W
Wilson
Guest
igen az látható
ok akkor újra szerkesztem az egészet az összes ábrát és képet külső linkről töltöm be és újra felteszem az anyagot és akkor már mindenki látni fogjaHarckocsik harctéri alkalmazása
- Téma indítója boki
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
ok akkor újra szerkesztem az egészet az összes ábrát és képet külső linkről töltöm be és újra felteszem az anyagot és akkor már mindenki látni fogja
W
Wilson
Guest
Páncélzat összehasonlítás
Leopard-2 I, M1A2 Abrams, Leclerc, T-80U
A következők megvásárlására irányuló pályázat alapján
harckocsi svédországi rendszeresítés és gyártása (1993)
A következők alapján
Stridsfordonidag och imorgon
Ett föredrag om Svenskt Pansar med utgängspunkt i historien
Arsenalen den 8 november 2012 av
Rickard O. Lindström
Nemrégiben egy meglehetősen furcsa anyag bukkant fel a neten a svéd harckocsivásárlásról szóló pályázati jelentésből.
A svéd fél tanulmányozta a potenciális jelöltek páncélzatát: Leopard 2 , M1A2 Abrams, Leclerc és az orosz T-80U. Mind a meglévő páncélzatot, mind a svéd tervezők által továbbfejlesztett lehetséges változatokat elemezték.
A modern harckocsik páncélzati jellemzői köztudottan az egyik legjobban őrzött titkok közzé tartoznak, különösen, ha nyugati eredetű harckocsikról van szó.
Ez az adat, amely valószínűleg már nem minősül "titkosnak", a jelentés legérdekesebb része.
A T-80U lövegtorony páncélozási diagramja
Piros: 100 mm-es méhsejtes öntött lemez;
Zöld: 60 mm-es méhsejtes öntött lemez;
Sárga: nagy keménységű acéllemez.
A páncélzat mintázata nem teljesen egyezik a tényleges "töltőanyaggal". A középső lemez(polimerrel töltött), a két cellás öntvényblokk között, az ábráról hiányzik.
Pirossal jelzik a károsodott területeket amikor DM33-al 200 m (1) és 2000 m (2) távolságból a toronyra lőttek.
A torony 50%-a 610 mm acélnak megfelelő védelemmel rendelkezik a APFSDS (DM33) ellen;
A T-80U harckocsi toronypáncéljának "modelje" tüzelési tesztekhez
Általános következtetések a T-80U-ról
-Nagyon jó ballisztikai védelem
-Nehéz" reaktív páncélzat
-Kombinált páncélzat > 600 mm-es védelemmel az elülső részen
-Jó nappali és éjszakai optikai képesség
Összességében a T-80U jó minősítést kapott, de nyilvánvaló okokból nem vált Svédország rendszeresített harckocsijává.
A T-80U-t 1993 októbere és 1994 januárja között tesztelték, főként a Skövde-i Páncélozott Jármű Központban.
1994 januárjában a kormány úgy döntött, hogy a Leopard 2 lesz a Svédországban rendszeresített harckocsi. Ennek fényében a T-80U teszteket leállították, és márciusban visszaküldték őket Oroszországba. A tesztek leállása miatt elmaradt tesztek többsége , a löveg pontossági tesztelése és a működési elemzés volt.
Svédország harckocsiparkjának fejlesztése
Leopard-2 , Leclerc, M1A2 Abrams
Felülről lefele: Mobilitás, Fegyverrendszer, Életképesség, Harci információs rendszer, Megbízhatóság/könnyebb karbantartás, Összeg,
A táblázatban szereplő számok büntetőpontok,tehát minél kevesebb ponttal rendelkezik egy harckocsi annál jobban szerepelt a teszteken.....
Néhány következtetés a harckocsik tesztjeiből:
- A Leopard 2 kapta a legkevesebb büntetőpontot a túlélőképesség kategóriában, mivel a svédek szerint a három harckocsi közül a Leopard 2 kombinált páncélzata volt a legjobb. Ezenkívül a torony tetején további páncélzattal rendelkezett, ami még a különálló rakodóhely hiányát is ellensúlyozta (ami az M1A2-nél rendelkezésre állt). Miután azonban a Leclercet felszerelték az Åkers Krutbruk által tervezett svéd páncélzattal, a véleményük szerint 50-100%-al nőtt a védelme.
- A mobilitás kategóriában a Leclerc a második helyre került, mivel az üzemanyag-fogyasztása magasabb volt, mint a Leopard 2-é; a harmadik helyre az M1A2 került, nyilvánvaló okokból.
- A "fegyverrendszer" kategóriában a Leopard 2 az első helyen végzett a magasabb lövésbiztonsága miatt. A Leopard 2 és az M1A2 a panoráma látcsőben "hővilágító (hőerősítő?) csatornával rendelkezett (a Leclerc csak infravörös világítótesttel), az M1A2 pedig külön nappali csatornával is.
- "Irányítórendszer" - az M1A2-nek IVIS irányító- és információcsere-rendszere volt, a Leopard 2 prototípusa IFIS rendszerrel rendelkezett, a Leclerc FINDERS rendszere pedig nyilvánvalóan még fejlesztés alatt állt.
- Megbízhatóság - a Leopard 2 megbízhatósága magasabb szintű volt, mint az M1A2-é, míg a Leclerc még nem gyógyult ki teljesen a
"gyermekbetegségeiből".
APFSDS- és formázott kumulatív töltetű lőszer a ballisztikai védelem szintjének tesztelésére:
1 APFSDS- és 2 kumulatív lőszer harckocsitest homlok részének vizsgálatához
3 APFSDS és 4 kumulatív lőszer harckocsitorony homlok részének vizsgálatához
A Leopard-2A4 és a Leopard-2 I védelmi szintjének összehasonlítása
A svéd és német tervezésű "páncélcsomagok" összehasonlítása.
A táblázatban szereplő felkiáltójel azokat a páncélzati területeket mutatja, ahol a svéd"csomag" fölényben van a németekkel szemben.
A harckocsi torony homlok részének (jobb oldal) páncélzata 758-917 mm acélnak megfelelő védelem APFSDS találat esetén (0-30°)
A harckocsi torony homlokpáncélzata (bal oldal) a 720-862 mm-es acélnak megfelelő védelem APFSDS találat (0-30°) esetén.
A svéd és német tervezésű "páncélcsomagok" összehasonlítása.
A táblázatban szereplő felkiáltójel azokat a páncélzati területeket mutatja, ahol a svéd "csomagok" fölényben vannak a németekkel szemben.
A harckocsi törzsének homlokpáncélzata (jobb oldala) a APFSDS lőszer esetén (0°) 670 mm-es acélnak megfelelő védelem a német, és 750 mm acélnak megfelelő védelem a svéd változat esetén.
Leopard-2 I, M1A2 Abrams, Leclerc, T-80U
A következők megvásárlására irányuló pályázat alapján
harckocsi svédországi rendszeresítés és gyártása (1993)
A következők alapján
Stridsfordonidag och imorgon
Ett föredrag om Svenskt Pansar med utgängspunkt i historien
Arsenalen den 8 november 2012 av
Rickard O. Lindström
Nemrégiben egy meglehetősen furcsa anyag bukkant fel a neten a svéd harckocsivásárlásról szóló pályázati jelentésből.
A svéd fél tanulmányozta a potenciális jelöltek páncélzatát: Leopard 2 , M1A2 Abrams, Leclerc és az orosz T-80U. Mind a meglévő páncélzatot, mind a svéd tervezők által továbbfejlesztett lehetséges változatokat elemezték.
A modern harckocsik páncélzati jellemzői köztudottan az egyik legjobban őrzött titkok közzé tartoznak, különösen, ha nyugati eredetű harckocsikról van szó.
Ez az adat, amely valószínűleg már nem minősül "titkosnak", a jelentés legérdekesebb része.
A T-80U lövegtorony páncélozási diagramja
Piros: 100 mm-es méhsejtes öntött lemez;
Zöld: 60 mm-es méhsejtes öntött lemez;
Sárga: nagy keménységű acéllemez.
A páncélzat mintázata nem teljesen egyezik a tényleges "töltőanyaggal". A középső lemez(polimerrel töltött), a két cellás öntvényblokk között, az ábráról hiányzik.
Pirossal jelzik a károsodott területeket amikor DM33-al 200 m (1) és 2000 m (2) távolságból a toronyra lőttek.
A torony 50%-a 610 mm acélnak megfelelő védelemmel rendelkezik a APFSDS (DM33) ellen;
A T-80U harckocsi toronypáncéljának "modelje" tüzelési tesztekhez
Általános következtetések a T-80U-ról
-Nagyon jó ballisztikai védelem
-Nehéz" reaktív páncélzat
-Kombinált páncélzat > 600 mm-es védelemmel az elülső részen
-Jó nappali és éjszakai optikai képesség
Összességében a T-80U jó minősítést kapott, de nyilvánvaló okokból nem vált Svédország rendszeresített harckocsijává.
A T-80U-t 1993 októbere és 1994 januárja között tesztelték, főként a Skövde-i Páncélozott Jármű Központban.
1994 januárjában a kormány úgy döntött, hogy a Leopard 2 lesz a Svédországban rendszeresített harckocsi. Ennek fényében a T-80U teszteket leállították, és márciusban visszaküldték őket Oroszországba. A tesztek leállása miatt elmaradt tesztek többsége , a löveg pontossági tesztelése és a működési elemzés volt.
Svédország harckocsiparkjának fejlesztése
Leopard-2 , Leclerc, M1A2 Abrams
Felülről lefele: Mobilitás, Fegyverrendszer, Életképesség, Harci információs rendszer, Megbízhatóság/könnyebb karbantartás, Összeg,
A táblázatban szereplő számok büntetőpontok,tehát minél kevesebb ponttal rendelkezik egy harckocsi annál jobban szerepelt a teszteken.....
Néhány következtetés a harckocsik tesztjeiből:
- A Leopard 2 kapta a legkevesebb büntetőpontot a túlélőképesség kategóriában, mivel a svédek szerint a három harckocsi közül a Leopard 2 kombinált páncélzata volt a legjobb. Ezenkívül a torony tetején további páncélzattal rendelkezett, ami még a különálló rakodóhely hiányát is ellensúlyozta (ami az M1A2-nél rendelkezésre állt). Miután azonban a Leclercet felszerelték az Åkers Krutbruk által tervezett svéd páncélzattal, a véleményük szerint 50-100%-al nőtt a védelme.
- A mobilitás kategóriában a Leclerc a második helyre került, mivel az üzemanyag-fogyasztása magasabb volt, mint a Leopard 2-é; a harmadik helyre az M1A2 került, nyilvánvaló okokból.
- A "fegyverrendszer" kategóriában a Leopard 2 az első helyen végzett a magasabb lövésbiztonsága miatt. A Leopard 2 és az M1A2 a panoráma látcsőben "hővilágító (hőerősítő?) csatornával rendelkezett (a Leclerc csak infravörös világítótesttel), az M1A2 pedig külön nappali csatornával is.
- "Irányítórendszer" - az M1A2-nek IVIS irányító- és információcsere-rendszere volt, a Leopard 2 prototípusa IFIS rendszerrel rendelkezett, a Leclerc FINDERS rendszere pedig nyilvánvalóan még fejlesztés alatt állt.
- Megbízhatóság - a Leopard 2 megbízhatósága magasabb szintű volt, mint az M1A2-é, míg a Leclerc még nem gyógyult ki teljesen a
"gyermekbetegségeiből".
APFSDS- és formázott kumulatív töltetű lőszer a ballisztikai védelem szintjének tesztelésére:
1 APFSDS- és 2 kumulatív lőszer harckocsitest homlok részének vizsgálatához
3 APFSDS és 4 kumulatív lőszer harckocsitorony homlok részének vizsgálatához
A Leopard-2A4 és a Leopard-2 I védelmi szintjének összehasonlítása
A svéd és német tervezésű "páncélcsomagok" összehasonlítása.
A táblázatban szereplő felkiáltójel azokat a páncélzati területeket mutatja, ahol a svéd"csomag" fölényben van a németekkel szemben.
A harckocsi torony homlok részének (jobb oldal) páncélzata 758-917 mm acélnak megfelelő védelem APFSDS találat esetén (0-30°)
A harckocsi torony homlokpáncélzata (bal oldal) a 720-862 mm-es acélnak megfelelő védelem APFSDS találat (0-30°) esetén.
A svéd és német tervezésű "páncélcsomagok" összehasonlítása.
A táblázatban szereplő felkiáltójel azokat a páncélzati területeket mutatja, ahol a svéd "csomagok" fölényben vannak a németekkel szemben.
A harckocsi törzsének homlokpáncélzata (jobb oldala) a APFSDS lőszer esetén (0°) 670 mm-es acélnak megfelelő védelem a német, és 750 mm acélnak megfelelő védelem a svéd változat esetén.
W
Wilson
Guest
2.
Védelmi ágazati követelmények piros - Svédország, kék - Németország.
Beépítés, Németország/Svédország:
APFSDS- 670/750 mm;
Formázott kumulatív lőszernél - 1257/1580 mm.
Svéd védelmi követelmények:
A legénység nagyon magas szintű védelmének követelménye mind a toronyban (beleértve a tetőt is), mind a testnél.
Ajánlások > 70%-os védelem a tervezési területen
A modul össztömege > 10 tonna
M1A2 Abrams
Megállapítható, hogy az M1A2 harckocsi jelentősen elmarad a test APL elleni védelmének szintje tekintetében, amely az 1960-as évek tankjainak (T-64A) szintjén van.
A toronyvédelem szintje (az APFSDS tekintetében) elmarad a Leopard-2 I harckocsitól, és a T-80U szintjén van.
Vizsgálatok az M1A2 Abrams harckocsihoz Svédországban kifejlesztett "páncél csomagokkal" kapcsolatban.
M1A2 torony teszt model
Az ábra azokat a területeket mutatja, ahol (-20°-os hőmérsékleten) 700 mm acélnak ( APFSDS lőszer esetén) megfelelő védelem érhető el.
Az alap (amerikai) konfigurációban az elért szint kevesebb, mint 20%.
A svéd változatban ez az érték 70%.
Általánosságban elmondható, hogy az M1A2 "Abrams" tank tornyának meglehetősen nagy "gyengébb" területei vannak.
Az ábra azokat a területeket mutatja, amelyek a harckocsitest homlokrészén (-15°-os hőmérsékleten) 1000 mm acélnak (kumulatív lőszer esetén) megfelelő védelmet biztosítanak.
Az alap (amerikai) konfigurációban és a svéd változatban
Védelmi ágazati követelmények piros - Svédország, kék - Németország.
Beépítés, Németország/Svédország:
APFSDS- 670/750 mm;
Formázott kumulatív lőszernél - 1257/1580 mm.
Svéd védelmi követelmények:
A legénység nagyon magas szintű védelmének követelménye mind a toronyban (beleértve a tetőt is), mind a testnél.
Ajánlások > 70%-os védelem a tervezési területen
A modul össztömege > 10 tonna
M1A2 Abrams
Megállapítható, hogy az M1A2 harckocsi jelentősen elmarad a test APL elleni védelmének szintje tekintetében, amely az 1960-as évek tankjainak (T-64A) szintjén van.
A toronyvédelem szintje (az APFSDS tekintetében) elmarad a Leopard-2 I harckocsitól, és a T-80U szintjén van.
Vizsgálatok az M1A2 Abrams harckocsihoz Svédországban kifejlesztett "páncél csomagokkal" kapcsolatban.
M1A2 torony teszt model
Az ábra azokat a területeket mutatja, ahol (-20°-os hőmérsékleten) 700 mm acélnak ( APFSDS lőszer esetén) megfelelő védelem érhető el.
Az alap (amerikai) konfigurációban az elért szint kevesebb, mint 20%.
A svéd változatban ez az érték 70%.
Általánosságban elmondható, hogy az M1A2 "Abrams" tank tornyának meglehetősen nagy "gyengébb" területei vannak.
Az ábra azokat a területeket mutatja, amelyek a harckocsitest homlokrészén (-15°-os hőmérsékleten) 1000 mm acélnak (kumulatív lőszer esetén) megfelelő védelmet biztosítanak.
Az alap (amerikai) konfigurációban és a svéd változatban
W
Wilson
Guest
3.
Leclerc harckocsi
A Leclerc harckocsi páncélvédelmének javítási terve:
Az elképzelés az volt, hogy a műanyag ládákat (a francia alapkonfigurációban a felszerelés tárolására szolgált)
a torony elülső és oldalsó részein páncélmodulokra cserélik le.
Leclerc harckocsitörzs orr-részének Svédországban készült modelje
a továbbfejlesztett páncélzat "csomagok" teszteléséhez.
Összefoglaló táblázat a harckocsik tornyainak védelmére vonatkozó mutatókkal
APFSDS lőszer esetén 700 mm-es acélnak megfelelő védelem -20°-on és kumulatív lőszer esetén 1200 mm-es acélnak megfelelő védelem -20°-o
Az ábrán jól látható a Leopard 2 harckocsi jelentős előnye,
a Leclerc harckocsi tornya APFSDS lőszer esetén 700 mm-es acélnak megfelelő védelemmel csak a torony 15%-ánál rendelkezik.
Leclerc harckocsi
A Leclerc harckocsi páncélvédelmének javítási terve:
Az elképzelés az volt, hogy a műanyag ládákat (a francia alapkonfigurációban a felszerelés tárolására szolgált)
a torony elülső és oldalsó részein páncélmodulokra cserélik le.
Leclerc harckocsitörzs orr-részének Svédországban készült modelje
a továbbfejlesztett páncélzat "csomagok" teszteléséhez.
Összefoglaló táblázat a harckocsik tornyainak védelmére vonatkozó mutatókkal
APFSDS lőszer esetén 700 mm-es acélnak megfelelő védelem -20°-on és kumulatív lőszer esetén 1200 mm-es acélnak megfelelő védelem -20°-o
Az ábrán jól látható a Leopard 2 harckocsi jelentős előnye,
a Leclerc harckocsi tornya APFSDS lőszer esetén 700 mm-es acélnak megfelelő védelemmel csak a torony 15%-ánál rendelkezik.
W
Wilson
Guest
Újra feltöltöttem remélem most már az összes ábra és fotó látható
T-80 tesztek.Újra feltöltöttem remélem most már az összes ábra és fotó látható
A magyar-bolgár határhoz illeszkedően a románoknak hagyunk ennyit.
A védelem szempontjából a Tisza, illetve a Duna viszonylag nehezen megkerülhető, viszont számunkra jó a KM vízrajza, és domborzata.
Milyen hosszú lenne a Tisza,mint védvonal?Nincs rá csapaterő,végig fedezni.A védelem szempontjából a Tisza, illetve a Duna viszonylag nehezen megkerülhető, viszont számunkra jó a KM vízrajza, és domborzata.
T
Törölt tag 22302
Guest
Még jó, hogy az egyetlen bármely szinten lehetséges ellenfél a déli szomszédunk.
Azt gondolni, hogy az MH akár a Z2026 befejeztével is megállítaná a románokat nedves vágyálom kategória.
Azt gondolni, hogy az MH akár a Z2026 befejeztével is megállítaná a románokat nedves vágyálom kategória.
Nem is kell végig, csak ahol át akarnak kelni, ott.
W
Wilson
Guest
А. Tarasenko
Többrétegű kompozit páncélzat
Az 50-es években világossá vált, hogy a páncélozott acélötvözetek tulajdonságainak javításával nem lehet tovább fokozni a harckocsik védelmét. Ez különösen igaz volt a kumulatív lőszer elleni védelemre. Az alacsony sűrűségű töltőanyagok alkalmazásának ötlete a páncéltörő lövedékek elleni védelemre a Nagy Honvédő Háború idejére nyúlik vissza. A páncéltörő lövedék átütő hatása viszonylag alacsony a talajban, és ez különösen igaz a homokra. Ezért az acélpáncélzatot két vékony lemez közé szorított homokhomokréteggel lehet helyettesíteni.
1957-ben az All-Russian Scientific Research Institute-100 kutatás-fejlesztési projektet hajtott végre az összes orosz harckocsi - mind a sorozat gyártott, mind a prototípus harckocsik - burkolatának ellenállóságának értékelésére. A harckocsik védelmét egy hazai, nem forgó, kumulatív 85 mm-es lövedék tűzgyorsasága alapján becsülték meg (páncéltörő képességénél fogva felülmúlta a 90 mm-es kaliberű külföldi formázott töltetű lövedékeket) az akkori műszaki előírásokban előírt különböző megközelítési szögek mellett. E kutatómunka eredményei szolgáltak alapul a TT kifejlesztéséhez a harckocsiknak a páncéltörő lövedékek elleni védelmére. A kutatómunka során elvégzett számítások azt mutatták, hogy a legerősebb páncélvédelmet az Obiekt 279 nehéz harckocsi és az Obiekt 907 közepes harckocsi nyújtotta.
Védelmük biztosította az acél tölcsérrel ellátott 85 mm-es kumulatív lövedék hatástalanságát az irányszögek tartományában: ±60" a törzs esetében, +90" a torony esetében. A többi harckocsinak az ilyen típusú lövedék elleni védelme érdekében a páncélzatot meg kellett vastagítani, ami a súlyuk jelentős növekedését eredményezte: T-55 7 700 kg-al, Obiekt 430 3 680 kg-al, T-10 8 300 kg-al, Obiekt 770 3 500 kg-al.
A páncélzat vastagságának növelése annak érdekében, hogy a harckocsik ellenállóak legyenek és ennek megfelelően a harckocsi tömege a fent említett értékekkel növekedjen, nem volt elfogadható. A VNII-100 szakemberei a páncélzat tömegének csökkentésére vonatkozó feladat megoldását a páncélzat üvegszál-erősítésű műanyag és alumínium- és titánalapú könnyű ötvözetek, valamint ezek acélpáncéllal való kombinációjának felhasználásával történő összeállításában látták.
Т-64
A "432" jelökésű harckocsi műszaki tervében (1961. április) kezdetben a töltőlemezek két változatát vették figyelembe:
- Ultrakovácsolt betétekkel ellátott acél páncélöntvény 420 mm-es kezdeti vízszintes alapvastagsággal, 450 mm-es acél védelemmel egyenértékű ütésvédelemmel;
- egy öntött torony, amely acél páncélzatú alapból, alumínium ütésgátló köpenyből (az acél burkolat öntése után öntötték), valamint külső acél páncélzatból és alumíniumból áll. Ennek a toronynak az összesített maximális falvastagsága ~500 mm volt, ami ~460 mm-es acél páncélzat ütésvédelmének felelt meg.
Mindkét toronykialakítás több mint egy tonna súlymegtakarítást eredményezett egy azonos ellenállású, teljesen acélból készült toronyhoz képest. A sorozatgyártású T-64-es harckocsikat alumíniumból készült toronnyal látták el.
. A tapasztalatok során a torony számos hátránya merült fel, elsősorban az elülső páncélvastagság nagy méreteivel összefüggésben. Később, az 1967-1970 közötti időszakban acélbetéteket használtak a T-64A harckocsi tornyának kialakításában, majd végül a torony végleges változata a kisebb méret mellett a szükséges ellenállást biztosító ultra-betétekkel (golyókkal) valósult meg. 1961-1962-ben a kombinált páncélok létrehozásának fő munkálatai a Zsdanovszki (Mariupol) kohászati üzemben folytak, ahol a kétrétegű öntvények technológiáját állították be, és folyamatban volt a páncélok különböző változatainak tesztelése. A 85 mm-es páncéltörő és a 100 mm-es páncéltörő lövedékekből a következő mintákat ("szektorokat") öntötték és vetették alá a kísérleteknek
kombinált páncélzat "acél+alumínium+acél". Az alumínium betétek toronytestből való "extrudálásának" kiküszöbölése érdekében speciális "ugrókat" kellett alkalmazni, amelyek megakadályozták, hogy az alumínium "kipréselődjön" az acél toronyüregekből. A T-64-es harckocsi volt a világ első olyan sorozatgyártású harckocsija, amely az új páncéltörő eszközöknek megfelelő, lényegében új védelemmel rendelkezett. Az Obiekt 432 harckocsi megjelenése előtt minden páncélozott jármű monolit vagy kompozit páncélzattal rendelkezett.
A kombinált páncélzat részeként először alumínium- és titánötvözeteket használtak a páncélozott torony kialakításánál, amelyben egy speciálisan kialakított belső üreget alumíniumötvözettel töltöttek ki. Erre a célra egy speciális ABK11 alumíniumöntvény ötvözetet fejlesztettek ki, amelyet nem vetettek alá öntés utáni hőkezelésnek (mivel az acéllal kombinált rendszerben az alumíniumötvözet edzése során nem lehetett elérni a kritikus hűtési sebességet). Az "acél + alumínium" változat azonos törésállóságot biztosított, és a hagyományos acélpáncélhoz képest felére csökkentette a páncél súlyát.
1959-ben a T-55 harckocsi elülső részét acél+alumíniumötvözetből készült, kétrétegű páncélvédelemmel tervezték. Az ilyen kombinált páncélzat tesztjei során azonban világossá vált, hogy a kétrétegű páncélzat nem rendelkezik megfelelő túlélőképességgel a páncéltörő lövedékek többszörös találataival szemben - a rétegek kölcsönös "támasza" elveszett. Ezért a tesztek végeztek három rétegű páncélokkal "acél + alumínium + acél", "titán + alumínium + titán". A súlyelőny némileg csökkent, de még mindig jelentős volt: a "titán+alumínium+titán" kombinált páncélzat a monolitikus acélpáncélzattal összehasonlítva, azonos szintű páncélvédelemmel 115 mm-es páncéltörő és szub-kaliberes lövedékeknél 40%-os súlycsökkentést biztosított; az "acél+alumínium+acél" kombináció 33%-os súlymegtakarítást eredményezett.
Torony "ultra"-porcelán betétekkel
A 434-es jelzésű harckocsi tornyának rajzának részlete az acélfalak és a töltőanyag vastagságának feltüntetésével
Az ABK11 alumíniumötvözet alkalmazása a harckocsitest felső elülső részének (A) és a lövegtorony elülső részének (B) páncélvédelmében.
az Obiekt 432 prototípus közepes harckocsi. A páncélszerkezet védelmet nyújtott a kumulatív lövedékek becsapódása ellen.
A "432-es jelölésű harckocsi felső törzsének homloklemeze a függőlegeshez képest 68°-os szögben van felszerelve, kombinálva, teljes vastagsága 220 mm. 80 mm vastag külső páncéllemezből és 140 mm vastag belső üvegszálas lemezből áll. Ennek eredményeképpen a formázott töltetű lőszerrel szembeni tervezési ellenállás 450 mm volt. Az elülső harckocsitest teteje 45 mm-es páncélzatból készült, és a függőlegeshez képest 78°30 szögben elhelyezett öblökkel, a "pofacsontokkal" rendelkezett. A kiválasztott vastagságú FRP használata megbízható (TTT-t meghaladó) i védelmet biztosított. Az üveggel erősített műanyagréteg utáni hátsó lemez hiánya a műszaki tervezésben azt mutatja, hogy a később kialakított optimális "háromgátas akadály"létrehozásához szükséges megfelelő műszaki megoldások keresése bonyolult volt.
Később ezt a konstrukciót elhagyták egy egyszerűbb, "arccsont nélküli"konstrukció javára, amely jobban ellenállt a formázott töltetű robbanófejeknek. A T-64A harckocsin a kombinált páncélzat alkalmazása a felső homlokzaton (80 mm acél + 105 mm üvegszál + 20 mm acél) és a toronyban acélbetétekkel (1967-1970), később pedig a kerámia gömbtöltettel (450 mm vízszintes vastagság) biztosította a védelmet.
A "432. objektum" torony öntésének technológiai folyamatának sémája az alumínium töltőanyag alatti üregekkel. A kombinált páncélzattal ellátott torony ±40°-os tűzszögben teljes védelmet nyújtott a 85 mm-es és 100 mm-es formázott töltetek a 100 mm-es páncéltörő lövedékek és a 115 mm-es szubkaliberes lövedékek ellen, valamint ±35°-os tűzszögben a 115 mm-es formázott töltetek ellen.
Töltőanyagként nagy szilárdságú betont, üveget, diabázt, kerámiát (porcelán, ultraporcelán, uralit) és különböző üvegszálas műanyagokat vizsgáltak. A vizsgált anyagok közül a legjobb tulajdonságokat a nagy szilárdságú ultra-porcelánból (a páncélozott acélnál 2-2,5-szer nagyobb fajlagos robbantási kapacitás) és az AG-4S üvegszálas műanyagból készült bélések mutatták. Ezeket az anyagokat kombinált páncélok töltőanyagaként ajánlották használni. A kombinált páncélok használatának súlyelőnye a monolitikus acélzárakkal szemben 20-25%-os volt.
Többrétegű kompozit páncélzat
Az 50-es években világossá vált, hogy a páncélozott acélötvözetek tulajdonságainak javításával nem lehet tovább fokozni a harckocsik védelmét. Ez különösen igaz volt a kumulatív lőszer elleni védelemre. Az alacsony sűrűségű töltőanyagok alkalmazásának ötlete a páncéltörő lövedékek elleni védelemre a Nagy Honvédő Háború idejére nyúlik vissza. A páncéltörő lövedék átütő hatása viszonylag alacsony a talajban, és ez különösen igaz a homokra. Ezért az acélpáncélzatot két vékony lemez közé szorított homokhomokréteggel lehet helyettesíteni.
1957-ben az All-Russian Scientific Research Institute-100 kutatás-fejlesztési projektet hajtott végre az összes orosz harckocsi - mind a sorozat gyártott, mind a prototípus harckocsik - burkolatának ellenállóságának értékelésére. A harckocsik védelmét egy hazai, nem forgó, kumulatív 85 mm-es lövedék tűzgyorsasága alapján becsülték meg (páncéltörő képességénél fogva felülmúlta a 90 mm-es kaliberű külföldi formázott töltetű lövedékeket) az akkori műszaki előírásokban előírt különböző megközelítési szögek mellett. E kutatómunka eredményei szolgáltak alapul a TT kifejlesztéséhez a harckocsiknak a páncéltörő lövedékek elleni védelmére. A kutatómunka során elvégzett számítások azt mutatták, hogy a legerősebb páncélvédelmet az Obiekt 279 nehéz harckocsi és az Obiekt 907 közepes harckocsi nyújtotta.
Védelmük biztosította az acél tölcsérrel ellátott 85 mm-es kumulatív lövedék hatástalanságát az irányszögek tartományában: ±60" a törzs esetében, +90" a torony esetében. A többi harckocsinak az ilyen típusú lövedék elleni védelme érdekében a páncélzatot meg kellett vastagítani, ami a súlyuk jelentős növekedését eredményezte: T-55 7 700 kg-al, Obiekt 430 3 680 kg-al, T-10 8 300 kg-al, Obiekt 770 3 500 kg-al.
A páncélzat vastagságának növelése annak érdekében, hogy a harckocsik ellenállóak legyenek és ennek megfelelően a harckocsi tömege a fent említett értékekkel növekedjen, nem volt elfogadható. A VNII-100 szakemberei a páncélzat tömegének csökkentésére vonatkozó feladat megoldását a páncélzat üvegszál-erősítésű műanyag és alumínium- és titánalapú könnyű ötvözetek, valamint ezek acélpáncéllal való kombinációjának felhasználásával történő összeállításában látták.
Т-64
A "432" jelökésű harckocsi műszaki tervében (1961. április) kezdetben a töltőlemezek két változatát vették figyelembe:
- Ultrakovácsolt betétekkel ellátott acél páncélöntvény 420 mm-es kezdeti vízszintes alapvastagsággal, 450 mm-es acél védelemmel egyenértékű ütésvédelemmel;
- egy öntött torony, amely acél páncélzatú alapból, alumínium ütésgátló köpenyből (az acél burkolat öntése után öntötték), valamint külső acél páncélzatból és alumíniumból áll. Ennek a toronynak az összesített maximális falvastagsága ~500 mm volt, ami ~460 mm-es acél páncélzat ütésvédelmének felelt meg.
Mindkét toronykialakítás több mint egy tonna súlymegtakarítást eredményezett egy azonos ellenállású, teljesen acélból készült toronyhoz képest. A sorozatgyártású T-64-es harckocsikat alumíniumból készült toronnyal látták el.
. A tapasztalatok során a torony számos hátránya merült fel, elsősorban az elülső páncélvastagság nagy méreteivel összefüggésben. Később, az 1967-1970 közötti időszakban acélbetéteket használtak a T-64A harckocsi tornyának kialakításában, majd végül a torony végleges változata a kisebb méret mellett a szükséges ellenállást biztosító ultra-betétekkel (golyókkal) valósult meg. 1961-1962-ben a kombinált páncélok létrehozásának fő munkálatai a Zsdanovszki (Mariupol) kohászati üzemben folytak, ahol a kétrétegű öntvények technológiáját állították be, és folyamatban volt a páncélok különböző változatainak tesztelése. A 85 mm-es páncéltörő és a 100 mm-es páncéltörő lövedékekből a következő mintákat ("szektorokat") öntötték és vetették alá a kísérleteknek
kombinált páncélzat "acél+alumínium+acél". Az alumínium betétek toronytestből való "extrudálásának" kiküszöbölése érdekében speciális "ugrókat" kellett alkalmazni, amelyek megakadályozták, hogy az alumínium "kipréselődjön" az acél toronyüregekből. A T-64-es harckocsi volt a világ első olyan sorozatgyártású harckocsija, amely az új páncéltörő eszközöknek megfelelő, lényegében új védelemmel rendelkezett. Az Obiekt 432 harckocsi megjelenése előtt minden páncélozott jármű monolit vagy kompozit páncélzattal rendelkezett.
A kombinált páncélzat részeként először alumínium- és titánötvözeteket használtak a páncélozott torony kialakításánál, amelyben egy speciálisan kialakított belső üreget alumíniumötvözettel töltöttek ki. Erre a célra egy speciális ABK11 alumíniumöntvény ötvözetet fejlesztettek ki, amelyet nem vetettek alá öntés utáni hőkezelésnek (mivel az acéllal kombinált rendszerben az alumíniumötvözet edzése során nem lehetett elérni a kritikus hűtési sebességet). Az "acél + alumínium" változat azonos törésállóságot biztosított, és a hagyományos acélpáncélhoz képest felére csökkentette a páncél súlyát.
1959-ben a T-55 harckocsi elülső részét acél+alumíniumötvözetből készült, kétrétegű páncélvédelemmel tervezték. Az ilyen kombinált páncélzat tesztjei során azonban világossá vált, hogy a kétrétegű páncélzat nem rendelkezik megfelelő túlélőképességgel a páncéltörő lövedékek többszörös találataival szemben - a rétegek kölcsönös "támasza" elveszett. Ezért a tesztek végeztek három rétegű páncélokkal "acél + alumínium + acél", "titán + alumínium + titán". A súlyelőny némileg csökkent, de még mindig jelentős volt: a "titán+alumínium+titán" kombinált páncélzat a monolitikus acélpáncélzattal összehasonlítva, azonos szintű páncélvédelemmel 115 mm-es páncéltörő és szub-kaliberes lövedékeknél 40%-os súlycsökkentést biztosított; az "acél+alumínium+acél" kombináció 33%-os súlymegtakarítást eredményezett.
Torony "ultra"-porcelán betétekkel
A 434-es jelzésű harckocsi tornyának rajzának részlete az acélfalak és a töltőanyag vastagságának feltüntetésével
Az ABK11 alumíniumötvözet alkalmazása a harckocsitest felső elülső részének (A) és a lövegtorony elülső részének (B) páncélvédelmében.
az Obiekt 432 prototípus közepes harckocsi. A páncélszerkezet védelmet nyújtott a kumulatív lövedékek becsapódása ellen.
A "432-es jelölésű harckocsi felső törzsének homloklemeze a függőlegeshez képest 68°-os szögben van felszerelve, kombinálva, teljes vastagsága 220 mm. 80 mm vastag külső páncéllemezből és 140 mm vastag belső üvegszálas lemezből áll. Ennek eredményeképpen a formázott töltetű lőszerrel szembeni tervezési ellenállás 450 mm volt. Az elülső harckocsitest teteje 45 mm-es páncélzatból készült, és a függőlegeshez képest 78°30 szögben elhelyezett öblökkel, a "pofacsontokkal" rendelkezett. A kiválasztott vastagságú FRP használata megbízható (TTT-t meghaladó) i védelmet biztosított. Az üveggel erősített műanyagréteg utáni hátsó lemez hiánya a műszaki tervezésben azt mutatja, hogy a később kialakított optimális "háromgátas akadály"létrehozásához szükséges megfelelő műszaki megoldások keresése bonyolult volt.
Később ezt a konstrukciót elhagyták egy egyszerűbb, "arccsont nélküli"konstrukció javára, amely jobban ellenállt a formázott töltetű robbanófejeknek. A T-64A harckocsin a kombinált páncélzat alkalmazása a felső homlokzaton (80 mm acél + 105 mm üvegszál + 20 mm acél) és a toronyban acélbetétekkel (1967-1970), később pedig a kerámia gömbtöltettel (450 mm vízszintes vastagság) biztosította a védelmet.
A "432. objektum" torony öntésének technológiai folyamatának sémája az alumínium töltőanyag alatti üregekkel. A kombinált páncélzattal ellátott torony ±40°-os tűzszögben teljes védelmet nyújtott a 85 mm-es és 100 mm-es formázott töltetek a 100 mm-es páncéltörő lövedékek és a 115 mm-es szubkaliberes lövedékek ellen, valamint ±35°-os tűzszögben a 115 mm-es formázott töltetek ellen.
Töltőanyagként nagy szilárdságú betont, üveget, diabázt, kerámiát (porcelán, ultraporcelán, uralit) és különböző üvegszálas műanyagokat vizsgáltak. A vizsgált anyagok közül a legjobb tulajdonságokat a nagy szilárdságú ultra-porcelánból (a páncélozott acélnál 2-2,5-szer nagyobb fajlagos robbantási kapacitás) és az AG-4S üvegszálas műanyagból készült bélések mutatták. Ezeket az anyagokat kombinált páncélok töltőanyagaként ajánlották használni. A kombinált páncélok használatának súlyelőnye a monolitikus acélzárakkal szemben 20-25%-os volt.
W
Wilson
Guest
2.
T-64A
A kombinált toronyvédelem javítása során az alumínium töltőanyaggal való védekezésről lemondtak. Az "ultra töltött" torony tervezésével egyidejűleg a VNII-100 ágon a V.V.V. javaslatára V.V. Ugyanakkor Lerusalimsky javaslatára kifejlesztették a lőszerek gyártására szánt, nagy keménységű acélbetéteket alkalmazó toronyszerkezetet. Ezeket a betéteket differenciális izotermikus keményítési módszerrel hőkezelték, különösen kemény maggal és viszonylag kevésbé kemény, de képlékenyebb külső felületi rétegekkel. A nagy keménységű betétekkel gyártott prototípus lövegtorony még jobban teljesített a tesztek alatt, mint az öntött kerámiagolyókkal ellátott lövegtorony.
Az edzett betétekkel ellátott torony hátránya a tartólap és a toronytartó közötti hegesztett kötés elégtelen "túlélőképessége" volt, amelyet egy páncéltörő lövedék eltalálása esetén áthatolás nélkül megsemmisítettek.
A nagy keménységű betétekkel ellátott lövegtornyok kísérleti sorozatának gyártása során kiderült, hogy nem lehet biztosítani a minimálisan előírt ütőszilárdságot (a nagy keménységű betétek, , fokozott törékenységű törést és átütést eredményeztek). A további munkát ebben az irányban abbahagyták.
T-64A torony nagy keménységű acélbetétekkel
T-64 és T-64A nagy keménységű acélbetétek
1975-ben a VNIITM által kifejlesztett korund töltőanyaggal ellátott tornyot állítottak szolgálatba (1970 óta gyártásban). A torony páncélzata 115mm acél öntött páncél, 140 mm-es ultraporcelán golyók és 135 mm-es acél hátsó fal 30 fokos szöggel. A kerámia töltőanyaggal ellátott lövegtornyok öntésének technológiáját a VNII-100, a 75. számú harkovi üzem, a Dél-Urali Rádiokerámiaüzem, a VPTI-12 és az NIIBT közös munkájának eredményeként fejlesztették ki. 1961-1964-ben az LKZ és a CHTZ gyárak tervezőirodái a VNII-100 intézettel és annak moszkvai kirendeltségével együtt kifejlesztették a kompozit páncéltestek változatait irányított rakétafegyverzettel ellátott harckocsik számára: "Obiekt 287", "Obiekt 288", "Obiekt 772" és "Obiekt 775".
Korund golyó
Korundgolyókkal ellátott torony. Elülső védelmi méret 400...475 mm. A torony hátsó része -70 mm.
Ezt követően a harkovi harckocsik páncélvédelmét továbbfejlesztették, a korszerűbb gátlóanyagok alkalmazása irányába is, így a hetvenes évek végétől a T-64B harckocsikon az elektro salakos újraolvasztással előállított BTK-1Sh típusú acélokat alkalmazták. Az elektromos salakátolvasztással előállított, azonos vastagságú lemezek átlagos szilárdsága 10...15 százalékkal magasabb, mint a nagyobb keménységű páncélacéloké. Az 1987-ig tartó sorozatgyártás során a tornyot is továbbfejlesztették.
T-64A
A kombinált toronyvédelem javítása során az alumínium töltőanyaggal való védekezésről lemondtak. Az "ultra töltött" torony tervezésével egyidejűleg a VNII-100 ágon a V.V.V. javaslatára V.V. Ugyanakkor Lerusalimsky javaslatára kifejlesztették a lőszerek gyártására szánt, nagy keménységű acélbetéteket alkalmazó toronyszerkezetet. Ezeket a betéteket differenciális izotermikus keményítési módszerrel hőkezelték, különösen kemény maggal és viszonylag kevésbé kemény, de képlékenyebb külső felületi rétegekkel. A nagy keménységű betétekkel gyártott prototípus lövegtorony még jobban teljesített a tesztek alatt, mint az öntött kerámiagolyókkal ellátott lövegtorony.
Az edzett betétekkel ellátott torony hátránya a tartólap és a toronytartó közötti hegesztett kötés elégtelen "túlélőképessége" volt, amelyet egy páncéltörő lövedék eltalálása esetén áthatolás nélkül megsemmisítettek.
A nagy keménységű betétekkel ellátott lövegtornyok kísérleti sorozatának gyártása során kiderült, hogy nem lehet biztosítani a minimálisan előírt ütőszilárdságot (a nagy keménységű betétek, , fokozott törékenységű törést és átütést eredményeztek). A további munkát ebben az irányban abbahagyták.
T-64A torony nagy keménységű acélbetétekkel
T-64 és T-64A nagy keménységű acélbetétek
1975-ben a VNIITM által kifejlesztett korund töltőanyaggal ellátott tornyot állítottak szolgálatba (1970 óta gyártásban). A torony páncélzata 115mm acél öntött páncél, 140 mm-es ultraporcelán golyók és 135 mm-es acél hátsó fal 30 fokos szöggel. A kerámia töltőanyaggal ellátott lövegtornyok öntésének technológiáját a VNII-100, a 75. számú harkovi üzem, a Dél-Urali Rádiokerámiaüzem, a VPTI-12 és az NIIBT közös munkájának eredményeként fejlesztették ki. 1961-1964-ben az LKZ és a CHTZ gyárak tervezőirodái a VNII-100 intézettel és annak moszkvai kirendeltségével együtt kifejlesztették a kompozit páncéltestek változatait irányított rakétafegyverzettel ellátott harckocsik számára: "Obiekt 287", "Obiekt 288", "Obiekt 772" és "Obiekt 775".
Korund golyó
Korundgolyókkal ellátott torony. Elülső védelmi méret 400...475 mm. A torony hátsó része -70 mm.
Ezt követően a harkovi harckocsik páncélvédelmét továbbfejlesztették, a korszerűbb gátlóanyagok alkalmazása irányába is, így a hetvenes évek végétől a T-64B harckocsikon az elektro salakos újraolvasztással előállított BTK-1Sh típusú acélokat alkalmazták. Az elektromos salakátolvasztással előállított, azonos vastagságú lemezek átlagos szilárdsága 10...15 százalékkal magasabb, mint a nagyobb keménységű páncélacéloké. Az 1987-ig tartó sorozatgyártás során a tornyot is továbbfejlesztették.
Ja.Csak ott-ha tudod,hol az az ott.Plusz a Tisza folyása miatt a védelem szorulna a külső vonalra,a támadó meg a belső vonalon mozoghatna.És még ráadásul a külső vonalon védekező sereg a kisebb is.Hát,ez igy együtt az álmoskönyv szerint nem sok jót jelent nékünk.....Nem is kell végig, csak ahol át akarnak kelni, ott.
Pedig ha vannak felderítőid és a túlparti lakosság is veled van? Nem beszélve arról, hogy a hídverés sem 1-2 perc, ráadásul az úszóképes harcjárműveik is korszerűtlenek, talán BMP-1 van nekik. A gázlókat meg tudjuk, hogy hol vannak. A külső ív, meg azért is jobb, mert nagyobb területről tudsz tűz alatt tartani kisebb területet.
Ezt úgy hivják,hogy tűzzsák,és taktikai méretben számit.De hadműveletileg egy kisebb seregnek védelmben lenni hátrányos a külső iven.
És akkor mi van,ha ott magyar lakosság van?Kikapcsolják a kommunikációt,kijárási tilalmat rendelnek el,és ennyi.
Felderitést lehet blokkolni is,meg megtéveszteni.Normandia miről szolt?Elhitették a németekkel,hogy Calaisnál fognak partraszálni,és mire azok reagálni tudtak,már megvolt a hidfő.
W
Wilson
Guest
А. Tarasenko
Többrétegű kompozit páncélzat
T-72 "Ural"
A T-72 "Ural" páncélzata hasonló volt a T-64-eséhez. A harckocsi első szériája közvetlenül a T-64 tornyaiból átalakított lövegtornyokat használt. Később egy öntött páncélozott acélból készült, 400-410 mm-es monolit tornyot alkalmaztak. A monolit lövegtornyok kielégítő védelmet nyújtottak a 100-155 mm-es páncéltörő, szubkaliberű lövedékekkel (APC) szemben, de az említett lövegtornyok ellenállása az azonos kaliberű lövedékek elleni védelem szempontjából gyengébb volt, mint a kombinált páncélzattal ellátott lövegtornyoké.
T-72 monolitikus öntött páncélozott acél torony,
(a T-72M harckocsi exportváltozatában is használták)
T-72A
A harckocsi test elülső részének páncélzatát megerősítették. Ezt az acél páncéllemezek vastagságának újraelosztásával érték el a hátsó lemez vastagságának növelése érdekében. Így a VLD vastagsága 60 mm acél, 105 mm STB és a hátsó lemez vastagsága 50 mm volt. Ugyanakkor a páncél mérete nem változott.
Nagy változtatásokat hajtottak végre a torony páncélzatán. A sorozatgyártás során töltőanyagként nem fémből öntött rudakat használtak, amelyeket az öntés előtt fémpáncéllal kötöttek össze (ún. homokrudak).
T-72A torony homokrudakkal,
(A T-72M1 harckocsi exportváltozatainál is használták.)
1976-ban az Uralvagonzavod megkísérelte a T-64A lövegtornyok gyártását bélelt korundgolyókkal, de nem sikerült elsajátítani a technológiát. Ehhez új termelési létesítményekre és új technológiák elsajátítására volt szükség, amelyek nem jöttek létre. Ennek oka az volt, hogy csökkenteni akarták a T-72A költségeit, amelyet szintén nagy mennyiségben szállítottak külföldre. Így a T-64A lövegtorony ellenállása 10%-kal volt magasabb, mint a T-72-é, és az ütésállósága 15...20%-kal volt magasabb.
T-72A homlokzati rész a lemez vastagságok újraelosztásával és megnövelt hátsó védőréteg.
A hátsó lemez vastagságának növelésével a "háromrétegű gát" növeli az ellenállást.
Ez a hátsó páncélzatra ható deformálódott lövedék következménye, amely részben megsemmisíti az első acélréteget.
és így a lövedék nemcsak a sebességét, hanem a fejrész eredeti alakját is elveszti.
Az acél páncélzatéval megegyező ellenállási szint eléréséhez szükséges három páncélréteg súlya csökken, ha a páncélzat vastagsága az acél páncélzatéval megegyező szintre csökken.
A középső üvegtextil-rétegnek csekély hatása van a háromrétegű "gát" rakétaellenállóságára (I.I. Terekhin, Acélkutató Intézet).
PT-91M homlokzati rész (hasonló a T-72A-hoz)
Többrétegű kompozit páncélzat
T-72 "Ural"
A T-72 "Ural" páncélzata hasonló volt a T-64-eséhez. A harckocsi első szériája közvetlenül a T-64 tornyaiból átalakított lövegtornyokat használt. Később egy öntött páncélozott acélból készült, 400-410 mm-es monolit tornyot alkalmaztak. A monolit lövegtornyok kielégítő védelmet nyújtottak a 100-155 mm-es páncéltörő, szubkaliberű lövedékekkel (APC) szemben, de az említett lövegtornyok ellenállása az azonos kaliberű lövedékek elleni védelem szempontjából gyengébb volt, mint a kombinált páncélzattal ellátott lövegtornyoké.
T-72 monolitikus öntött páncélozott acél torony,
(a T-72M harckocsi exportváltozatában is használták)
T-72A
A harckocsi test elülső részének páncélzatát megerősítették. Ezt az acél páncéllemezek vastagságának újraelosztásával érték el a hátsó lemez vastagságának növelése érdekében. Így a VLD vastagsága 60 mm acél, 105 mm STB és a hátsó lemez vastagsága 50 mm volt. Ugyanakkor a páncél mérete nem változott.
Nagy változtatásokat hajtottak végre a torony páncélzatán. A sorozatgyártás során töltőanyagként nem fémből öntött rudakat használtak, amelyeket az öntés előtt fémpáncéllal kötöttek össze (ún. homokrudak).
T-72A torony homokrudakkal,
(A T-72M1 harckocsi exportváltozatainál is használták.)
1976-ban az Uralvagonzavod megkísérelte a T-64A lövegtornyok gyártását bélelt korundgolyókkal, de nem sikerült elsajátítani a technológiát. Ehhez új termelési létesítményekre és új technológiák elsajátítására volt szükség, amelyek nem jöttek létre. Ennek oka az volt, hogy csökkenteni akarták a T-72A költségeit, amelyet szintén nagy mennyiségben szállítottak külföldre. Így a T-64A lövegtorony ellenállása 10%-kal volt magasabb, mint a T-72-é, és az ütésállósága 15...20%-kal volt magasabb.
T-72A homlokzati rész a lemez vastagságok újraelosztásával és megnövelt hátsó védőréteg.
A hátsó lemez vastagságának növelésével a "háromrétegű gát" növeli az ellenállást.
Ez a hátsó páncélzatra ható deformálódott lövedék következménye, amely részben megsemmisíti az első acélréteget.
és így a lövedék nemcsak a sebességét, hanem a fejrész eredeti alakját is elveszti.
Az acél páncélzatéval megegyező ellenállási szint eléréséhez szükséges három páncélréteg súlya csökken, ha a páncélzat vastagsága az acél páncélzatéval megegyező szintre csökken.
A középső üvegtextil-rétegnek csekély hatása van a háromrétegű "gát" rakétaellenállóságára (I.I. Terekhin, Acélkutató Intézet).
PT-91M homlokzati rész (hasonló a T-72A-hoz)
Nem vitázni szeretnék veled.
De 
az átkelő csapatok még ha hídfőállást is tudnak kiépíteni, könnyen egy átkaroló hadművelet miatt támogatás és utánpótlás nélkül maradhatnak. Akkor pedig "kakukk a rigófészekben".