- Reguláris haderő (Chu Luc): Szó szerint a „Fő erő”. Feladatuk az ellenség megsemmisítése és a győzelem kivívása volt. Északon hadosztályokat, délen és középen ezredeket szerveztek, ezek voltak az alapvető harcászati egységek. A reguláris erőkhöz tartoztak a legjobban felkészített, kiképzett és felszerelt alakulatok, így bevetésük jellemzően a főerőkifejtést jelentette és csak a nagyobb hadműveletek során került rá sor.
Körzeti/regionális csapatok (Dia Phuong): Az adott katonai körzetben (Lien Khu) folyó műveletek esetén a reguláris haderőt támogatták és azok utánpótlása is ezeknek az alakulatoknak a keretéből történt. Fő feladatuk a gyarmati erők folyamatos lekötése és zaklatása volt, így a legtöbb kisebb rajtaütést a háború során ezek az egységek hajtották végre. Minden provincia egy zászlóaljat állított ki, minden járás egy századot, minden falu csoport egy szakaszt.
- Falusi önvédelmi milíciák és gerillák (Tu Ve és Du Kích): A falusi milíciák feleltek a helyi felderítésért, a lokális biztonságért és az utánpótlás begyűjtésért és az ellátási útvonalak felügyeletéért. A milíciákat szükség esetén be lehetett vonni a franciák elleni rajtaütésekbe, de alapvetően csak elavult kézifegyverekkel rendelkeztek, és amikor nem aktiválták őket, a mindennapi életüket élték. A rendszer létrehozása és működtetése létrehozása mutatja, hogy milyen óriási erőfeszítéseket tettek a kommunisták a vidék megszervezésére. Náluk jobban felszerelt és össze szokottabbak voltak a falvak gerilla csoportjai, akik tevékenykedhettek a saját lakóhelyük közelében, vagy együttműködhettek a reguláris és regionális erőkkel
Innen-Harangi-Tóth Zoltán őrnagy
Az indokínai háború hatása a hadművészet fejlődésére, a szembenálló felek szervezeti, harceljárásbeli változásainak tükrében.
Hármas szervezeti tagozódás.
Mi esetünkben kb igy nézhetne ki.
Milicia-Nemeztörség
Körzeti csapatok-Terülevédelmi tartalékos ezred/zl
Reguláris csapatok-értelemszerűen az MH hivatásos/szerződéses manővererői
Körzeti/regionális csapatok (Dia Phuong): Az adott katonai körzetben (Lien Khu) folyó műveletek esetén a reguláris haderőt támogatták és azok utánpótlása is ezeknek az alakulatoknak a keretéből történt. Fő feladatuk a gyarmati erők folyamatos lekötése és zaklatása volt, így a legtöbb kisebb rajtaütést a háború során ezek az egységek hajtották végre. Minden provincia egy zászlóaljat állított ki, minden járás egy századot, minden falu csoport egy szakaszt.
- Falusi önvédelmi milíciák és gerillák (Tu Ve és Du Kích): A falusi milíciák feleltek a helyi felderítésért, a lokális biztonságért és az utánpótlás begyűjtésért és az ellátási útvonalak felügyeletéért. A milíciákat szükség esetén be lehetett vonni a franciák elleni rajtaütésekbe, de alapvetően csak elavult kézifegyverekkel rendelkeztek, és amikor nem aktiválták őket, a mindennapi életüket élték. A rendszer létrehozása és működtetése létrehozása mutatja, hogy milyen óriási erőfeszítéseket tettek a kommunisták a vidék megszervezésére. Náluk jobban felszerelt és össze szokottabbak voltak a falvak gerilla csoportjai, akik tevékenykedhettek a saját lakóhelyük közelében, vagy együttműködhettek a reguláris és regionális erőkkel
Innen-Harangi-Tóth Zoltán őrnagy
Az indokínai háború hatása a hadművészet fejlődésére, a szembenálló felek szervezeti, harceljárásbeli változásainak tükrében.
Hármas szervezeti tagozódás.
Mi esetünkben kb igy nézhetne ki.
Milicia-Nemeztörség
Körzeti csapatok-Terülevédelmi tartalékos ezred/zl
Reguláris csapatok-értelemszerűen az MH hivatásos/szerződéses manővererői
