A BMP-t ki gyártja?Különösen tetszik ez a virtuális csatatér rendszer
http://armor-il.blogspot.hu/2017/04/coming-much-sooner-than-expected.html
Ja és egy újabb féle BMP korszerüsités is feltünik benne.
Harckocsik harctéri alkalmazása
- Téma indítója boki
- Indítva
A Szovjetúnió
Ha jól nézem ez csak egy torony BMP 2 alvázon. Kissé hasonlít a Puma/Boxer/Lynx IFV-knél használt LANCE toronyra.
Úgy gondoltam, hogy a videóban szereplő darabot milyen ország követte elA Szovjetúnió
Ha jól nézem ez csak egy torony BMP 2 alvázon. Kissé hasonlít a Puma/Boxer/Lynx IFV-knél használt LANCE toronyra.
Fro. 1966-ban távoztak a NATO katonai szervezetéből - név szerint 3 szervből:
- Védelmi Tervezőbizottság
- Nukleáris Tervezőcsoport
- Katonai Bizottság (1 megfigyelő maradt csak)
Ezzel megváltoztatták mind a francia, mind a NATO katonai-védelmi (hidegháborús) doktrína főbb elemeit is.
Nem voltak a területén szövetséges alakulatok és ők sem vettek részt közös hadgyakorlatokon, a katonai projekteket, együttes fejlesztéseket mellőzték.
Így semmiféle ilyen irányú kötelezettsége nem keletkezett a NATO felé.
2009-ben történt meg a visszalépés.
Gondolom lehet rájuk szerelni, de alapból van a teknőpáncéljuk alsó részén egy lehajtható lap amint arra tudnak használni.
Ez egy T-80-as, de olyan a 72-nel is
Szerintem önbeásásra sem a legjobb. Hallottam sztorikat, hogy idővel megadták magukat és teljesen visszabicsaklottak.
Valószinüleg kell hozzá érzék,túl nagyot fogatott vele a pilóta,vagy tuskó volt a gazban,amire való,azt tudni szokta.
Az strv-103 harckocsi nem volt mentes a hibáktól. A t80u simán lealázta. A hóban leginkább.
Nézzük a tesztet.
Nézzük a tesztet.
T-72/90-hez való tolólap:
http://uralvagonzavod.com/products/special_products/12/
http://uralvagonzavod.com/products/special_products/12/
A két konstrukció közt van 20 év. Az Strv-103 kortársa a T-55/T-62 lett volna + az strv-103 nem harckocsi, hanem inkább egy Stug, egy önjáró páncéltörő ágyú.
Ezt találtam ma a neten:
A szegényített urán lövedékek működése és hatása
Készítette:
Dr. Aszódi Attila, egyetemi docens
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Oktatóreaktor Nagylaboratórium vezetője
Bevezetés
A Balkán-szindróma néven elhíresült eset kapcsán egyre nagyobbra dagad a szegényített urán lövedékek alkalmazása és lehetséges hatása körüli botrány. Az utóbbi napokban a felvetett kérdések száma csak növekedett, és a kép egyre bonyolódni látszik. Rövid tanulmányommal szeretnék néhány műszaki és sugárvédelmi kérdést tisztázni, melynek segítségével a sajtó szereplői és az eseményeket követni szándékozó állampolgárok tisztábban tudnak látni a kérdésben.
1. Mit jelent a szegényített urán kifejezés?
A természetben előforduló uránban kétféle izotóp található meg: a 235-ös tömegszámú uránizotóp 0,72%, míg a 238-as 99,28%-ot képvisel. Az atomerőművek számára a ritkább 235-ös izotóp az értékes, ezért az atom erőművi üzemanyaghoz az uránt dúsítják. Ez azt jelenti, hogy az ún. dúsító üzemekben a 235-ös tömegszámú izotóp részarányát az üzemanyagban a természetes 0,72%-ról 3- 5%-ra növelik meg. (Kísérleti és hadi alkalmazásoknál a dúsítás mértéke akár 90% vagy afölötti is lehet.) Az eljárás során visszamaradó uránban ennek következtében a 235-ös izotóp részaránya mintegy 0,2%-ra lecsökken. A dúsítás ezen melléktermékét nevezik szegényített uránnak (angolul depleted uranium), hiszen az a 235-ös uránizotópban szegény. (A fentiek szerint tehát helytelen és értelmetlen a magyar sajtóban gyakran használt csökkentett urántartalmú bomba, gyengített urántartalmú lövedék, legyengített urán kifejezések használata.)
Mivel a 235-ös uránizotóp radioaktivitása magasabb, mint a 238-as tömegszámúé, ezért a szegényített urán radioaktivitása mintegy 40%-kal kisebb (!), mint a természetes uráné.
2. Miért kezdte el alkalmazni a hadsereg a szegényített uránt?
Szegényített urán az üzemanyag dúsítási eljárás melléktermékeként az elmúlt 50 évben nagy mennyiségben halmozódott fel a világban. A becslések szerint egyedül az USA-ban kb. 700 000 t szegényített urán áll rendelkezésre. Mivel viszonylag kevés egyéb célra használják, nagy mennyiségben és gyakorlatilag ingyen áll a nagy államok rendelkezésére. A hadsereg valószínűleg olcsósága, és a rendelkezésre álló készletek nagysága miatt kezdte el alkalmazni.
Hagyományos fegyverekben az urán alkalmazásának jelentősége abban áll, hogy a természetes anyagok közül az egyik legnagyobb sűrűségű fémről van szó. Míg a közismerten "nehéz" ólom sűrűsége csak 11,3 kg/dm3, a fémurán sűrűsége 19,1 kg/dm3. A természetben van még néhány, hasonlóan nagy sűrűségű anyag (arany és volfrám 19,3 kg/dm3 , platina 21,4 kg/dm3 ), ezek ára azonban nagyságrendekkel magasabb a szegényített urán áránál.
3. Milyen célra használta először a hadsereg a szegényített uránt?
A szegényített urán a tankokon mint a homlokpáncélzat egyik alkotója már régebb óta szerepel, egyes források szerint a hason mint sugárvédő árnyékolás is elterjedt.
4. Hogyan működnek a szegényített urán betétes lövedékek?
A szegényített uránt elsősorban páncéltörő lövedékekben alkalmazzák. a hengeres szegényített urán betét egy alumínium burkolaton belül található (tehát az urán nem bevonat, hanem betét formájában van a lövedékben!). 30 mm X 173 PGU-14API hozzávetőleges jellemzői: átmérő 14 mm, hossz 98 mm, tömeg 271 g, jövedék névleges repülési sebessége 1020 m/s
Mivel az urán nagyon nagy sűrűségű anyag, a lövedék igen nagy mozgási energiával éri el a célpontot. Becsapódáskor két hatás érvényesül:
• a lövedék mozgási energiája hővé alakul, ami képes megolvasztani a lövedéket magát és a páncél anyagát;
• a felszabaduló hő következtében felhevülő fémurán betét maga is intenzíven égni kezd, és ez az oxidációs folyamat is további hőt termel.
A fenti két hatás együttesen képes arra, hogy a legmodernebb kompozit aeél-kevlár páncélt, valamint az urán tartalmú páncélt is átfúrja. Az ennek következtében kitörő tűz teszi harcképtelenné az adott harci járművet vagy objektumot.
A 120 mm-es páncéltörő lövedék metszete és kilövés utáni szerkezete látható. egyértelműen mutatja, hogy a szegényített urán betét egy hosszú, hengeres rúd formájában van beépítve a lövedékbe. A kilövés után a betétről minden burkolóelem automatikusan leválik és a szegényített fémurán pálea mintegy nyíl csapódik be a célpontba. A 120 mm-es lövedék esetén a szegényített urán betét tömege a különböző források szerint 1 - 5 kg tömegű (típustól függően). 120 mm-es páncéltörő lövedék szegényített urán betéttel
A 30 mm-es PGU-14 API típusú lövedéket a harckocsi elhárító repülőgépek gépágyúi (pl. az A-10 "Varacskos disznó") használják, míg a 120 mm-es űrméretű, urántartalmú páncéltörő lövedéket alkalmaznak egyes harckocsik lövegei (pl. az Abrams Ml tank). Mindkét lövedéktípust hadszíntéren először az öbölháborúban vetették be, habár már 1976 óta létezett ez a lövedék konstrukció. A Balkánon csak 30 mm-es szegényített urán lövedékeket vetett be a NATO.
5. Milyen célra használják még a szegényített uránt a hadseregen kívül?
A szegényített uránt a polgári életben is alkalmazzák: nagy sűrűsége miatt jó sugárzás árnyékoló anyag, így pl. orvosi röntgen készülékeknél vagy nagy aktivitású sugárforrásoknál (kórházakban) hatékonyan alkalmazzák sugárvédelmi célokra. Ugyanígy az uránbetétes konténerek jól használhatók sugárzó izotópok tárolására vagy szállítására. Nagy sűrűsége miatt hajókon nehezékként is előfordul.
A természetes és a szegényített urán is gyengén sugárzó anyag. Elsősorban alfa részecskéket bocsát ki, amelyet már egy vékony papírlap vagy egy egyszerű fémbevonat is elnyel, így tokozva nem jelent sugárzási veszélyt a környezetére nézve.
Folyt. Köv!
A szegényített urán lövedékek működése és hatása
Készítette:
Dr. Aszódi Attila, egyetemi docens
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Oktatóreaktor Nagylaboratórium vezetője
Bevezetés
A Balkán-szindróma néven elhíresült eset kapcsán egyre nagyobbra dagad a szegényített urán lövedékek alkalmazása és lehetséges hatása körüli botrány. Az utóbbi napokban a felvetett kérdések száma csak növekedett, és a kép egyre bonyolódni látszik. Rövid tanulmányommal szeretnék néhány műszaki és sugárvédelmi kérdést tisztázni, melynek segítségével a sajtó szereplői és az eseményeket követni szándékozó állampolgárok tisztábban tudnak látni a kérdésben.
1. Mit jelent a szegényített urán kifejezés?
A természetben előforduló uránban kétféle izotóp található meg: a 235-ös tömegszámú uránizotóp 0,72%, míg a 238-as 99,28%-ot képvisel. Az atomerőművek számára a ritkább 235-ös izotóp az értékes, ezért az atom erőművi üzemanyaghoz az uránt dúsítják. Ez azt jelenti, hogy az ún. dúsító üzemekben a 235-ös tömegszámú izotóp részarányát az üzemanyagban a természetes 0,72%-ról 3- 5%-ra növelik meg. (Kísérleti és hadi alkalmazásoknál a dúsítás mértéke akár 90% vagy afölötti is lehet.) Az eljárás során visszamaradó uránban ennek következtében a 235-ös izotóp részaránya mintegy 0,2%-ra lecsökken. A dúsítás ezen melléktermékét nevezik szegényített uránnak (angolul depleted uranium), hiszen az a 235-ös uránizotópban szegény. (A fentiek szerint tehát helytelen és értelmetlen a magyar sajtóban gyakran használt csökkentett urántartalmú bomba, gyengített urántartalmú lövedék, legyengített urán kifejezések használata.)
Mivel a 235-ös uránizotóp radioaktivitása magasabb, mint a 238-as tömegszámúé, ezért a szegényített urán radioaktivitása mintegy 40%-kal kisebb (!), mint a természetes uráné.
2. Miért kezdte el alkalmazni a hadsereg a szegényített uránt?
Szegényített urán az üzemanyag dúsítási eljárás melléktermékeként az elmúlt 50 évben nagy mennyiségben halmozódott fel a világban. A becslések szerint egyedül az USA-ban kb. 700 000 t szegényített urán áll rendelkezésre. Mivel viszonylag kevés egyéb célra használják, nagy mennyiségben és gyakorlatilag ingyen áll a nagy államok rendelkezésére. A hadsereg valószínűleg olcsósága, és a rendelkezésre álló készletek nagysága miatt kezdte el alkalmazni.
Hagyományos fegyverekben az urán alkalmazásának jelentősége abban áll, hogy a természetes anyagok közül az egyik legnagyobb sűrűségű fémről van szó. Míg a közismerten "nehéz" ólom sűrűsége csak 11,3 kg/dm3, a fémurán sűrűsége 19,1 kg/dm3. A természetben van még néhány, hasonlóan nagy sűrűségű anyag (arany és volfrám 19,3 kg/dm3 , platina 21,4 kg/dm3 ), ezek ára azonban nagyságrendekkel magasabb a szegényített urán áránál.
3. Milyen célra használta először a hadsereg a szegényített uránt?
A szegényített urán a tankokon mint a homlokpáncélzat egyik alkotója már régebb óta szerepel, egyes források szerint a hason mint sugárvédő árnyékolás is elterjedt.
4. Hogyan működnek a szegényített urán betétes lövedékek?
A szegényített uránt elsősorban páncéltörő lövedékekben alkalmazzák. a hengeres szegényített urán betét egy alumínium burkolaton belül található (tehát az urán nem bevonat, hanem betét formájában van a lövedékben!). 30 mm X 173 PGU-14API hozzávetőleges jellemzői: átmérő 14 mm, hossz 98 mm, tömeg 271 g, jövedék névleges repülési sebessége 1020 m/s
Mivel az urán nagyon nagy sűrűségű anyag, a lövedék igen nagy mozgási energiával éri el a célpontot. Becsapódáskor két hatás érvényesül:
• a lövedék mozgási energiája hővé alakul, ami képes megolvasztani a lövedéket magát és a páncél anyagát;
• a felszabaduló hő következtében felhevülő fémurán betét maga is intenzíven égni kezd, és ez az oxidációs folyamat is további hőt termel.
A fenti két hatás együttesen képes arra, hogy a legmodernebb kompozit aeél-kevlár páncélt, valamint az urán tartalmú páncélt is átfúrja. Az ennek következtében kitörő tűz teszi harcképtelenné az adott harci járművet vagy objektumot.
A 120 mm-es páncéltörő lövedék metszete és kilövés utáni szerkezete látható. egyértelműen mutatja, hogy a szegényített urán betét egy hosszú, hengeres rúd formájában van beépítve a lövedékbe. A kilövés után a betétről minden burkolóelem automatikusan leválik és a szegényített fémurán pálea mintegy nyíl csapódik be a célpontba. A 120 mm-es lövedék esetén a szegényített urán betét tömege a különböző források szerint 1 - 5 kg tömegű (típustól függően). 120 mm-es páncéltörő lövedék szegényített urán betéttel
A 30 mm-es PGU-14 API típusú lövedéket a harckocsi elhárító repülőgépek gépágyúi (pl. az A-10 "Varacskos disznó") használják, míg a 120 mm-es űrméretű, urántartalmú páncéltörő lövedéket alkalmaznak egyes harckocsik lövegei (pl. az Abrams Ml tank). Mindkét lövedéktípust hadszíntéren először az öbölháborúban vetették be, habár már 1976 óta létezett ez a lövedék konstrukció. A Balkánon csak 30 mm-es szegényített urán lövedékeket vetett be a NATO.
5. Milyen célra használják még a szegényített uránt a hadseregen kívül?
A szegényített uránt a polgári életben is alkalmazzák: nagy sűrűsége miatt jó sugárzás árnyékoló anyag, így pl. orvosi röntgen készülékeknél vagy nagy aktivitású sugárforrásoknál (kórházakban) hatékonyan alkalmazzák sugárvédelmi célokra. Ugyanígy az uránbetétes konténerek jól használhatók sugárzó izotópok tárolására vagy szállítására. Nagy sűrűsége miatt hajókon nehezékként is előfordul.
A természetes és a szegényített urán is gyengén sugárzó anyag. Elsősorban alfa részecskéket bocsát ki, amelyet már egy vékony papírlap vagy egy egyszerű fémbevonat is elnyel, így tokozva nem jelent sugárzási veszélyt a környezetére nézve.
Folyt. Köv!