Harckocsik harctéri alkalmazása

Ez a meghibásodási valószínűség egy érdekes jelenség.
Szélsőséges példával világítom meg:
A kétütemű Trabant motorja (s akkor csak a motorról beszéltünk) gyakorlatilag töredék annyi alkatrészből állt, mint egy 124-es osztályú E Merci háromliteres sorhatos négyütemű motorja.
Mégis - gyanítom - a meghibásodási gyakoriság fordítottan arányos a két motor között...
S ezt minimálisan árnyalja az, hogy a Trabant motorkája arányaiban nagyobb terhelésnek volt kitéve, mint a nagy teljesítményű erőmű.
Egyszerűen statisztikai alapon a - talán - legalább hatszor annyi alkatrész közül nagyobb eséllyel kéne egynek elromlania, pláne, hogy jóval nagyobb volt relatíve és abszolút értelemben is a motor teljesítményleadó képessége.
Nyilván tudjuk a válaszokat: A Trabant sokkal silányabb anyagminőségek, ingadozóbb gyártásminőség párosulva a sokkal esetlegesebb, ingadozóbb, tökéletlenebb működéssel szenvedett (fix gyújtás, primitív keverékképzés, rendre túlhűtő léghűtés, stb.)

Azt is szoktam régen emlegetni, hogy a Zaporozsec is megbízhatóbb, hosszabb üzemidejű, élettartamú jármű lett volna, ha egyszerűen a (nyolcvanas évekbeli) Merci gyártotta volna a náluk szokásos anyagminőségekkel, gyártási fegyelemmel.
Még akkor is, ha a konstrukción az anyagminőségen túl semmi mást nem módosítottak volna!

Tehát egy bonyolultabb rendszer, szerkezet nem törvényszerűen fog több meghibásodást produkálni ténylegesen - ha alaposan, gondosan tervezik, valósítják meg.
 
Ez a meghibásodási valószínűség egy érdekes jelenség.
Szélsőséges példával világítom meg:
A kétütemű Trabant motorja (s akkor csak a motorról beszéltünk) gyakorlatilag töredék annyi alkatrészből állt, mint egy 124-es osztályú E Merci háromliteres sorhatos négyütemű motorja.
Mégis - gyanítom - a meghibásodási gyakoriság fordítottan arányos a két motor között...
S ezt minimálisan árnyalja az, hogy a Trabant motorkája arányaiban nagyobb terhelésnek volt kitéve, mint a nagy teljesítményű erőmű.
Egyszerűen statisztikai alapon a - talán - legalább hatszor annyi alkatrész közül nagyobb eséllyel kéne egynek elromlania, pláne, hogy jóval nagyobb volt relatíve és abszolút értelemben is a motor teljesítményleadó képessége.
Nyilván tudjuk a válaszokat: A Trabant sokkal silányabb anyagminőségek, ingadozóbb gyártásminőség párosulva a sokkal esetlegesebb, ingadozóbb, tökéletlenebb működéssel szenvedett (fix gyújtás, primitív keverékképzés, rendre túlhűtő léghűtés, stb.)

Azt is szoktam régen emlegetni, hogy a Zaporozsec is megbízhatóbb, hosszabb üzemidejű, élettartamú jármű lett volna, ha egyszerűen a (nyolcvanas évekbeli) Merci gyártotta volna a náluk szokásos anyagminőségekkel, gyártási fegyelemmel.
Még akkor is, ha a konstrukción az anyagminőségen túl semmi mást nem módosítottak volna!

Tehát egy bonyolultabb rendszer, szerkezet nem törvényszerűen fog több meghibásodást produkálni ténylegesen - ha alaposan, gondosan tervezik, valósítják meg.
Primitív orosz=jó, bonyolult nyugati= rossz.
Ezzel vitatkozol nem ésszerűséggel. A bibi a gondolkozásukban az Armata platform ami pont olyan bonyolult mint egy nyugati. Nem is tudnak vele mit kezdeni amikor az "egyszerű, igénytelen, megbízható, olcsó, kicsi stb" az orosz technika bullshitet adják elő, hisz semmilyen módon nem illik a fenti "erényekkel" rendelkező tragacsok sorába.
 
Ez a meghibásodási valószínűség egy érdekes jelenség.
Szélsőséges példával világítom meg:
A kétütemű Trabant motorja (s akkor csak a motorról beszéltünk) gyakorlatilag töredék annyi alkatrészből állt, mint egy 124-es osztályú E Merci háromliteres sorhatos négyütemű motorja.
Mégis - gyanítom - a meghibásodási gyakoriság fordítottan arányos a két motor között...
S ezt minimálisan árnyalja az, hogy a Trabant motorkája arányaiban nagyobb terhelésnek volt kitéve, mint a nagy teljesítményű erőmű.
Egyszerűen statisztikai alapon a - talán - legalább hatszor annyi alkatrész közül nagyobb eséllyel kéne egynek elromlania, pláne, hogy jóval nagyobb volt relatíve és abszolút értelemben is a motor teljesítményleadó képessége.
Nyilván tudjuk a válaszokat: A Trabant sokkal silányabb anyagminőségek, ingadozóbb gyártásminőség párosulva a sokkal esetlegesebb, ingadozóbb, tökéletlenebb működéssel szenvedett (fix gyújtás, primitív keverékképzés, rendre túlhűtő léghűtés, stb.)

Azt is szoktam régen emlegetni, hogy a Zaporozsec is megbízhatóbb, hosszabb üzemidejű, élettartamú jármű lett volna, ha egyszerűen a (nyolcvanas évekbeli) Merci gyártotta volna a náluk szokásos anyagminőségekkel, gyártási fegyelemmel.
Még akkor is, ha a konstrukción az anyagminőségen túl semmi mást nem módosítottak volna!

Tehát egy bonyolultabb rendszer, szerkezet nem törvényszerűen fog több meghibásodást produkálni ténylegesen - ha alaposan, gondosan tervezik, valósítják meg.

Meg ugye a trabant 601 az bizony a 60's évek közepe.
A nyugati megfelelője a Fiat 500-as volt, ami mai szemmel nézve hasonlóan egy határ szar.
A mercedes W124-es meg egy 1985-ös luxus autó, és minőségileg azon belül is a Nr.1.
Egy W123-as vagy W124-es mercihez nem csak a trabantot nem lehet hozzá mérni, de a többi nyugati kortárs autót sem. Minőségben magasan felettük állt.
A másik fele, a dolognak, hogy a nyugati, hétköznapi autók is hasonlóan szarok voltak, mint a keletiek. 1950-1980-ig átlag jóska ott is hasonló szarban ült, mint keleten. A Lada is a FIAT 124-es erősített változata például. És a 124-es bizony a 70's évek közepéig készült.
A fostaliga kispolszki a FIAT 126-os, 1980-ig készült.
A Honda Civic hitvány germán másolata, a Golf I pedig 83-ig készült. Népszerű forma de nem egy nagy ereszrés.
Amcsi autókat (Pl. Ford Pinto 1980-ig) meg direkt nem írok, mert azok minőségben kb. a román dácsiák szintjén mozogtak.
Jah igen. A Dacia 1300-as meg a Renault 12 volt, amit a franciák 1980-ig gyártottak.
Szóval szerintem maradjunk annyiban, hogy mai szemel nézve 1980-ig mindenki egy határ szart gyártott a hétköznapi emberek számára. A Merci meg mai szemmel is minőséget, de az nem volt klasszikus értelemben tömegautó.

Ami a minőségi nyugati autók máig a fejekben élő mítoszát ténylegesen megalapozta az a 80's évek.
Jó példa erre az Opel Kadet D/E ami tényleg komolyabb volt már, mint a KGST fejlesztésben megrekedt vasai.
Vagy a Toyota Corolla E80/90.


Primitív orosz=jó, bonyolult nyugati= rossz.
Ezzel vitatkozol nem ésszerűséggel.

Valójában ez csak a fejedben élő téveszme, amivel nem lehet vitatkozni, mert túl van a normalitás határán.
Én nem tudom, hogy egy gázturbinás T-80-asban például mi a primitív.... Aki szerint egy T-64/72/80/90 primitív az hót hülye a műszaki dolgokhoz.
 
Meg ugye a trabant 601 az bizony a 60's évek közepe.
A nyugati megfelelője a Fiat 500-as volt, ami mai szemmel nézve hasonlóan egy határ szar.
A mercedes W124-es meg egy 1985-ös luxus autó, és minőségileg azon belül is a Nr.1.
Egy W123-as vagy W124-es mercihez nem csak a trabantot nem lehet hozzá mérni, de a többi nyugati kortárs autót sem. Minőségben magasan felettük állt.
A másik fele, a dolognak, hogy a nyugati, hétköznapi autók is hasonlóan szarok voltak, mint a keletiek. 1950-1980-ig átlag jóska ott is hasonló szarban ült, mint keleten. A Lada is a FIAT 124-es erősített változata például. És a 124-es bizony a 70's évek közepéig készült.
A fostaliga kispolszki a FIAT 126-os, 1980-ig készült.
A Honda Civic hitvány germán másolata, a Golf I pedig 83-ig készült. Népszerű forma de nem egy nagy ereszrés.
Amcsi autókat (Pl. Ford Pinto 1980-ig) meg direkt nem írok, mert azok minőségben kb. a román dácsiák szintjén mozogtak.
Jah igen. A Dacia 1300-as meg a Renault 12 volt, amit a franciák 1980-ig gyártottak.
Szóval szerintem maradjunk annyiban, hogy mai szemel nézve 1980-ig mindenki egy határ szart gyártott a hétköznapi emberek számára. A Merci meg mai szemmel is minőséget, de az nem volt klasszikus értelemben tömegautó.

Ami a minőségi nyugati autók máig a fejekben élő mítoszát ténylegesen megalapozta az a 80's évek.
Jó példa erre az Opel Kadet D/E ami tényleg komolyabb volt már, mint a KGST fejlesztésben megrekedt vasai.
Vagy a Toyota Corolla E80/90.




Valójában ez csak a fejedben élő téveszme, amivel nem lehet vitatkozni, mert túl van a normalitás határán.
Én nem tudom, hogy egy gázturbinás T-80-asban például mi a primitív.... Aki szerint egy T-64/72/80/90 primitív az hót hülye a műszaki dolgokhoz.
...hát igen; sajnos minden példa sántít.
Ezzel együtt nem tartom rossz példának a Trabant vs. MB 300E összehasonlítását az eszmecsere szempontjából az alkatrészek számosságának arányai miatt, mert volt idejük, lett volna idejük megbízhatóbbá, nagyobb javításközi üzemidejűvé tenni a Trabantot a keletieknek.
Persze ne legyünk igazságtalanok, mert nem a mérnökökön múlott.

Azt egy percig sem vitatom, hogy az akkori kommersz nyugati autók jó része is is távol álltak a tökéletestől.
Bár a Ladák, Nagypolszkik licenszgyártásának az első éveiben, amikor az olaszok még igencsak odafigyeltek a keletiek ténykedésére, még igencsak strapabíró, minőségi szerkezetek voltak, tehát az eredetijük sem volt rossz. Sőt a Fiat 125-öt még a németek is megsüvegelték.
Minden anyai ági nagybátyám bányász volt, tehát Nagypolszkijuk volt a 70-es évek első éveiben újonnan vásárolva. Még 1990 táján is mind a négy megvolt, és az unokatesóm 87-es, az én 88-as példányom csak köszönhetett nekik pl. motorerőben, a szelephézagok (OHV) stabilitásában, stb.

Visszatérve a Trabant vs. MB-hez.
Akkor legyen 601 vs. W111/112.
...háááát...

S akkor megint nem a kényelmükről, komfortjukról beszélünk, hanem az alkatrészek számáról, a konstrukció összetettségéről.

De amúgy természetesen lájk.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and fip7
Mert a modern autók is milyen megbízhatatlanok. Tele az ország útjainak széle lerohadt autókkal, bezzeg a legendás KGST-s ócska szarok!!!
Semmi ilyesmiről nem ìrtam...
Amit közölni szerettem volna az annyi, hogy a legalapvetőbb felszereléseket is faragjàk folyamatosan, akkor egy MBT méretű tech eszkön is van mit finomàllìtani mindig.
Illetve hogy szervìzigényesek.
Ez meg egy fizikai tény , ezzel nem lehet mit lezdeni.
 
...hát igen; sajnos minden példa sántít.
Ezzel együtt nem tartom rossz példának a Trabant vs. MB 300E összehasonlítását az eszmecsere szempontjából az alkatrészek számosságának arányai miatt, mert volt idejük, lett volna idejük megbízhatóbbá, nagyobb javításközi üzemidejűvé tenni a Trabantot a keletieknek.
Persze ne legyünk igazságtalanok, mert nem a mérnökökön múlott.

Azt egy percig sem vitatom, hogy az akkori kommersz nyugati autók jó része is is távol álltak a tökéletestől.
Bár a Ladák, Nagypolszkik licenszgyártásának az első éveiben, amikor az olaszok még igencsak odafigyeltek a keletiek ténykedésére, még igencsak strapabíró, minőségi szerkezetek voltak, tehát az eredetijük sem volt rossz. Sőt a Fiat 125-öt még a németek is megsüvegelték.
Minden anyai ági nagybátyám bányász volt, tehát Nagypolszkijuk volt a 70-es évek első éveiben újonnan vásárolva. Még 1990 táján is mind a négy megvolt, és az unokatesóm 87-es, az én 88-as példányom csak köszönhetett nekik pl. motorerőben, a szelephézagok (OHV) stabilitásában, stb.

Visszatérve a Trabant vs. MB-hez.
Akkor legyen 601 vs. W111/112.
...háááát...

S akkor megint nem a kényelmükről, komfortjukról beszélünk, hanem az alkatrészek számáról, a konstrukció összetettségéről.

De amúgy természetesen lájk.

Elsősorban Dudi ostoba "KGST ócska szarozására" reagáltam. Mert ez egy sokszor előjövő toposz, csak, hogy 1950-1980-ig ez az állítás hamis. Persze a 80's évek beli Kadet D-hez képest már le voltak maradva.
Meg nálunk az átlag Jóskák nem volgával jártak, az csak keveseknek járt, miközben Hans ha más nem használtan vehetett egy merciédeszt. És az meg autó volt, mai szemmel is.
E mellet nem vitatom az alap igazságodat, hogy létezik olyan, hogy minőség. Ami nem függ az alkatrészek számától.
Csak, hogy amíg a W123 -as merciből 11 év alatt 2.7 millió készült, vagyis kb. évi 240,000 db , viszont az 5 db gyárban (!), vagyis gyáranként kb. évi 40,000 db. Addig pl. a Fiat 124 licenc Ladából (Vaz 2101) meg 18 év alatt készült 21+ millió darab!
Vagyis évente több mint 1+ millió darab 1 db (!) gyárban gyártva.
Sok minden ebből is fakad a minőség terén.
 
Primitív orosz=jó, bonyolult nyugati= rossz.
Ezzel vitatkozol nem ésszerűséggel. A bibi a gondolkozásukban az Armata platform ami pont olyan bonyolult mint egy nyugati. Nem is tudnak vele mit kezdeni amikor az "egyszerű, igénytelen, megbízható, olcsó, kicsi stb" az orosz technika bullshitet adják elő, hisz semmilyen módon nem illik a fenti "erényekkel" rendelkező tragacsok sorába.
Na, ezt mos nagyon eltaláltad! A T-14-es az urali acél egyik fejlesztési zsákutcája volt. Bonyolult szar, szerencsére nem is gyártják! :hadonaszos:Az meg csak álhír, hogy ellopták a gyár árát. 2x (Csak viccelek. :) )
 
Semmi ilyesmiről nem ìrtam...
Amit közölni szerettem volna az annyi, hogy a legalapvetőbb felszereléseket is faragjàk folyamatosan, akkor egy MBT méretű tech eszkön is van mit finomàllìtani mindig.
Illetve hogy szervìzigényesek.
Ez meg egy fizikai tény , ezzel nem lehet mit lezdeni.
A képességek tükrében kell nézni. Nincs arányban a képesség a szervízigénnyel, pontosabban nagyobbat nőtt a képesség mint a szervízigény.

Elkéne mér felejteni ezt az olcsó, egyszerű, primitív, kisszervízigényű, egyszerűen üzemeltethetoő, de modern, nagy harcértékű faszságot. Ilyen csak a ti fejetekben létezik.
 
  • Vicces
  • Tetszik
Reactions: bel and fip7
Mert a modern autók is milyen megbízhatatlanok. Tele az ország útjainak széle lerohadt autókkal, bezzeg a legendás KGST-s ócska szarok!!!
Szia,

Ez leginkabb az uzemeltetesi kulturatol fugg, pl. volt ra pelda, hogy a csili-vili modern tuzoltoautot be kellett vontatni a szervizbe, mikozben semmi baja nem volt - eltekintve attol, hogy a kotelezo szervizt nem csinaltak meg rajta, ezert megallt (szerencsere pont ugy jott ki, hogy tuzoltas UTAN allt meg, es nem elotte).

Abban termeszetesen igazad van, hogy ez az uzemelteto szervezet hibaja elsosorban, naluk hianyzott az a hozzallas, hogy a kotelezo szervizt el kell vegezni.

Szamomra nehezen elfogadhato, hogy ha valamit megvettem (elozo peldaban konkretan: valaki megvette, es a tuzoltosagnak ajandekozta), akkor honnan veszi a gyarto a jogot maganak ahhoz, hogy megtiltsa a jarmu beinditasat? Szerintem ez a civilek eseteben is megalapozhat egy karteritesi pert, tuzoltosag/katonasag eseteben meg nem lenne szabad ilyet megvenni se.

Nyilvan az rendben van szerintem is, hogy a kotelezo szerviz hianya megszunteti a garanciat.
 
Szia,

Ez leginkabb az uzemeltetesi kulturatol fugg, pl. volt ra pelda, hogy a csili-vili modern tuzoltoautot be kellett vontatni a szervizbe, mikozben semmi baja nem volt - eltekintve attol, hogy a kotelezo szervizt nem csinaltak meg rajta, ezert megallt (szerencsere pont ugy jott ki, hogy tuzoltas UTAN allt meg, es nem elotte).

Abban termeszetesen igazad van, hogy ez az uzemelteto szervezet hibaja elsosorban, naluk hianyzott az a hozzallas, hogy a kotelezo szervizt el kell vegezni.

Szamomra nehezen elfogadhato, hogy ha valamit megvettem (elozo peldaban konkretan: valaki megvette, es a tuzoltosagnak ajandekozta), akkor honnan veszi a gyarto a jogot maganak ahhoz, hogy megtiltsa a jarmu beinditasat? Szerintem ez a civilek eseteben is megalapozhat egy karteritesi pert, tuzoltosag/katonasag eseteben meg nem lenne szabad ilyet megvenni se.

Nyilvan az rendben van szerintem is, hogy a kotelezo szerviz hianya megszunteti a garanciat.
Amikor arról, beszélünk, hogy üzembiztosság, akkor abból indulunk ki, hogy úgy is üzemeltetik ahogy kell, nem pedig úgy ahogy mi a 29-eseket.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and bel
A képességek tükrében kell nézni. Nincs arányban a képesség a szervízigénnyel, pontosabban nagyobbat nőtt a képesség mint a szervízigény.

Elkéne mér felejteni ezt az olcsó, egyszerű, primitív, kisszervízigényű, egyszerűen üzemeltethetoő, de modern, nagy harcértékű faszságot. Ilyen csak a ti fejetekben létezik.
Ismét nem tudom miről beszélsz.
Ilyet soha sehol nem ìrtam.
A sok felesleges civil szutyokkal van bajom.
Euro sztandart,tapipad, embert felülbìràlò elektronikai rendszerek, gyàri aszisztanciàt igénylő szervizelés,stb , sokszorosan tùlàrazva, na ezzel van bajom.
Egy harci gép ne igényeljen màr több tutujgatàst mint egy személyautò.
( Civil jàrművekhez is hònapokat kell vàrni az alkatrészekre...)
 
Ismét nem tudom miről beszélsz.
Ilyet soha sehol nem ìrtam.
A sok felesleges civil szutyokkal van bajom.
Euro sztandart,tapipad, embert felülbìràlò elektronikai rendszerek, gyàri aszisztanciàt igénylő szervizelés,stb , sokszorosan tùlàrazva, na ezzel van bajom.
Egy harci gép ne igényeljen màr több tutujgatàst mint egy személyautò.
( Civil jàrművekhez is hònapokat kell vàrni az alkatrészekre...)
A túlzottan elektronizált rendszereknél lehetnek (pl. az integráció miatt) problémák. De azért a szabványok (pl. MILSTD) nem véletlenül jöttek létre, és nem feltétlenül civil eszközöket építenek be harceszközökbe (sőt!). A tapipadnak is van katonai verziója, meg a noteszgépeknek/számítógépeknek is. Ha utánanézel, milyen követelményeknek kell megfelelniük, nem csodálkoznál, miért vannak aranyárban. (Az 1000 USD-s hamutartó és társai esetében igazad van. Az alkotmányos költségektől is tekintsünk el!)
Egy Gidrán sem annyiba kerül, mint egy Toyota Hilux vagy egy Land Cruiser... Karbantartás ás törődés kell minden műszaki eszköznek. Meg kell találni a funkciók-megbízhatóság-üzemeltethetőség között az optimális egyensúlyt. Ez nem megy mindig azonnal, erre választ a tapasztalat adhat.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
A sok felesleges civil szutyokkal van bajom.
Euro sztandart,tapipad, embert felülbìràlò elektronikai rendszerek, gyàri aszisztanciàt igénylő szervizelés,stb , sokszorosan tùlàrazva, na ezzel van bajom.
Egy harci gép ne igényeljen màr több tutujgatàst mint egy személyautò.
( Civil jàrművekhez is hònapokat kell vàrni az alkatrészekre...)
Ne is mondd, mennyi ilyet fejlesztettem le, ami biztonsági előírás megsértésekor biztonságos helyzetbe visz (ergo csökkentett üzemmód). Amíg nem repülés, addig a felét kidobnám, csak működjön a rendszer, ahogy akarom, hogy működjön, amíg csak képes rá :)