<blockquote>Hogyan láthatta műhold a maláj gépet lelövő rakétát?
origo.hu/techbazis/20140721-hogyan-lathatta-muhold-a-malaj-gepet-lelovo-raketat.html</blockquote>
Előre megírtam, hogy aki arra hivatkozik, hogy műholddal közvetlenül a rakétát érzékelték, az hazudik.
A cikk hozza a szokásos Origo színvonalat:
1. Azt az infravörös rakéta előrejelző rendszert a legalább SRBM kategóriájú, vagy ennél nagyobb hatótávolságú ballisztikus rakéták észlelésére fejlesztették ki. Ez 300 km feletti hatótávolságú eszközöket jelent. Az alsó kategória amit a rendszernek észlelni kell egy SCUD rakéta és természetesen képes észlelni ennél nagyobb hatótávolságú ballisztikus rakétákat is. Ezen rakéták jellemzője, hogy hajtóművük hosszú égésidejű, a sűrű légkör fölé emelkedve is működik és értelemszerűen nagyságrenddel nagyobb teljesítményű, mint a légvédelmi rakéták hajtóműve. A BUK 9M38 (9M38M1) rakétája messze nem ez a kategória.
2. Nem egyszerűen csak nagyságrenddel kisebb a 9M38 rakéta kisugárzása, mint azoké, amik észlelésére a rendszer készült, hanem a 9M38 hajtóműve ki is ég mielőtt a a rakéta elérné magas légkört. Ismert, hogy az infravörös észlelés egyik legnagyobb korlátja a légkör csillapító hatása.
3. A légkörön belüli érzékelésre tervezett infravörös érzékelők hatótávolsága elég korlátozott. A jelenlegi legkorszerűbb eszközökkel repülőre telepítve nagy magasságban akár 60-90 km-ről is érzékelhetők a legnagyobb teljesítményű utánégetőt használó sugárhajtóművek és a komolyabb rakétahajtóművek, de alacsony magasságban a sűrűbb légkör, a páratartalom, a lebegő por, füst csillapító hatása miatt ennél sokkal kisebb az észlelési távolság. Az említett műholdak meg geoszinkron, 36 ezer km-es és HEO pályákon keringenek. Mindössze nagyságrendileg ezerszer nagyobb távolságban.
4. Még ha eltekintünk is a fentiektől, akkor is szerepel a cikkben, hogy a polgári műholdak a felhőzet miatt nem láttak semmit. Mit gondoltak az origósok, attól mert infravörös már mindenen korlátlanul átlát? A rakétahajtóművek nagyobb hőmérsékletéhez optimalizált rövid hullámhosszú infravörös tartományban a felhők majdnem ugyanúgy takarnak, mint látható fény tartományban. A közepes hullámhossz tartományban némileg kisebb a csillapító hatás, de még abban a tartományban sem lehet átlátni érdemi vastagságú felhőzeten.
5. Egy hadszíntérről beszélünk, ahol szinte állandóan ég valami, sugárhajtóműves gépek, gázturbinás helikopterek repkednek, tüzérségi, páncélelhárító és légvédelmi rakétákat lövöldöznek, ágyúkkal lőnek, robbanások követik egymást. Ha mindegyikre bejelezne a rendszer, akkor percenként lenne rakéta riasztás. Még ha érzékelné is a rendszer ezeket a hőforrásokat, akkor is automatikusan ki kellene, hogy szűrje.
6. Még ha tudják is a találat hozzávetőleges időpontját (+/- 5 perc) és és az indítás lehetséges helyét (egy nagyjából 60 km széles és 80 km hosszú ellipszis a roncsok alapján), akkor is valószínűleg tucatnyi hőforrás lehetett az adott időben az adott területen. Ezeket az 5. pontban említettem. Találomra ráböknek egyre?
7. "A szakértő szerint minden rakétatípus egyedi jeleket produkál a hőmérsékletet vizsgáló infravörös szenzorokon, így az SBIRS kezelőszemélyzete jó eséllyel képes volt meghatározni, hogy milyen típusú rakétát alkalmaztak, és azt valószínűleg honnan lőtték ki." Röhög a vakbelem. Az infravörös fényből közvetlenül legfeljebb azt lehet megmondani, hogy milyen forró a tárgy amiről érkezik. Ha még spektroszkópiát is bevetnek akkor esetleg a hajtóanyag keverékre is lehet következtetni. De manapság azonos, vagy közel ugyanolyan hajtóanyag keveréket tucatnyi, vagy több száz típus is használhat. A légiharc és légvédelmi rakéták legnagyobb része például HTPB-t használ. A rendszer onnan tudja a különböző rakéta kategóriákat elkülöníteni, hogy a magas légkörbe érve mennyi ideig működik a hajtóművük. Így egy ballisztikus rakéta kategóriáját biztosan, de típusát és legalább jó szűkítéssel meghatározza. De hogy légvédelmi rakétákat azonosítson típus szerint? Ne már!
8. A hely meghatározással is van egy hangyányi gond. Az infravörös érzékelők szög szerinti felbontása jó, szöghibája alacsony. De azért még 0,1 fokos szöghiba, illetve felbontás is 36000 km-ről egy 40 km átmérőjű kört jelöl ki. Ez korai előrejelző rendszernél nem probléma. De hogy ez alapján pontosan megmondják a kilövés helyét?
