Exocetnek szintén kúp alakú robbanótltete van,mint a Moszkitnak.A Szigonyé meg henger alakú,simán csak kitölti a teret.A páncélzat hiány miatt nincs szükség semmi extra bűvészkedésre.
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
T
Törölt tag 1586
Guest
Az nem az Exocet. Szerintem Te a Kormoranra gondolsz. Annak van olyan ronbanógeje hogy 16 résztöltet van körkörösen elhelyezve.
Az orosz kumulativ harcireszu ASM raketarol sok nyilvanos forrast talalsz. Sot az orosz ASM is ilyen raketaval kezdodott es ilyen ASM el sulyesztettek el az elso hadihajot. ( Eilat ) Az Exocet multi shaped charge" harcireszet meg szemelyesen lattam cca 1 meterrol. Kepzelj el egy hengeres testet aminek az oldalaba bevannak agyazva az oldalra ( szogelteressel ) neo kumulativ toltetek.
Ha a becsapódó tárgy megáll a hajón belül, akkor az azt jelenti, hogy átadta a mozgási energiáját. Ha meg nem áll meg, akkor - ha felülről érkezett - az azt jelenti, hogy csinált egy ronda lyukat a hajó alján. Nem azonnali kiesést jelent mindkettő a harcokból?
Nincs orosz kumulativ ASM sem.Azok a kis homorulatok az ütőlapos lövedékképzést szolgálják,és tudtommal nem rendszeresitették(bocsi,az angol betüüszavakat mindig elfelejtem,én még az anglománia elötti világban nőttem fel),mert nem volt akkora hatása,mint amennyibe került.Klasszikus HE robbanótöltet a legálltalánossabb.A skála alsó végén előfordul eltérés,pl azSS12nek volt kumulativ fejrészű változata is.
M
molnibalage
Guest
Nem jelent. A hajóban vannak redundáns rendszerek, azért van az ASM-en robbanóanyag. Ha csak randomra csinász egy 30 cm-es átmenő lyukat egy hajón akkor annak nagy valószínűséggel nagy baja nem lesz. Ezért volt a csatahajók pct. gránátjaiban robbanóanyag, még, ha kevés is. Nézd meg, hogy egy 1,5-2 tonnás gránátban volt 50 kg táji robbanóanyag. Csak a páncélt áttörve robbant lefojtva... Ha csak simán robbanóanyag nélkül lett volna, akkor komoly kárt nem tesznek. Még így is reménytelen volt tisztán ágyútűzzel elsüllyeszteni egy rakás csatahajót.
linkeltem neked azt amit 10 masodperc alatt talaltam a neten. Olvasd el kerlek. P15 warhead
Most majdnem leöntöttem magam kávéval, ahogy ezt olvastam. Joggal? He???
A Harpoon kifejlesztése nagyobb hatótávra kb. semmiféle jelentősebb plusz költséget nem jelentett volna, itt pusztán arról van szó, hogy a repülős tisztek nem akarták ezt a feladatkört a hadihajóknál hagyni. Eleve a Harpoon fejlesztését 1968-ben kezdték el (!) és csak 1971-ben ítélték oda a McDonnall-Douglas-nak, noha már az 1950-es években lett volna igény rá, de ezeket folyamatosan lesöpörték azzal az indokkal, hogy majd a repülőgépek. Az első hatótáv-igény 25 tengeri mérföld volt, és csak később növelték meg 50 tengeri mérföldre. Igényként felmerült a 100, sőt, 150 tengeri mérföld is, de ezeket folyamatosan áthúzták, és közölték, hogy 50 tengeri mérföld maximum.
Ez olyan, mintha a gyalogságnak csak pisztolyt nyomsz a kezébe gépkarabély vagy puska helyett, mondván, hogy ne aggódj, ami 15 méternél messzebb van nálad, azt majd elintézi a tüzérség. Na, ennél a hasonlatnál azt mondod, hogy ez teljesen rendben van, mert hát a tüzérség úgy is a meghatározó erő a hadviselésben.
Az US NAVY 1977-ben rendszeresítette a Harpoon-t, 10 évvel az INS Eliat elsűllyesztése után!!! A Harpoon hatótávolsága kb. megegyezett az 1960-tól hadrendben álló P-15-el! Az US NAVY nem CSG-ben közlekedő hadihajó 1960-tól 1977-ig (effektíve inkább 1980-ig) gyakorlatilag laposkúszásban kellett járják a tengereket, mert nem csak a szovjet, de a kínai, vietnami, jugoszláv, kelet-német, egyiptomi, észak-koreai, de még a bangladesi haditengerészet is messzebbről tudott hajó elleni robotrepülőgépeket indítani, mint az adott hajók visszalőhettek volna! A visszalövés pedig légvédelmi rakétákkal történhetett látóhatáron belül (~30km), mint a Tartar (56kg-os harci fej), Terrier (99kg-os harci fej) vagy Talos (211kg-os harci fej) rakétákkal, és még az utóbbi is kevesebb, mint fele akkora tömegű harci fejjel bírt, mint a P-15 (454kg).
Persze, lehet azzal védeni ezt, hogy hát a repülőgép-hordozók majd... De ez a fenti hasonlat szerint olyan, mintha a pisztollyal felszerelt gyalogságot folyamatosan önjáró tüzérséggel kíséred, mert hát az úgy lenyom majd mindenkit, mielőtt tüzet nyithatna rájuk...
Akkor még egyszer: egy nagyobb hatótávolságú SSM kifejlesztése kb. tizede lett volna, mint egy hordozófedélzeti repülőgép kifejlesztésének, amiből a NAVY többet is futtatott egyszerre az adott időben (A-6, A-7, F-4, F-14, sőt, ugye még F-111, stb.). Nem is szólva a különféle rakétaprogramokról. Szóval nem lett volna pénz egy relatíve olcsó SSM programra, mert emiatt ne adj isten egy picivel kevesebb jut az amúgy párhuzamos képességű repülőgépekre? Ugye nem baj, ha ezen nevetek egy jót....
Akkor még egyszer, nagyságrendek. Egy LCS korvett ára ma fejlesztési költségek és küldetés modulok nélkült ~500 millió dollár. A fent említett BGM-178 program demo része 50 millió dollár lett volna 2003-ban. A program első fázisa 179 millió dollár, a tervezett teljes fejlesztési program 450 millió dollár. Persze, túlköltekezés szinte kötelező, de akkor is, mondjuk két mostani LCS árából lett volna egy olyan Mach 3+ sebességű, 1000km+ hatótávolságú, legalább 252kg-os harci fejű robotrepülőgépe a NAVY-nek.
Most komolyan, olyan érvet felhozni, hogy dehát szegény csóró US NAVY számára ez nem opció, mert hát nem fér bele a többi program pár száz milliárdja mellé?!?
Igen,itt is azt irják,hogy nem kumulativ töltetet alkalmaznak.P15 különben"felszini"pusztitásra lett optimalizálva,nem behatolásra.A Moszkit vagy az Exocet behatolásra,és belső robbanásra.Reülőgép bombákkal párhuzamba állitva,a P15 repeszrombol-gyújtó,Exocet a romboló bomba.
M
molnibalage
Guest
Nagyjából.Most majdnem leöntöttem magam kávéval, ahogy ezt olvastam. Joggal? He???
A Harpoon kifejlesztése nagyobb hatótávra kb. semmiféle jelentősebb plusz költséget nem jelentett volna, itt pusztán arról van szó, hogy a repülős tisztek nem akarták ezt a feladatkört a hadihajóknál hagyni. Eleve a Harpoon fejlesztését 1968-ben kezdték el (!) és csak 1971-ben ítélték oda a McDonnall-Douglas-nak, noha már az 1950-es években lett volna igény rá, de ezeket folyamatosan lesöpörték azzal az indokkal, hogy majd a repülőgépek. Az első hatótáv-igény 25 tengeri mérföld volt, és csak később növelték meg 50 tengeri mérföldre. Igényként felmerült a 100, sőt, 150 tengeri mérföld is, de ezeket folyamatosan áthúzták, és közölték, hogy 50 tengeri mérföld maximum.
Ez olyan, mintha a gyalogságnak csak pisztolyt nyomsz a kezébe gépkarabély vagy puska helyett, mondván, hogy ne aggódj, ami 15 méternél messzebb van nálad, azt majd elintézi a tüzérség. Na, ennél a hasonlatnál azt mondod, hogy ez teljesen rendben van, mert hát a tüzérség úgy is a meghatározó erő a hadviselésben.
Azt azért megjegyezném, hogy az AGM-84A feleakkora harci résszel bírt, mint a P-15, de kb. 3-szoros hatótávval úgy, hogy nem volt 2,5 tonnás, hanem csak kb. 600 kg. Persze annyival későbbi technika.
Túl gyakran nyomja full kretént a US Navy. Visszatekintve az F-14 sem biztos, hogy jó döntés volt. Ok, mulitrole volt, de az F-14A dogfight teljesítménye nem volt egetverő egyes tartományokban, a megbízhatósága sem volt jó a TF30 miatt. Érdekes lett volna elgnodolkozni azon, hogy más olcsóbb platfromra teszik az AIM-54 + AWG-9-et, ami nem multirole, de cserébe filléres... A next gen vadász meg nem lett volna megnyomorítva azzal, hogy négy baszott nagy rakétát is cipeljen és legyen dogfighter is... Hoppá, hát ez pont a Hornet...Akkor még egyszer: egy nagyobb hatótávolságú SSM kifejlesztése kb. tizede lett volna, mint egy hordozófedélzeti repülőgép kifejlesztésének, amiből a NAVY többet is futtatott egyszerre az adott időben (A-6, A-7, F-4, F-14, sőt, ugye még F-111, stb.). Nem is szólva a különféle rakétaprogramokról. Szóval nem lett volna pénz egy relatíve olcsó SSM programra, mert emiatt ne adj isten egy picivel kevesebb jut az amúgy párhuzamos képességű repülőgépekre? Ugye nem baj, ha ezen nevetek egy jót....
Akkor még egyszer, nagyságrendek. Egy LCS korvett ára ma fejlesztési költségek és küldetés modulok nélkült ~500 millió dollár. A fent említett BGM-178 program demo része 50 millió dollár lett volna 2003-ban. A program első fázisa 179 millió dollár, a tervezett teljes fejlesztési program 450 millió dollár. Persze, túlköltekezés szinte kötelező, de akkor is, mondjuk két mostani LCS árából lett volna egy olyan Mach 3+ sebességű, 1000km+ hatótávolságú, legalább 252kg-os harci fejű robotrepülőgépe a NAVY-nek.
Most komolyan, olyan érvet felhozni, hogy dehát szegény csóró US NAVY számára ez nem opció, mert hát nem fér bele a többi program pár száz milliárdja mellé?!?
Most majdnem leöntöttem magam kávéval, ahogy ezt olvastam. Joggal? He???
A Harpoon kifejlesztése nagyobb hatótávra kb. semmiféle jelentősebb plusz költséget nem jelentett volna, itt pusztán arról van szó, hogy a repülős tisztek nem akarták ezt a feladatkört a hadihajóknál hagyni. Eleve a Harpoon fejlesztését 1968-ben kezdték el (!) és csak 1971-ben ítélték oda a McDonnall-Douglas-nak, noha már az 1950-es években lett volna igény rá, de ezeket folyamatosan lesöpörték azzal az indokkal, hogy majd a repülőgépek. Az első hatótáv-igény 25 tengeri mérföld volt, és csak később növelték meg 50 tengeri mérföldre. Igényként felmerült a 100, sőt, 150 tengeri mérföld is, de ezeket folyamatosan áthúzták, és közölték, hogy 50 tengeri mérföld maximum.
Ez olyan, mintha a gyalogságnak csak pisztolyt nyomsz a kezébe gépkarabély vagy puska helyett, mondván, hogy ne aggódj, ami 15 méternél messzebb van nálad, azt majd elintézi a tüzérség. Na, ennél a hasonlatnál azt mondod, hogy ez teljesen rendben van, mert hát a tüzérség úgy is a meghatározó erő a hadviselésben.
Az US NAVY 1977-ben rendszeresítette a Harpoon-t, 10 évvel az INS Eliat elsűllyesztése után!!! A Harpoon hatótávolsága kb. megegyezett az 1960-tól hadrendben álló P-15-el! Az US NAVY nem CSG-ben közlekedő hadihajó 1960-tól 1977-ig (effektíve inkább 1980-ig) gyakorlatilag laposkúszásban kellett járják a tengereket, mert nem csak a szovjet, de a kínai, vietnami, jugoszláv, kelet-német, egyiptomi, észak-koreai, de még a bangladesi haditengerészet is messzebbről tudott hajó elleni robotrepülőgépeket indítani, mint az adott hajók visszalőhettek volna! A visszalövés pedig légvédelmi rakétákkal történhetett látóhatáron belül (~30km), mint a Tartar (56kg-os harci fej), Terrier (99kg-os harci fej) vagy Talos (211kg-os harci fej) rakétákkal, és még az utóbbi is kevesebb, mint fele akkora tömegű harci fejjel bírt, mint a P-15 (454kg).
Persze, lehet azzal védeni ezt, hogy hát a repülőgép-hordozók majd... De ez a fenti hasonlat szerint olyan, mintha a pisztollyal felszerelt gyalogságot folyamatosan önjáró tüzérséggel kíséred, mert hát az úgy lenyom majd mindenkit, mielőtt tüzet nyithatna rájuk...
Akkor még egyszer: egy nagyobb hatótávolságú SSM kifejlesztése kb. tizede lett volna, mint egy hordozófedélzeti repülőgép kifejlesztésének, amiből a NAVY többet is futtatott egyszerre az adott időben (A-6, A-7, F-4, F-14, sőt, ugye még F-111, stb.). Nem is szólva a különféle rakétaprogramokról. Szóval nem lett volna pénz egy relatíve olcsó SSM programra, mert emiatt ne adj isten egy picivel kevesebb jut az amúgy párhuzamos képességű repülőgépekre? Ugye nem baj, ha ezen nevetek egy jót....
Akkor még egyszer, nagyságrendek. Egy LCS korvett ára ma fejlesztési költségek és küldetés modulok nélkült ~500 millió dollár. A fent említett BGM-178 program demo része 50 millió dollár lett volna 2003-ban. A program első fázisa 179 millió dollár, a tervezett teljes fejlesztési program 450 millió dollár. Persze, túlköltekezés szinte kötelező, de akkor is, mondjuk két mostani LCS árából lett volna egy olyan Mach 3+ sebességű, 1000km+ hatótávolságú, legalább 252kg-os harci fejű robotrepülőgépe a NAVY-nek.
Most komolyan, olyan érvet felhozni, hogy dehát szegény csóró US NAVY számára ez nem opció, mert hát nem fér bele a többi program pár száz milliárdja mellé?!?
Cifu
Tisztelettel irom de az hogy valamirol nem tudsz az nem jelenti azt hogy nincs. Pl a Harpoont minden parametereben meghaladja az Exocet vagy akar a H-35 os megsem azt vettek sem az indiaiak sem a finnek es ennek oka van.
P-15 Termit
SS-N-2 Styx
A P-15M missile (SS-N-2c) being unloaded from a former East German Navy Tarantul class missile boat
Type Anti-ship missile
Place of origin Soviet Union
Service history
In service 1960–present
Production history
Manufacturer MKB Raduga
Specifications
Weight 2,580 kg (5,690 lb)
Length 5.8 m (19 ft)
Diameter 0.76 m (2 ft 6 in)
Warhead 454 kg (1,001 lb) hollow charge high explosive
Engine Liquid-propellant rocket, solid-propellant rocket booster
Wingspan 2.4 m (7 ft 10 in)
Operational
range
80 kilometres (50 mi)
Flight altitude 25 to 100 metres (82 to 328 ft)
Speed Mach 0.95
Guidance
system
autopilot (inertial guidance), active radar homing, supplemented in some with infrared homing
Launch
platform
naval ships, ground launch
Most majdnem leöntöttem magam kávéval, ahogy ezt olvastam. Joggal? He???
A Harpoon kifejlesztése nagyobb hatótávra kb. semmiféle jelentősebb plusz költséget nem jelentett volna, itt pusztán arról van szó, hogy a repülős tisztek nem akarták ezt a feladatkört a hadihajóknál hagyni. Eleve a Harpoon fejlesztését 1968-ben kezdték el (!) és csak 1971-ben ítélték oda a McDonnall-Douglas-nak, noha már az 1950-es években lett volna igény rá, de ezeket folyamatosan lesöpörték azzal az indokkal, hogy majd a repülőgépek. Az első hatótáv-igény 25 tengeri mérföld volt, és csak később növelték meg 50 tengeri mérföldre. Igényként felmerült a 100, sőt, 150 tengeri mérföld is, de ezeket folyamatosan áthúzták, és közölték, hogy 50 tengeri mérföld maximum.
Ez olyan, mintha a gyalogságnak csak pisztolyt nyomsz a kezébe gépkarabély vagy puska helyett, mondván, hogy ne aggódj, ami 15 méternél messzebb van nálad, azt majd elintézi a tüzérség. Na, ennél a hasonlatnál azt mondod, hogy ez teljesen rendben van, mert hát a tüzérség úgy is a meghatározó erő a hadviselésben.
Az US NAVY 1977-ben rendszeresítette a Harpoon-t, 10 évvel az INS Eliat elsűllyesztése után!!! A Harpoon hatótávolsága kb. megegyezett az 1960-tól hadrendben álló P-15-el! Az US NAVY nem CSG-ben közlekedő hadihajó 1960-tól 1977-ig (effektíve inkább 1980-ig) gyakorlatilag laposkúszásban kellett járják a tengereket, mert nem csak a szovjet, de a kínai, vietnami, jugoszláv, kelet-német, egyiptomi, észak-koreai, de még a bangladesi haditengerészet is messzebbről tudott hajó elleni robotrepülőgépeket indítani, mint az adott hajók visszalőhettek volna! A visszalövés pedig légvédelmi rakétákkal történhetett látóhatáron belül (~30km), mint a Tartar (56kg-os harci fej), Terrier (99kg-os harci fej) vagy Talos (211kg-os harci fej) rakétákkal, és még az utóbbi is kevesebb, mint fele akkora tömegű harci fejjel bírt, mint a P-15 (454kg).
Persze, lehet azzal védeni ezt, hogy hát a repülőgép-hordozók majd... De ez a fenti hasonlat szerint olyan, mintha a pisztollyal felszerelt gyalogságot folyamatosan önjáró tüzérséggel kíséred, mert hát az úgy lenyom majd mindenkit, mielőtt tüzet nyithatna rájuk...
Akkor még egyszer: egy nagyobb hatótávolságú SSM kifejlesztése kb. tizede lett volna, mint egy hordozófedélzeti repülőgép kifejlesztésének, amiből a NAVY többet is futtatott egyszerre az adott időben (A-6, A-7, F-4, F-14, sőt, ugye még F-111, stb.). Nem is szólva a különféle rakétaprogramokról. Szóval nem lett volna pénz egy relatíve olcsó SSM programra, mert emiatt ne adj isten egy picivel kevesebb jut az amúgy párhuzamos képességű repülőgépekre? Ugye nem baj, ha ezen nevetek egy jót....
Akkor még egyszer, nagyságrendek. Egy LCS korvett ára ma fejlesztési költségek és küldetés modulok nélkült ~500 millió dollár. A fent említett BGM-178 program demo része 50 millió dollár lett volna 2003-ban. A program első fázisa 179 millió dollár, a tervezett teljes fejlesztési program 450 millió dollár. Persze, túlköltekezés szinte kötelező, de akkor is, mondjuk két mostani LCS árából lett volna egy olyan Mach 3+ sebességű, 1000km+ hatótávolságú, legalább 252kg-os harci fejű robotrepülőgépe a NAVY-nek.
Most komolyan, olyan érvet felhozni, hogy dehát szegény csóró US NAVY számára ez nem opció, mert hát nem fér bele a többi program pár száz milliárdja mellé?!?
Ne igyál kávét, aludj többet - én erre jöttem rá és ezerszer jobban érzem magam, mióta nem kavarom magam koffeinnel
Mindez tökigaz, bele sem merek kötni, én inkább abból indulok ki, hogy nekik sem végtelen a pénz tekintve, hogy az egész Földet tekintik a hadműveleti körzetnek. Ha leosztjuk azt az összeget az összes területre, ahová mennek – hát nem annyira rózsás az a zsozsó.
Nem értem, hogy nem kerül többlet költségbe a nagyobb hatótáv mondjuk a Harpoon esetében? Nagyobb hajtómű, nagyobb méret, etc...
Arról nem is beszélve, ha messzebb megy, attól még valaminek fel kell deríteni, ki kell jelölni a célt, az pedig jó eséllyel repülőgéppel kell. Vagyis kell AWACS vagy legalább egy sub (ott meg az adatkapcsolat, bójázni max, felmerülni nem fog az ellenség közelében). Ha van AWACS, ahhoz kell védővadász, nem árt a légvédelem ellen némi ARM meg EW, hogy a CMek átjussanak, mindezekhez meg tanker – vagyis a gépek már ott vannak nem kis számban. A legtöbb pedig már multifunkciós.
Köszi az infót a rendszeresítésről az Eilat elmerülése után a Harpoonról, hogy miért és hogyan, – de azt meg tegyük hozzá, hogy az USN CBG nélkül sehová sem megy, vagyis nekik mindig ott volt, hogy rajzanak körülötte a repülőgépek – sok sikert annak a hajónak, ami a közelükbe kívánt úszni (lásd a légvédelemmel rogyásig pakolt Kirovot). Az oroszoknak ha jól emlékszem a legnagyobb bajuk a célfelderítés volt a raksiknak (a TU-142 meg a RORSAT volt, meg a tengók, bár javíts ki, mi más volt még).
A költségekkel pedig az a baj, hogy azt a pénzt ki kellett adni így is – úgy is.
Kellettek a repülőgépek, lásd Korea, Vietnám, stb... simán elvárt képesség, hogy ahová az USAF nem jut el (nincs reptér), ott ők cselekedjenek – vagy velük együtt. Vagyis ez a pénz a gépekre el kellett menjen – és gondolom ott úgy voltak, hogy ha kisebb lesz a Harpoon meg az egész SSM szekció, de mondjuk ebből kijön eggyel több század (fene tudja mennyi jött ki ebből), akkor legyen az - a CM munkát meg majd megoldják másodállásban a jetek. Arról nem is beszélve, hogy a NAVY számára ott volt a nukleáris tengó flotta, ami hajók ellen szerintem hatékonyabb, mint bármilyen CM – legalábbis a hajósok legjobban a tengótól félnek.
Ha pedig az ellenséges flottát intézi a tengóflotta + az anyahajók másra kellő gépei, akkor egy dedikált CM már nem annyira szükségszerű.
(mondjuk a 2000 évek körül az USN számára tengeren milyen flotta volt fenyegetés? Szerintem semmi. )
A P-270 MOSKIT es annak kinai valtozata is rendelkezik ilyen shaped charge harciresszel, es meg akad egy ketto ha nem is sok. Foleg a kinaiak viszik most ebben a primet ok keszulnek mely csapasra valami nagy hajok ellen.
https://books.google.com.au/books?i...=anti ship missile with hollow charge&f=false
?
Finnország hadihajóin a svéd RBS-15 Mk.2 és Mk.3 található meg. Harpoon csak az F/A-18 harci gépeikhez lett vásárolva.
India gyakorlatilag mindent használ, van Exocet-e a Kalvari-osztályú tengóihoz (amik ugye francia licenszek), van H-35 a hadihajóin (lévén az adott egységek jobbára orosz fegyverzetet kaptak), van BrahMos a hadihajóin, most a Harpoon Block II-őt a Poseidon tengerészeti járőrhajókhoz és az INS Shalki és az INS Shankul nevű Type-1500 tengókhoz vásárolnak.
Ne igyál kávét, aludj többet - én erre jöttem rá és ezerszer jobban érzem magam, mióta nem kavarom magam koffeinnel
Mindez tökigaz, bele sem merek kötni, én inkább abból indulok ki, hogy nekik sem végtelen a pénz tekintve, hogy az egész Földet tekintik a hadműveleti körzetnek. Ha leosztjuk azt az összeget az összes területre, ahová mennek – hát nem annyira rózsás az a zsozsó.
Nem értem, hogy nem kerül többlet költségbe a nagyobb hatótáv mondjuk a Harpoon esetében? Nagyobb hajtómű, nagyobb méret, etc...
Arról nem is beszélve, ha messzebb megy, attól még valaminek fel kell deríteni, ki kell jelölni a célt, az pedig jó eséllyel repülőgéppel kell. Vagyis kell AWACS vagy legalább egy sub (ott meg az adatkapcsolat, bójázni max, felmerülni nem fog az ellenség közelében). Ha van AWACS, ahhoz kell védővadász, nem árt a légvédelem ellen némi ARM meg EW, hogy a CMek átjussanak, mindezekhez meg tanker – vagyis a gépek már ott vannak nem kis számban. A legtöbb pedig már multifunkciós.
Köszi az infót a rendszeresítésről az Eilat elmerülése után a Harpoonról, hogy miért és hogyan, – de azt meg tegyük hozzá, hogy az USN CBG nélkül sehová sem megy, vagyis nekik mindig ott volt, hogy rajzanak körülötte a repülőgépek – sok sikert annak a hajónak, ami a közelükbe kívánt úszni (lásd a légvédelemmel rogyásig pakolt Kirovot). Az oroszoknak ha jól emlékszem a legnagyobb bajuk a célfelderítés volt a raksiknak (a TU-142 meg a RORSAT volt, meg a tengók, bár javíts ki, mi más volt még).
A költségekkel pedig az a baj, hogy azt a pénzt ki kellett adni így is – úgy is.
Kellettek a repülőgépek, lásd Korea, Vietnám, stb... simán elvárt képesség, hogy ahová az USAF nem jut el (nincs reptér), ott ők cselekedjenek – vagy velük együtt. Vagyis ez a pénz a gépekre el kellett menjen – és gondolom ott úgy voltak, hogy ha kisebb lesz a Harpoon meg az egész SSM szekció, de mondjuk ebből kijön eggyel több század (fene tudja mennyi jött ki ebből), akkor legyen az - a CM munkát meg majd megoldják másodállásban a jetek. Arról nem is beszélve, hogy a NAVY számára ott volt a nukleáris tengó flotta, ami hajók ellen szerintem hatékonyabb, mint bármilyen CM – legalábbis a hajósok legjobban a tengótól félnek.
Ha pedig az ellenséges flottát intézi a tengóflotta + az anyahajók másra kellő gépei, akkor egy dedikált CM már nem annyira szükségszerű.
(mondjuk a 2000 évek körül az USN számára tengeren milyen flotta volt fenyegetés? Szerintem semmi. )
A ASM nem szerepel a kritikus fegyverek kozott. Ennek szimplan az az oka hogy nincs , nem volt senki a II.VH utan aki erdemben fenyegetest jelentett volna. Gyakorlatilag onvedelmi fegyvernek hasznaltak sokaig es nem tamadokent mint ahogy az oroszok. Az amerikai taktika a laposokra epul. Konyen jol manoverezheto diverzifikalhato csapasmeresre. Az oroszok valasza erre a tomeges szupersonikus raketacsapas volt mar a 60 as evek vegetol. Erre fejlesztettek ki a SPY / AEGIS duot amire igazabol azota sincs valasza sem az oroszoknak sem az uj feltorekvo kinanak. Sot! Az SM-/3/6 raketakkal illetve az E-2+DATALINK komboval olyan uj kepessegeket hoztak fel hogy mar hagyomanyos megoldasban nem is nagyon gondolkodnak sem az oroszok sem a kinaiak hanem mindketten valamifele ballisztikus csapasmeron dolgoznak.
Nomarmost ha az ellenseg nem is akarja ( tudja) megkozeliteni az amerikai flottat nem hogy 200 km de meg 500-vagy 1000 km re sem akkor minek a nagy hatotavolsagu ASM ?
Megmaradt onvedelemnek es nem is hasznaltak tul sokszor az elmult evtizedekben.
Meg annyit megjegyeznek hogy a katalogus wiki meg Globalos Harpoon adatok haaaaat meg koszonoben sem.
Egész pontosan ezt írtam: "A Harpoon kifejlesztése nagyobb hatótávra kb. semmiféle jelentősebb plusz költséget nem jelentett volna".
Fejlesztési költség, és jelentősebb plusz költség a kulcsszó...
1962 óta keringenek SIGINT műholdak a világűrben, direkt hajók radar- és rádiójeleit kutatva, Poppy, NOSS, Orion, stb...
1988 óta dedikált amerikai képalkotó radarok keringenek odafent a Lacrosse program keretében.
Akkor továbbra is, az US NAVY nem csak CSG-k köré épül. Jelenleg is például a tengeren van 4 CSG (Abraham Lincoln, Theodore Roosevelt, Carl Vinson és Ronald Reagen), és négy ESG / ARG (Essex, Iwo Jima, Wasp és Bonhome Richard). További cirka 40 önállóan tevékenykedő cirkáló, romboló és LCS rója a tengereket.
Ez régen sem volt másképpen. És az 1970-es években az önállóan tevékenykedő amerikai hadihajók legfőbb hajó elleni fegyverzete a légvédelmi rakétájuk volt...
Jó, feladom. Felesleges bármit is írnom, gondolj amit akarsz...
A Block II vagy a Block II+ amit most említesz?
Egyébként meg nem én jöttem azzal, hogy Finnország és India a Harpoon-t választotta.
Finnország miért választotta a Harpoon-t? Mert az volt integrálva a Hornet fegyverzetébe. A hadihajóihoz nem azt választotta.
India miért választotta a Harpoon-t? Mert azt volt a Poseidon fegyverzetébe integrálva, illetve a két adott tengó fegyverrendszerébe integrálható. A hadihajói fegyverzetébe nem integrálta.