Ilyen van?Fontos kiemelni, hogy a gépek mind két ülésesek, tehát van hely bennük az oktatónak is."
- ellentétben más oktatógépekkel, ahol az oktató egy speciális oktatógondolából instruálja a pilótanövendéket.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ilyen van?Fontos kiemelni, hogy a gépek mind két ülésesek, tehát van hely bennük az oktatónak is."
- ellentétben más oktatógépekkel, ahol az oktató egy speciális oktatógondolából instruálja a pilótanövendéket.
Az oktatógondola már eltűnt a cikkből, de a "tartáj" mint helyesírási hiba még több helyen megtalálható..."Póttartájok nélkül 2590 kilométer a gép hatótávolsága, az Albatros 1100 kilométeréhez képest.Az L-39NG négy és fél órát képes egy tank üzemanyaggal a levegőben tölteni, ami szintén jelentős növekedés az előd két és fél órájához viszonyítva. Ezek az értékek póttartáj felszerelésével ráadásul tovább növelhetőek."
"Fontos kiemelni, hogy a gépek mind két ülésesek, tehát van hely bennük az oktatónak is."
- ellentétben más oktatógépekkel, ahol az oktató egy speciális oktatógondolából instruálja a pilótanövendéket.
Azt már csak én fűztem hozzá kommentárként, mint irónia.Az oktatógondola már eltűnt a cikkből, de a "tartáj" mint helyesírási hiba még több helyen megtalálható...
Egy olyan speciális ülés, hogy a növendék az oktató ölében foglal helyet...Mi a tököm az az oktatógondola?!?
Oktató gondola?Ilyen van?
Bekopizom, később úgy könnyebb rákeresni.Megnéztük mit tud a Honvédség új sugárhajtású repülőgépe
Magyarországon 2009 óta nem adottak a lehetőségek az új Gripen pilóták képzésére, mert nem volt hozzá megfelelő kiképző repülőgép. Ezt a hiányt pótolja a cseh gyártmányú L-39NG sugárhajtású repülőgépek beszerzése. Az új repülőgépek azonban nem csupán kiképzésre lesznek alkalmasak, hanem több új...novekedes.hu
Most már csak az lenne a szerény kérdésem , hogy ezeket a gépeket az új Griffmadarak helyett veszik, vagy azok mellé, mer legalább 24 új vagy felújított használt Griff kéne még? Amennyiben azok helyett, akkor kenjék a hajukra, ha mellé, akkor jól jönnek még ezek.Bekopizom, később úgy könnyebb rákeresni.
Magyarországon 2009 óta nem adottak a lehetőségek az új Gripen pilóták képzésére, mert nem volt hozzá megfelelő kiképző repülőgép. Ezt a hiányt pótolja a cseh gyártmányú L-39NG sugárhajtású repülőgépek beszerzése. Az új repülőgépek azonban nem csupán kiképzésre lesznek alkalmasak, hanem több új képességhez is juttatják a Honvédséget. Mutatjuk mit tud és miért jó választás az L-39NG.
Külföldön képezték a pilótákat
A Honvédség légierejének a gerincét jelenleg 14 Gripen típusú vadászbombázó repülőgép adja, ám ezekre a szuperszonikus, sugárhajtású repülőgépekre itthon nem volt lehetőség a pilóták képzésre
A pilótaképzés újjáélesztésének első lépéseként még 2017-ben hadrendbe állított a Honvédség két darab Zlín Z-242-L oktató- és futárrepülőgépet, majd 2020-ig további hat darab Zlín Z-143LSi szinten oktató- és futárrepülőgépet.
Ezek a kettő, illetve négy üléses repülők megteremtették az alap-repülőkiképzés lehetőségeit, a leendő pilóták pedig immár belföldön elsajátíthatják velük a műrepülés, a kötelékrepülés, a műszeres és éjszakai repülés képességeit, azonban a Gripenekre való felkészítésnek ez csak az első fázisa.
Mivel pedig ezek a gépek hagyományos légcsavaros meghajtással bírnak, így a sugárhajtóműves gépekre való felkészítéshez, hiányzott egy sugárhajtóműves kiképző repülőgép.
Emiatt a leendő vadászpilótáknak eddig egy külföldi képzésen is részt kellett venniük, mert nem volt megoldható teljes egészében a belföldi képzésük. Ez egyrészt költséges volt, másrészt bizonyos mértékben kiszolgáltatottá is tette a Honvédséget.
Zlín oktató- és futárrepülőgép
A Zlín repülők a kiképzési feladatok mellett kis magasságban történő vizuális felderítésre, megfigyelésre és futárfeladatok ellátására, kisebb csomagok szállítására is alkalmasak. Előnyük a magas fokú megbízhatóság és az alacsony fenntartási költségek.
Ezt a hiányt pótolja a honvédség a cseh Aero Vodochody repülőgépgyártó L39-NG típusú szubszonikus sugárhajtóműves kiképző, könnyű támadó és felderítő repülőgépével.
2024-re lesz teljes a flotta
A Honvédség összesen 12 darabot vásárolt az L-39NG-ből. A beszerzést idén tavasszal jelentették be, a teljes repülőgép flotta 2024 végéig áll majd hadrendbe. A 12-ből 4 darab felderítő változatú lesz. Ezt a konfigurációt még most fejlesztik és a repülőgépeket beépített elektro-optikai célfelderítő rendszerrel látják el.
A légifelderítés a modern hadviselésben rendkívül fontos és ezzel a képességgel eddig csak korlátozottan rendelkezett a Honvédség, így ez lényegi előrelépést jelent.
Érdemes hozzátenni, hogy ez a képesség a jövőben tovább bővülhet, ugyanis tervben van a már meglévő Dassault Falcon 7X sugárhajtású szállítórepülőgépek felderítő képességgel való továbbfejlesztése is, illetve a jövőben valószínűleg új felderítő drónokat is beszerezhet a Honvédség.
Hasonló szempontok
Pillanatnyilag azonban az L-39NG-k beszerzése, amiről biztosan tudni lehet. Kérdésként merülhet fel viszont, hogy mit is tudnak ezek a repülők, miért ezeket választotta a Honvédség és pontosan milyen új képességekkel is bővül a magyar légierő általuk.
Erre pedig a válasz hasonló, mint más beszerzések esetén.
A haderőfejlesztés során megfigyelhető a fegyvervásárlásoknál néhány visszatérő motívum, ami az L-39NG-k esetében is feltűnik.
Alapvetően olyan fegyvert vásárolnak, ami nagyon friss fejlesztés, tehát soká fog elavulni a megvásárolt eszköz; amelyik valamilyen alternatív gazdasági hasznot hoz, például hazai gyártóbázis kiépülésével és amelyik lehetőség szerint nem egyfeladatú, hanem több célra is felhasználható. Az L-39NG pedig ezeknek mind megfelel.
Optimális választás
Ha a gazdasági hasznot nézzük a képlet rendkívül egyszerű.
A repülőt fejlesztő és gyártó cseh vállalat többségi tulajdonosa ugyanis a magyar állam lett,
miután idén megvásárolta azt az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.-n keresztül, ami a hazai védelmiipari vállalatokat fogja össze. Így tehát bár a gyártás nem itthon történik, a gépek eladásából származó profit mégis visszakerülhet az államhoz, ami nyilvánvalóan előnyös gazdasági szempontból.
Az L-39NG ezen túl egyértelműen új fejlesztésnek is számít és nem kell attól tartani, hogy néhány éven belül elavulttá válik. A Honvédségnél most rendszeresítésre kerülő modellnek volt egy elődje, az L-39 Albatros (illetve annak továbbfejlesztett változatai), amely komoly sikereket ért el valaha a nemzetközi piacon. Az L-39 ZO verziót 2009-es kivonásáig a Magyar Honvédség is használta (azóta hiányzik a pilótaképzéshez szükséges sugárhajtóműves oktatató repülőgép).
Az L-39NG ennek az ősnek az alapjaira épült, de gyakorlatilag minden lényegi elem megújult rajta, így teljesen megfelel a mai kor követelményeinek.
A fejlesztését 2014-ben kezdték, az első repülést 2018-ban hajtották vele végre és csak nemrég, 2020-ban kapta meg a nemzetközi típusbizonyítványt a cseh védelmi minisztériumtól és a cseh repülésügyi hatóságtól. Egyszóval valóban nagyon új termékről van szó.
A gyártó mind a hajtóművet, mind pedig avionikát modern nyugati rendszerekre cserélte az elődhöz képest.
A hajtőművet a Williams International, míg az avionikát a Genesys Aerosystems szállítja.
Ez utóbbinak köszönhetően a pilótának a vezetéshez szükséges információk már nagyméretű képernyőkön kerülnek megjelenítésre, hasonlóan, mint a modern vadászgépekben.
Fontos fejlesztés, hogy míg az Albatros-ban az üzemanyagtartájok a szárny végén helyezkedtek el, az L-39NG-ben már a szárny belsejébe építették őket.
A gép saját tömege 3100 kilogramm, ami kicsivel még kevesebb is mint az előd tömege, viszont összességében nagyobb teher szállítására képes, így a maximális felszállási tömege 5800 kilogramm, ami közel 1 tonnával több, mint az Albatrosé volt.
A 16,89 kN tolóerővel bíró Williams Interantional FJ44-4M turbóventillátoros hajtómű maximum 775 km/h sebességre képes gyorsítani a repülőgépet, tehát nem képes átlépni a hangsebességet, de ez nem is elvárás a kategóriájában.
A hatótávolság terén komoly előrelépés történt.
Póttartájok nélkül 2590 kilométer a gép hatótávolsága, az Albatros 1100 kilométeréhez képest.
Az L-39NG négy és fél órát képes egy tank üzemanyaggal a levegőben tölteni, ami szintén jelentős növekedés az előd két és fél órájához viszonyítva. Ezek az értékek póttartáj felszerelésével ráadásul tovább növelhetőek.
Különös előnye az L-39NG-nek a megbízhatóság és a könnyű szervizelhetőség. A gép gyártója nagy figyelmet fordított rá, hogy minél könnyebben hozzáférhetőek legyenek a létfontosságú rendszerei a gépnek, illetve minél egyszerűbb és gyorsabb legyen a karbantartási munkálatok elvégzése.
A gépnek nagy előnye, hogy 5 felfüggesztési ponttal látták el. Ebből kettő-kettő a két szárny alatt van, egy pedig a törzs alatt.
A törzs alatti felfüggesztési pont egy 12,7 mm-es géppuska-konténer hordozására alkalmas. Ez azért is fontos, mert a vadászgépek beépített géppuskája is a törzsben található, így a kiképzés során hasznos lehet, ha az L39-NG-re is lehet hasonló pozícióba géppuskát szerelni. A géppuska konténer egyébként a másik 4 felfüggesztési pontra is felszerelhető.
Összesen 2 darab 350 literes póttartállyal látható el a gép.
Ezeket a szárnyakon található belső felfüggesztési pont párra lehet felszerelni.
Ezek az úgynevezett nedves felfüggesztési pontok. Erre a belső két felfüggesztési pontra viszont a póttartályok helyett fegyverek is felszerelhetőek.
A fentieken túl az L-39NG alkalmas MK 81 általános célú bombák, MK 82 repesz-romboló légibombák, GBU-12 Paweaway II lézerirányítású bombák, 7-19 rakétát tartalmazó 70 mm-es rakéta-blokkok, és AIM-9 Sidewinder légiharc-rakéták alkalmazására is.
Ez utóbbi fegyverek a szárny alatt található felfüggesztési pontokra szerelhetőek fel párokban.
Kivételt képez az AIM-9 légiharc-rakéta, amely csak a szárnyvégeken található felfüggesztési pontokra szerelhető.
Mindez azért is szerencsés, mert az MK 82-es nem irányított repeszromboló légibombát és a GBU-12 lézerirányítású bombát, valamint az AIM-9 Sidewinder légiharc rakétát a Gripeneken is lehet használni.
Ez utóbbi rakéta típust a Gripeneken egyébként most cserélik IRIS-T légiharc rakétákra.
Ez egyrészt azt is jelenti, hogy a meglévő AIM-9 készleteket megkaphatják az L39-NG-k másrészt viszont kérdésként merül fel, hogy a Honvédségnek szállított L-39NG-k képesek lesznek-e esetleg az IRIS-T-ket is használni.
Ez alapján látható, hogy az L-39NG bár kiképzőrepülőgép, valójában nagyon is jól felfegyverezhető. Ez egyrészt arra is jó, hogy a leendő pilóták harcászati kiképzését segítse, másrészt a Gripen pilóták is tudnak gyakorolni rajtuk.
Ezen kívül azonban könnyű csapásmérésre is alkalmassá teszi a repülőgépeket,
tehát akár egy éles harci helyzetben is bevethetőek, mint könnyű támadó repülőgép.
Fontos kiemelni, hogy a gépek mind két ülésesek, tehát van hely bennük az oktatónak is.
A pilótaképzésre minden szempontból alkalmasak.
Ennek köszönhetően a vadászgéppilóta képzés az L-39NG-k beérkezése után teljes egészében megoldható lesz belföldön.
A harmadik képessége a gépeknek pedig a már említett felderítő képesség.
Ehhez a repülőkből 4 darabot a Wescam MX-15-ös elektro-optikai megfigyelőműszerrel szerelnek fel.
A Wescam MX-15 alkalmas közepes magasságban végzett megfigyelési, felderítési és kutató-mentő feladatokhoz. Érdekessége, hogy a Honvédség új Airbus helikopterei ugyanezzel a szenzor toronnyal lettek felszerelve.
Összességében ez egy komoly előrelépés lesz a légierő fejlesztésében, hiszen több új képességet is behoznak az L-39NG rendszeresítésével. A Honvédségnek egyszerre lesz könnyű csapásmérő képessége, saját pilóta képzése és új légi-felderítő képessége.
Te aludtál az elmúlt 2-3 évben?Most már csak az lenne a szerény kérdésem , hogy ezeket a gépeket az új Griffmadarak helyett veszik, vagy azok mellé, mer legalább 24 új vagy felújított használt Griff kéne még? Amennyiben azok helyett, akkor kenjék a hajukra, ha mellé, akkor jól jönnek még ezek.
Sztem nincs nagy varázslat. A magyar légierő mindig is 2 vadászgépszázadban és 1 kiképzőszázadban gondolkodott. Ez fog megvalósulni a logikus sorrendben drónokkal kiegeszülve. C + E + NG.Most már csak az lenne a szerény kérdésem , hogy ezeket a gépeket az új Griffmadarak helyett veszik, vagy azok mellé, mer legalább 24 új vagy felújított használt Griff kéne még? Amennyiben azok helyett, akkor kenjék a hajukra, ha mellé, akkor jól jönnek még ezek.
Tudomásom szerint az elmúlt 10 évben csak egy századnyi üzemel, mer a mig 29-eseket kivonták idő előtt, ezért kérdeztem és mikorra várhatóak az új E Griffek?Sztem nincs nagy varázslat. A magyar légierő mindig is 2 vadászgépszázadban és 1 kiképzőszázadban gondolkodott. Ez fog megvalósulni a logikus sorrendben drónokkal kiegeszülve. C + E + NG.
Én az egyik ülésen a pilótán kívül egy drónoperátort tudnék elképzelni, aki 3-5 drónt tudna felügyelni, irányítani.Bekopizom, később úgy könnyebb rákeresni.
Magyarországon 2009 óta nem adottak a lehetőségek az új Gripen pilóták képzésére, mert nem volt hozzá megfelelő kiképző repülőgép. Ezt a hiányt pótolja a cseh gyártmányú L-39NG sugárhajtású repülőgépek beszerzése. Az új repülőgépek azonban nem csupán kiképzésre lesznek alkalmasak, hanem több új képességhez is juttatják a Honvédséget. Mutatjuk mit tud és miért jó választás az L-39NG.
Külföldön képezték a pilótákat
A Honvédség légierejének a gerincét jelenleg 14 Gripen típusú vadászbombázó repülőgép adja, ám ezekre a szuperszonikus, sugárhajtású repülőgépekre itthon nem volt lehetőség a pilóták képzésre
A pilótaképzés újjáélesztésének első lépéseként még 2017-ben hadrendbe állított a Honvédség két darab Zlín Z-242-L oktató- és futárrepülőgépet, majd 2020-ig további hat darab Zlín Z-143LSi szinten oktató- és futárrepülőgépet.
Ezek a kettő, illetve négy üléses repülők megteremtették az alap-repülőkiképzés lehetőségeit, a leendő pilóták pedig immár belföldön elsajátíthatják velük a műrepülés, a kötelékrepülés, a műszeres és éjszakai repülés képességeit, azonban a Gripenekre való felkészítésnek ez csak az első fázisa.
Mivel pedig ezek a gépek hagyományos légcsavaros meghajtással bírnak, így a sugárhajtóműves gépekre való felkészítéshez, hiányzott egy sugárhajtóműves kiképző repülőgép.
Emiatt a leendő vadászpilótáknak eddig egy külföldi képzésen is részt kellett venniük, mert nem volt megoldható teljes egészében a belföldi képzésük. Ez egyrészt költséges volt, másrészt bizonyos mértékben kiszolgáltatottá is tette a Honvédséget.
Zlín oktató- és futárrepülőgép
A Zlín repülők a kiképzési feladatok mellett kis magasságban történő vizuális felderítésre, megfigyelésre és futárfeladatok ellátására, kisebb csomagok szállítására is alkalmasak. Előnyük a magas fokú megbízhatóság és az alacsony fenntartási költségek.
Ezt a hiányt pótolja a honvédség a cseh Aero Vodochody repülőgépgyártó L39-NG típusú szubszonikus sugárhajtóműves kiképző, könnyű támadó és felderítő repülőgépével.
2024-re lesz teljes a flotta
A Honvédség összesen 12 darabot vásárolt az L-39NG-ből. A beszerzést idén tavasszal jelentették be, a teljes repülőgép flotta 2024 végéig áll majd hadrendbe. A 12-ből 4 darab felderítő változatú lesz. Ezt a konfigurációt még most fejlesztik és a repülőgépeket beépített elektro-optikai célfelderítő rendszerrel látják el.
A légifelderítés a modern hadviselésben rendkívül fontos és ezzel a képességgel eddig csak korlátozottan rendelkezett a Honvédség, így ez lényegi előrelépést jelent.
Érdemes hozzátenni, hogy ez a képesség a jövőben tovább bővülhet, ugyanis tervben van a már meglévő Dassault Falcon 7X sugárhajtású szállítórepülőgépek felderítő képességgel való továbbfejlesztése is, illetve a jövőben valószínűleg új felderítő drónokat is beszerezhet a Honvédség.
Hasonló szempontok
Pillanatnyilag azonban az L-39NG-k beszerzése, amiről biztosan tudni lehet. Kérdésként merülhet fel viszont, hogy mit is tudnak ezek a repülők, miért ezeket választotta a Honvédség és pontosan milyen új képességekkel is bővül a magyar légierő általuk.
Erre pedig a válasz hasonló, mint más beszerzések esetén.
A haderőfejlesztés során megfigyelhető a fegyvervásárlásoknál néhány visszatérő motívum, ami az L-39NG-k esetében is feltűnik.
Alapvetően olyan fegyvert vásárolnak, ami nagyon friss fejlesztés, tehát soká fog elavulni a megvásárolt eszköz; amelyik valamilyen alternatív gazdasági hasznot hoz, például hazai gyártóbázis kiépülésével és amelyik lehetőség szerint nem egyfeladatú, hanem több célra is felhasználható. Az L-39NG pedig ezeknek mind megfelel.
Optimális választás
Ha a gazdasági hasznot nézzük a képlet rendkívül egyszerű.
A repülőt fejlesztő és gyártó cseh vállalat többségi tulajdonosa ugyanis a magyar állam lett,
miután idén megvásárolta azt az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.-n keresztül, ami a hazai védelmiipari vállalatokat fogja össze. Így tehát bár a gyártás nem itthon történik, a gépek eladásából származó profit mégis visszakerülhet az államhoz, ami nyilvánvalóan előnyös gazdasági szempontból.
Az L-39NG ezen túl egyértelműen új fejlesztésnek is számít és nem kell attól tartani, hogy néhány éven belül elavulttá válik. A Honvédségnél most rendszeresítésre kerülő modellnek volt egy elődje, az L-39 Albatros (illetve annak továbbfejlesztett változatai), amely komoly sikereket ért el valaha a nemzetközi piacon. Az L-39 ZO verziót 2009-es kivonásáig a Magyar Honvédség is használta (azóta hiányzik a pilótaképzéshez szükséges sugárhajtóműves oktatató repülőgép).
Az L-39NG ennek az ősnek az alapjaira épült, de gyakorlatilag minden lényegi elem megújult rajta, így teljesen megfelel a mai kor követelményeinek.
A fejlesztését 2014-ben kezdték, az első repülést 2018-ban hajtották vele végre és csak nemrég, 2020-ban kapta meg a nemzetközi típusbizonyítványt a cseh védelmi minisztériumtól és a cseh repülésügyi hatóságtól. Egyszóval valóban nagyon új termékről van szó.
A gyártó mind a hajtóművet, mind pedig avionikát modern nyugati rendszerekre cserélte az elődhöz képest.
A hajtőművet a Williams International, míg az avionikát a Genesys Aerosystems szállítja.
Ez utóbbinak köszönhetően a pilótának a vezetéshez szükséges információk már nagyméretű képernyőkön kerülnek megjelenítésre, hasonlóan, mint a modern vadászgépekben.
Fontos fejlesztés, hogy míg az Albatros-ban az üzemanyagtartájok a szárny végén helyezkedtek el, az L-39NG-ben már a szárny belsejébe építették őket.
A gép saját tömege 3100 kilogramm, ami kicsivel még kevesebb is mint az előd tömege, viszont összességében nagyobb teher szállítására képes, így a maximális felszállási tömege 5800 kilogramm, ami közel 1 tonnával több, mint az Albatrosé volt.
A 16,89 kN tolóerővel bíró Williams Interantional FJ44-4M turbóventillátoros hajtómű maximum 775 km/h sebességre képes gyorsítani a repülőgépet, tehát nem képes átlépni a hangsebességet, de ez nem is elvárás a kategóriájában.
A hatótávolság terén komoly előrelépés történt.
Póttartájok nélkül 2590 kilométer a gép hatótávolsága, az Albatros 1100 kilométeréhez képest.
Az L-39NG négy és fél órát képes egy tank üzemanyaggal a levegőben tölteni, ami szintén jelentős növekedés az előd két és fél órájához viszonyítva. Ezek az értékek póttartáj felszerelésével ráadásul tovább növelhetőek.
Különös előnye az L-39NG-nek a megbízhatóság és a könnyű szervizelhetőség. A gép gyártója nagy figyelmet fordított rá, hogy minél könnyebben hozzáférhetőek legyenek a létfontosságú rendszerei a gépnek, illetve minél egyszerűbb és gyorsabb legyen a karbantartási munkálatok elvégzése.
A gépnek nagy előnye, hogy 5 felfüggesztési ponttal látták el. Ebből kettő-kettő a két szárny alatt van, egy pedig a törzs alatt.
A törzs alatti felfüggesztési pont egy 12,7 mm-es géppuska-konténer hordozására alkalmas. Ez azért is fontos, mert a vadászgépek beépített géppuskája is a törzsben található, így a kiképzés során hasznos lehet, ha az L39-NG-re is lehet hasonló pozícióba géppuskát szerelni. A géppuska konténer egyébként a másik 4 felfüggesztési pontra is felszerelhető.
Összesen 2 darab 350 literes póttartállyal látható el a gép.
Ezeket a szárnyakon található belső felfüggesztési pont párra lehet felszerelni.
Ezek az úgynevezett nedves felfüggesztési pontok. Erre a belső két felfüggesztési pontra viszont a póttartályok helyett fegyverek is felszerelhetőek.
A fentieken túl az L-39NG alkalmas MK 81 általános célú bombák, MK 82 repesz-romboló légibombák, GBU-12 Paweaway II lézerirányítású bombák, 7-19 rakétát tartalmazó 70 mm-es rakéta-blokkok, és AIM-9 Sidewinder légiharc-rakéták alkalmazására is.
Ez utóbbi fegyverek a szárny alatt található felfüggesztési pontokra szerelhetőek fel párokban.
Kivételt képez az AIM-9 légiharc-rakéta, amely csak a szárnyvégeken található felfüggesztési pontokra szerelhető.
Mindez azért is szerencsés, mert az MK 82-es nem irányított repeszromboló légibombát és a GBU-12 lézerirányítású bombát, valamint az AIM-9 Sidewinder légiharc rakétát a Gripeneken is lehet használni.
Ez utóbbi rakéta típust a Gripeneken egyébként most cserélik IRIS-T légiharc rakétákra.
Ez egyrészt azt is jelenti, hogy a meglévő AIM-9 készleteket megkaphatják az L39-NG-k másrészt viszont kérdésként merül fel, hogy a Honvédségnek szállított L-39NG-k képesek lesznek-e esetleg az IRIS-T-ket is használni.
Ez alapján látható, hogy az L-39NG bár kiképzőrepülőgép, valójában nagyon is jól felfegyverezhető. Ez egyrészt arra is jó, hogy a leendő pilóták harcászati kiképzését segítse, másrészt a Gripen pilóták is tudnak gyakorolni rajtuk.
Ezen kívül azonban könnyű csapásmérésre is alkalmassá teszi a repülőgépeket,
tehát akár egy éles harci helyzetben is bevethetőek, mint könnyű támadó repülőgép.
Fontos kiemelni, hogy a gépek mind két ülésesek, tehát van hely bennük az oktatónak is.
A pilótaképzésre minden szempontból alkalmasak.
Ennek köszönhetően a vadászgéppilóta képzés az L-39NG-k beérkezése után teljes egészében megoldható lesz belföldön.
A harmadik képessége a gépeknek pedig a már említett felderítő képesség.
Ehhez a repülőkből 4 darabot a Wescam MX-15-ös elektro-optikai megfigyelőműszerrel szerelnek fel.
A Wescam MX-15 alkalmas közepes magasságban végzett megfigyelési, felderítési és kutató-mentő feladatokhoz. Érdekessége, hogy a Honvédség új Airbus helikopterei ugyanezzel a szenzor toronnyal lettek felszerelve.
Összességében ez egy komoly előrelépés lesz a légierő fejlesztésében, hiszen több új képességet is behoznak az L-39NG rendszeresítésével. A Honvédségnek egyszerre lesz könnyű csapásmérő képessége, saját pilóta képzése és új légi-felderítő képessége.
Ulam isten micsoda hülesèg! Minek pilóta amikor a drón operàtoros ng is tàvirànyìtós és azt majd egy màsik ng-ből fogjàk irànyìtani...?Gondolkozzunk màr Bèlàim!Én az egyik ülésen a pilótán kívül egy drónoperátort tudnék elképzelni, aki 3-5 drónt tudna felügyelni, irányítani.
Milyen számokkal számoltál?Tudja valaki hogy ALCA-ból mennyi lehet még raktáron az AERO-nál?
Ahogy nézegettem az elérhető számokat az üzemeltetőknél, még mindig kell legyen a legyártott 72 gépből letárolva...
.Tudja valaki hogy ALCA-ból mennyi lehet még raktáron az AERO-nál?
Ahogy nézegettem az elérhető számokat az üzemeltetőknél, még mindig kell legyen a legyártott 72 gépből letárolva...
Sztem van bőven. Nekem ami kérdés, kinek a tulajdonában van? A cseh államé vagy a cègè? Mert ha az utóbbi akkor az iraki update progival párhuzamosan összegányolnék párat itthonra is.Tudja valaki hogy ALCA-ból mennyi lehet még raktáron az AERO-nál?
Ahogy nézegettem az elérhető számokat az üzemeltetőknél, még mindig kell legyen a legyártott 72 gépből letárolva...
Pont erre gondoltam: ha(!) nincs pénz és/vagy akarat újabb Gripenre, akkor 8-12 modernizált(!) ALCA jó kiegészítés lehet a 2035 körül esedékes típusváltásig. Biztos jobb ötlet mint a harcigépnek bevetni a L-39NG-t...Sztem van bőven. Nekem ami kérdés, kinek a tulajdonában van? A cseh államé vagy a cègè? Mert ha az utóbbi akkor az iraki update progival párhuzamosan összegányolnék párat itthonra is.
Pontosan 72 darab van felsorva a wikipédián aminek van gazdája ..Tudja valaki hogy ALCA-ból mennyi lehet még raktáron az AERO-nál?
Ahogy nézegettem az elérhető számokat az üzemeltetőknél, még mindig kell legyen a legyártott 72 gépből letárolva...
nekem 68 jött ki, de lehet hogy elszámoltam akkor...Pontosan 72 darab van felsorva a wikipédián aminek van gazdája ..