A T-72-nek soha nem a tűzereje volt a gyengéje, hanem a tartalék lőszer idióta elhelyezése.
A tűzvezérlő rendszer egy dolog, az ágyú egy másik dolog, viszont a forgó lőszertároló miatt a penetrátor mag hosszát nem lehet növelni. Innen indúlt az egész vita.
Az Armata egy nagyon ígéretes konstrukció, csak legyen rá pénz.
Dudi Sosna-U célzórendszerről írt. A tűzvezető rendszer kicsit komplexebb dolog. Az a "kalina". Ehhez tartozik a célzó is.
Amit így gyorsan megtudtam a 2A46M-5 lövegről, hogy rövidített hátrasiklással és javított stabilizátorral bír, ami javítja a pontosságot és tűzgyorsaságot.
Ilyen apróságok, mint a megnövekedett töltőűri nyomás jobb elviselése, jobb zárást, ezáltal nagyobb kezdősebesség elérését és laposabb röppályát tesz lehetővé.
Elhiszem de még mindig nem tudok oroszul.
)Plusz anyag és tömeg... Valamint a sebessége sem elhanyagolható tényező. A példáid nem tartalmazzák ezeket a fontos tényezőket, de nem is valószínű, hogy lenne rá pontos adat valahol.Az előbb szemléltettem,hogy a kezdősebesség sokadlagos dolog a penetrátor méretével szemben.
2. Az sem igaz, hogy nem fejlődtek az ágyúk. Nagyon sokat fejlődtek!
A 120 mm-s Rheinmetal L/44 és az L/55 között nagyon komoly különbség van megajoule-ban kifejezve.
A 125 mm-s ágyúkról kevesebb az infóm, de jelentősen nőt a nyomástűrés ami azt jelenti, hogy erősebb hajítótöltetet lehet alkalmazni.
Ez nagyon fontos tényező, hiszen nem csak a nyíllövedék anyaga és hossza számít, hanem az az erő is amivel becsapódik. Egyszerű fizika:
Erő= tömeg X gyorsulás
https://hu.wikipedia.org/wiki/Lendület
Ebből kifolyólag nem elhanyagolható tényező az, hogy milyen erővel képes kilőni egy lövedéket az ágyú.
A működés biztosítása érdekében a fórum alapvető, illetve opcionális sütiket használ..