Egyiknek sem volt köze az időjáráshoz.
Igazaból az ardenneki-offenzíva a szar idő miatt érhette el azokat a sikereket amiket elért.
Harckocsik harctéri alkalmazása
- Téma indítója boki
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Igazaból az ardenneki-offenzíva a szar idő miatt érhette el azokat a sikereket amiket elért.
T
Törölt tag 4082
Guest
Nem barátom, ez olyan, mint ha lobogtatnád a szu-35-ös legújabb verzióját, és ez alapján kijelentenéd, hogy az is szu-27es tulajdonképpen, tehát a szu-27es 85-ben sokkal fejlettebb volt, mint az F-15c/D
Egy MBt attol MBT,hogy bár a tervezésnél elötérba helyeztek szempontokat,attol még az másra is használható.Attol még,hogy a ruszki hk-kat elsődlegesen áttörő rohamra tervezték,az nem jelenti azt,hogy nem lehet beásni őket védelmeben.És forditva.Nyugatiak gondosan kondicionálták a gépeiket a testfedezet taktikához,de attol még azok használhatók voltak rohamra is.(hogy az AMX30nak milyen erős páncélvédelme volt szemből,azon még mindig kamillázok).
Japánok meg fogták magukat,és átvágták a gordiuszi csomót.Csináltak egy szovjet tipusú kicsi hk-it (Type74 le se tagadhatja,hogy a T55 volt a minta.Type90 meg olyan,mintha egy Leo 2-t terveztek volna orosz módra,de a Type10 is ilyen nyugati dizájnos ruszki.),amit a hidrophneuamtikus felfüggesztés segitségével tökéletesen alkalmassá tettek a testfedezet taktikához.K2 ugyanez némileg erőteljesebb kivitelben.
Ez igaz,de....Belorusz fronton a szovjetek folyamatos lekötő harcokat folytattak,hogy a németek erőit lekössék.Ne tudjanak onnan csapatokat átvezényelni a déli frontra.
T
Törölt tag 22302
Guest
A télen történő háborúzásról:
A háború megindítását józan emberek nyárra, a száraz, hosszú nappalos időszakra tervezik.
Télen a harcok üteme lelassul, mivel a hóban, vagy az enyhébb időjárás esetén a latyakban és sárban jóval nehezebb a mozgás és fedezékek ásása, a katonák nagyságrendekkel több kalóriát égetnek el, és minden logisztikai feladat az előbb említett okokból megnehezül.
Téli offenzívákat kedvező stratégiai, hadműveleti helyzetből van értelme indítani, mikor az ellenség erői elég gyengék ahhoz, hogy a rossz időjárás ellenére megéri az adott körülmények közt támadás. Na melyik jobb? Rossz időben kevesebb, legyengült ellenség ellen harcolni, vagy jó időben több és konszolidáltabb ellenség ellen? Példa ide az Uránusz és Kis Szaturnusz hadműveletek.
Lehet még "muszájból". Ilyen muszáj pl. a szovjet ellentámadások Moszkva alatt 41-ben, amikor a németeket minden áron fékezni kellett. Német szempontból ilyen mondjuk a Frühlingserwachen hadművelet.
45-ben a szövetségeseknél mindig érvényesült a kedvező stratégiai és hadműveleti helyzet, de a geopolitikai gondolkodás elnyújtotta a háborút 2-3 hónappal.
A háború megindítását józan emberek nyárra, a száraz, hosszú nappalos időszakra tervezik.
Télen a harcok üteme lelassul, mivel a hóban, vagy az enyhébb időjárás esetén a latyakban és sárban jóval nehezebb a mozgás és fedezékek ásása, a katonák nagyságrendekkel több kalóriát égetnek el, és minden logisztikai feladat az előbb említett okokból megnehezül.
Téli offenzívákat kedvező stratégiai, hadműveleti helyzetből van értelme indítani, mikor az ellenség erői elég gyengék ahhoz, hogy a rossz időjárás ellenére megéri az adott körülmények közt támadás. Na melyik jobb? Rossz időben kevesebb, legyengült ellenség ellen harcolni, vagy jó időben több és konszolidáltabb ellenség ellen? Példa ide az Uránusz és Kis Szaturnusz hadműveletek.
Lehet még "muszájból". Ilyen muszáj pl. a szovjet ellentámadások Moszkva alatt 41-ben, amikor a németeket minden áron fékezni kellett. Német szempontból ilyen mondjuk a Frühlingserwachen hadművelet.
45-ben a szövetségeseknél mindig érvényesült a kedvező stratégiai és hadműveleti helyzet, de a geopolitikai gondolkodás elnyújtotta a háborút 2-3 hónappal.
Valahogy így. A Visztula-Odera támadó hadművelet után (és a jaltai konferencia alatt) szovjetek megálljt parancsoltak a Berlin felé támadó erőknek. Februárban és márciusban jelentős erőket csoportosítottak Magyarországra, hogy Berlin előtt be tudják venni Bécset. Tették ezt úgy, hogy nyitva állt az útjuk Berlinbe. Miután a németek bicskája beletört a tavaszi ébredésbe, a VH megindította az offenzívát és egy hónappal később be is vette a várost.
Gyakorlatilag ~2 hónappal elnyújtották a háborút, hogy jobb geopolitikai és diplomáciai helyzetben legyenek a háború végén.
Ja, és feláldoztak további ~300e embert Berlin bevételére, hisz a németek sem malmoztak februártól áprilisig, és berendezkedtek a város és környéke védelmére.
T
torsen
Guest
Ezek diesel-motorok (vagy gázturbinák). Egy dolog a fontos, a benne elégetett üzemanyag levegő keveréknek ne legyen sűrítési fázisa (a régi benzinmotorok mind benzin/ levegő elegyet sűrítettek). Egy diesel motorban a befecskendezés után az üzemanyag szinte azonnal öngyulladással gyullad meg, tehát "csupán" annyi a feladat, hogy a sűrítés végi hőmérséklet elegendő legyen az adott üzemanyag öngyulladásához. Gázturbinában a folyamatos égés miatt ez adott lehet. Dugattyús motorban ez a dieselnél valósítható meg, kissé átalakított befecskendező rendszerrel. Az adagolókat ugyanis maga az üzemanyag keni, amely kenőképesség pl. benzinnél nagyon rossz. Emiatt az adagoló kap egy motorolaj körből származó kenést. A legtöbb szénhidrogén alapú üzemanyag (gázolaj, benzin, kerozin stb.) fűtőértéke nagyjából hasonló, emiatt a teljesítmény alapvetően nem kellene hogy változzon, de az égés lefolyása (sebessége különböző) így végülis lesznek különbségek. (egyébként érdekes jelenség az, hogy a nehezebb szénláncú anyagok pl. gázolaj, kerozin, petróleum alacsonyabb öngyulladási hőmérséklettel rendelkeznek, mint a benzin, aminek viszont alacsonyabb a lobbanáspontja, vagyis jobban párolog. Emiatt a jól párolgó benzint gondolja mindenki alacsonyabb gyulladáspontúnak, pedig a maga folyadék nem meggyújtható, csak a gőzei, amiből a gázolajnál szobahőmérsékleten nagyon kevés van). Benzinmotorból mindenevőt csinálni éppen ezért lenne nagyon nehéz, mert a nehéz üzemanyagok nem hajlandóak gőzzé alakulni.
T
Törölt tag 4082
Guest
Sóhaj
A T-55 és a T-62 is gyakorlatilag az 50-es évek terméke, amikor is hol látsz te 105-ös löveget?
90 mm gun M1/M2/M3 - Wikipedia
Na most böngészd, látsz olyan lövedéket ami átviszi?
Ja hogy KÉSŐBB már ki lehetett lőni? Ja hogy 10 évvel később készített HK a legmodernebb lőszerrel már átüti?
Igen.
És?
tíz évvel később ugyanis T-64esek rohangásztak. Amit viszont megint nem vitte át...
Nem,mert az F-15C 1985-ben régebbi gép volt mint a a MIG-29 9.12.Az F-15C 79-ben került rendszeresitésre(akkor kezdték meg az átalakításokat A-ról).A 9.12 pedig vadonat új gépkent 83-ban állt szolgálatba.
Tehát az F-15c öregebb gépként is sokkal kodernebb volt...
Harckocsit(sem) nem a pillanat ellen terveznek.Az oroszok is látták a tendenciákat páncéltöres tekintetében,ha más nem kiindulhattak a sajat pánceltörő eszközeikből. Szerinted aki a páncélt tervezte szatyorban élt és halvány lila gőze sem volt arról,hogy mi folyik páncéltörés fronton?Meg milyen 10 evről beszelsz?Mikor jelent meg az L7-es löveg(1960 ha jól emlékszem akkor allt szolgalatba a Centurionon)?Na onnantól HEAT-tel vagy HESH-el kilőhető volt a T-62...Sóhaj
A T-55 és a T-62 is gyakorlatilag az 50-es évek terméke, amikor is hol látsz te 105-ös löveget?
90-esek ellen kellett volna megvédeni a hk-t.90 mm gun M1/M2/M3 - Wikipedia
en.wikipedia.org
Na most böngészd, látsz olyan lövedéket ami átviszi?
Ja hogy KÉSŐBB már ki lehetett lőni? Ja hogy 10 évvel később készített HK a legmodernebb lőszerrel már átüti?
Igen.
És?
tíz évvel később ugyanis T-64esek rohangásztak. Amit viszont megint nem vitte át...
T
Törölt tag 4082
Guest
....
No comment...
...
Na jó mégis.
Az F-15C/D
De úgy általában a repülésben a nyugat volt olyan előnyben, mint hk-kban a SZU.
Szóval amit te csinálsz, az olyan, mintha azt akarnád bebizonyítani, hogy nem is voltak jobbak a nyugati gépek, mert a mig 29-es 1985ben simán jobb és modernebb gép volt, mint az F-4.
Igen. Csak az ellenfele az F-15C/D
T
Törölt tag 4082
Guest
Látták is
1964ben jött is a T-64es.
És amikor neked kedvez hírtelen játszik másik tank is?
Rongyosra téptem a szam,hogy a 70-es évek közepétől harckocsi elektronikaban is ugyanakkora előnyben volt a NATO egésze mint repülésben.A 70-es évek előtt meg pl az amerikaiak minimum paritásban voltak harckocsi elektronikában a szovjetekkel.
Csak te lerendezed azzal,hogy volt éjellátó a T-55-ben.Igen ez igaz, volt benne.Jó szar de volt.A parancsnoké pl aktív modban tudott 250-300 métert az iranyzóé a szokasos 400 és 800 méter.A baj csak az,hogy olyan a világon nem létezik,hogy a parancsnok által nem látott célokra lőjön az irányzó.Azaz hiába látott célt 600 méteren az irányzó,ha a parancsnok nem látta.Szóval igen szép dolog a T-55 éjjellátó képessege,ha csak a létezés szintjén vizsgáljuk.Amint csak egy kicsit benézünk a tartalomba azonnal árnyalódika a kép.
Egyszer már föltettem valahol ezt a kérdést de akkor hátha te vagy itt valaki.
Valódi harci tapasztalat van e bárhol a csőböl indítható iptr-rel?
Itt is többször lett elemezve az Európában korlátozott lőtáv.
Konkrétan a buszon ülök és szemre 400m-nél nagyobbat itt nem látok 30perc alatt.( Kisalföld)
Szóval mekkora valós előny a rakéta lőtávja egy harckocsi ágyújához képest?
Ha és amennyiben annyira jó miért nem alkalmazzák minden hk-ban?
Már megnint a hülyeséget fröcsögöd.
Számold már meg,hogy hányszor írtam le,hogy a T-64 volt az első tank amit nem lehetett kilőni az aktualis csúcs páncéltörő eszközökkel.
Ok.
Szólok a buszsofőrnek
Amúgy nagyjából ismerem itt a környéket.
4-500 méterenként árkok mentén fasor.
Nem nagy 5-10 méter magas emelkedők lankák ami mögé megint nem látsz be.
Ezért bár rég jártam az alföldön(magyar viszonylatban) max ott látom az értelmét.
T
Törölt tag 4082
Guest
Csak ez akkora baromság, hogy ehhez képest makó lovag jeruzsálem elővárosáig jutott.
Én itt befejeztem...
Igen, a szovjetek hülyék
Az űbermencs nyugat mindenben verte őket. Különösen a németek. Ők kétszer is.
1964ben kérlek alásan.
1964-ben.
Egy évvel az imádott Leod előtt.
és 4 évvel az első 105-ös löveggel kijött nyugati HK után.
Igazából mire elkezdett terjedni az a rohadt 105-ös löveg már 1000+ példányban állt szembe vele az új szovjet hk.
Volt 3 kőkemény olyan év kb, amikor a fényesre nyalt nyugatod képes volt szemből kilőni az aktuális szovjet tankokat.
De amúgy komolyan mondom, az agyam eldobom. Leírod, hogy a 60-as években a T-55öst ki lehet lőni, tehát etwas lófaszt se ér az erősebb páncélja.
Leírom, hogy ezek 50-es évek gépei, amikor az ellen 90 mm-es löveggel rohamozott, és kb a festéket tudta a legjobb lőszerével leverni róluk.
Erre leírod, hogy de hát ők hülyék, mert láthatták a fejlődését a lövegeknek.
Leírom, hogy látták, jött a t-64es.
Mire sikerül kihoznod, hogy fröcsögök...
Hát dudi, gratulálok...
Hát elnézést, hogy csak így beleugatok ebbe a diskurzusba, de nem tudtam megállni, hogy ne szóljak hozzá. Napok óta olvasom ezt a topikot, de ennyi szamárságot még az életemben nem hallottam harckocsikról összehordani. Keletit, nyugatit beleértve.
A Leopard-1 istenítése egy különösen kirívó ostobaság. Nekem az a véleményem, hogy ez a típus a harckocsitervezés egyik legnagyobb tévedése, a német harckocsizók óriási mázlija, hogy soha nem kellett nekik háborúba menni ezzel a lánctalpakon guruló koporsóval.
Hasonlítsuk össze szovjet kortársával, a T-62-vel.
Védettség: egyértelműen a T-62 hatalmas fölényben van e téren.
Tűzerő: a 115mm-es löveg páncélátütése nagyobb, pontosság terén pedig semmivel sem rosszabb normál harci távolság esetén
Mozgékonyság: Természetesen a Leopard ebből a szempontból jobb.
De ez így túl egyszerű lenne, menjünk tovább, érdemes megvizsgálni az adott típusok felszereltségét is, valamint azt, hogy mire mennének egymás ellen.
Kezdjük a tűzvezetéssel, adjunk egy kis előnyt a Leopardnak:
A német típus egy kiemelkedően jó minőségű optikai távmérővel rendelkezik, ez természetesen egy komoly előny, különösen ha kumulatív gránátot kell lőni, itt a távolság minél pontosabb meghatározása nagyon fontos.
A T-62-esben ugye semmiféle távmérő nincs, csakhogy az űrméret alatti lövedék kezdősebessége hatalmas, 2 méteres célra a pásztázott lőtávolság 1870 méter. Ettől függetlenül tagadhatatlan az optikai távmérő előnye.
Stabilizátor: A T-62 a kezdetektől fogva fel van szerelve vele. Ezzel szemben a Leopard csak '71-ben kapta meg. Komoly előny a 62-esnek, erről még később.
Éjszakai harc: Mindkét típus aktív infrával rendelkezik, annak minden hátrányával együtt. Csakhogy a Leopardnál ezt a parancsnok kénytelen kezelni. Éjszaka így a harckocsi irányzója feladat nélkül marad, a parancsnoknak saját feladatain kívül még a célozni és tüzelni is kell a löveggel, hát láttuk milyen következményekkel járt ez a II.Vh-ban, a T-34/76 esetén... Ezzel szemben a T-62 paransnokának és irányzójának is saját éjjellátója van, ez még akkor is óriási előny, ha a parancsnok TKN-3 műszerének hatótávolsága nem túl nagy.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bár a Leopard parancsnoka teljes körkilátást biztosító periszkópokkal van ellátva, illetve van egy saját irányzóműszere is, a T-62-nek egy 5x-ös nagyítású, teljesen körbeforgatható figyelőműszere van, ez sokkal jobb mint a nagyítás nélküli periszkópok.
Akkor lássuk mit tudnának kezdeni egymással a csatatéren. Az L7 löveg szép, jó, pontos, lőszereinek átütőereje nagy. De elég ez a T-62 ellen? Mint később német tesztekből kiderült, nem teljesen! Az tény, hogy az eredeti DM13 APDS lövedék kb. 2500m-ig átüti a T-62 testének homlokpáncélját, ám a torony sokkal ellenállóbbnak bizonyult: az átütés csak 800 méterig volt garantált, 1000 méter fölött egyszerűen lepattantak a lövedékek. De még a T-55 is ellenállóbbnak bizonyult a vártnál. Szemből nézve a torony felületének kb. 40%-a átüthető volt 2000m-ről, de a maradék 60% csak 800-1000 méterről. Ezzel szemben a T-55 és a 62 is bármilyen távolságból, bármilyen szögből átüti a Leopard papírvékony páncélját. Ezen semmit nem változtatott sem a B&V kiegészítő páncélzat, sem a kis számban gyártott hegesztett torony (A3 & A4)
Térjünk kicsit vissza a mozgékonyságra is. A Leopard előnye tagadhatatlan papíron. De ki is tudja ezt használni a gyakorlatban? A válasz az, hogy nem! Mert hiába gyors, ha a stabilizátor hiánya miatt tüzeléshez meg kell állnia! Nekem van egy oktatóanyagom a T-62 irányzói számára, ezt kifejezetten hangsúlyozzák, mint kiaknázandó gyengeséget. És még egy kis adalék: Különösen nehéz terepen a Leopard előnye semmivé válik a T-62-vel szemben. A szovjet típus nem csak, hogy könnyebb, de lánctalpai szélesebbek (=alacsonyabb talajnyomás), és mintázatuk is sokkal alkalmasabb nehéz terepen való mozgásra.
Persze lehet jönni a szokásos mítoszokkal, hogy "de a Leopard ergonómiája..." Bullshit. A Leopard is ugyanolyan zsúfolt és szűk mint a T-62. No meg hogy a szovjet tankok ergonómiai rémálomnak számítanak. Én vezettem T-55-öt, 1 óra után is mosollyal az arcomon szálltam ki.
És még a végére, ha a T-62 nem lenne elég: Volt ugye még a szovjeteknek egy legkevésbé sem kis számban gyártott T-10M nehézpáncélosuk... Az 50 tonnás szörnyeteg ellen a Leopardnak semmi esélye nem lett volna. Homlokpáncélja áttörhetetlen a DM13 számára, ezzel szemben a T-10 még repeszgránáttal is szó szerint darabokra tépett volna egy Leopardot.
A Leopard-1 istenítése egy különösen kirívó ostobaság. Nekem az a véleményem, hogy ez a típus a harckocsitervezés egyik legnagyobb tévedése, a német harckocsizók óriási mázlija, hogy soha nem kellett nekik háborúba menni ezzel a lánctalpakon guruló koporsóval.
Hasonlítsuk össze szovjet kortársával, a T-62-vel.
Védettség: egyértelműen a T-62 hatalmas fölényben van e téren.
Tűzerő: a 115mm-es löveg páncélátütése nagyobb, pontosság terén pedig semmivel sem rosszabb normál harci távolság esetén
Mozgékonyság: Természetesen a Leopard ebből a szempontból jobb.
De ez így túl egyszerű lenne, menjünk tovább, érdemes megvizsgálni az adott típusok felszereltségét is, valamint azt, hogy mire mennének egymás ellen.
Kezdjük a tűzvezetéssel, adjunk egy kis előnyt a Leopardnak:
A német típus egy kiemelkedően jó minőségű optikai távmérővel rendelkezik, ez természetesen egy komoly előny, különösen ha kumulatív gránátot kell lőni, itt a távolság minél pontosabb meghatározása nagyon fontos.
A T-62-esben ugye semmiféle távmérő nincs, csakhogy az űrméret alatti lövedék kezdősebessége hatalmas, 2 méteres célra a pásztázott lőtávolság 1870 méter. Ettől függetlenül tagadhatatlan az optikai távmérő előnye.
Stabilizátor: A T-62 a kezdetektől fogva fel van szerelve vele. Ezzel szemben a Leopard csak '71-ben kapta meg. Komoly előny a 62-esnek, erről még később.
Éjszakai harc: Mindkét típus aktív infrával rendelkezik, annak minden hátrányával együtt. Csakhogy a Leopardnál ezt a parancsnok kénytelen kezelni. Éjszaka így a harckocsi irányzója feladat nélkül marad, a parancsnoknak saját feladatain kívül még a célozni és tüzelni is kell a löveggel, hát láttuk milyen következményekkel járt ez a II.Vh-ban, a T-34/76 esetén... Ezzel szemben a T-62 paransnokának és irányzójának is saját éjjellátója van, ez még akkor is óriási előny, ha a parancsnok TKN-3 műszerének hatótávolsága nem túl nagy.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bár a Leopard parancsnoka teljes körkilátást biztosító periszkópokkal van ellátva, illetve van egy saját irányzóműszere is, a T-62-nek egy 5x-ös nagyítású, teljesen körbeforgatható figyelőműszere van, ez sokkal jobb mint a nagyítás nélküli periszkópok.
Akkor lássuk mit tudnának kezdeni egymással a csatatéren. Az L7 löveg szép, jó, pontos, lőszereinek átütőereje nagy. De elég ez a T-62 ellen? Mint később német tesztekből kiderült, nem teljesen! Az tény, hogy az eredeti DM13 APDS lövedék kb. 2500m-ig átüti a T-62 testének homlokpáncélját, ám a torony sokkal ellenállóbbnak bizonyult: az átütés csak 800 méterig volt garantált, 1000 méter fölött egyszerűen lepattantak a lövedékek. De még a T-55 is ellenállóbbnak bizonyult a vártnál. Szemből nézve a torony felületének kb. 40%-a átüthető volt 2000m-ről, de a maradék 60% csak 800-1000 méterről. Ezzel szemben a T-55 és a 62 is bármilyen távolságból, bármilyen szögből átüti a Leopard papírvékony páncélját. Ezen semmit nem változtatott sem a B&V kiegészítő páncélzat, sem a kis számban gyártott hegesztett torony (A3 & A4)
Térjünk kicsit vissza a mozgékonyságra is. A Leopard előnye tagadhatatlan papíron. De ki is tudja ezt használni a gyakorlatban? A válasz az, hogy nem! Mert hiába gyors, ha a stabilizátor hiánya miatt tüzeléshez meg kell állnia! Nekem van egy oktatóanyagom a T-62 irányzói számára, ezt kifejezetten hangsúlyozzák, mint kiaknázandó gyengeséget. És még egy kis adalék: Különösen nehéz terepen a Leopard előnye semmivé válik a T-62-vel szemben. A szovjet típus nem csak, hogy könnyebb, de lánctalpai szélesebbek (=alacsonyabb talajnyomás), és mintázatuk is sokkal alkalmasabb nehéz terepen való mozgásra.
Persze lehet jönni a szokásos mítoszokkal, hogy "de a Leopard ergonómiája..." Bullshit. A Leopard is ugyanolyan zsúfolt és szűk mint a T-62. No meg hogy a szovjet tankok ergonómiai rémálomnak számítanak. Én vezettem T-55-öt, 1 óra után is mosollyal az arcomon szálltam ki.
És még a végére, ha a T-62 nem lenne elég: Volt ugye még a szovjeteknek egy legkevésbé sem kis számban gyártott T-10M nehézpáncélosuk... Az 50 tonnás szörnyeteg ellen a Leopardnak semmi esélye nem lett volna. Homlokpáncélja áttörhetetlen a DM13 számára, ezzel szemben a T-10 még repeszgránáttal is szó szerint darabokra tépett volna egy Leopardot.
T
Törölt tag 1945
Guest
Csak,hogy értsük a technológiai hátrányt:A T-90AM az első szovjet harckocsi ami táviranyított 360°-ban körbeforgatható kétsíkban stabilizált parancsnoki optikaval rendelkezik.Előtte semmilyen rendszeresített szovjet vagy orosz(meg a T-80BVM és T-72B3 sem tudja ezt)harckocsiban ilyen nem volt(a Leopard 1A4 74-ben mar ezt tudta).
Voltak körbeforgatható kétsíkban stabilizált parancsnoki optikák épp csak ezeket te forgattad.Tehát "táncolnod" kellett a harckocsiban ha oldalra akartál nézni.
Itt van 2 kép,hogy lássuk miről van szó:
A kétszemesbe kell nézni ha látni akarsz valamit(a másik optika a nehéz-géppuskához van).
Ugyan ez kintről:
Az a szürke ablak az optika.
Tehát a gyakolratban hiáb teljesen körbeforgatható az egész ha ülő helyzetben képtelen vagy még 90° fokkal is elfordítani, mert egyszerűen nincs hely hozzá meg törzsből se nagyon tud annyit az ember oldalra fordulni.Ismétlem ez T-90A!!! Hozzáteszem,hogy ez is kőkemenyen ergonómia.
Voltak körbeforgatható kétsíkban stabilizált parancsnoki optikák épp csak ezeket te forgattad.Tehát "táncolnod" kellett a harckocsiban ha oldalra akartál nézni.
Itt van 2 kép,hogy lássuk miről van szó:
A kétszemesbe kell nézni ha látni akarsz valamit(a másik optika a nehéz-géppuskához van).
Ugyan ez kintről:
Az a szürke ablak az optika.
Tehát a gyakolratban hiáb teljesen körbeforgatható az egész ha ülő helyzetben képtelen vagy még 90° fokkal is elfordítani, mert egyszerűen nincs hely hozzá meg törzsből se nagyon tud annyit az ember oldalra fordulni.Ismétlem ez T-90A!!! Hozzáteszem,hogy ez is kőkemenyen ergonómia.