell állnia! Nekem van egy oktatóanyagom a T-62 irányzói számára, ezt kifejezetten hangsúlyozzák, mint kiaknázandó gyengeséget. És még egy kis adalék: Különösen nehéz terepen a Leopard előnye semmivé válik a T-62-vel szemben. A szovjet típus nem csak, hogy könnyebb, de lánctalpai szélesebbek (=alacsonyabb talajnyomás), és mintázatuk is sokkal alkalmasabb nehéz terepen való mozgásra.
Persze lehet jönni a szokásos mítoszokkal, hogy "de a Leopard ergonómiája..." Bullshit. A Leopard is ugyanolyan zsúfolt és szűk mint a T-62. No meg hogy a szovjet tankok ergonómiai rémálomnak számítanak. Én vezettem T-55-öt, 1 óra után is mosollyal az arcomon szálltam ki.
És még a végére, ha a T-62 nem lenne elég: Volt ugye még a szovjeteknek egy legkevésbé sem kis számban gyártott T-10M nehézpáncélosuk... Az 50 tonnás szörnyeteg ellen a Leopardnak semmi esélye nem lett volna. Homlokpáncélja áttörhetetlen a DM13 számára, ezzel szemben a T-10 még repeszgránáttal is szó szerint darabokra tépett volna egy Leopardot.