Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ez igaz, de leginkább az elektronikára és fegyverrendszerére. A repülési jellemzői nem különböztek jelentősen a nem exportra szánt gyártmányoktól. A könyvben erre is van utalás, lehallgatott rádióforgalmazások alapján a kelet-németek is teljesen tisztában voltak vele, hogy a gép manőverezőképessége elképesztően pocsék (talán az MLD-t leszámítva), és ők is egyedül az extrém gyorsulásra építették a taktikájukat. Az amerikaiak szerint bármi képes volt elbánni a 23-assal manőverező légiharcban, ráadásul könnyedén. Mindenki aki repült a géppel, gyűlölte.
Csak ők nem fértek hozzá az ML és MLD-hez sem.
Nem sokat számít. Aerodinamikailag az M, MF és ML is ugyanaz mint az MSz. Az ML ugyan valamivel könnyebb lett és kicsit nagyobb tolóerejű hajtóművet kapott, de ez nem befolyásolta a borzalmas repülési jellemzőket.
De, nagyon is.
A manőverező képesség nem csak a fordulásból áll.
A legtöbb ilyen vélemény alaptalan, főleg ha így, típus megjelölés nélkül van.
Ennek csak a hh utáni pénztelenség és világbéke hangulat volt az oka. Nem a gépek képességei.
Annyira azért nem ismerem a kályhacsöveket, én inkább a II.Vh-s repcsikért vagyok oda, igazából azokból indulok ki. Persze, nagyobb motor(toló) erő, az segít, meg az alacsonyabb tömeg is (= alacsonyabb szárnyfelületi terhelés), de nem lesz óriási különbség.
Természetesen ez így van. Csakhogy:
A lényeg pont az általánosításon van. Mert hiába volt a végén már használható az MLD, ha az összes korábbi változat egy rakás szar volt. És most nem csak a borzalmas repülési jellemzőkről van szó. A gép ergonómiailag is szörnyű volt. A fedélzeti rendszerek teljesen megbízhatatlanok voltak. Az elektronika az elvárt paramétereket csak papíron tudta. Valami magyar szaki említette aki az MF-eken dolgozott, hogy nem létezett két egyforma teljesítményű radar, pár naponta újra kellett hangolni az egész rendszert, és még akkor is hatalmas különbségek voltak a gépek között. Ugyanazt a célt az egyik be tudta fogni mondjuk 40km-ről, a másik csak 30-ról, a harmadik meg csak 25-ről. A légiharcrakéták minősége is a béka segge alatt volt, különösen az R-23-as. A típus üzemeltetése is renkdívül drága volt, élettartama nagyon alacsony.
Igen, szerintem is a saját idejében kell vizsgálni őket. Viszont az állításoddal van pár probléma (bár alapvetően jó a megközelítés, szóval még igaz is lehet, de nekem nem elég meggyőző bizonyíték a két harckocsioszlopos kép):
61-ben Berlinben béke volt, minek biztosítottak volna?@dudi @molnibalage @Mark1993 @Centquri prime @kriss02 @Negan
Szerintem hozzuk át a beszélgetést ebbe a topicba.
Ha jól fogalmazom meg, akkor a kialakuló eszmecsere lényege, hogy vajon a szovjet katona az 1980 -as években is olyan teljesítményt nyújtott volna (jelentősen gyengébbet, mint amire a NATO szamított), mint amelyet a jelenlegi ukrán-orosz háborúban tapasztalunk.
Igen, szerintem is a saját idejében kell vizsgálni őket. Viszont az állításoddal van pár probléma (bár alapvetően jó a megközelítés, szóval még igaz is lehet, de nekem nem elég meggyőző bizonyíték a két harckocsioszlopos kép):
1. Nem tudjuk meg belőle, hogy mennyivel volt rosszabb. Lehet, hogy a NATO is szar volt ugyanebben a kategóriában, vagy épp valamelyik másikban fordított a helyzet.
2. Kevés az elemszám, s a pontos kontextus sincs meg. Tehát pl a csehszlovák kép elsőre jónak tűnik, de nem tudom, hogy ez most a bevonulás eseménye, ahol számítani lehetett az ellenállásra, vagy egy későbbi jelenet, ahol már egyértelmű volt, hogy senki sem harcol, és csak másik pozícióba mennek át/kivonulnak.
Pár perc keresés után egy darab kora-hidegháborús amerikai harckocsioszlopot találtam (a leírás szerint Nyugat-Berlin, 1961).
Elsőre azt akartam írni, hogy itt sincs meg a biztosítás (a kanadaihoz képest legalábbis), de jobban megnézve látható, hogy a harmadik harckocsi lövegcsöve kissé jobbra néz, nem tudom, hogy ez mennyire számít annak.
A prágai megszállás idején sem volt hadiállapot. Civilek voltak pont úgy a környéken, ahogy a fenti fotón.
Erre szerencsére nem kaptunk választ, de a saját véleményem, hogy egység függő lett volna a dolog. Persze erre lehet mondani, hogy jó, de az átlagot kell nézni, de az átlagot láttuk a másik oldalon is, Vietnamban. Az pedig nem szerepelt jelentősen jobban, mint a Szovjet Afganisztánban, legalábbis ha a veszteségeket nézzük.@dudi @molnibalage @Mark1993 @Centquri prime @kriss02 @Negan
Szerintem hozzuk át a beszélgetést ebbe a topicba.
Ha jól fogalmazom meg, akkor a kialakuló eszmecsere lényege, hogy vajon a szovjet katona az 1980 -as években is olyan teljesítményt nyújtott volna (jelentősen gyengébbet, mint amire a NATO szamított), mint amelyet a jelenlegi ukrán-orosz háborúban tapasztalunk.
Igen, szerintem is a saját idejében kell vizsgálni őket. Viszont az állításoddal van pár probléma (bár alapvetően jó a megközelítés, szóval még igaz is lehet, de nekem nem elég meggyőző bizonyíték a két harckocsioszlopos kép):
1. Nem tudjuk meg belőle, hogy mennyivel volt rosszabb. Lehet, hogy a NATO is szar volt ugyanebben a kategóriában, vagy épp valamelyik másikban fordított a helyzet.
2. Kevés az elemszám, s a pontos kontextus sincs meg. Tehát pl a csehszlovák kép elsőre jónak tűnik, de nem tudom, hogy ez most a bevonulás eseménye, ahol számítani lehetett az ellenállásra, vagy egy későbbi jelenet, ahol már egyértelmű volt, hogy senki sem harcol, és csak másik pozícióba mennek át/kivonulnak.
Pár perc keresés után egy darab kora-hidegháborús amerikai harckocsioszlopot találtam (a leírás szerint Nyugat-Berlin, 1961).
Elsőre azt akartam írni, hogy itt sincs meg a biztosítás (a kanadaihoz képest legalábbis), de jobban megnézve látható, hogy a harmadik harckocsi lövegcsöve kissé jobbra néz, nem tudom, hogy ez mennyire számít annak.
Ott megszálltak egy országot és harcok is voltak. 61-ben Nyugat-Berliben a NATO csapatok nem elakarták foglalni Berlint, hanem szövetségesek voltak akik védték Berlint.
