Harckocsik harctéri alkalmazása

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

T

Törölt tag 22302

Guest
A kiadások csökkentése minimális szerepet játszott az omszki és leningrádi üzemek mondjuk ki, tönkretételénél. A fő ok maga az UVZ, már a 80-as évek elején ott tettek keresztbe Harkovnak és Leningrádnak ahol csak tudtak. A céljuk a harkocsiipar monopolizálása, de ehez útban volt a másik két nagy, + két kissebb, omszk és cseljabinszk, mindegyiknek pusztulnia kellett. És mivel sajnos az UVZ-nek voltak a legjobb kapcsolatai a kommunista párttal, 100%-ban sikerült végrehajtaniuk tervüket.
Nem a kiadások csökkentése, hanem az UVZ mérhetetlen hatalomvágya volt az, amiért az összes korszerű, sőt, forradalmi konstrukció ment a levesbe, és helyettük a végtelenül primitív és elavult T-72 a fő típus ma is.
Hát, azért ennél árnyaltabb a helyzet. A három tervezőiroda és a gyárak ugyanarra a követelményre 3 különböző megoldással (valójában jóval többel) rukkoltak elő, melyek igazából elég hasonlóak. És ebből teljesen abszurd módon mind a 3 gyártásba és szolgálatba került, ami arról tanúskodik, hogy mind a három irodának jelentős kapcsolatai voltak "odafenn".
Mindegyiknek volt valamilyen előnye a másik kettővel szemben, és mindegyik természetesen a saját előnyeit nyomta míg a másik kettőjét elbagatellizálta, míg a racionális megoldás az lett volna, ha a háromból összegyúrnak egy cuccot, és azt gyártatják.

Azzal mondjuk nehezen összeegyeztethető az UVZ kommunista párt kapcsolat elmélet, hogy Omszk '87-ben 685, '88-ban 740, '89-'90 pedig 510 és 460 T-80-ast gyárthatott. Még '91-ben is gyártottak 150-et. '92-ben szinte elvágták a gyártást 5db/évre, de '93-ban már megint 65-öt, '94-ben meg 92-t gyártottak.
Ja, meg azzal is elég nehéz összehozni, hogy a 80-as évek legvégén a védelmi minisztérium kért Harkovtól Objekt 477-eket zászlóalj szintű csapatpróbára...

D7xGWbXXoAYQGtH.jpg

Meg azért azt se felejtsük el, hogy az UVZ-nél is folytak komoly fejlesztések. Pl az Obj. 195 is.

Egyszerűen racionalizálni kellett, és az UVZ volt a legracionálisabb választás - ettől persze a nagy múltú gyárakért kár. Legalább Omszkot meghagyták a T-80-asok szerelésére, hogy a turbinával kapcsolatos know-how ne kopjon ki teljesen, ha esetleg elő kéne venni. Bááár, a harckocsi turbina fejlesztés úgy általában félholt állapotban van, mivel a leningrádi Kirov kipurcant, a Klimov meg helikopter turbinákkal van elfoglalva.

Persze most itt van az X hengerelosztású motor az Armatába, aminek az egész értelme az, hogy nemhogy a gázturbina, de még a kétütemű ellendugattyús diesel motorok (5TD / 6TD) teljesítmény/térfogat arányát is felülmúlja. Hegesztgetik is már a 70-es évek óta - lehet még lesz is belőle valami ebben az évtizedben. (Ezért is röhögök az olyan állításokon, hogy manapság akármilyen gyár csak úgy kihúz a lyukából egy harckocsi motort vagy gázturbinát 1-2 év alatt. Aha, persze. Ahogy azt Móriczka elképzelte... :D )
 
M

molnibalage

Guest
Gorkamorka berakta az XM2001-et, az például gázturbinás lett volna. Szóval volt időszak, amikor még volt fejlesztés és használták is volna.
Csak elmúlt. Most már nem akarják meghajtásnak. Sehova.



Negan, szeretlek, tisztellek, becsüllek, de ne tereld a témát.
A kínaiak a Type-055 rombolóhoz csináltak saját gyártású QC-280 típusjelzésű gázturbinát, 28MW (38 000 Le) teljesítménnyel, Ukrajnai segítséggel (amiért nyilván fizettek). Ha Kína látna létjogosultságot a gázturbinás meghajtásnak szárazföldi harcjárműben, élek a gyanúval, hogy egy évvel később ott robogna valamelyik tesztpályán az első prototípus.
De nem hallunk ilyesmiről...



Továbbra is: az Abrams esetén én az utóbbi időben csak diesel-motorra való átszerelésről hallottam az US ARMY kapcsán. Ugye Gorkamorka is előhozta, hogy ott volt/van a megbízhatóbb, jobb Honeywell LV100-5 gázturbina, amit az XM2001-nél is használtak volna. Az 1990-es években még arról volt szó, hogy ezzel szerelnék fel az Abrams-okat.

Aztán ebből nem lett semmi. Az Abrams-okat ma is az AGT1500 hajtja. Hát nem azért, mert nincs fejlettebb megoldás, hanem azért, mert egyszerűen az átszerelést, új erőforrásra való áttérést csak nagyon indokolt esetben fogadná el az US ARMY. Ők a SEPv3 és v4 esetén is a fejlettebb EO/IR szenzorokra, kommunikációra, adatkapcsolatra és az APS-re költöttek. A meghajtásra nem igazán.

Igazából sem az LV100-5-ra, sem a különféle Diesel-motoros meghajtásra túl nagy lendülettel nem ugrottak rá az elmúlt időszakban. Viszont a gázturbinás fejlesztésekről konkrétan nem is nagyon hallani, inkább csak Diesel-motorokról (APD).

A T-80-asba se nagyon akarnak modernebb gázturbinát szerelni az oroszok, pedig ott is lenne alternatíva, mégis a T-80BVM-nél is maradt a GTD-1250TF.



Ott volt/van az LV100-5...
Aztán mégse használják...
KB., mint az USAF az F-15C-nél. Még a -229-est sem tették bele, nemhogy GE F110-et...
 
  • Tetszik
Reactions: endre
M

molnibalage

Guest
Hk turbinát ne egy vadászgép hajtóműhöz hasonlis már,hanem inkább egy helikopter turbinával.Amit egy zárt páncéltestbe kell beépiteni.
Turbinának vannak előnyei és hátrányai.A hadszintér és a várható hadműveleti helyzet dönti el,hogy adott esetben az előnyök vagy a hátrányok jelentősebbek e (meg a rendszerbeállitó preferenciája-egyéni döntése,hogy az előnyök felülmúlják e a hátrányokat szempontjábol).Oroszok a legszemléletesebb példa.Az európai csapatok a dizelt preferálják,a szibériaiak meg a turbinát.
Számunkra a dizel az előnyösebb-de adott esetben,ha az amcsik olcsón hozzánkvágnák,nincs olyan hátránya a turbinának az Abramsban,ami indokolná egy különben előnyös üzlet elutasitását.
A mai kis mennyiségű hk gyártásoknál meg egyszerűen túl drága egy turbinát fejleszteni-nemtudom,hogy hányszor irjam még le.Mikor amúgy is viszonylagos egy technológia előnye,akkor ha még ráadásul irreálisan drága is,biztos nem fogja a fejlesztő azt választani.

Ez most komoly? A beépítés helye semmiféle nehézséget nem jelent. Az üzemi körülményei miatt fosod össze magad úgy, hogy egy vadászgép hajtómű két nagyságrenddel nagyobb teljesítményű...
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 081
33 194
113
Ez most komoly? A beépítés helye semmiféle nehézséget nem jelent. Az üzemi körülményei miatt fosod össze magad úgy, hogy egy vadászgép hajtómű két nagyságrenddel nagyobb teljesítményű...
Molni,de a tankba akkor sem vadászgép gázturbina kell,hanem tengely teljesitményt leadó hk gázturbina......
 
W

Wilson

Guest
Hát, azért ennél árnyaltabb a helyzet. A három tervezőiroda és a gyárak ugyanarra a követelményre 3 különböző megoldással (valójában jóval többel) rukkoltak elő, melyek igazából elég hasonlóak. És ebből teljesen abszurd módon mind a 3 gyártásba és szolgálatba került, ami arról tanúskodik, hogy mind a három irodának jelentős kapcsolatai voltak "odafenn".
Mindegyiknek volt valamilyen előnye a másik kettővel szemben, és mindegyik természetesen a saját előnyeit nyomta míg a másik kettőjét elbagatellizálta, míg a racionális megoldás az lett volna, ha a háromból összegyúrnak egy cuccot, és azt gyártatják.

Azzal mondjuk nehezen összeegyeztethető az UVZ kommunista párt kapcsolat elmélet, hogy Omszk '87-ben 685, '88-ban 740, '89-'90 pedig 510 és 460 T-80-ast gyárthatott. Még '91-ben is gyártottak 150-et. '92-ben szinte elvágták a gyártást 5db/évre, de '93-ban már megint 65-öt, '94-ben meg 92-t gyártottak.
Ja, meg azzal is elég nehéz összehozni, hogy a 80-as évek legvégén a védelmi minisztérium kért Harkovtól Objekt 477-eket zászlóalj szintű csapatpróbára...

D7xGWbXXoAYQGtH.jpg

Meg azért azt se felejtsük el, hogy az UVZ-nél is folytak komoly fejlesztések. Pl az Obj. 195 is.

Egyszerűen racionalizálni kellett, és az UVZ volt a legracionálisabb választás - ettől persze a nagy múltú gyárakért kár. Legalább Omszkot meghagyták a T-80-asok szerelésére, hogy a turbinával kapcsolatos know-how ne kopjon ki teljesen, ha esetleg elő kéne venni. Bááár, a harckocsi turbina fejlesztés úgy általában félholt állapotban van, mivel a leningrádi Kirov kipurcant, a Klimov meg helikopter turbinákkal van elfoglalva.

Persze most itt van az X hengerelosztású motor az Armatába, aminek az egész értelme az, hogy nemhogy a gázturbina, de még a kétütemű ellendugattyús diesel motorok (5TD / 6TD) teljesítmény/térfogat arányát is felülmúlja. Hegesztgetik is már a 70-es évek óta - lehet még lesz is belőle valami ebben az évtizedben. (Ezért is röhögök az olyan állításokon, hogy manapság akármilyen gyár csak úgy kihúz a lyukából egy harckocsi motort vagy gázturbinát 1-2 év alatt. Aha, persze. Ahogy azt Móriczka elképzelte... :D )
Bááár, a harckocsi turbina fejlesztés úgy általában félholt állapotban van, mivel a leningrádi Kirov kipurcant, a Klimov meg helikopter turbinákkal van elfoglalva.
Nem félholt hanem halott állapotban van és nagyon úgy néz ki,hogy úgyis marad,mivel épp a közelmúltban olvastam,hogy az orosz döntéshozók teljesen elvetették a harcjárművek számára a gázturbina alkalmazását (a sarkvidékre szánt már meglévő T-80-ok kivételével)mivel elsősorban a fogyasztása miatt teljesen gazdaságtalannak tartják.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 307
84 077
113
Hát, azért ennél árnyaltabb a helyzet. A három tervezőiroda és a gyárak ugyanarra a követelményre 3 különböző megoldással (valójában jóval többel) rukkoltak elő, melyek igazából elég hasonlóak. És ebből teljesen abszurd módon mind a 3 gyártásba és szolgálatba került, ami arról tanúskodik, hogy mind a három irodának jelentős kapcsolatai voltak "odafenn".
Mindegyiknek volt valamilyen előnye a másik kettővel szemben, és mindegyik természetesen a saját előnyeit nyomta míg a másik kettőjét elbagatellizálta, míg a racionális megoldás az lett volna, ha a háromból összegyúrnak egy cuccot, és azt gyártatják.

Azzal mondjuk nehezen összeegyeztethető az UVZ kommunista párt kapcsolat elmélet, hogy Omszk '87-ben 685, '88-ban 740, '89-'90 pedig 510 és 460 T-80-ast gyárthatott. Még '91-ben is gyártottak 150-et. '92-ben szinte elvágták a gyártást 5db/évre, de '93-ban már megint 65-öt, '94-ben meg 92-t gyártottak.
Ja, meg azzal is elég nehéz összehozni, hogy a 80-as évek legvégén a védelmi minisztérium kért Harkovtól Objekt 477-eket zászlóalj szintű csapatpróbára...

D7xGWbXXoAYQGtH.jpg

Meg azért azt se felejtsük el, hogy az UVZ-nél is folytak komoly fejlesztések. Pl az Obj. 195 is.

Egyszerűen racionalizálni kellett, és az UVZ volt a legracionálisabb választás - ettől persze a nagy múltú gyárakért kár. Legalább Omszkot meghagyták a T-80-asok szerelésére, hogy a turbinával kapcsolatos know-how ne kopjon ki teljesen, ha esetleg elő kéne venni. Bááár, a harckocsi turbina fejlesztés úgy általában félholt állapotban van, mivel a leningrádi Kirov kipurcant, a Klimov meg helikopter turbinákkal van elfoglalva.

Persze most itt van az X hengerelosztású motor az Armatába, aminek az egész értelme az, hogy nemhogy a gázturbina, de még a kétütemű ellendugattyús diesel motorok (5TD / 6TD) teljesítmény/térfogat arányát is felülmúlja. Hegesztgetik is már a 70-es évek óta - lehet még lesz is belőle valami ebben az évtizedben. (Ezért is röhögök az olyan állításokon, hogy manapság akármilyen gyár csak úgy kihúz a lyukából egy harckocsi motort vagy gázturbinát 1-2 év alatt. Aha, persze. Ahogy azt Móriczka elképzelte... :D )

Ez szerintem nem ilyen egyszerű azért.
Ha megnézzük a harckocsi motorokat fejleszgő országokat akkor azt látjuk,hogy az amerikaiak kifejlesztettek egy motort az M47-hez és azt reszelték az Abrams-ig ahol gázturbinára váltottak.Tehát nincs folyamatosság új Diesel harckocsi motort 70 éve alkalmaztak utoljára. Az oroszoknál ugyan folyamatos volt az innováció, de ők meg kipróbáltak mindent, volt V elrendezés, ellendugattyús, X és gázturbina meg ki tudja miket találtak még ki és ki tudja hány iroda jegyzi ezeket a motorokat. Ez dícséretes csak így most ott tartanak, hogy nincs 100%-ban kielégítő motor a T-14-hez. A németek ezzel szemben 70 éve V elrendezésű Dieseleket használnak és ugyanaz a páros fejleszt 70 éve. Lehet hogy nem is tudnak mást, hisz csak V elrendezésű Dieselekkel foglalkoztak, de ezt nagyon tudják. Az amerikaiaknál ugyan léteznek megelelőnek tűnő Dieselek épp csak 20-30 éve senki nem látott harckocsimotort harckocsiban, mert gázturbinat használnak.
Teljesen más úgy nekiállni fejleszteni, hogy van 70 év alatt rengeteg tapasztalatod egy konkrét fajtáról( németek), vagy van 70 év tapasztalatod sokmindenről (oroszok), vagy van ugyan tapasztalatod harckocsiba való Dieselekről de azok nem modern tapasztalatok, vagy motorokat fejlesztesz majd 100 éve de harckocsimotorral nulla tapasztalatod van (Dél-Korea). Az élet meg is mutatja ennek a 4 útnak az eredményeit.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
Az ugye megvan, hogy az Uralvagonzavod (UVZ, Nyizsnyij Tagil, a T-72/90 tervezője és gyártója) a 80-as években szétqrta az egész szovjet harckocsiipart? Mindkét jövőbemutató típus (Objekt-477, Harkov, Objekt-299 Leningrád) gázturbinával állt volna hadrendbe. Egyszerűen nem volt megfelelő teljesítményű és minőségű dízel. A 299-t eleve turbinával tervezték, és bár a 477-nél még erőltették a 6TD-t de annak nyomatéka nem volt egy akkora páncéltesthez, így a GTD-1250-el is épült prototípus.
Megint megálltál az okfejtésben. :cool:
Segítek:
...és akkor az Armata azért nem turbinás, mert...
 

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
886
5 054
93
Bár talán már szerepelt, megállapításainak nem sok nyomát láttam a vitában az alábbi doktori értekezésnek, melyből kiderül, hogy a szovjetek valószínűleg az amerikai fejlesztések (Abrams) hatására kezdték el a saját gázturbinás harckocsijuk (T-80) kifejlesztését. Az új meghajtás kiemelkedő mozgékonyságot biztosított, ám ez magas fogyasztással társult, minek következtében "...a szokásos 500 km-ről 350 km-re csökkent a hatótávolság."

Ez jellemezi az Abrams-t is, melynek meghajtását az értekezés így jellemzi:

"Az üzemanyag-befecskendezés elektronikus szabályozása ellenére az üzemanyag-felhasználás 20-30%-kal magasabb, mint az azonos teljesítményű dízelmotor esetében. Alapjáraton ez az érték a 3-4-szeresét is elérheti. Hátránya még az indítási túlnyomás- és ellennyomás érzékenység (víz alatti átkelés), valamint a beszívott levegő pormentességével kapcsolatos magas követelmény. A gázturbina a hátrányok mellett több előnnyel is rendelkezik: nagyjavítási élettartama kb. 1800 üzemóra, amely megfelel a harckocsi 19000 km-es futás teljesítményének. Azonos teljesítményű dízelmotorok élettartama 2-3-szor kevesebb. Nagyon jó a gyorsulóképessége, a harckocsi 6,2 másodperc alatt eléri a 32 km/h sebességet. Előzetes előmelegítés nélkül -30°C-tól indítható; maximális teljesítményét 2,5 secundum után már leadja, amely érték 2-3-szor jobb a dízelmotorénál. Nem érzékeny az üzemanyag változtatására, lényeges teljesítményveszteség nélkül működik dízelolajjal, benzinnel és kerozinnal. Négyszer halkabb az M-60 harckocsi motorjánál és minimális a kibocsátott füst mennyisége. A gázturbina tömege 1122 kg, míg az M-60A3, harckocsimotoré 2063 kg. Javításához lényegesen kevesebb szerszám és alkatrész szükséges. Összességében tehát sikerült kifejleszteni egy könnyű, nagy teljesítményű, üzembiztos harckocsi erőforrást, ami az 50 tonnás és e feletti kategóriában is képes garantálni a mozgékonyságot. A magas üzemanyag-fogyasztás problémáját napjainkig sem sikerült megoldani, ami a gyakorlati alkalmazás folyamán – az első Öböl-háborúban – számos probléma forrása lett, majd a második Öböl-háborúban is folyamatosan nehezen megoldható feladatok elé állította az amerikai katonai logisztikát."

Erről ír még pár sort a szerző:

"A nehézharckocsikból álló erők ötnapos folyamatos előretörését nem annyira az ellenfél ellenállása, mintsem inkább a nagy tömegű, gázturbinával meghajtott nehéz harckocsik folyamatos üzemanyag-ellátásának problémái lassították. (...) ...a gázturbinás nehéz harckocsik manőverező hadviselése során folyamatos üzemanyag-ellátási problémák jelentkeztek."

Érdekes, hogy a tanulmány a franciáknál véli felfedezni a bölcsek kövét:

"Az amerikaiak – az első iraki háborúban a harckocsicsapatok üzemanyag-ellátása terén szerzett negatív tapasztalatok ellenére – kitartottak a nagy fogyasztású hőcserélős gázturbina alkalmazása mellett. A szovjetek visszaléptek a gázturbinától (bár egyes T-80-as gyártmányokba beépítésre kerül), kétütemű ellendugattyús dízeljüket sem fejlesztették tovább. Egy elégtelen teljesítményű, hagyományos turbó-dízelmotor rendszeresítése mellett döntöttek a T-90-esnél. Az izraeliek először egy nagy hengerűrtartalmú - így kielégítő teljesítményű - dízelmotort alkalmaztak a Merkaván, amelynek alacsony tömegét a léghűtéses konstrukció garantálta. Amikor bebizonyosodott, hogy a harckocsin megoldhatatlan problémát jelent a megfelelő levegőelvezető nyílások biztosítása, elvetették a koncepciót és visszatértek a konvencionális – egyúttal túlsúlyos – folyadékhűtésű turbó-dízelmotor alkalmazásához. A németek a hűtőventillátor kikapcsolásával kívántak rövid időre többletteljesítményhez jutni, kevés eredménnyel. Minden jelentősebb ipari és innovációs kapacitással bíró állam megtette tehát a lépéseket egy megfelelő harckocsi erőforrás kifejlesztésére, amelynek eredménye egy-egy, országonként eltérő, karakteres megoldás, a szokványostól eltérő erőforrás-konstrukció kifejlesztése lett. Tulajdonképpen nem vált be sem a hagyományos turbódízel, sem a léghűtéses motor, illetve a gázturbina és a kétütemű dízel sem. A megoldást a franciák találták meg a gázturbina és a dízelmotor ötvözésével. Magasnyomású turbófeltöltésen alapuló konstrukciójukat Hyperbar néven rendszeresítették, az alkalmazott Hyperbar eljárás alapján."

Ezt a 159. oldaltól ismerteti az értekezés, ami amúgy nem mai darab, 2008-as:

https://core.ac.uk/download/pdf/35135949.pdf

A GT-s harckocsikat a hidegháború idején, a III. vh. megvívására fejlesztették ki. Viszonylag kis területen, nagy erőkoncentrációval járó, gyorsan kibontakozó és brutális intenzitású tankcsatákra, ahol a GT agilitása nyilván többet nyom a latban, mint a magas fogyasztása. Az aszimmetrikus háborúkban viszont sokkal használhatóbbnak tűnnek a nagy hatótávolságú, hosszan járatható és takarékosabb meghajtású harckocsik. Az amerikaiak rövid távon csak azért fizetik a GT-be a naftát, mert még így is költséghatékonyabb, mint lecserélni a rendszert, hosszú távon meg ki tudja, talán lesznek még apokaliptikus tankcsaták, mondjuk az ujgur pusztákon...
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 307
84 077
113
Bár talán már szerepelt, megállapításainak nem sok nyomát láttam a vitában az alábbi doktori értekezésnek, melyből kiderül, hogy a szovjetek valószínűleg az amerikai fejlesztések (Abrams) hatására kezdték el a saját gázturbinás harckocsijuk (T-80) kifejlesztését. Az új meghajtás kiemelkedő mozgékonyságot biztosított, ám ez magas fogyasztással társult, minek következtében "...a szokásos 500 km-ről 350 km-re csökkent a hatótávolság."

Ez jellemezi az Abrams-t is, melynek meghajtását az értekezés így jellemzi:

"Az üzemanyag-befecskendezés elektronikus szabályozása ellenére az üzemanyag-felhasználás 20-30%-kal magasabb, mint az azonos teljesítményű dízelmotor esetében. Alapjáraton ez az érték a 3-4-szeresét is elérheti. Hátránya még az indítási túlnyomás- és ellennyomás érzékenység (víz alatti átkelés), valamint a beszívott levegő pormentességével kapcsolatos magas követelmény. A gázturbina a hátrányok mellett több előnnyel is rendelkezik: nagyjavítási élettartama kb. 1800 üzemóra, amely megfelel a harckocsi 19000 km-es futás teljesítményének. Azonos teljesítményű dízelmotorok élettartama 2-3-szor kevesebb. Nagyon jó a gyorsulóképessége, a harckocsi 6,2 másodperc alatt eléri a 32 km/h sebességet. Előzetes előmelegítés nélkül -30°C-tól indítható; maximális teljesítményét 2,5 secundum után már leadja, amely érték 2-3-szor jobb a dízelmotorénál. Nem érzékeny az üzemanyag változtatására, lényeges teljesítményveszteség nélkül működik dízelolajjal, benzinnel és kerozinnal. Négyszer halkabb az M-60 harckocsi motorjánál és minimális a kibocsátott füst mennyisége. A gázturbina tömege 1122 kg, míg az M-60A3, harckocsimotoré 2063 kg. Javításához lényegesen kevesebb szerszám és alkatrész szükséges. Összességében tehát sikerült kifejleszteni egy könnyű, nagy teljesítményű, üzembiztos harckocsi erőforrást, ami az 50 tonnás és e feletti kategóriában is képes garantálni a mozgékonyságot. A magas üzemanyag-fogyasztás problémáját napjainkig sem sikerült megoldani, ami a gyakorlati alkalmazás folyamán – az első Öböl-háborúban – számos probléma forrása lett, majd a második Öböl-háborúban is folyamatosan nehezen megoldható feladatok elé állította az amerikai katonai logisztikát."

Erről ír még pár sort a szerző:

"A nehézharckocsikból álló erők ötnapos folyamatos előretörését nem annyira az ellenfél ellenállása, mintsem inkább a nagy tömegű, gázturbinával meghajtott nehéz harckocsik folyamatos üzemanyag-ellátásának problémái lassították. (...) ...a gázturbinás nehéz harckocsik manőverező hadviselése során folyamatos üzemanyag-ellátási problémák jelentkeztek."

Érdekes, hogy a tanulmány a franciáknál véli felfedezni a bölcsek kövét:

"Az amerikaiak – az első iraki háborúban a harckocsicsapatok üzemanyag-ellátása terén szerzett negatív tapasztalatok ellenére – kitartottak a nagy fogyasztású hőcserélős gázturbina alkalmazása mellett. A szovjetek visszaléptek a gázturbinától (bár egyes T-80-as gyártmányokba beépítésre kerül), kétütemű ellendugattyús dízeljüket sem fejlesztették tovább. Egy elégtelen teljesítményű, hagyományos turbó-dízelmotor rendszeresítése mellett döntöttek a T-90-esnél. Az izraeliek először egy nagy hengerűrtartalmú - így kielégítő teljesítményű - dízelmotort alkalmaztak a Merkaván, amelynek alacsony tömegét a léghűtéses konstrukció garantálta. Amikor bebizonyosodott, hogy a harckocsin megoldhatatlan problémát jelent a megfelelő levegőelvezető nyílások biztosítása, elvetették a koncepciót és visszatértek a konvencionális – egyúttal túlsúlyos – folyadékhűtésű turbó-dízelmotor alkalmazásához. A németek a hűtőventillátor kikapcsolásával kívántak rövid időre többletteljesítményhez jutni, kevés eredménnyel. Minden jelentősebb ipari és innovációs kapacitással bíró állam megtette tehát a lépéseket egy megfelelő harckocsi erőforrás kifejlesztésére, amelynek eredménye egy-egy, országonként eltérő, karakteres megoldás, a szokványostól eltérő erőforrás-konstrukció kifejlesztése lett. Tulajdonképpen nem vált be sem a hagyományos turbódízel, sem a léghűtéses motor, illetve a gázturbina és a kétütemű dízel sem. A megoldást a franciák találták meg a gázturbina és a dízelmotor ötvözésével. Magasnyomású turbófeltöltésen alapuló konstrukciójukat Hyperbar néven rendszeresítették, az alkalmazott Hyperbar eljárás alapján."

Ezt a 159. oldaltól ismerteti az értekezés, ami amúgy nem mai darab, 2008-as:

https://core.ac.uk/download/pdf/35135949.pdf

A GT-s harckocsikat a hidegháború idején, a III. vh. megvívására fejlesztették ki. Viszonylag kis területen, nagy erőkoncentrációval járó, gyorsan kibontakozó és brutális intenzitású tankcsatákra, ahol a GT agilitása nyilván többet nyom a latban, mint a magas fogyasztása. Az aszimmetrikus háborúkban viszont sokkal használhatóbbnak tűnnek a nagy hatótávolságú, hosszan járatható és takarékosabb meghajtású harckocsik. Az amerikaiak rövid távon csak azért fizetik a GT-be a naftát, mert még így is költséghatékonyabb, mint lecserélni a rendszert, hosszú távon meg ki tudja, talán lesznek még apokaliptikus tankcsaták, mondjuk az ujgur pusztákon...
Remélem érzed azt az ervelesi deficitet,hogy az M60 motorja gyakorlatilag az 50-es évek elejenek a terméke?Tehát amikor ez a motor az összehasinlítasi alap akkir azokat az erveket ki is húzhatjuk a listáról nert blődségek.
 
W

Wilson

Guest
Bár ez egy 1992-es összefoglalás a harckocsik motorjaival kapcsolatban azért rávilágít néhány dologra,a fordítás hagy némi kívánnivalót maga után és nem minden ábra jól látható,de azért ki lehet hámozni belőle a lényeget.

A MODERN HARCKOCSIK MEGHAJTÁSI RENDSZEREI

KARL-FRIDRICH SCHENK MODERN MW MEGHAJTÁSI RENDSZEREK.
KATONAI TECHNOLÓGIA, 1992, 10. SZ.


Az 1991 elején az Öböl-háború során szerzett tapasztalatok megerősítették, hogy a harckocsik továbbra is vezető szerepet játszanak a szárazföldi harcokban. Az, hogy ez a szerep milyen mértékben fog folytatódni, attól függ, hogy az egyes harckocsikomponenseket mennyire lesznek képesek javítani. A harckocsi mobilitása a fegyverzet és a védelem mellett új jelentőséget kap, különösen a nemzetközi megállapodások által előírt harckocsizó csapatok számának csökkentése miatt.

Függetlenül a motorigénytől, amely közvetlenül a "mobilitás" fogalmának értelmezéséhez kapcsolódik, a harckocsiknak a fegyverzet és a védelmi rendszerek várható súlynövekedése miatt jelentősen nagyobb motorteljesítményre lesz szükségük. És ha a jövő tankja elektromos ágyúval rendelkezik majd, akkor további töltési energiára lesz szükség. Ezeket a tényezőket figyelembe kell venni a jövőbeli tartályos meghajtási rendszerek tervezésekor.
Mivel jelenleg nem állnak rendelkezésre új technológiák, és azok megjelenése a belátható jövőben nem is várható, a különböző típusú és kialakítású jövőbeli motorok előírt teljesítményét a meglévő tervezési elemek javításával és optimalizálásával kell biztosítani. A fejlesztési eredmények becslésének fő szempontjai a fajlagos teljesítmény, azaz az erőműegység térfogategységére jutó teljesítmény, az üzemeltetési viselkedés és a költségek, figyelembe véve az élettartamot, a fejlesztéstől az erőmű élettartamának végéig.


image001.png

1. ábra. A jelentős súly ellenére a modern nyugati harckocsik (az itt látható brit Challenger harckocsi) valójában még nehéz terepen is elegendő mozgékonysággal rendelkeznek, köszönhetően a nagy teljesítményű erőműveiknek.


Motor
Jelenlegi állapot

A NATO-országokban az elmúlt évek fejlesztései a tervezés eltérő megközelítései ellenére magas technológiai színvonalat eredményeztek. Az alábbiakban e különböző megközelítések tipikus képviselőit tárgyaljuk.
MTU (Németország) 880-as sorozatú motorok. Eltérve a hagyományos tervezési megközelítéstől, amely szerint "a motor lökettérfogatánál csak a nagyobb lökettérfogat jobb", az MT-880 sorozatú motor olyan motorkoncepciót mutat be, amely azonos hengerenkénti teljesítmény mellett 50%-kal kisebb hengerűrtartalommal rendelkezik, mint az MV-870 sorozatú motor (Leopard 2 tank), miközben az egységnyi térfogatra jutó összteljesítmény 75%-kal nőtt. Ahhoz, hogy 2,2 literes hengerűrtartalom mellett 92 kW teljesítményt lehessen elérni, olyan intézkedésekre van szükség, mint a motor tengelyfordulatszámának növelése, a feltöltőnyomás és a sűrítési arány csökkentése. A parametrikus változtatások határfeltételei a maximális nyomás korlátozásával a megfelelő élettartam és a motor megbízható működése voltak, még külső feltöltés nélkül is.

A nagy feltöltési nyomáson általában nem kielégítő alkalmazkodási arányok javítása érdekében a motorfejlesztéssel párhuzamosan átfogó tanulmányokat végeztek a feltöltési nyomás változó geometriájú égéstérrel és turbófeltöltővel történő biztosítása érdekében. A kezdeti próbapadi futtatások kielégítő működési eredményeket hoztak, de az elemek optimalizálásának technikai bonyolultsága váratlanul nagy volt. A motor sajátos követelményeihez igazított turbófeltöltő kifejlesztése után sikerült elérni a 2. ábrán látható teljesítményt. A motor teljes forgattyús tengelyfordulatszám-tartományában szinte állandó teljesítmény különösen alkalmas az automata sebességváltó számára.

image003.png

2. ábra. Az MT-883 motor működési tartománya:
I - nyomás, Pme (bar); 2 - nyomaték, Md(Nm); 3 - fordulatszám (min-1); 4 - gázturbinás motor tipikus nyomatékgörbéje (kettős nyomaték n=0-nál); 5 - erőátviteli rendszerek fejlesztési lehetőségei; 6 - nyomatékgörbe; 7 - üzemi fordulatszám-tartomány; 8 - motor alapjárati fordulatszám.

Hyperbar" motor (Franciaország). Ez a motor 1100 kW teljesítményt nyújt mindössze 16,5 literes hasznos térfogat mellett (az MT-88Z 12 hengeres motor az MTU cégtől ugyanilyen eredmény eléréséhez 21 literes hasznos térfogatot igényel), mivel a sűrítési arány körülbelül 8-ra csökken, a lökettérfogatnyomás pedig 7 kgf/cm2-re nő. Ennek a koncepciónak azonban fontos hátránya, hogy alacsony fordulatszámon és a motor indításakor nem érhető el az üzemanyag öngyulladásához szükséges feltöltőnyomás. Ennek eredményeképpen a motor működtetéséhez további indítóra és kompresszorra lesz szükség. A kis fordulatszámon szükséges nyomást a következőkkel hozzák létre
a feltöltőlevegő egy részének a külső égéstérbe történő vezetésével. Az égéstermékeket ezután további kipufogógázáramként a turbófeltöltőbe vezetik, hogy segítsenek fenntartani a szükséges fordulatszámot. A motor beindításához a fúvó fordulatszámát elektromosan növelni kell, amíg a fúvó képes fenntartani a normál égéstér-aktivitást és biztosítani a motor számára a szükséges feltöltési nyomást. Ez a módszer általában jelentős finomítást igényel a tervezés és a vezérlési technológia terén.
A második gyenge pont a motor nagy mechanikai össz terhelése, amelynek 30 bar feletti átlagos nyomáson és a mechanikai szilárdsági határértékhez közeli égési nyomáson kell működnie. Az eredmény a motor élettartamának jelentős csökkenése.
Dugattyús motorok (USA). Az MBT AGT-I500 gázturbinás motorjának kifejlesztése, amely egy repülőgép-hajtóművön alapul, szinte véget vetett a dugattyús motorok pályafutásának, mint az amerikai harckocsik erőforrása. Ennek oka kevésbé az akkori gázturbina-technológia előnye, mint inkább a dugattyús motorral szemben támasztott modern követelmények voltak, amelyek többször is problémákhoz és meghibásodásokhoz vezettek.

A hajtóművek új generációját egy nagyszabású fejlesztési program keretében fejlesztik ki, amelyet Advanced Integrated Propulsion System (AIPS) néven emlegetnek. A teljesítményigény változatlan: 1100 kW.

image005.png


3. ábra. A Cummins XAP-1000/AIPS motorjának összehasonlítása más jelenlegi és tervezett motorokkal: I, életciklusköltség-összehasonlítás (1968 dollárban); 2, üzemanyag-fogyasztás (gallon/harcnap); 3, ivi-I-300 köbláb (8,495 m3); 4, TMEPS -230 köbláb (6,513 m3); 5, XAP-1000/AIPS 155 köbláb (4,389 m3).

Bár a kezdeti megfontolások között szerepelt a hidraulikus szelepvezérlés, a két hengersor párhuzamos elrendezése és a kerámiaelemek széleskörű alkalmazása, az AIPS program keretében fejlesztett Cummins dugattyús motor meglehetősen hagyományos, 12 hengeres, V alakú motorkoncepcióval rendelkezik, . A magas hőmérsékletnek ellenálló szintetikus olajok használatával az üzemi hőmérsékletnek jelentősen meg kell növekednie, ami pozitív hatással lesz a hőcserélő méretére. A hosszú távú működés eredményei még nem állnak rendelkezésre, így nem lehet értékelni a motor fejlődési képességét.

image007.png

4. ábra. gázturbinamotor
LV-100 :
1 - gázturbinás hajtómű a harckocsihoz (teljesítmény 1050 kW);
2 - sebességváltó; 3 - sorba rendezett rotorok; 4 - égéstér;
5 - hőcserélő; 6 - csapágy; 7 - kétfokozatú turbina; b - turbó-gázgenerátor

Gázturbinás motor. Az LV-100 gázturbinás hajtóművet szintén az AIPS program keretében fejlesztették ki. Az LV-100 motor jelentős műszaki fejlesztéseket tartalmaz az AGT-1500 motorhoz képest. Az LV-100 kéttengelyes turbina , valamint digitális elektronikus üzemmódvezérléssel és nagy hatékonyságú profilos hőcserélővel rendelkezik. Az 5. ábrán bemutatott üzemanyag-fogyasztási értékek a fejlődés jelenlegi állását mutatják, és egyben az ilyen fogyasztási görbék értelmezési lehetőségeit is: a nagyrészt terheletlen üzemben (békeidőben) a dugattyús motor a jövőben is verhetetlen marad;
A nagy teljesítménysűrűség, az üzemanyaggal szembeni viszonylagos érzéketlenség és az alacsony zajszint a gázturbinás motorok előnyei. Ezen túlmenően a teljesítményleadó mechanizmusának sebessége kedvez az elektromos ágyú vagy elektromos hajtáslánc generátorának működéséhez. Az ilyen nagy előnyökkel szemben azonban ugyanilyen fontos hátrányok is állnak, mint például a magas fejlesztési és beszerzési költségek és a korlátozott evolúciós fejlődési lehetőségek.
A folyamatban lévő fejlesztés befejezéséig tartózkodni kell annak értékelésétől, hogy az LV-100 gázturbinás hajtómű hogyan fog teljesíteni más 1100 kW-os hajtóművekkel összehasonlítva, és hogy képes lesz-e megfelelni a jövőbeli üzemeltetési követelményeknek.

image009.png
5. ábra. A fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás összehasonlítása (1100 kW teljesítménytartomány):
I - fajlagos fogyasztás (g/kWh); 2 - motorterhelés; 3 - gázturbinás motor hőcserélővel (1970-es évek); 4 - modern (helikopter) gázturbinás motor hőcserélő nélkül; 5 - jövőbeli harckocsi gázturbinás motor hőcserélővel; 6 - modern dízelmotor.
 
W

Wilson

Guest
2.

Javított működési jellemzők

Amint azt már az elején említettük, a megnövekedett járműtömeg, a modern C2I (parancsnoki, irányítási és információs) rendszerek és az elektromos fegyverrendszerek használata révén javuló mobilitás megnöveli a teljesítményigényt, amely meghaladja a jelenlegi 1100 kW körüli teljesítményszintet. A számítások azt mutatják, hogy az ágyútöltés 500 kW nagyságrendű teljesítményt igényel (a működési paraméterektől függően), ami a mobilitási követelményekkel együtt 1600-1700 kW összteljesítmény igényt határoz meg. Ezt az erőt szükség esetén a mobilitás érdekében is teljes mértékben ki kell használni. A töltőteljesítményre és a meghajtóteljesítményre vonatkozó ellentétes követelményeket lehetőség szerint megfelelő tolóerő-töltésvezérlő rendszerrel kell feloldani.

A fegyver védelmi és teljesítménykövetelményeinek teljesítése az infrastrukturális követelményeken alapuló maximális méreteken és tömegeken belül (és nagy tűréshatárral) csak akkor lehetséges, ha a szükséges teljesítményt a rendelkezésre álló beépítési térfogatban biztosítani lehet. Ez a követelmény, valamint az új fejlesztések magas költségei szükségessé teszik a meglévő motorkoncepciókban megmaradt teljesítménypotenciál teljes kihasználását.
MT-880 sorozatú motorok. A hengerfej és a befecskendező rendszer korszerűsítése után a tömegtöltés növelése érdekében hengerenként 138 kW-os teljesítményt értek el a próbapadon.

Ha az MT-880-as sorozatú motor alapkoncepcióját megtartják, és az élettartamot is elérik, akkor ez azt jelentené, hogy a 12 hengeres motorral 1650 kW körüli teljesítményt lehetne elérni. A kompresszornyomás növekedése azonban, amely a teljesítmény növekedésével együtt jár, szükségessé teszi a kompresszorrendszer fejlesztését. A kipufogógázoktól függően az egyik vagy mindkét turbófeltöltőt működtetik a motor teljes üzemi tartományban történő kielégítő működése érdekében. Az alapmotor normalizált működési tartományával való összehasonlítás a motor tengelyfordulatszámától függően egyértelmű teljesítménycsökkenést mutat. Ez viszont a hajtásláncra vonatkozó különleges követelményeket eredményez, amint azt az alábbiakban tárgyaljuk.
image011.png

6. ábra. A motor működési tartománya állítható feltöltővel:
1 - hengerenkénti teljesítmény (kW); 2 - motor tengelyfordulatszám (min-1); 3 - üzem két turbófeltöltővel; 4 - üzem egy turbófeltöltővel; 5 - üzemi fordulatszám-tartomány.

Hyperbar" motor. E motor kis lökettérfogata előre meghatározza a motor összes alkatrészének nagy átlagos terhelését és a mechanikai szilárdság határához közeli nagy maximális nyomást. A teljesítmény jelentős növelése a hengerek munkatérfogatának megfelelő növekedése nélkül, vagyis anélkül, hogy a motor korszerűsítésének jellemzője lenne, aligha lehetséges.

Gázturbinás motor. A gázturbinamotor folyamatos teljesítményellátású hajtóműként való kialakítása kizárja az egyes "erőműelemek" "egyszerű" teljesítménynövelését az összteljesítmény növelése érdekében - ellentétben a dugattyús motorok kialakításával (amely lehetővé teszi a 10 és 12 hengeres sorozatgyártást). Ennek eredményeképpen a gázturbinamotorok teljesítményének növelési lehetőségei a tervezés megváltoztatása nélkül nagyon korlátozottak; ez jellemzően az üzemanyag-fogyasztás jelentős növekedésével is jár. Elvileg ugyanez igaz arra az esetre is, amikor kevesebb teljesítményre van szükség.
 
W

Wilson

Guest
3.

Fejlesztési szint

A gép sebességváltója átalakítja a motorteljesítményt, amely csak egy kis fordulatszám-tartományban alkalmas arra, hogy magas nyomaték mellett alacsony fordulatszámot (indítás) és alacsony nyomaték mellett magas fordulatszámot biztosítson. Ezeket a teljesítménykritériumokat a fő teljesítménytényező tartalmazza, amely a maximális szabad nyomaték és a motor maximális tengelyfordulatszám függvénye. Például, bár a Leopard 2 harckocsi névleges teljesítménye 1100 kW, a hajtásláncát körülbelül 4000 kW teljesítménytényezőre kell tervezni. Ezek a teljesítményadatok pusztán a hajtáslánc tervezési kritériumait jelentik; ezek mutatják az átadandó nyomatékokat és fordulatszámokat. A hagyományos sebességváltók, azok fogaskerekei és tengelyei minden nehézség nélkül megfelelnek az alapértékeknek; a hidrosztatikus vagy elektromos mellékhajtóművek sokkal nehezebben teljesítik mindkét kritériumot egyetlen elemen belül.
A modern harckocsik sebességváltói az erőátvitelhez négy vagy öt sebességváltó fogaskerékkel, átalakítóval és fordítókészülékkel rendelkeznek, amelyeket a lánctalpas járművek igényelnek.
Az ilyen típusú átvitelhez rendelkezésre álló átviteli tartományok jó kompromisszumot jelentenek a teljesítmény és a bonyolultság között. A maximális folyamatos terhelésű működésre vonatkozó magasabb követelmények bonyolultabb konstrukciókat eredményeznek, nagyobb hűtési követelményekkel, anélkül, hogy a normál üzemben jelentős előnyökkel járnának. Az 1100 kW körüli teljesítménytartományban jelenleg nem állnak rendelkezésre más típusú erőátviteli konstrukciók.

Javított teljesítményjellemzők

A lépcsős áttétel elvileg nagyobb motorokhoz is alkalmas, feltéve, hogy a lépcsős tartományhoz kapcsolódó elkerülhetetlen fordulatszám-ingadozások teljesítménytartalékkal kompenzálhatók. Ez azonban már nem igaz az MT-880-as motorra, amelyet hengerenként 138 kW-ra emeltek. Amikor a gép ellenállása megnő, a sebességváltás okozta hirtelen fordulatszám-/teljesítménycsökkenés a motor nagy teljesítménye ellenére azonnali teljesítményveszteséget okozhat, ami miatt a motor alacsonyabb fokozatba kapcsol. Erre kiváló példa az MT-881 8 hengeres motor: a menetellenállás leküzdéséhez szükséges teljesítmény hiányzik, amikor a sebességváltó negyedik fokozatba kapcsol.

image013.png

7. ábra. Az MT-881 motor teljesítményének hirtelen csökkenése szabályozott feltöltővel a sebességváltás miatt:
1 - kW; 2 - km/h; 3 - 1. sebességfokozat; 4 - 2. sebességfokozat; 5 - 3. sebességfokozat; 6 - 4. sebességfokozat; 7 - 5. sebességfokozat.

A nagy számú fokozatot tartalmazó - és ezért nagyobb szerkezeti összetettségű és nagyobb összméretű - powershift sebességváltó megfelelő alternatívája a fokozatmentes váltóval ellátott hidrosztatikus/mechanikus vagy elektromos sebességváltó. Az ilyen rendszerek döntő előnye, hogy a motortengely (turbina) fordulatszáma nem függ a gép fordulatszámától. Ez a jellemző lehetővé teszi a főmotor racionális üzemeltetését a nagy teljesítménysűrűség, az optimális fogyasztás vagy más kritériumok érdekében, nagyfokú pontossággal.
Erőmegosztó sebességváltó: A hidrosztatikus/mechanikus sebességváltó a nevét a működési elvéről kapta. A vontatási teljesítmény egy többfokozatú mechanikus és egy hidrosztatikus sebességváltó között oszlik meg. Míg a mechanikus hajtóműben a motortengely (turbina) fordulatszáma állandó marad (a kiválasztott fokozatnak megfelelően), addig a hidrosztatikus rész rotorfordulatszámait hidrosztatikus berendezések változtatják, majd egy sor bolygóművön keresztül - pozitív vagy negatív irányban - a mechanikus sorozat fordulatszámaihoz igazítják. A váltás az egyes mechanikus fogaskerekek között szinkronizált fordulatszámon történik, ezért gyakorlatilag kopásmentes. Egy ilyen rendszer esetében különös követelmény, hogy a tervezés jelentős bonyolultsága nélkül biztosítsák, hogy a teljesítmény hidraulikus része, amelyet kevésbé hatékonyan használnak fel, csökkenthető legyen.
Egy ilyen kombinált vezérlésű átviteli eszköz megvalósíthatósága szintén költségnövekedéssel járna a meglévő kombinált vezérlésű átviteli eszközökhöz képest.


Elektromos hajtáslánc

Többször próbálkoztak már azzal, hogy lánctalpas járművekben elektromos erőátvitelt alkalmazzanak a motor teljesítményének átvitelére. Ezek a kísérletek többnyire sikertelenek voltak a kielégítő főmotorvezérlő eszközök hiánya, valamint a felhasznált elemek mérete és súlya miatt.
Az új átalakítók , valamint az új típusú mágneses anyagok mára az elektromos erőátvitelt a hagyományos erőátvitel alternatívájává tették. Az elektromos hajtáslánc a vonóerőt egy generátor segítségével alakítja át elektromos energiává. Ezt az energiát az elektromotorok megfelelő elektronikus eszközein keresztül alakítják vissza mechanikai energiává.
A motortengelyen (turbina) keletkező fordulatszámot és nyomatékot az elektromos erőátvitel továbbítja a propellerre; 1100 kW motorvonóerő esetén minden egyes villanymotort 4000 kW alapteljesítményre kell tervezni.
A mellékhajtás-motorok tényleges bemeneti teljesítménye mindig a vonóerőnek felel meg. Amikor azonban a gép elfordul, ez a teljesítmény (gyakran rövid időre jelentősen) megnövekszik a kanyar belső oldaláról a külső oldalára irányuló "fékerő részének" megfelelő mennyiséggel (regeneratív teljesítmény). Az ilyen növekedéseket figyelembe kell venni az elektronikus vezérlő- és felügyeleti rendszerekben.
a tisztán dízel-elektromos hajtásláncok teljesítménykritériumai kedvezőtlennek bizonyultak. Ennek eredményeképpen egy olyan hibrid hajtásláncot fejlesztettek ki, amelyben a "véletlenszerű teljesítményáramlást" a forgó differenciálművek közötti mechanikus kapcsolaton, az úgynevezett "nulltengelyen" keresztül vezetik.

Elrendezés

A motorok és a sebességváltók modern konstrukciói lehetővé teszik azok optimális összekapcsolását egyetlen egységbe minden egyes járműkoncepcióhoz a kapcsolóelemek jelentős módosítása nélkül.
A hátul elhelyezett hajtóművel rendelkező harckocsik esetében a motor és a sebességváltó párhuzamos elrendezése a térfogat szempontjából optimális elrendezésnek tekinthető. Ezt az elrendezést 1650 kW-os motor esetében lehetőség szerint fenn kell tartani.

image015.png


8. ábra. Átvitel teljesítménymegosztással:
- R = változó; 2 - teljesítményelvonás; 3 - összegzés;
4 - f=állandó; 5 - elosztás; 6 - bemeneti teljesítmény

image017.png

9. ábra. A hajtómű helyének tanulmányozása 1650 kW-os motorral:
1 - légszűrő; 2 - motor; 3 - turbófeltöltő; 4 - rendelkezésre álló hely (pl. fegyverzet kondenzátor számára); 5 - kipufogó; 6 - hűtő; 7 - sebességváltó; 8 - váltó; 9 - légszűrő + turbófeltöltő.

A 9. ábra a 12 hengeres MT-880-as sorozatú motorral és teljesítménymegosztó erőátviteli rendszerrel hajtómű elrendezését mutatja. A konstrukció vizsgálata azt mutatta, hogy az akár 1700 kW teljesítményű erőátvitel könnyen elhelyezhető a Leopard-2 harckocsis erőátvitelhez szükséges beépítési térfogatban. A motortengely szabad végére egy kb. 500 kW teljesítményű ágyútöltő generátor szerelhető karimás csatlakozással. A generátor koncepcióját természetesen a rendelkezésre álló helyhez kell igazítani A töltési teljesítményre és a vonóerőre való felosztást megfelelő mechanizmussal (például egy reduktoros sebességváltó kapcsolási mechanizmusával stb.) kell megoldani, hogy szélsőséges körülmények között a teljes teljesítményt az előrehaladásra használják, míg részterheléses üzemmódban a teljesítményt a kondenzátor töltési állapotának megfelelően osztják fel.
Az 1700 kW-os kategóriájú dízel-elektromos meghajtórendszer beépített teljesítményéről még nem készültek tanulmányok. Még nem tudni, hogy az erőátviteli egység méretei és a szükséges 1700 kW-os generátor mérete lehetővé teszi-e a párhuzamos elrendezést. A dízel-elektromos koncepció előnye, hogy szükség esetén a teljes vontatási teljesítmény felhasználható az ágyúkondenzátor töltésére.


Következtetések

A harckocsik hajtásrendszereinek fejlesztését a meglévő rendszerek, valamint a fegyverrendszerekkel és a mobilitással kapcsolatos követelmények vezérlik. A jövőbeni hajtásláncok tervezésénél figyelembe kell venni az elektromos fegyverrendszerek megnövekedett tömegét és többlet energiafogyasztását, miközben a mobilitási követelmények legalább változatlanok maradnak. Másrészt a rendelkezésre álló telepítési mennyiség növekedéséről nem lehet lemondani. Az előzetes koncepcióvizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a megfelelő fejlesztési kísérletek eredményeként egy 1600-1700 kW teljesítményű meghajtórendszer valósulhat meg, amely megfelel a követelményeknek.
Az Öbölháború tapasztalataiból eredő megfontolások, amelyek a jövőbeni harckocsik tömegének radikális (50%-os vagy annál nagyobb) csökkentését igényelték a kritikus területeken történő gyors bevetés érdekében, könnyen figyelembe vehetők a dugattyús motorok nagy teljesítményű változatai révén.
Míg a közepes teljesítménytartományban (pusztán költséghatékonysági okokból) a polgári motorok egyre nagyobb figyelmet kapnak, a nagyobb fegyverrendszerek továbbra is katonai hajtásláncokat igényelnek.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 081
33 194
113
Ez szerintem nem ilyen egyszerű azért.
Ha megnézzük a harckocsi motorokat fejleszgő országokat akkor azt látjuk,hogy az amerikaiak kifejlesztettek egy motort az M47-hez és azt reszelték az Abrams-ig ahol gázturbinára váltottak.Tehát nincs folyamatosság új Diesel harckocsi motort 70 éve alkalmaztak utoljára. Az oroszoknál ugyan folyamatos volt az innováció, de ők meg kipróbáltak mindent, volt V elrendezés, ellendugattyús, X és gázturbina meg ki tudja miket találtak még ki és ki tudja hány iroda jegyzi ezeket a motorokat. Ez dícséretes csak így most ott tartanak, hogy nincs 100%-ban kielégítő motor a T-14-hez. A németek ezzel szemben 70 éve V elrendezésű Dieseleket használnak és ugyanaz a páros fejleszt 70 éve. Lehet hogy nem is tudnak mást, hisz csak V elrendezésű Dieselekkel foglalkoztak, de ezt nagyon tudják. Az amerikaiaknál ugyan léteznek megelelőnek tűnő Dieselek épp csak 20-30 éve senki nem látott harckocsimotort harckocsiban, mert gázturbinat használnak.
Teljesen más úgy nekiállni fejleszteni, hogy van 70 év alatt rengeteg tapasztalatod egy konkrét fajtáról( németek), vagy van 70 év tapasztalatod sokmindenről (oroszok), vagy van ugyan tapasztalatod harckocsiba való Dieselekről de azok nem modern tapasztalatok, vagy motorokat fejlesztesz majd 100 éve de harckocsimotorral nulla tapasztalatod van (Dél-Korea). Az élet meg is mutatja ennek a 4 útnak az eredményeit.
Franciákat kihagytad.Ők meg csináltak egy B12 motort az AMX30ba,V12t az AMX40be,hogy aztán kikössenek a V8hyperbarba-amit exportra viszont ki kellett cserélni az MB883ra....
M47-48 meg még benzinmotorosak voltak,M60nál jelent meg a léghütéses dizel-de közben volt egy DD V12 vizhűtéses dizelük is,ami belekerült a Vickers Mk3 és az Olifan hk-kba.
Amcsik ki tudnának fejleszteni új dizelt és turbinát is,pár év alatt és persze drágán-de egyszerűen nincs rá szükségük.
Baromira nem egyszerű dolog egy hk-ba se dizel,se turbina fejlesztése.Kinlódnak is vele rendesen.
 
  • Tetszik
Reactions: Szittya

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
886
5 054
93
Remélem érzed azt az ervelesi deficitet,hogy az M60 motorja gyakorlatilag az 50-es évek elejenek a terméke?Tehát amikor ez a motor az összehasinlítasi alap akkir azokat az erveket ki is húzhatjuk a listáról nert blődségek.
Ezt Turcsányival kellene megbeszélned, mivel azonban az Abrams az M60 váltótípusa, szerintem megbocsátható az összehasonlítás.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 081
33 194
113
Remélem érzed azt az ervelesi deficitet,hogy az M60 motorja gyakorlatilag az 50-es évek elejenek a terméke?Tehát amikor ez a motor az összehasinlítasi alap akkir azokat az erveket ki is húzhatjuk a listáról nert blődségek.
V94 meg egy 20as évek béli francia léghajómotor,az ellendugattyús harkovi motorok meg egy ugyanakkori időböl származó Junkers repülőgép dizelmotor továbbfejlesztései.....
 
  • Tetszik
Reactions: endre

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 307
84 077
113
Ezt Turcsányival kellene megbeszélned, mivel azonban az Abrams az M60 váltótípusa, szerintem megbocsátható az összehasonlítás.
Szerinrtem meg nem.Az Abrams-et sem T-62-höz méred hanem a T-80-hoz, mert azzal van egy szinten.Az amerikai gázturbinát az akkor modernnek számító Dieselekhez (vagy acszovjet gázturbinához) kell mérni, nem pedig egy, már akkor is több mint 25 éves motor ezredik ráncfelvarrásához.
 

gorkamorka

Well-Known Member
2021. május 13.
1 299
2 218
113
Hát, azért ennél árnyaltabb a helyzet. A három tervezőiroda és a gyárak ugyanarra a követelményre 3 különböző megoldással (valójában jóval többel) rukkoltak elő, melyek igazából elég hasonlóak. És ebből teljesen abszurd módon mind a 3 gyártásba és szolgálatba került, ami arról tanúskodik, hogy mind a három irodának jelentős kapcsolatai voltak "odafenn".
Mindegyiknek volt valamilyen előnye a másik kettővel szemben, és mindegyik természetesen a saját előnyeit nyomta míg a másik kettőjét elbagatellizálta, míg a racionális megoldás az lett volna, ha a háromból összegyúrnak egy cuccot, és azt gyártatják.

Azzal mondjuk nehezen összeegyeztethető az UVZ kommunista párt kapcsolat elmélet, hogy Omszk '87-ben 685, '88-ban 740, '89-'90 pedig 510 és 460 T-80-ast gyárthatott. Még '91-ben is gyártottak 150-et. '92-ben szinte elvágták a gyártást 5db/évre, de '93-ban már megint 65-öt, '94-ben meg 92-t gyártottak.
Ja, meg azzal is elég nehéz összehozni, hogy a 80-as évek legvégén a védelmi minisztérium kért Harkovtól Objekt 477-eket zászlóalj szintű csapatpróbára...

D7xGWbXXoAYQGtH.jpg

Meg azért azt se felejtsük el, hogy az UVZ-nél is folytak komoly fejlesztések. Pl az Obj. 195 is.

Egyszerűen racionalizálni kellett, és az UVZ volt a legracionálisabb választás - ettől persze a nagy múltú gyárakért kár. Legalább Omszkot meghagyták a T-80-asok szerelésére, hogy a turbinával kapcsolatos know-how ne kopjon ki teljesen, ha esetleg elő kéne venni. Bááár, a harckocsi turbina fejlesztés úgy általában félholt állapotban van, mivel a leningrádi Kirov kipurcant, a Klimov meg helikopter turbinákkal van elfoglalva.

Persze most itt van az X hengerelosztású motor az Armatába, aminek az egész értelme az, hogy nemhogy a gázturbina, de még a kétütemű ellendugattyús diesel motorok (5TD / 6TD) teljesítmény/térfogat arányát is felülmúlja. Hegesztgetik is már a 70-es évek óta - lehet még lesz is belőle valami ebben az évtizedben. (Ezért is röhögök az olyan állításokon, hogy manapság akármilyen gyár csak úgy kihúz a lyukából egy harckocsi motort vagy gázturbinát 1-2 év alatt. Aha, persze. Ahogy azt Móriczka elképzelte... :D )
Kezdjük a legelején. 60-as évek. Objekt-430/432 (Harkov) vs Objekt 167 (Tagil). Az Uráliak szokása szerint, a 167-es egy primitív, elmaradott konstrukció, akkor még viszonylag könnyen győzött Harkov, annak ellenére, hogy az őt típusuk rengeteg gyermekbetegséggel küzdött. Karcev rettentő irigy volt, hogy a gyűlölt harkoviak típusát fogadták el, így belekapaszkodott abba, hogy a T-64 műszaki problémáktól szenved, nekiláttak lemásolni (sok eredeti ötletük sosem volt), de persze módosításokkal, pl. AZ töltőgép, V46 motor, primitívebb futómű, stb. Eleinte nem érdekelte a szovjeteket a 172-es gyártmány, de politikai kapcsolatain keresztül Karcev végül elérte, hogy elfogadják a T-72-est is sorozatgyártásra, annak ellenére, hogy ekkor már a T-64 megbízhatóan működött.
Egy baj volt a T-64-el még mindig, hogy a motor gyártása nem haladt a megfelelő ütemben, márpedig a hadseregnek égetően szüksége volt modern harckocsikra. Leningrádban is elvileg T-64-eseknek kellett volna épülni, de a motorhiány miatt ez nem valósulhatott meg. És mivel eléggé megszállottjai voltak a turbinának, hát kitalálták, mi lenne ha ezzel építenénk a "T-64-est". Így jött létre az Objekt-219, majd a T-80.
Namost írod azt, hogy mindegyiknek volt előnye a másik kettővel szemben. Nem igaz. A primitív T-72-nek semmiféle előnye nem volt az akkor már kiforrott T-64-el szemben, még az ára sem, hiszen bármilyen meglepő, drágább volt a 72-es! A T-80-nak volt egy mozgékonyságbeli előnye a 64-hez képest, de az óriási fogyasztás, és kezdetben a rettenetes költségek bőven ellensúlyozták.
Mi lett volna az egyetlen racionális megoldás? T-72 kuka, T-80 kuka, T-64 gyártása mindhárom gyárban, 5TDF motor gyártásának felfuttatása.
Aztán jött a 80-as évek. A szovjetek elkezdtek dolgozni a T-64/72/80 utódján, mert belátták, hogy a NATO új típusai (Abrams, Leopard, Challenger) messze jobbak, és jobban fejleszthetőek. A 3 tervezőiroda között ekkor már komoly belharcok folytak. Az UVZ befolyása miatt nőtt az elégedetlenség Harkovval szemben, de a '76-ban Usztyinov (védelmi miniszter) ekkor még Leningrád pártját fogta, ezért is fogadták el a T-80-at sorozatgyártásra, Harkov viszont egyre marginalizálódott. Usztyinov halála után az utódai egyre inkább az Uráliak befolyása alá kerültek, ekkor már Harkov csak sodródott az árral, és Leningrád is egyre gyengült.
Vissza a fejlesztésekhez: Harkov nagyon jól haladt a 490A objektummal, világviszonylatban is egy elképesztően modern, forradalmi konstrukció volt, vastag páncélzattal, kielégítő mozgékonysággal, erős fegyverzettel, és komoly újításokkal, pl. a személyzettől elszeparált lőszerkészlet. Annyira jól álltak, hogy már tényleg nem sok hiányzott a fejlesztés befejezéséhez. Egy probléma volt. A löveg kalibere 125mm (más forrás szerint 130). Ekkor szenvedte el Harkov az első csapást, amit majd újabbak követtek. Ugyanis kijött a rendelet, hogy a jövőbeli típust 152mm-es löveggel kell felszerelni. A háttérben az UVZ volt. Évekkel visszavetette a projektet, a 152-es túl nagy volt. Teljes áttervezés. Végül előjöttek egy koncepcióval, valaiféle változtatható formájú hajtótöltetet találtak ki a jobb helykihasználás érdekében, de ennek fejlesztése csigalassúsággal haladt. Végül az egész 490A projektet törölték, majd ennek alapjain 1985-ben hozzáláttak az Objekt-477-hez, amit eleve 152-essel terveztek. Közben újra megváltoztak a követelmények: 152-es löveg, minimum 40db-os lőszerkészlet, rekordvastagságú páncélzat, full automata tűzvezetőrendszer, aktív védelmi rendszer. Elképesztő módon, Harkovnak sikerült ezeket teljesítenie, az elektronikus berendezések kivételével. A töltőgéppel még gondok voltak, de semmi megoldhatatlan. Pár éven belül akár szolgálatba is állhatott volna. Majd 1988-ban jött az újabb csapás, ami mögött szinén az UVZ volt, mert látták, hogy Harkov sikerrel fog járni. Új követelmények: Nem elég az osztott lőszeres 152mm löveg. Egyesített lőszer, aminek teljes hossza 1400mm. Teljes újratervezés, legalább 5 éves csúszás. Közben felbomlott a SzU. Így intézte el Harkovot az UVZ. Leningráddal könnyebb dolga volt Tagilnak, mert az ő típusuk, az Objekt-299 még prototípus fázisig sem jutott el a SzU felbomlásakor, és elég drága gépnek ígérkezett, nem volt nehéz félresöpörni.
Egy dologban kudarcot vallottak Tagilban, ők is fejlesztették a saját típusukat, ez volt az Objekt-187, szokás szerint primitív, semmi újat nem nyújtó konstrukció, alig volt jobb a T-80U-nál, mellesleg sokba került. A SzU összeomlása, és az azt követő gazdasági válság végül ennek is megpecsételte a sorsát.
A három nagy gyárból egyedül az UVZ maradt, mert a T-72, mit olcsó ipari hulladék volt az egyetlen amit az oroszok megengedhettek maguknak. Sajnos részben a pénz volt az oka annak is, hogy az Objekt-640-ből sem lett semmi, mert hiába volt jó, korszerű, de drága volt. Nem volt nehéz dolga az UVZ-nek, hogy meggyőzze a döntéshozókat, az olcsó hulladék T-72 a jövő útja!
 
  • Tetszik
Reactions: Szittya

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
886
5 054
93
Szerinrtem meg nem.Az Abrams-et sem T-62-höz méred hanem a T-80-hoz, mert azzal van egy szinten.Az amerikai gázturbinát az akkor modernnek számító Dieselekhez (vagy acszovjet gázturbinához) kell mérni, nem pedig egy, már akkor is több mint 25 éves motor ezredik ráncfelvarrásához.
Ebben nem értünk egyet. Bármely tankot (és bármely haditechnikát) az adott korban, helyzetben ismert meglévő (és reálisan) várható saját és ellenséges technikával érdemes elsősorban összevetni. Az amerikai harckocsizók az ezredik ráncfelvarráson átesett M60-asban várták a III. világháborút és az Abrams-be ülhettek át. Velük szemben meg a VSz T-64-esei és T-72-esei sorakoztak. Őket ugyan nem érdekelte, hogy mi lesz 25 év múlva Irakban! (És nyilván a tervezők sem a 2000-es évek aszimmetrikus háborúit tartották szem előtt, amikor az Abrams tervein dolgoztak a 70-es években.)
 
  • Tetszik
Reactions: bel and Wilson

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 081
33 194
113
Ebben nem értünk egyet. Bármely tankot (és bármely haditechnikát) az adott korban, helyzetben ismert meglévő (és reálisan) várható saját és ellenséges technikával érdemes elsősorban összevetni. Az amerikai harckocsizók az ezredik ráncfelvarráson átesett M60-asban várták a III. világháborút és az Abrams-be ülhettek át. Velük szemben meg a VSz T-64-esei és T-72-esei sorakoztak. Őket ugyan nem érdekelte, hogy mi lesz 25 év múlva Irakban! (És nyilván a tervezők sem a 2000-es évek aszimmetrikus háborúit tartották szem előtt, amikor az Abrams tervein dolgoztak a 70-es években.)
És itt a lényeg.Nem áll fent az a hadászati helyzet,amire az Abramsot fejlesztették a turbinával.Viszont nincs olyan hk igényük,hogy új tankot,vagy csak új hajtóművet fejlesszenek.
 
  • Tetszik
Reactions: ZeiG
K

kamm

Guest
Erre azért jó lenne forrás... mármint ahol az Abrams nyert. (amúgy 33 vagyok...)
Akkor a Lockheed-botrany idejen 10-11 lehettel, szoval ketlem, hogy tudnal rola.

Google "Selmeci Gabriella" meg a "szenator" szavakat es jot fogsz mulatni es talan szegyenkezni is az ezredfordulo koruli faluvegi, ultrasotet, faragatlan-setesuta akkori bunkokon a politikaban. :cool: