Хроники Гераней
Хинзиры утверждают о успешном применении нашими воинами данного носителя FPV дронов на дальности 40 км в тылу ВСУ. Видео наше естественно.
t.me
[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
t.me
Második rész.Ha tényleg érdekel a téma:
Az oroszok nem hülyék a diplomáciához, csak propaganda célból nyomatják ezt a sztorit.
"Személyesen tanúsíthatom, de a Külügyminisztérium dokumentumai is igazolják,
hogy az Egyesült Államok és szövetségesei nemhogy sürgették volna a VSZ fölszámolását,
hanem lassítani, fékezni próbálták azt, hogy ne sértsük a szovjetek érzékenységét,
s ne veszélyeztessük Gorbacsov pozícióját."
Az, hogy "személyesen tanúsíthatom", ez az égvilágon semmit nem jelent.
Érdekes módon Jeszenszky megengedi magának az ilyen megállapításokat, miközben Putyintól
írásos bizonyítékokat követel. A "Külügyminisztérium dokumentumait" is szívesen olvasnánk,
de ezek szerint a magyar titkosítási szabályok jóval szigorúbbak, mint az amerikai, brit, német és orosz szabályok.
"Azt az igényt, hogy szuverén államok felvételével a NATO ne terjedjen tovább keleti irányba,
a Gorbacsovval szembenálló keményvonalasok fogalmazták meg 1991 első felében."
Ezzel szemben az igazság az, hogy ezt maga Gorbacsov fogalmazta meg a James Bakerrel folytatott 1990. február 9.-i tárgyaláson.
"Baker: I want to ask you a question, and you need not answer it right now.
Supposing unification takesplace, what would you prefer: a united Germany outside of NATO, absolutely independent
9and without American troops; or a united Germany keeping its connections with NATO,
but with the guarantee that NATO’s jurisprudence or troops will not spread east of the present boundary?
Gorbachev: We will think everything over. We intend to discuss all these questions in depth at the leadership level.
It goes without saying that a broadening of the NATO zone is not acceptable.(!!!!!)
Baker: We agree with that"
https://nsarchive.gwu.edu/document/16117-document-06-record-conversation-between 8.-9. oldalak
"A Visegrádi Hármak 1992. májusi csúcsértekezletükön bejelenthették,
hogy céljuk a NATO-tagság. Ez akkor nem váltott ki Moszkva részéről semmiféle tiltakozást."
ha áttekintjük az 1992.-es év kaotikus oroszországi eseményeit, ebben semmi meglepő nincs.
Akkoriban ez volt a legkisebb gondjuk, ráadásul nyilvánvaló volt,
hogy a NATO tagság nem a Visegrádi Hármak bejelentésén múlik, hanem az amerikaiakon.
"Miért tartott még öt évig az elvi döntés megvalósulása?
Azért, mert a Nyugat Oroszország érzékenységét mindképpen figyelembe akarta venni."
Jeszenszky itt saját magával kerül ellentmondásba.
Ebben a mondatban az orosz érzékenységet jelöli meg a halogatás okaként,
viszont lentebb ezt írja:
"Clinton és kormánya párhuzamos küzdelmet folytatott
a közvélemény és a politikusok meggyőzésére a bővítés indokoltságáról"
Most akkor az orosz érzékenység volt a meghatározó, vagy az a tény,
hogy öt évbe tellett meggyőzni az amerikai közvéleményt és politikai elitet?
Mivel a NATO bővítésre végül sor került (nem is egyszer), ez azt
mutatja, hogy az utóbbi.
(Valamint az, hogy nem akarták Gorbacsov(majd utána Jelcin) pozicióját veszélyeztetni,
csakhogy ez egyszerű taktikai kérdés volt, nem pedig valamilyen hosszú távú
békestratégia része.)
"Soha senki sem mondta azt nekem, hogy a NATO-ba azért nem vehetnek föl,
mert van egy titkos ígéret, hogy nem lesz keleti bővítés."
Mégis miért mondták volna? Kinek képzeli magát Jeszenszky?
(Ja persze, szemtanúnak!
)"2002-ben, immár Putyin elnöklete alatt, ezt váltotta föl a NATO – Oroszország Tanács,
még szorosabbá téve az együttműködést, többek között a terrorizmus elleni küzdelemben,
így Afganisztánban is. Közös hadgyakorlatok is voltak."
Ez megint csak Putyin baráti szándékait bizonyítja,
különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy
"Amerikai és orosz levéltárakból származó, titkosított dokumentumokból kiderül,
hogy amerikai tisztviselők 1993-ban elhitették Borisz Jelcin orosz elnökkel,
hogy a Békepartnerség a NATO bővítésének alternatívája, nem pedig előfutára,
miközben egyidejűleg tervezték a bővítést Jelcin 1996-os újraválasztási pályázata után,
és többször elmondták az oroszoknak, hogy a jövőbeli európai biztonsági rendszer Oroszországot nem kizárni, hanem bevonni fogja.
Az 1993. október 22-i egyik kulcsfontosságú beszélgetésről szóló,
titkosítás alól feloldott amerikai beszámoló (8. dokumentum) azt mutatja,
hogy Warren Christopher külügyminiszter Moszkvában arról biztosította Jelcint,
hogy a Békepartnerség Oroszországnak az összes európai országgal együtt történő bevonásáról szól,
nem pedig egy új, csak néhány európai országot tartalmazó NATO-tagsági lista létrehozásáról;
Jelcin pedig azt válaszolta: „ez zseniális!”.
Christopher később emlékirataiban azt állította,
hogy Jelcin félreértette - talán a részegségtől - a valódi üzenetet,
miszerint a Békepartnerség valójában „a NATO fokozatos bővítéséhez vezet”;[1]
de a beszélgetésről beszámoló tényleges amerikai írásos távirat alátámasztja a későbbi orosz panaszokat a félrevezetésről[2].
NATO Expansion: What Yeltsin Heard | National Security Archive
Washington, D.C., March 16, 2018 – Declassified documents from U.S. and Russian archives show that U.S. officials led Russian President Boris Yeltsin to believe in 1993 that the Partnership for Peace was the alternative to NATO expansion, rather than a precursor to it, while simultaneously...
nsarchive.gwu.edu
"Nem ennek az írásnak a feladata megmondani,
mi idézte elő egy évtized alatt a bizalom teljes megszűnését,
Putyin Nyugat-ellenes fordulatát."
Kár. Mert érdekes volna áttekinteni az eseményeket, amik ha külön-külön
nem is jelentős dolgok, de összességükben igen, és
határozottan egy tendenciát jeleznek.
"A NATO az elmúlt harmincnégy évben korrekt módon járt el,
semmilyen valóban fenyegető vagy provokatív lépést nem tett."
Tehát Jeszenszky szerint a kelet felé nyomuló 3 lépcsős NATO bővítés,
Szerbia bombázása, a rakétapajzs tervének 2006-os bejelentése (majd 2016-os megépítése),
Koszovó elszakítása, Ukrajna és Grúzia meghívása a NATO-ba,
Szíria elszakításának a kísérlete, valamint a 12 ukrajnai CIA bázis 2014es megnyitása
Jeszenszky szerint nem provokatív lépések.
Hát ez érdekes. Akkor mégis mi számít provokációnak?
"Ugyanakkor Putyin különösebb zokszó nélkül tudomásul vette a NATO 2004-es újabb bővítését,
Szlovákia és Szlovénia mellett a balti országok felvételét."
Ebben nincs semmi furcsa, hiszen mint ő maga is megállapítja fentebb:
"2002-ben, immár Putyin elnöklete alatt, ezt váltotta föl a NATO – Oroszország Tanács,
még szorosabbá téve az együttműködést, többek között a terrorizmus elleni küzdelemben,
így Afganisztánban is. Közös hadgyakorlatok is voltak."
Putyin nyilván még ekkor is bízott olyan megállapodásban, ami figyelembe veszi Oroszország érdekeit.
"A NATO keleti irányú bővítését Oroszország tehát huszonöt éven keresztül elfogadta.
A NATO nyugat-európai erőit folyamatosan csökkentette,
Kelet-Közép-Európában pedig csupán 2014 óta tartott és cserélt egy-két ezer fős gyors reagálású csapatot."
1990 és 2007 között (amikor Putyin fordulópontnak tekinthető müncheni beszéde elhangzott) -akárhogy is számolom-
mindössze 17 év telt el. Hogyan lett ebből 25 év? Talán mert jobban hangzik?
Persze ki lehet jelenteni, hogy nincs jelentősége annak, hogy 17 vagy 25 év,
de egy ilyen "tévedés" erősen megkérdőjelezi Jeszenszky szavahihetőségét.
Emellett Jeszenszky a jelek szerint összekeveri egy amerikai bázis POLITIKAI JELENTŐSÉGÉT a KATONAI POTENCIÁLJÁVAL.
Had hívjam Varga Gergelyt segítségül a magyarázathoz.
"Stratégiai értelemben azonban ennél is többrõl volt szó, és alighanem ez
az, ami miatt a lengyel és a cseh politikai–katonai elit a végsõkig ragaszkodni
igyekezett a rendszer telepítéséhez. Cseh és lengyel remények szerint ugyanis a rakétavédelmi rendszer egy fizikailag is testet öltõ,
stratégiai jelentõségû kapcsolatot jelenített volna meg az Egyesült Államok
és a két közép-európai ország között. A létesítmény amerikai katonai eszközök, technológia, személyzet állandó jelenlétével
járt volna Csehországban és Lengyelországban, most nem is beszélve a befogadással, a telepítéssel és a mûködtetéssel
együtt járó befektetésekrõl. A nagyhatalmi vetélkedésnek és osztozkodásnak a múltban oly sokszor kiszolgáltatott közép-európai országok
vezetõi számára pedig mindennél erõsebb biztonsági garanciának tûnt az amerikai jelenlét, bár azzal nyilván
õk is tisztában voltak, hogy tényleges katonai védelmet önmagukban ezek a létesítmények Oroszországgal szemben nem
nyújtanának."
folyt. köv.
Köszönet, hogy bár néhány napja már linkelted ezeket a dokumentumokat, most még a lényeges részek fordítására is szántál időt. Biztos vagyok benne, hogy néhányunk számára ez segítséget jelent.Második rész.
"Személyesen tanúsíthatom, de a Külügyminisztérium dokumentumai is igazolják,
hogy az Egyesült Államok és szövetségesei nemhogy sürgették volna a VSZ fölszámolását,
hanem lassítani, fékezni próbálták azt, hogy ne sértsük a szovjetek érzékenységét,
s ne veszélyeztessük Gorbacsov pozícióját."
Az, hogy "személyesen tanúsíthatom", ez az égvilágon semmit nem jelent.
Érdekes módon Jeszenszky megengedi magának az ilyen megállapításokat, miközben Putyintól
írásos bizonyítékokat követel. A "Külügyminisztérium dokumentumait" is szívesen olvasnánk,
de ezek szerint a magyar titkosítási szabályok jóval szigorúbbak, mint az amerikai, brit, német és orosz szabályok.
"Azt az igényt, hogy szuverén államok felvételével a NATO ne terjedjen tovább keleti irányba,
a Gorbacsovval szembenálló keményvonalasok fogalmazták meg 1991 első felében."
Ezzel szemben az igazság az, hogy ezt maga Gorbacsov fogalmazta meg a James Bakerrel folytatott 1990. február 9.-i tárgyaláson.
"Baker: I want to ask you a question, and you need not answer it right now.
Supposing unification takesplace, what would you prefer: a united Germany outside of NATO, absolutely independent
9and without American troops; or a united Germany keeping its connections with NATO,
but with the guarantee that NATO’s jurisprudence or troops will not spread east of the present boundary?
Gorbachev: We will think everything over. We intend to discuss all these questions in depth at the leadership level.
It goes without saying that a broadening of the NATO zone is not acceptable.(!!!!!)
Baker: We agree with that"
https://nsarchive.gwu.edu/document/16117-document-06-record-conversation-between 8.-9. oldalak
"A Visegrádi Hármak 1992. májusi csúcsértekezletükön bejelenthették,
hogy céljuk a NATO-tagság. Ez akkor nem váltott ki Moszkva részéről semmiféle tiltakozást."
ha áttekintjük az 1992.-es év kaotikus oroszországi eseményeit, ebben semmi meglepő nincs.
Akkoriban ez volt a legkisebb gondjuk, ráadásul nyilvánvaló volt,
hogy a NATO tagság nem a Visegrádi Hármak bejelentésén múlik, hanem az amerikaiakon.
"Miért tartott még öt évig az elvi döntés megvalósulása?
Azért, mert a Nyugat Oroszország érzékenységét mindképpen figyelembe akarta venni."
Jeszenszky itt saját magával kerül ellentmondásba.
Ebben a mondatban az orosz érzékenységet jelöli meg a halogatás okaként,
viszont lentebb ezt írja:
"Clinton és kormánya párhuzamos küzdelmet folytatott
a közvélemény és a politikusok meggyőzésére a bővítés indokoltságáról"
Most akkor az orosz érzékenység volt a meghatározó, vagy az a tény,
hogy öt évbe tellett meggyőzni az amerikai közvéleményt és politikai elitet?
Mivel a NATO bővítésre végül sor került (nem is egyszer), ez azt
mutatja, hogy az utóbbi.
(Valamint az, hogy nem akarták Gorbacsov(majd utána Jelcin) pozicióját veszélyeztetni,
csakhogy ez egyszerű taktikai kérdés volt, nem pedig valamilyen hosszú távú
békestratégia része.)
"Soha senki sem mondta azt nekem, hogy a NATO-ba azért nem vehetnek föl,
mert van egy titkos ígéret, hogy nem lesz keleti bővítés."
Mégis miért mondták volna? Kinek képzeli magát Jeszenszky?
(Ja persze, szemtanúnak!
"2002-ben, immár Putyin elnöklete alatt, ezt váltotta föl a NATO – Oroszország Tanács,
még szorosabbá téve az együttműködést, többek között a terrorizmus elleni küzdelemben,
így Afganisztánban is. Közös hadgyakorlatok is voltak."
Ez megint csak Putyin baráti szándékait bizonyítja,
különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy
"Amerikai és orosz levéltárakból származó, titkosított dokumentumokból kiderül,
hogy amerikai tisztviselők 1993-ban elhitették Borisz Jelcin orosz elnökkel,
hogy a Békepartnerség a NATO bővítésének alternatívája, nem pedig előfutára,
miközben egyidejűleg tervezték a bővítést Jelcin 1996-os újraválasztási pályázata után,
és többször elmondták az oroszoknak, hogy a jövőbeli európai biztonsági rendszer Oroszországot nem kizárni, hanem bevonni fogja.
Az 1993. október 22-i egyik kulcsfontosságú beszélgetésről szóló,
titkosítás alól feloldott amerikai beszámoló (8. dokumentum) azt mutatja,
hogy Warren Christopher külügyminiszter Moszkvában arról biztosította Jelcint,
hogy a Békepartnerség Oroszországnak az összes európai országgal együtt történő bevonásáról szól,
nem pedig egy új, csak néhány európai országot tartalmazó NATO-tagsági lista létrehozásáról;
Jelcin pedig azt válaszolta: „ez zseniális!”.
Christopher később emlékirataiban azt állította,
hogy Jelcin félreértette - talán a részegségtől - a valódi üzenetet,
miszerint a Békepartnerség valójában „a NATO fokozatos bővítéséhez vezet”;[1]
de a beszélgetésről beszámoló tényleges amerikai írásos távirat alátámasztja a későbbi orosz panaszokat a félrevezetésről[2].
NATO Expansion: What Yeltsin Heard | National Security Archive
Washington, D.C., March 16, 2018 – Declassified documents from U.S. and Russian archives show that U.S. officials led Russian President Boris Yeltsin to believe in 1993 that the Partnership for Peace was the alternative to NATO expansion, rather than a precursor to it, while simultaneously...
"Nem ennek az írásnak a feladata megmondani,
mi idézte elő egy évtized alatt a bizalom teljes megszűnését,
Putyin Nyugat-ellenes fordulatát."
Kár. Mert érdekes volna áttekinteni az eseményeket, amik ha külön-külön
nem is jelentős dolgok, de összességükben igen, és
határozottan egy tendenciát jeleznek.
"A NATO az elmúlt harmincnégy évben korrekt módon járt el,
semmilyen valóban fenyegető vagy provokatív lépést nem tett."
Tehát Jeszenszky szerint a kelet felé nyomuló 3 lépcsős NATO bővítés,
Szerbia bombázása, a rakétapajzs tervének 2006-os bejelentése (majd 2016-os megépítése),
Koszovó elszakítása, Ukrajna és Grúzia meghívása a NATO-ba,
Szíria elszakításának a kísérlete, valamint a 12 ukrajnai CIA bázis 2014es megnyitása
Jeszenszky szerint nem provokatív lépések.
Hát ez érdekes. Akkor mégis mi számít provokációnak?
"Ugyanakkor Putyin különösebb zokszó nélkül tudomásul vette a NATO 2004-es újabb bővítését,
Szlovákia és Szlovénia mellett a balti országok felvételét."
Ebben nincs semmi furcsa, hiszen mint ő maga is megállapítja fentebb:
"2002-ben, immár Putyin elnöklete alatt, ezt váltotta föl a NATO – Oroszország Tanács,
még szorosabbá téve az együttműködést, többek között a terrorizmus elleni küzdelemben,
így Afganisztánban is. Közös hadgyakorlatok is voltak."
Putyin nyilván még ekkor is bízott olyan megállapodásban, ami figyelembe veszi Oroszország érdekeit.
"A NATO keleti irányú bővítését Oroszország tehát huszonöt éven keresztül elfogadta.
A NATO nyugat-európai erőit folyamatosan csökkentette,
Kelet-Közép-Európában pedig csupán 2014 óta tartott és cserélt egy-két ezer fős gyors reagálású csapatot."
1990 és 2007 között (amikor Putyin fordulópontnak tekinthető müncheni beszéde elhangzott) -akárhogy is számolom-
mindössze 17 év telt el. Hogyan lett ebből 25 év? Talán mert jobban hangzik?
Persze ki lehet jelenteni, hogy nincs jelentősége annak, hogy 17 vagy 25 év,
de egy ilyen "tévedés" erősen megkérdőjelezi Jeszenszky szavahihetőségét.
Emellett Jeszenszky a jelek szerint összekeveri egy amerikai bázis POLITIKAI JELENTŐSÉGÉT a KATONAI POTENCIÁLJÁVAL.
Had hívjam Varga Gergelyt segítségül a magyarázathoz.
"Stratégiai értelemben azonban ennél is többrõl volt szó, és alighanem ez
az, ami miatt a lengyel és a cseh politikai–katonai elit a végsõkig ragaszkodni
igyekezett a rendszer telepítéséhez. Cseh és lengyel remények szerint ugyanis a rakétavédelmi rendszer egy fizikailag is testet öltõ,
stratégiai jelentõségû kapcsolatot jelenített volna meg az Egyesült Államok
és a két közép-európai ország között. A létesítmény amerikai katonai eszközök, technológia, személyzet állandó jelenlétével
járt volna Csehországban és Lengyelországban, most nem is beszélve a befogadással, a telepítéssel és a mûködtetéssel
együtt járó befektetésekrõl. A nagyhatalmi vetélkedésnek és osztozkodásnak a múltban oly sokszor kiszolgáltatott közép-európai országok
vezetõi számára pedig mindennél erõsebb biztonsági garanciának tûnt az amerikai jelenlét, bár azzal nyilván
õk is tisztában voltak, hogy tényleges katonai védelmet önmagukban ezek a létesítmények Oroszországgal szemben nem
nyújtanának."
folyt. köv.
Sajnos meszike meggyőzése szempontjából, mindez nem fog segíteni, ő nem ezért van jelen a topikban, de ez az ő dolga.
Na te is ugyanúgy mész ignorra mint meszes ... millióan felhívták már a figyelmet arra, hogy a trollokra adott válaszok ugyanúgy trollkodás, szerinted ki olvassa ezt a félmillió leütést ??? Ez egy haditechnikai fórum, a legtöbben azért vannak itt mert érdekli őket valami, de az semmiképpen hogyan tanítja egyikőtök a másikat ... gratula.Második rész.
"Személyesen tanúsíthatom, de a Külügyminisztérium dokumentumai is igazolják,
hogy az Egyesült Államok és szövetségesei nemhogy sürgették volna a VSZ fölszámolását,
hanem lassítani, fékezni próbálták azt, hogy ne sértsük a szovjetek érzékenységét,
s ne veszélyeztessük Gorbacsov pozícióját."
Az, hogy "személyesen tanúsíthatom", ez az égvilágon semmit nem jelent.
Érdekes módon Jeszenszky megengedi magának az ilyen megállapításokat, miközben Putyintól
írásos bizonyítékokat követel. A "Külügyminisztérium dokumentumait" is szívesen olvasnánk,
de ezek szerint a magyar titkosítási szabályok jóval szigorúbbak, mint az amerikai, brit, német és orosz szabályok.
"Azt az igényt, hogy szuverén államok felvételével a NATO ne terjedjen tovább keleti irányba,
a Gorbacsovval szembenálló keményvonalasok fogalmazták meg 1991 első felében."
Ezzel szemben az igazság az, hogy ezt maga Gorbacsov fogalmazta meg a James Bakerrel folytatott 1990. február 9.-i tárgyaláson.
"Baker: I want to ask you a question, and you need not answer it right now.
Supposing unification takesplace, what would you prefer: a united Germany outside of NATO, absolutely independent
9and without American troops; or a united Germany keeping its connections with NATO,
but with the guarantee that NATO’s jurisprudence or troops will not spread east of the present boundary?
Gorbachev: We will think everything over. We intend to discuss all these questions in depth at the leadership level.
It goes without saying that a broadening of the NATO zone is not acceptable.(!!!!!)
Baker: We agree with that"
https://nsarchive.gwu.edu/document/16117-document-06-record-conversation-between 8.-9. oldalak
"A Visegrádi Hármak 1992. májusi csúcsértekezletükön bejelenthették,
hogy céljuk a NATO-tagság. Ez akkor nem váltott ki Moszkva részéről semmiféle tiltakozást."
ha áttekintjük az 1992.-es év kaotikus oroszországi eseményeit, ebben semmi meglepő nincs.
Akkoriban ez volt a legkisebb gondjuk, ráadásul nyilvánvaló volt,
hogy a NATO tagság nem a Visegrádi Hármak bejelentésén múlik, hanem az amerikaiakon.
"Miért tartott még öt évig az elvi döntés megvalósulása?
Azért, mert a Nyugat Oroszország érzékenységét mindképpen figyelembe akarta venni."
Jeszenszky itt saját magával kerül ellentmondásba.
Ebben a mondatban az orosz érzékenységet jelöli meg a halogatás okaként,
viszont lentebb ezt írja:
"Clinton és kormánya párhuzamos küzdelmet folytatott
a közvélemény és a politikusok meggyőzésére a bővítés indokoltságáról"
Most akkor az orosz érzékenység volt a meghatározó, vagy az a tény,
hogy öt évbe tellett meggyőzni az amerikai közvéleményt és politikai elitet?
Mivel a NATO bővítésre végül sor került (nem is egyszer), ez azt
mutatja, hogy az utóbbi.
(Valamint az, hogy nem akarták Gorbacsov(majd utána Jelcin) pozicióját veszélyeztetni,
csakhogy ez egyszerű taktikai kérdés volt, nem pedig valamilyen hosszú távú
békestratégia része.)
"Soha senki sem mondta azt nekem, hogy a NATO-ba azért nem vehetnek föl,
mert van egy titkos ígéret, hogy nem lesz keleti bővítés."
Mégis miért mondták volna? Kinek képzeli magát Jeszenszky?
(Ja persze, szemtanúnak!
"2002-ben, immár Putyin elnöklete alatt, ezt váltotta föl a NATO – Oroszország Tanács,
még szorosabbá téve az együttműködést, többek között a terrorizmus elleni küzdelemben,
így Afganisztánban is. Közös hadgyakorlatok is voltak."
Ez megint csak Putyin baráti szándékait bizonyítja,
különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy
"Amerikai és orosz levéltárakból származó, titkosított dokumentumokból kiderül,
hogy amerikai tisztviselők 1993-ban elhitették Borisz Jelcin orosz elnökkel,
hogy a Békepartnerség a NATO bővítésének alternatívája, nem pedig előfutára,
miközben egyidejűleg tervezték a bővítést Jelcin 1996-os újraválasztási pályázata után,
és többször elmondták az oroszoknak, hogy a jövőbeli európai biztonsági rendszer Oroszországot nem kizárni, hanem bevonni fogja.
Az 1993. október 22-i egyik kulcsfontosságú beszélgetésről szóló,
titkosítás alól feloldott amerikai beszámoló (8. dokumentum) azt mutatja,
hogy Warren Christopher külügyminiszter Moszkvában arról biztosította Jelcint,
hogy a Békepartnerség Oroszországnak az összes európai országgal együtt történő bevonásáról szól,
nem pedig egy új, csak néhány európai országot tartalmazó NATO-tagsági lista létrehozásáról;
Jelcin pedig azt válaszolta: „ez zseniális!”.
Christopher később emlékirataiban azt állította,
hogy Jelcin félreértette - talán a részegségtől - a valódi üzenetet,
miszerint a Békepartnerség valójában „a NATO fokozatos bővítéséhez vezet”;[1]
de a beszélgetésről beszámoló tényleges amerikai írásos távirat alátámasztja a későbbi orosz panaszokat a félrevezetésről[2].
NATO Expansion: What Yeltsin Heard | National Security Archive
Washington, D.C., March 16, 2018 – Declassified documents from U.S. and Russian archives show that U.S. officials led Russian President Boris Yeltsin to believe in 1993 that the Partnership for Peace was the alternative to NATO expansion, rather than a precursor to it, while simultaneously...
"Nem ennek az írásnak a feladata megmondani,
mi idézte elő egy évtized alatt a bizalom teljes megszűnését,
Putyin Nyugat-ellenes fordulatát."
Kár. Mert érdekes volna áttekinteni az eseményeket, amik ha külön-külön
nem is jelentős dolgok, de összességükben igen, és
határozottan egy tendenciát jeleznek.
"A NATO az elmúlt harmincnégy évben korrekt módon járt el,
semmilyen valóban fenyegető vagy provokatív lépést nem tett."
Tehát Jeszenszky szerint a kelet felé nyomuló 3 lépcsős NATO bővítés,
Szerbia bombázása, a rakétapajzs tervének 2006-os bejelentése (majd 2016-os megépítése),
Koszovó elszakítása, Ukrajna és Grúzia meghívása a NATO-ba,
Szíria elszakításának a kísérlete, valamint a 12 ukrajnai CIA bázis 2014es megnyitása
Jeszenszky szerint nem provokatív lépések.
Hát ez érdekes. Akkor mégis mi számít provokációnak?
"Ugyanakkor Putyin különösebb zokszó nélkül tudomásul vette a NATO 2004-es újabb bővítését,
Szlovákia és Szlovénia mellett a balti országok felvételét."
Ebben nincs semmi furcsa, hiszen mint ő maga is megállapítja fentebb:
"2002-ben, immár Putyin elnöklete alatt, ezt váltotta föl a NATO – Oroszország Tanács,
még szorosabbá téve az együttműködést, többek között a terrorizmus elleni küzdelemben,
így Afganisztánban is. Közös hadgyakorlatok is voltak."
Putyin nyilván még ekkor is bízott olyan megállapodásban, ami figyelembe veszi Oroszország érdekeit.
"A NATO keleti irányú bővítését Oroszország tehát huszonöt éven keresztül elfogadta.
A NATO nyugat-európai erőit folyamatosan csökkentette,
Kelet-Közép-Európában pedig csupán 2014 óta tartott és cserélt egy-két ezer fős gyors reagálású csapatot."
1990 és 2007 között (amikor Putyin fordulópontnak tekinthető müncheni beszéde elhangzott) -akárhogy is számolom-
mindössze 17 év telt el. Hogyan lett ebből 25 év? Talán mert jobban hangzik?
Persze ki lehet jelenteni, hogy nincs jelentősége annak, hogy 17 vagy 25 év,
de egy ilyen "tévedés" erősen megkérdőjelezi Jeszenszky szavahihetőségét.
Emellett Jeszenszky a jelek szerint összekeveri egy amerikai bázis POLITIKAI JELENTŐSÉGÉT a KATONAI POTENCIÁLJÁVAL.
Had hívjam Varga Gergelyt segítségül a magyarázathoz.
"Stratégiai értelemben azonban ennél is többrõl volt szó, és alighanem ez
az, ami miatt a lengyel és a cseh politikai–katonai elit a végsõkig ragaszkodni
igyekezett a rendszer telepítéséhez. Cseh és lengyel remények szerint ugyanis a rakétavédelmi rendszer egy fizikailag is testet öltõ,
stratégiai jelentõségû kapcsolatot jelenített volna meg az Egyesült Államok
és a két közép-európai ország között. A létesítmény amerikai katonai eszközök, technológia, személyzet állandó jelenlétével
járt volna Csehországban és Lengyelországban, most nem is beszélve a befogadással, a telepítéssel és a mûködtetéssel
együtt járó befektetésekrõl. A nagyhatalmi vetélkedésnek és osztozkodásnak a múltban oly sokszor kiszolgáltatott közép-európai országok
vezetõi számára pedig mindennél erõsebb biztonsági garanciának tûnt az amerikai jelenlét, bár azzal nyilván
õk is tisztában voltak, hogy tényleges katonai védelmet önmagukban ezek a létesítmények Oroszországgal szemben nem
nyújtanának."
folyt. köv.
Bíztatok mindenkit !
"Szemnek kellemes kép.
Égő ukrán felszerelés az SVO zónában."
"Egy ukrán tank lőszerének felrobbanásával atomokra bomlik, Ugledar irány"
Égő ukrán felszerelés az SVO zónában."
"Egy ukrán tank lőszerének felrobbanásával atomokra bomlik, Ugledar irány"
A Hunok miatt történt minden, mert mint egy történelmi dugattyú maguk előtt préselték be a népeket a már amúgy is szűkös Európába. Mire a barbár északiak leradírozták a önnön jólétüktől megcsömörlött és épp a kereszténységet felvett ( egyben átformált ) Római birodalmat. A forrongó kontinensen pedig grasszáltak a különböző népcsoportok keresve a helyet ahol végre megtalálhatják a személyreszabott paradicsomukat. Akik nagyon a perifériára szorultak mint a Vikingek azok jó érzékkel a hajózásra és az onnan kiinduló portyázások kimaxolásában találták meg a fejlődés kulcsát. Egy csoportjuk valamiért a Kijevi szőke hercegek ( szlávok ) a vezéreiknek választották, ezzel elindult egy olyan folyamat, amiből később egy új birodalom született. De nem ez volt a korszak egyetlen születő birodalama. A Római birodalom utódlásáért már akkor is elkezdődött a verseny, elsőnek a Frankoknak sikerült Nagy Károly vezetésével, majd a germán törzseket sikerült összegründolni. Mindeközben Allah szakála is szárba szökkent. Akiket viszont a Pápa nem nézett jó szemmel és persze szép keresztényi összefogás keretében előbb kifosztották Európa kevésbé szerencsés felét, majd pár évszázad randalírozás után végül elkullogtak. De a Vikingek a volt Róma gyarmatot a Brit szigetet is átformálták, északról és mint Normannok délről is. A sziget folyamatos torzsalkodásai aztán szintén kiműveltek egy olyan birodalmat, amely később a tengereken keresztül kezdte uralni a világot. Ám nem csak ők értettek a hajózáshoz, hanem a Móroktól megtisztított Ibériai félsziget lakói is akik közül egy véletlenül felfedezte Amerikát, ezzel sikeresen megalapított egy 500 éven keresztül uralkodó nagy birodalmat, akik ki is szipolyozták Eldorádót, kifundálták az Inkvizíciót, majd szintén önnön tobzódásukba buktak bele. Csakúgy mint a Napkirály, de itt már a lázadó nép adta meg a kegyelemdöfést. A Hunok utáni űrt európában mi Magyarok töltöttók ki, portyázva adva tuttul a velkünk kekeckedőknek, hogy nem érdemes próbálkozniuk. Védtük a paradicsomot az Mongoloktól, a keresztes hadaktól és Allah hordáitól, de végül már csak a Habsburgok segítségével tudtuk kiszorítani őket, és így lettünk részesei a kétfelyű sas birodalmának. Miközben Amerikából a lehetőségek hazája lett, és a jobb élet reményében odavándorlók gátlástalanul irtották az indiánokat, és termelték a sok jót, az Afrikából behurcolt rabszolgákkal. Az egyre több háború egyre jobb technikát követelt, és ezzel együtt már nem csak a nemesség vezető szerepébe, de az Istenbe vetett hit is megrendült. Forradalmak söpörtek végig a kontinensen és mi is megpróbáltunk kitörni a béklyóból, de az Oroszok segítségével letörték önnállósodásunkat. Akiket röviddel később már nem pártoltak olyan lelkesen a Habsburok amikor a Medve ki akartak jutni a Földközi tengerre, de itt már a Franciák és az Angolok ís úgy érezték hogy ideje a hithű Törököket támogatni a gaz Oroszokkal szemben, mert egy dolog a vallási ellentét, de ami mindíg is igazán számított a birodalmaknak, az a tengeri uralom megőrzése, Krim tehát elesett. Másrészt jó lehetőség volt ez kipróbálni a kor technikai vívmányait a hadszintéren. Ezt a szép szokást aztán időről időre megismételtük, mert egy dolog az elmélet és egy dolog a gyakorlat (az elveszett emberéletekről csak az utókor mesél). Így történt ez az I. Világháborúban majd a II. -ban is, és most épp így történik Ukrajnában.
Muskátlik meg gerberák...Muskátlik krónikája
LOSTARMOUR | Carthago delenda est!
Хроника Гераней Удары по территории Украины 13-14 сентября 2024 Источник: https://t.me/geranium_chronicles Обсуждение: https://lostarmour.info/svo
Támadások Ukrajna területén 2024. szeptember 13-14
Forrás: https://t.me/geranium_chronicles
Tegnap éjjel-nappal rakétaerők és repülőgép-erők támadtak célpontokat Szumiban és Szumi régióban, Harkovban, Donyeck régióban, valamint Herson és Herson régióban (a fegyverek teljes skálája), Csernyigov régióban, Iljicsevszkben, Odessza régióban (OTRK), Pavlogradban (X- 59/Х-69), Poltava régió (Geraniums/Gerberas).
Хроники Гераней
Вчера днем и ночью ракетные войска и ВКС наносили удары по целям в Сумах и Сумской и Харьковской, Донецкой областях, а так же Херсоне и Херсонской области(весь спектр средств поражения), Черниговской области, Ильичевске Одесской области (ОТРК), Павлограде (Х-59/Х-69), Полтавской области...
Kronológia:
9.45 10.10 Konsztantyinovkában robbanások sorozata. MLRS.
10.35 Sumy régió – robbanás. MLRS/OTRK.
11.10 Sumy régió – robbanások. UMPC.
13.05 Csernigov régió – robbanás. OTRK.
13.15 Csernigov régió – robbanás. OTRK.
13.50 Csernyihiv régió – újabb robbanás. OTRK.
14.50 Pokrovszk – robbanások sorozata. Valószínűleg MLRS.
15.50-16.15 Harkov régió - robbanások. 3 találat az UMPC-n.
16.15-17.20 Sumy régió - robbanások. Az UMPC 5 találata.
20.20 Iljicsevszk – robbanás. OTRK.
21.03 Pavlograd - robbanás X-59/X-69.
21.35 Sumy régió – robbanások. UMPC.
22.30-kor fedezték fel az első muskátlikákat Sumy régió felett.
22.40 Kherson – robbanások. MLRS.
23.15 Harkov – robbanások. UMPC.
23.55 Poltava régió – robbanások. Muskátlik/gerberák.
00.00 Sumy régió – robbanások. Muskátlik/gerberák.
00.05 Új muskátlik átkelnek a Dnyeperen a Herszon régió felett.
0,07 Harkov régió - robbanás. OTRK.
0.10 Nikolaev régió - robbanások. Muskátlik/gerberák.
0.20 Sumy régió – robbanások. Muskátlik/gerberák.
Az eredmények hagyományosan későbbiek.
Kevés muskátli volt.
...meg robbanások...
...hát persze...
A virágokat még megértem...de hogy robbanásoknak fordítod a törmelékek lehullását...
3. részHa tényleg érdekel a téma:
Az oroszok nem hülyék a diplomáciához, csak propaganda célból nyomatják ezt a sztorit.
"A 2016-os lengyelországi és romániai rakétatelepítésekre pedig csak akkor került sor,
amikor Moszkva már erősen agresszív hangokat ütött meg a Nyugattal szemben.
Ezek a rakéták azonban csak védelemre, ballisztikus rakéták lelövésére alkalmasak, támadásra nem."
Jeszenszky itt diszkréten hallgat arról, hogy ez az elhárító rendszer
mi mindenre használható ballisztikus rakéták lelövésén kívül. Vagy tényleg nem tudja.
Ezzel kapcsolatban:
Amerikai rakétavédelmi rendszer: Moszkva és Peking „lépéseket tesz”
Az amerikai rakétavédelmi rendszer a hadászati dominancia megszerzésének eszköze, ezért Moszkva és Peking megteszi a
hirado.hu
hogy előretolt védvonalat képezzenek Oroszország és Kína nukleáris erőinek
és űrcsoportosulásainak blokkolásában” – jelentette ki a tábornok"
"az amerikai Standard Missile 3-as (SM-3) elfogórakéta egy rombolóról felbocsátott 1A változatával
2008-ban sikerült már lelőni egy 250 kilométeres magasságban haladó műholdat,
de az SM-3 2A modifikációja és a GBI (Ground-Based Interceptor) ellenrakéta ennél is hatásosabb lesz.
Mint mondta, ezek a tengerről az orosz ballisztikus rakétákat már a gyorsulási szakaszban is
képesek megsemmisíteni, nemcsak a ballisztikus röppálya középső szakaszában, ahogy azt amerikai részről állítják."
"Poznyihir rámutatott, hogy az amerikai rakétavédelem Mk-41-es kilövőállásai – ilyenek vannak,
illetve lesznek Romániában és Lengyelországban,
és ilyeneket telepítettek egyebek között az Európában állomásozó hadihajókra –
könnyen és rejtve alkalmassá tehetők 2500 kilométeres hatótávolságú Tomahawk manőverező robotrepülőgépek bevetésére,
amelyek képesek elérni Oroszország egész európai területét.
A “szárnyas rakéták” tengeri indítóeszközeinek szárazföldi alkalmazásával Washington megsérti
a közepes és kisebb hatótávolságú rakétákról megkötött egyezményt,
amely csak az 500 kilométeres hatótávolságú robotrepülőgépek kilövőállásainak telepítését engedélyezi."
Én nem vagyok fegyverszakértő, ha valaki (forrásokkal alátámasztva) meg tudja cáfolni
Poznyihir altábornagy kijelentéseit, én készséggel elhiszem, de eddig ilyen cáfolatokkal nem találkoztam.
(A cáfolat és a tagadás nem ugyan az.)
Az sem mellékes, hogy a rakétapajzs terve 2006-ból származik, amit az Obama-kormányzat ugyan 2009-ben leállított,
de 2016ban mégis megvalósított.
"Az Egyesült Államok számára katonai értelemben nem a Lengyelországba telepíteni kívánt tíz rakéta volt a fontos,
hanem a csehországi radar, amely egy globális megfigyelõ rendszer egyik elemeként
képes lett volna mélyen belelátni az orosz légtérbe."
"A körbekerítés vádja értelmetlen, hiszen Oroszországnak roppant kiterjedésű határai vannak
a Balti-tengertől az Északi-tengeren át egészen Kínáig és Indiáig. A NATO egyáltalában nem veszi körül."
Én eddig nem tudtam, hogy Oroszország és India határosak lennének.
Amúgy valóban nem veszi körül. Mindössze Oroszország valamennyi tengeri kijáratát ellenőrzi,
egyedül Kamcsatka felől hajózhatnának ki a Csendes-óceánra, ami pillanatnyilag teljesen amerikai ellenőrzés alatt áll.
(Ez egyben meg is magyarázza, miért ragaszkodnak az oroszok a Kuril-szigetekhez.)
Érdemes azt is áttekinteni, hogy melyik bázis mikor került amerikai használatba.
Norvégiában (ami NATO alapítótag) 1991.-ben(!) 3 amerikai bázis nyílt.
Bulgáriában 2003 és 2006 között négy. Vagyis az első még a csatlakozás előtt.
Romániában 2007-2008-ban 3 bázis (további 2 bázis 2014ben ill. 2017-ben.)
Grúziában 2008-ban és 2009-ben.
Lengyelországban 2012-ben az első.
"2008-as bukaresti értekezletén a NATO nemet is mondott
Ukrajna és Georgia (Grúzia) felvételére, hogy ne élezze a viszonyt Oroszországgal.
Ugyanakkor nem kötelezte el magát, hogy a jövőben nem veszi föl őket tagjai sorába,
mert ez elfogadhatatlan korlátozása lett volna ezek szuverenitásának."
Ezzel szemben a valóság az, hogy:
"44 A 2008-as bukaresti csúcstalálkozó zárónyilatkozatába amerikai kezdeményezésre került bele az, hogy a két kelet-európai ország
„a NATO tagja lesz” (céldátum és feltételek megjelölése nélkül).
Ezt az ígértet tekinthetjük a 2008-as grúz-orosz és a 2014-es oroszukrán háború egyik kiinduló pontjának
– a párhuzamosan jelen lévő orosz nagyhatalmi ambíció mellett.
Lásd: Bucharest Summit Declaration. [online] 2008. 04. 03. Forrás: nato.int [2023. 02. 21.], 23. pont
Loading…
svkk.uni-nke.hu
hogy nem CSATLAKOZHAT valakikhez?
Mert ha nem léphet ki egy szövetségből tetszése szerint, az valóban korlátozás.
De hogy nem csatlakozhat? Mondjuk ez a gondolat szépen illeszkedik a manapság rák módjára
burjánzó emberi jogi rögeszmék sorába. A következményei is hasonlóan pusztítóak.
"2021. december 17-én, tehát Ukrajna megtámadása előtt,
az orosz külügyminisztérium közzétette az Egyesült Államokkal kötendő biztonsági garanciavállalási szerződés,
valamint az Oroszország és az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti biztonsági intézkedésekről szóló megállapodás
tervezetét. Ez egy ultimátum volt: a Szövetség vonja vissza katonai infrastruktúráját az 1997 előtti állapotra,
vagyis érvénytelenítse a NATO keleti bővítését."
Sajnos Jeszenszky Úr ismét ellentmond magának.
A NATO keleti bővítésének "érvénytelenítése" azt jelentené, hogy a '97 után felvett országok
elveszítik a NATO tagság legfontosabb előnyét, a biztonsági garanciát.
Csak hogy maga Jeszenszky is elismeri, hogy nem erről van szó,
hanem a külföldi bázisok felszámolásáról.
Ez azért nem ugyanaz.
"Putyin elnök tavaly december 17-én azzal az igénnyel állt elő,
hogy a NATO vállaljon kötelezettséget: sem Ukrajnát, sem más egykori szovjet köztársaságot nem vesz föl tagjai sorába,
továbbá, hogy a NATO Európában ne tartson orosz területet elérő rövid- és közép-hatótávolságú rakétákat.
Magyarországot közvetlenül is érinti a harmadik követelés,
hogy a NATO ne állomásoztasson csapatokat és ne tartson fenn katonai infrastruktúrát az orosz határok közelében,
azaz az egykori Varsói Szerződés, illetve az egykori szovjet tagállamok,
tehát a balti országok területén, sőt nagyobb hadgyakorlatokat se tartson ott.
Mindezek elfogadása azt jelentené, hogy a NATO-ba 1999 óta felvett – kelet-közép-európai és balti – országok
legfeljebb valamiféle másodosztályú tagok lennének a szervezetben."
Miért nevezi ezt az orosz tervezetet ultimátumnak?
Ha ez egy "tervezet", akkor az azt jelenti, hogy tárgyalni fognak róla, és mind két fél engedményeket fog tenni, mielőtt megállapodnak. Az elfogadhatatlan követeléseknek általában az a célja, hogy legyen miből engedni.
Ilyen az alkudozás, és amióta világ a világ, ilyen is volt.
Ultimátumnak nevezni nem más, mint hangulatkeltés.
"„Egy hüvelyknyire sem keletre – ez az, amit a kilencvenes években mondtak nekünk.
Na és? Becsaptak és pimaszul átvertek minket.”
Ez Vlagyimir Putyin tavaly december 23-án megtartott sajtótájékoztatóján hangzott el.
Az állításnak semmi köze sincs a valósághoz – ahogy az eddigiekben bizonyítottam."
Bizonyításról szó sem volt.
Az "egy hüvelyknyit sem keletre" mondattal Putyin kimondottan Bakert idézi,
de Jeszenszkynek ez nem tűnik föl, úgy látszik, tényleg fogalma sincs arról, amiről beszél.
És még egy idézet :
"A háborút közvetlenül megvívó Oroszország és Ukrajna mellett kétségtelenül az Egyesült Államok szerepe
a legnagyobb az orosz-ukrán katonai szembenállásban, ami több elemzési szinten és a 2022-es eszkalációt
megelőző időszakra visszanyúlóan értelmezendő.
Elsőként, az 1990-es évek amerikai unipoláris pillanata,
majd az ezredfordulót követő stratégiai túlterjeszkedés – elsősorban a tágan értelmezett Közel-Keleten,
beleértve a demokrácia terjesztésének stratégiai célkitűzését is – az orosz biztonságpercepció több alapvető elemét érintették.
Ezek között szerepelnek geopolitikai megfontolások (afrikai és közel-keleti rivalizálás),
geostratégiai és katonai sérelmek (a NATO keleti bővítése, különösképpen a „posztszovjet” balti államok felvétele a szövetségbe,
illetve a tagság ígérete Ukrajnának és Grúziának44), valamint az orosz belpolitikai tényezők vélt vagy valós befolyásolási szándéka
(a demokrácia terjesztésével szemben álló rezsimbiztonsági megfontolások).
Mint azt Vlagyimir Putyin 2007-es müncheni biztonságpolitikai beszéde óta számos állásfoglalás,
majd legutóbb a háborút megelőző diplomáciai tárgyalások mutatták,
az érdekszféráját és befolyását a hegemón hatalomtól féltő Oroszország elsősorban Washingtontól,
kisebb mértékben a NATO-tól várta (el), hogy Ukrajna kapcsán és hozzákapcsolva a fenti sérelmeket,
egy „új európai biztonsági architektúráról” egyezzenek meg, amiben Oroszországnak – fogalmazzunk így – nagyobb szerep jut,
igényeit jobban figyelembe veszik.
Azt természetesen az amerikai diplomácia is felismerte, hogy a kétoldalú megközelítés elsősorban arra
szolgál, hogy egyrészt az egyes közvetlenül érintett államok (Grúzia, Ukrajna stb.), másrészt a teljes
európai közösség feje felett, jaltai paktum stílusban a két nagyhatalom egyezkedjen, miközben azoknak,
akikről a döntés szól, nem biztosítanak szavazatot. A „köztes szereplők” szerencséjére ebben Washington
nem volt partner, ami viszont konfrontációhoz vezetett, mivel – ahogy ezt elemzésünk már bemutatta –
Moszkva kifogyott az alternatív érdekérvényesítési lehetőségekből."
Mi kell a gyilkoláshoz?
Egy elgondolkodtató cikket találtunk egy amerikai portálon, amelyben azt vizsgálták, hogy milyen mértékű kényszer és manipuláció szükséges ahhoz, hogy az emberek az élet tiszteletét felülírva gyilkoljanak és meghaljanak rossz célokért, mások érdekeiért.
makronom.eu
Azért ahoz pont elég a britt atom "ütőerő" hogy válaszként "felégessenek" néhány Orosz nagyvárost vagy pont Moszkvát.Nem feltétlenül ők lennének a legjobb célpont példát "statuálni".
3. rész
"A 2016-os lengyelországi és romániai rakétatelepítésekre pedig csak akkor került sor,
amikor Moszkva már erősen agresszív hangokat ütött meg a Nyugattal szemben.
Ezek a rakéták azonban csak védelemre, ballisztikus rakéták lelövésére alkalmasak, támadásra nem."
Jeszenszky itt diszkréten hallgat arról, hogy ez az elhárító rendszer
mi mindenre használható ballisztikus rakéták lelövésén kívül. Vagy tényleg nem tudja.
Ezzel kapcsolatban:
"Az amerikai rakétavédelmi rendszer “regionális komponenseinek fő feladata az,Amerikai rakétavédelmi rendszer: Moszkva és Peking „lépéseket tesz”
Az amerikai rakétavédelmi rendszer a hadászati dominancia megszerzésének eszköze, ezért Moszkva és Peking megteszi a
hogy előretolt védvonalat képezzenek Oroszország és Kína nukleáris erőinek
és űrcsoportosulásainak blokkolásában” – jelentette ki a tábornok"
"az amerikai Standard Missile 3-as (SM-3) elfogórakéta egy rombolóról felbocsátott 1A változatával
2008-ban sikerült már lelőni egy 250 kilométeres magasságban haladó műholdat,
de az SM-3 2A modifikációja és a GBI (Ground-Based Interceptor) ellenrakéta ennél is hatásosabb lesz.
Mint mondta, ezek a tengerről az orosz ballisztikus rakétákat már a gyorsulási szakaszban is
képesek megsemmisíteni, nemcsak a ballisztikus röppálya középső szakaszában, ahogy azt amerikai részről állítják."
"Poznyihir rámutatott, hogy az amerikai rakétavédelem Mk-41-es kilövőállásai – ilyenek vannak,
illetve lesznek Romániában és Lengyelországban,
és ilyeneket telepítettek egyebek között az Európában állomásozó hadihajókra –
könnyen és rejtve alkalmassá tehetők 2500 kilométeres hatótávolságú Tomahawk manőverező robotrepülőgépek bevetésére,
amelyek képesek elérni Oroszország egész európai területét.
A “szárnyas rakéták” tengeri indítóeszközeinek szárazföldi alkalmazásával Washington megsérti
a közepes és kisebb hatótávolságú rakétákról megkötött egyezményt,
amely csak az 500 kilométeres hatótávolságú robotrepülőgépek kilövőállásainak telepítését engedélyezi."
Én nem vagyok fegyverszakértő, ha valaki (forrásokkal alátámasztva) meg tudja cáfolni
Poznyihir altábornagy kijelentéseit, én készséggel elhiszem, de eddig ilyen cáfolatokkal nem találkoztam.
(A cáfolat és a tagadás nem ugyan az.)
Az sem mellékes, hogy a rakétapajzs terve 2006-ból származik, amit az Obama-kormányzat ugyan 2009-ben leállított,
de 2016ban mégis megvalósított.
"Az Egyesült Államok számára katonai értelemben nem a Lengyelországba telepíteni kívánt tíz rakéta volt a fontos,
hanem a csehországi radar, amely egy globális megfigyelõ rendszer egyik elemeként
képes lett volna mélyen belelátni az orosz légtérbe."
"A körbekerítés vádja értelmetlen, hiszen Oroszországnak roppant kiterjedésű határai vannak
a Balti-tengertől az Északi-tengeren át egészen Kínáig és Indiáig. A NATO egyáltalában nem veszi körül."
Én eddig nem tudtam, hogy Oroszország és India határosak lennének.
Amúgy valóban nem veszi körül. Mindössze Oroszország valamennyi tengeri kijáratát ellenőrzi,
egyedül Kamcsatka felől hajózhatnának ki a Csendes-óceánra, ami pillanatnyilag teljesen amerikai ellenőrzés alatt áll.
(Ez egyben meg is magyarázza, miért ragaszkodnak az oroszok a Kuril-szigetekhez.)
Érdemes azt is áttekinteni, hogy melyik bázis mikor került amerikai használatba.
Norvégiában (ami NATO alapítótag) 1991.-ben(!) 3 amerikai bázis nyílt.
Bulgáriában 2003 és 2006 között négy. Vagyis az első még a csatlakozás előtt.
Romániában 2007-2008-ban 3 bázis (további 2 bázis 2014ben ill. 2017-ben.)
Grúziában 2008-ban és 2009-ben.
Lengyelországban 2012-ben az első.
"2008-as bukaresti értekezletén a NATO nemet is mondott
Ukrajna és Georgia (Grúzia) felvételére, hogy ne élezze a viszonyt Oroszországgal.
Ugyanakkor nem kötelezte el magát, hogy a jövőben nem veszi föl őket tagjai sorába,
mert ez elfogadhatatlan korlátozása lett volna ezek szuverenitásának."
Ezzel szemben a valóság az, hogy:
"44 A 2008-as bukaresti csúcstalálkozó zárónyilatkozatába amerikai kezdeményezésre került bele az, hogy a két kelet-európai ország
„a NATO tagja lesz” (céldátum és feltételek megjelölése nélkül).
Ezt az ígértet tekinthetjük a 2008-as grúz-orosz és a 2014-es oroszukrán háború egyik kiinduló pontjának
– a párhuzamosan jelen lévő orosz nagyhatalmi ambíció mellett.
Lásd: Bucharest Summit Declaration. [online] 2008. 04. 03. Forrás: nato.int [2023. 02. 21.], 23. pont
Az sem világos, hogy miért jelentené pl. Ukrajna számára a "szuverenitás elfogadhatatlan korlátozását" az,Loading…
svkk.uni-nke.hu
hogy nem CSATLAKOZHAT valakikhez?
Mert ha nem léphet ki egy szövetségből tetszése szerint, az valóban korlátozás.
De hogy nem csatlakozhat? Mondjuk ez a gondolat szépen illeszkedik a manapság rák módjára
burjánzó emberi jogi rögeszmék sorába. A következményei is hasonlóan pusztítóak.
"2021. december 17-én, tehát Ukrajna megtámadása előtt,
az orosz külügyminisztérium közzétette az Egyesült Államokkal kötendő biztonsági garanciavállalási szerződés,
valamint az Oroszország és az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti biztonsági intézkedésekről szóló megállapodás
tervezetét. Ez egy ultimátum volt: a Szövetség vonja vissza katonai infrastruktúráját az 1997 előtti állapotra,
vagyis érvénytelenítse a NATO keleti bővítését."
Sajnos Jeszenszky Úr ismét ellentmond magának.
A NATO keleti bővítésének "érvénytelenítése" azt jelentené, hogy a '97 után felvett országok
elveszítik a NATO tagság legfontosabb előnyét, a biztonsági garanciát.
Csak hogy maga Jeszenszky is elismeri, hogy nem erről van szó,
hanem a külföldi bázisok felszámolásáról.
Ez azért nem ugyanaz.
"Putyin elnök tavaly december 17-én azzal az igénnyel állt elő,
hogy a NATO vállaljon kötelezettséget: sem Ukrajnát, sem más egykori szovjet köztársaságot nem vesz föl tagjai sorába,
továbbá, hogy a NATO Európában ne tartson orosz területet elérő rövid- és közép-hatótávolságú rakétákat.
Magyarországot közvetlenül is érinti a harmadik követelés,
hogy a NATO ne állomásoztasson csapatokat és ne tartson fenn katonai infrastruktúrát az orosz határok közelében,
azaz az egykori Varsói Szerződés, illetve az egykori szovjet tagállamok,
tehát a balti országok területén, sőt nagyobb hadgyakorlatokat se tartson ott.
Mindezek elfogadása azt jelentené, hogy a NATO-ba 1999 óta felvett – kelet-közép-európai és balti – országok
legfeljebb valamiféle másodosztályú tagok lennének a szervezetben."
Miért nevezi ezt az orosz tervezetet ultimátumnak?
Ha ez egy "tervezet", akkor az azt jelenti, hogy tárgyalni fognak róla, és mind két fél engedményeket fog tenni, mielőtt megállapodnak. Az elfogadhatatlan követeléseknek általában az a célja, hogy legyen miből engedni.
Ilyen az alkudozás, és amióta világ a világ, ilyen is volt.
Ultimátumnak nevezni nem más, mint hangulatkeltés.
"„Egy hüvelyknyire sem keletre – ez az, amit a kilencvenes években mondtak nekünk.
Na és? Becsaptak és pimaszul átvertek minket.”
Ez Vlagyimir Putyin tavaly december 23-án megtartott sajtótájékoztatóján hangzott el.
Az állításnak semmi köze sincs a valósághoz – ahogy az eddigiekben bizonyítottam."
Bizonyításról szó sem volt.
Az "egy hüvelyknyit sem keletre" mondattal Putyin kimondottan Bakert idézi,
de Jeszenszkynek ez nem tűnik föl, úgy látszik, tényleg fogalma sincs arról, amiről beszél.
És még egy idézet :
"A háborút közvetlenül megvívó Oroszország és Ukrajna mellett kétségtelenül az Egyesült Államok szerepe
a legnagyobb az orosz-ukrán katonai szembenállásban, ami több elemzési szinten és a 2022-es eszkalációt
megelőző időszakra visszanyúlóan értelmezendő.
Elsőként, az 1990-es évek amerikai unipoláris pillanata,
majd az ezredfordulót követő stratégiai túlterjeszkedés – elsősorban a tágan értelmezett Közel-Keleten,
beleértve a demokrácia terjesztésének stratégiai célkitűzését is – az orosz biztonságpercepció több alapvető elemét érintették.
Ezek között szerepelnek geopolitikai megfontolások (afrikai és közel-keleti rivalizálás),
geostratégiai és katonai sérelmek (a NATO keleti bővítése, különösképpen a „posztszovjet” balti államok felvétele a szövetségbe,
illetve a tagság ígérete Ukrajnának és Grúziának44), valamint az orosz belpolitikai tényezők vélt vagy valós befolyásolási szándéka
(a demokrácia terjesztésével szemben álló rezsimbiztonsági megfontolások).
Mint azt Vlagyimir Putyin 2007-es müncheni biztonságpolitikai beszéde óta számos állásfoglalás,
majd legutóbb a háborút megelőző diplomáciai tárgyalások mutatták,
az érdekszféráját és befolyását a hegemón hatalomtól féltő Oroszország elsősorban Washingtontól,
kisebb mértékben a NATO-tól várta (el), hogy Ukrajna kapcsán és hozzákapcsolva a fenti sérelmeket,
egy „új európai biztonsági architektúráról” egyezzenek meg, amiben Oroszországnak – fogalmazzunk így – nagyobb szerep jut,
igényeit jobban figyelembe veszik.
Azt természetesen az amerikai diplomácia is felismerte, hogy a kétoldalú megközelítés elsősorban arra
szolgál, hogy egyrészt az egyes közvetlenül érintett államok (Grúzia, Ukrajna stb.), másrészt a teljes
európai közösség feje felett, jaltai paktum stílusban a két nagyhatalom egyezkedjen, miközben azoknak,
akikről a döntés szól, nem biztosítanak szavazatot. A „köztes szereplők” szerencséjére ebben Washington
nem volt partner, ami viszont konfrontációhoz vezetett, mivel – ahogy ezt elemzésünk már bemutatta –
Moszkva kifogyott az alternatív érdekérvényesítési lehetőségekből."
Az idődet vesztegeted,a transzatlanti brigád nem foglalkozik hülye tényekkel.
Sajnos már 896x le volt írva minden,de kár beléjük a szó,5 perc múlva beírja boborján az ellenkezòjét,úgyhogy ne foglalkozz velük,szerintem.
Mark is türelmesen tanítja évek óta őket, de inkább a repülőket dobálná,több értelme lenne.
Bármit behazudnak kapásból.
Orosz mesterlövész:
t.me
t.me
Haladunk, bradley-kon is növekszik a tetőrácsozás mérete:
t.me
KAB20-al szerelt forpost-ru drón és a gyártósor:
t.me
Pár darab vadonat új bmp3:
t.me
Megnövelt hatótávolságú szárnykészlettel ellátott FAB500, ezek szerint folyamatosan optimalizálják a készletet:
t.me
AZ ukri folklór, nato komisszárok és a rendőrség együtt dolgozik:
t.me
Még egy videó a lassan rendberakott bradleyről:
t.me
ukri oldalakon megnőtt azon elesettek száma, akik júliusban jelentkeztek önkéntesnek:
t.me
Felvételek a szept11-i ukronato besült támadásról a fúrótorony ellen:
t.me
-1 kokainporszívó:
t.me
Remylind23
Snipers of the Center Group of Troops covered assault units during Offensive Operations in the Avdeevsky direction of the Northern Military District zone.
t.me
Remylind23
A Sniper from the Russian Armed Forces thinned out the Attack Group of the Armed Forces of Ukraine. Minus three.
t.me
Haladunk, bradley-kon is növekszik a tetőrácsozás mérete:
Cyberspec News
The American M2A2 Bradley ODS-SA IFV in service with the Ukrainian army has received a new "complex" to counter UAVs.
t.me
KAB20-al szerelt forpost-ru drón és a gyártósor:
Cyberspec News
Footage of the Forpost-RU preparing for a combat sortie with suspended KAB-20 and a new report from the production of these drones. On the device, you can see a new convex-shaped compartment for placing electronic warfare equipment, as well as new rudders. Military Informant
t.me
Pár darab vadonat új bmp3:
Remylind23
Preparations for the deployment of a military squadron of the Russian Armed Forces with a new batch of BMP-3 to the territory of the Northern Military District.
t.me
Megnövelt hatótávolságú szárnykészlettel ellátott FAB500, ezek szerint folyamatosan optimalizálják a készletet:
IL RUSSO
⚡️⚡️The Su-34 crew takes off to destroy enemy targets in the Kursk border region. On the suspension are FAB-500 aerial bombs with new extended-range UMPCs⚡️⚡️ Join IL RUSSO https://t.me/i20028843
t.me
AZ ukri folklór, nato komisszárok és a rendőrség együtt dolgozik:
IL RUSSO
⚡️⚡️Chernivtsi... It is crazy how the TCC and the police work.... Captured pig⚡️⚡️ Join IL RUSSO https://t.me/i20028843
t.me
Még egy videó a lassan rendberakott bradleyről:
Cyberspec News
Russian maintenance working on the American Bradley + 25-mm M242 Bushmaster automatic cannon are loaded with M792 high-explosive incendiary tracer rounds (yellow) and M791 fin-stabilized armor-piercing subcaliber rounds (black). Nearby is a belt for the twin 7.62-mm M240C machine gun and a pair...
t.me
ukri oldalakon megnőtt azon elesettek száma, akik júliusban jelentkeztek önkéntesnek:
Cyberspec News
t.me
Felvételek a szept11-i ukronato besült támadásról a fúrótorony ellen:
Cyberspec News
New footage has been published of the Ukrainian GUR attempt to seize the Crimea-2 drilling platform in the Black Sea on the night of September 11, timed to coincide with the visit to Kiev of the US and UK Foreign Ministers. According to the Russian Defense Ministry, up to 14 Willard Sea Force...
t.me
-1 kokainporszívó:
IL RUSSO
Colombian Yoni Jose Castro Herrera was eliminated in Makeyevka Join IL RUSSO https://t.me/i20028843
t.me
pont azért kell kellően brutálisnak lennie az első figyelmeztető csapásnak hogy a briteknek ilyen ne jusson az eszükbe, tekintettel arra az orosz képességre hogy egész nagybritanniát rövid úton megszüntessék, mindenestül
az usával ezt nem tudják az oroszok eljátszani, nagybritanniával igen
az usával kapcsolatban az ügyben annyi teendő van hogy az rendelkezzen megfelelő ürüggyel az 5. cikkely nem alkalmazására
az első csapást illetően ez lehet az ukránokon keresztüli brit csapásmérés, ha pedig a brittek visszalőnek és elhamvad moszkva akkor ez pont megfelelő ürügy a be nem avatkozásra amikor egész nagybritannia megy a lecsóba
mert ha elindulnak az icbm-ek az usa számára az egész európai-nato projekt sokadrangúvá válik, az egyetlen prioritás a saját erői és lakosságának megvédése, nehogy belekeveredjen a mások háborújába
- Zelenszkij: a kurszki hadművelet közelebb hozza a békét - Borrell: az Oroszországnak átadott iráni ballisztikus rakéták súlyos fenyegetést jelentenek Európára - Az Európai Bizottság három változatot mutatott be az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítására - A NAÜ infrastrukturális létesítményekre is kiterjeszti ukrajnai misszióinak képviseletét - A Német Szociáldemokrata Párt kapcsolattartó csoportot akar létrehozni a háború rendezésére - Vucic jóváhagyta a sorkatonai szolgálat visszaállítását Szerbiában - Jermak: Putyin félelmében fenyegetőzik - Budanov: Oroszország győzelemmel akarja befejezni a háborút 2026-ig - Benyújtották a parlamentbe a 2025-ös állami költségvetés tervezetét
kiszo.net
Drámai népességcsökkenés fenyegeti Ukrajnát
2100-ra mindössze 15 millió lakos maradhat. Ukrajna demográfiai helyzete soha nem látott mélypontra süllyedt, és ha az ország nem tesz sürgős lépéseket, a helyzet visszafordíthatatlanná válhat. Az ENSZ legújabb előrejelzése szerint Ukrajna lakossága 2100-ra 15 millió főre csökkenhet –...
kiszo.net
Meg Meszike el se olvassa ...
A fejlett nyugat támogatja Ukrajnát és szankcionálja Oroszországot, de örvendetes módon felfutatta a kirgíz exportját! 
Mindeközben a fronton:
Mindeközben a fronton:
Na akkor elvileg tényleg hangzott el ilyen. Legalábbis ez is ezt írja: https://www.lakmusz.hu/nincs-irasos...kara-amely-a-haboru-kirobbantasahoz-vezetett/Kedves Meszike91!
Elolvastam Jeszenszky Géza cikkét, amit -ha jól értem- perdöntő bizonyítéknak
szántál. Sajnos a cikkel több probléma is van.
Először is, Jeszenszky Géza nem szemtanú.
Az alább hivatkozott tárgyalásokon Ő nem vett (nem is vehetett) részt.
Másodszor, ez egy véleménycikk, hiába illetik a "világmagyarázat" címkével.
Nem hivatkozik semmilyen forrásra, nem közöl semmilyen linket,
egyszerűen kijelenti, hogy Putyin állításaira nincs "perdöntő" bizonyíték.
vagyis szó sincs arról, hogy bármit is "ízekre szedne".
Nagyon örülök, hogy Jeszenszky perdöntőnek nevezi az írásos dokumentumokat,
sajnálatos viszont, hogy ezek a dokumentumokok még 2024ben sem jutottak el hozzá, noha az nsarchive.gwu.edu már 2017-ben nyilvánosságra hozta valamennyit.
Na de nézzük a részleteket.
"Akkoriban még nem mondott olyanokat,
hogy 1990-ben, Németország egyesítésekor Baker amerikai külügyminiszter,
vagy maga Bush elnök ígéretet tett a megszűnőben lévő Varsói Szerződés (VSZ) tagállamainak
az Atlanti Szövetségen kívül tartására. (Baker ezt maga is cáfolja.)
Lehet ma eltérően emlékezni, ki mit mondott 1990 elején, de az a perdöntő,
hogy semmilyen írásos nyoma sincs az orosz elnök által emlegetett ígéretnek, kötelezettségvállalásnak."
Jeszenszky állításával szemben igen sok írásos bizonyíték van.
nem kötelezettségvállalásra, hanem az ígéretekre, az elhitetésre, mely szavakat Jeszenszky próbál összemosni.
Előbb had idézzem az nsarchive összefoglalóját:
(https://nsarchive.gwu.edu/briefing-...on-what-gorbachev-heard-western-leaders-early)
"James Baker amerikai külügyminiszter híres „egy centimétert sem keletre” biztosítéka a NATO-bővítéssel kapcsolatban
a Mihail Gorbacsov szovjet vezetővel 1990. február 9-én tartott találkozóján a nyugati vezetők által Gorbacsovnak
és más szovjet tisztviselőknek a szovjet biztonságról adott biztosítékok kaszkádjának része volt
a német egyesítés 1990-es folyamata során és 1991-ben is,
a George Washington Egyetem Nemzetbiztonsági Archívuma által ma közzétett,
feloldott titkosítású amerikai, szovjet, német, brit és francia dokumentumok szerint(http://nsarchive.gwu.edu).
A dokumentumokból kiderül, hogy 1990 elejétől 1991-ig több nemzeti vezető is fontolgatta és elutasította
a közép- és kelet-európai NATO-tagságot, hogy a NATO-ról a német egyesítési tárgyalások keretében 1990-ben folytatott tárgyalások
egyáltalán nem korlátozódtak szűken a keletnémet területek státuszára, és hogy a későbbi szovjet és orosz panaszokat,
miszerint félrevezették őket a NATO-bővítéssel kapcsolatban,
a legmagasabb szinteken készült, egyidejűleg készült írásos emlékeztetők és táviratok alapozták meg.
A dokumentumok megerősítik Robert Gates volt CIA-igazgató kritikáját,
miszerint „a NATO keleti irányú terjeszkedését [az 1990-es években] erőltették,
miközben Gorbacsovval és másokkal elhitették, hogy ez nem fog megtörténni.”
A kulcskifejezés, amelyet a dokumentumok alátámasztanak, a „elhitették”.
George H. W. Bush elnök az 1989. decemberi máltai csúcstalálkozón biztosította Gorbacsovot,
hogy az Egyesült Államok nem fogja kihasználni („nem ugráltam fel és alá a berlini falon”) a kelet-európai forradalmakat
a szovjet érdekek sérelmére; de sem Bush, sem Gorbacsov (vagy éppen Helmut Kohl nyugatnémet kancellár) nem számított ekkor még
ilyen hamar Kelet-Németország összeomlására vagy a német egyesülés gyorsaságára[2].
A nyugati vezetők első konkrét biztosítékai a NATO-val kapcsolatban 1990. január 31-én kezdődtek, amikor Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter a bajorországi Tutzingban a német egyesítésről szóló nagyszabású nyilvános beszéddel nyitotta meg a licitet. A bonni amerikai nagykövetség (lásd az 1. dokumentumot) arról tájékoztatta Washingtont, hogy Genscher világossá tette, „hogy a kelet-európai változások és a német egyesülési folyamat nem vezethet a szovjet biztonsági érdekek »sérelméhez«. Ezért a NATO-nak ki kell zárnia „területének kelet felé történő bővítését, azaz a szovjet határokhoz való közeledését”.”
A bonni távirat azt is megjegyezte, hogy Genscher javaslata szerint a keletnémet területet még egy egyesült Németország NATO-n belüli katonai struktúráiból is ki kellene hagyni.[3].
Ez utóbbi, az NDK területének különleges státuszára vonatkozó elképzelést kodifikálták az 1990. szeptember 12-én
a Kettő plusz négy külügyminiszterek által aláírt végleges német egyesülési szerződésben (lásd a 25. dokumentumot).
Az előbbi elképzelés a „szovjet határokhoz való közelségről” nem szerződésekben, hanem a szovjetek és a legmagasabb szintű nyugati tárgyalópartnerek (Genscher, Kohl, Baker, Gates, Bush, Mitterrand, Thatcher, Major, Woerner és mások) közötti többszörös beszélgetési memorandumokban van leírva, amelyek 1990 folyamán és 1991-ben biztosítékokat nyújtanak a szovjet biztonsági érdekek védelméről és a Szovjetunió bevonásáról az új európai biztonsági struktúrákba. A két kérdés összefüggött, de nem ugyanaz. A későbbi elemzések néha összemosták a kettőt, és azt állították, hogy a vita nem érintette egész Európát. Az alább közzétett dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy igen.
A „Tutzing-képlet” azonnal a következő 10 nap fontos diplomáciai megbeszélései középpontjába került 1990-ben,
amelyek a Kohl és Gorbacsov közötti döntő fontosságú 1990. február 10-i moszkvai találkozóhoz vezettek, amikor a nyugatnémet vezető elvi szovjet hozzájárulást kapott a német egyesüléshez a NATO-ban,
feltéve, hogy a NATO nem terjeszkedik kelet felé.
A szovjeteknek sokkal több időre lett volna szükségük ahhoz,
hogy belpolitikai véleményükkel (és a nyugatnémetek pénzügyi támogatásával) foglalkozzanak,
mielőtt 1990 szeptemberében hivatalosan is aláírták volna a megállapodást.
A Kohl biztosítékát megelőző megbeszéléseken kifejezetten szóba került a NATO-bővítés, a közép- és kelet-európai országok, valamint az, hogy miként lehetne meggyőzni a szovjeteket az egyesülés elfogadásáról.
Például 1990. február 6-án, amikor Genscher találkozott Douglas Hurd brit külügyminiszterrel, a brit jegyzőkönyv szerint Genscher azt mondta: „Az oroszoknak valamilyen biztosítékot kell kapniuk arra,
hogy ha például a lengyel kormány egyik nap kilép a Varsói Szerződésből, akkor a következő nap nem csatlakoznak a NATO-hoz”. (Lásd a 2. dokumentumot)
Miután Genscherrel találkozott a szovjetekkel folytatott megbeszéléseken, Baker pontosan a Genscher-féle megfogalmazást ismételte meg
1990. február 9-én, Eduard Sevardnadze külügyminiszterrel való találkozóján (lásd 4. dokumentum); és ami még fontosabb, szemtől szemben Gorbacsovval.
Baker nem egyszer, hanem háromszor próbálta ki Gorbacsovval az 1990. február 9-i találkozón az „egy centit sem kelet felé” formulát. Egyetértett Gorbacsov kijelentésével, válaszul a biztosítékokra, miszerint „a NATO terjeszkedése elfogadhatatlan”.
Baker biztosította Gorbacsovot, hogy „sem az elnöknek, sem nekem nem áll szándékomban egyoldalú előnyöket kicsikarni a zajló folyamatokból”,
és hogy az amerikaiak megértették, hogy „nemcsak a Szovjetunió, hanem más európai országok számára is fontosak a garanciák arra,
hogy ha az Egyesült Államok a NATO keretein belül megtartja németországi jelenlétét, akkor a NATO jelenlegi katonai joghatóságának egyetlen centimétere sem fog keleti irányba terjeszkedni”. (Lásd a 6. dokumentumot)"
Ezek pedig maguknak a hivatkozott dokumentumoknak a linkjei:
Sajnos csak több részletben engedi át, folyt. köv.
De ez még a német újraegyesítés idején történt amikor még a varsói szerződés tagjai voltak a kelet európai államok. Végső szerződésbe ilyen nem került bele. Ha beszéltek is róla hivatalosan ilyenben nem egyeztek meg. A diplomáciában pedig ilyen továbbra sincs és ezzel az oroszok is pontosan tisztában vannak, nem ma kezdték a diplomáciát ők sem.
Vannak azonban valós szerződések amit kötöttek, mint pl a Budapesti Memorandum ami garantálja Ukrajna területi épségét. Vagy a NATO-Oroszország alapokmány amit 97-ben kötöttek és a bővítés tilalma helyett gyakorlatilag a bővétés lehetőségéről ír.
Ettől függetlenül még érdekes tényeket mutat be, és sok munkát is tett bele, szóval szerintem összességében megérte, hogy leírta.
Meszike
Sokak szerint már 2014 előtt jóval régebben sérült az általad bálványozott Ukrajna területi épsége, mégpedig az 1995-ös, az 1997-es, és a 2010-es egyezményekkel.
Az 1995-ös egyezmény az megengedte az Orosz Hadseregnek a maradást a Krímben.
Az 1997-es egyezmény az 20 évre, vagyis 2017-ig adta ki a Krímet az oroszoknak.
A 2010-es egyezmény meg hosszabbította 2042-ig az oroszok tartózkodási engedélyét, amit lejárat esetén megint hosszabbítottak volna.
Te neked mi a véleményed ezekről az egyezményekről ?
Mindenesetre Janukovics megbukott, és az ő bukása után a távolléte ellenére színleges büntetőeljárást indítottak ellene "Hazaárulás" bűntette miatt, és pont a 2010-es egyezmény aláírására sütötték rá, hogy az "Hazaárulás".
Volt idő, hogy Oroszország maga is jelentkezett mind az EU, mind NATO-tagnak. Tegyük fel Oroszországot felveszik a kettő szervezetbe, akkor Ki vagy Mi ellen kellett volna védenie a NATO-nak ? A földönkívüliek ellen ?
A NATO egy elavulttá, és nevetségessé vált szervezet, mert csak ellenségképpel tudja magát meghatározni, különben egy céltalanul pangó gittegylet.
Ha esetleg valakit nem az együgyű atlantista trollokkal folytatott viták elemezgetése érdekelne :
Csaxólok, az ukrik úgy fest, nagyon felültek a szopórollerre és nem is nagyon tudnak leszállni róla...
:Csaxólok, az ukrik úgy fest, nagyon felültek a szopórollerre és nem is nagyon tudnak leszállni róla...