üteg ütegbe dolgozik. 1 indító önmagába semmi értsd már meg.
Miért kellene feltétlen ütegben dolgoznia?
Tűzszakasz, vagy löveg/indító szintű célkiosztás miért ne működhetne.
Az ukrán konfliktus a legjobb példa erre. Dehogy mozgatnak egyszerre üteg méretű MLRS rendszereket! Én HIMARS-t is csak egy videóban láttam, hogy 3 indított egyszerre. De a BM-21-eket is simán egyesével álcázgatták ásták be a hadviselő felek.
Akkor kell tűzszakasznál nagyobb alegységben dolgozni, ha olyan nagy a célpont, amit nem lehet megfelelően tűzzel elárasztani 1-2 indítóval.
De simán vannak fenn olyan videók, ahol még arra sem vették a fáradtságot, hogy teljes tárat lőjenek a TOS-1-ből, vagy BM-21-ből, mivel az adott célpont lefedéséhez még 1 járművön hordozott mennyiség is sok volt.
Az elméleted a szétválasztott hatótávval azt jelenti, mintha a PZH-ból vennél egy üteget csak arra, hogy rakéta póthajtásos lövedéket lőjél ki 40+km-re, és annak nem is adnál buta lőszert. Meg vennél még egy üteget, csak sima butalőszerre 20km- lőtávolságra.
Az egy dolog, hogy az indítók szakaszba, meg ütegbe vannak szervezve, de a modern BMS rendszerek lehetővé teszik, hogy az egyes indítók is képesek önállóan mozogni. A tüzeléshez szükséges adatokat meg nem küldöncök, meg vezetékes kom. rendszeren fogják kapni, hanem direkt a BMS-en, keresztül. Digitálisan.
Azon keresztül akár azt is megmondhatja a szakasz/üteg parancsnok, hogy hova álljanak fel az indítók, és nem kell ehhez mikromanagementbe belemenni. Ráadásul km-ekről távolabbról.
A logisztika meg ugyan úgy kap egy terminált, amin nekik meg azaz infó jön meg, hogy az éppen kilőtt indítók hová fognak érkezni újratöltésre.
Mert ugye egy indítás után egy ilyen rendszer azonnal veszi a sátorfáját, mert különben bemérik.
Minél nagyobb méretű alegységet mozgatsz egyszerre, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az ellenség kiszúrja ezeket. Akár drónokkal, akár radarokkal.