[HUN] NASAMS

Ezeket a számokat honnan veszed?
200 AMRAAM-C7-re kaptunk jóváhagyást plusz 60 AMRAAM-ER-re.
Itt a konkrét amerikai közlemény a jóváhagyásról:
Nyilván ez egy keret és nem feltétlen fogjuk egyszerre lehívni, mert 1-2milló dolcsiba kerül egy rakéta, de biztos hogy előbb utóbb mind be fog futni.
Ha az összes szomszédunk összes repülő eszközét összeadod, akkor nem jön ki a 260! Igazán nem is kell több rakéta nekünk.
A Gripenekhez annó megvett 40 AMRAAM-ból is kell még lennie jó néhánynak - NASAMS-be bőven jók.

Az évi 1 éleslövészettel számolva ez a rakétamennyiség 15-20 évig is elég lesz...

A mennyiség 180 C7 meg 60 ER. Le van írva betüvel is. A jovahagyas 1 évig érvényes, addig le kell hívni (meg kell rendelni), ezért volt a vásárlás 2020 augusztusában (hogy a C7 még benne legyen). A pontos összetételröl nincs infonk (valszeg ER-böl mindet megvettük), de a berendelt mennyiségröl volt valami elejtve. Ezt Terminator este kikeresi, azt igerte.
A vége emlékeim szerint nem 240, hanem kevesebb volt (180 v 120) és ez most nem is fog már nöni, mivel nincs ùjabb jóváhagyásunk.
 
  • Tetszik
Reactions: kaktusz and Aladeen
A mennyiség 180 C7 meg 60 ER. Le van írva betüvel is. A jovahagyas 1 évig érvényes, addig le kell hívni (meg kell rendelni), ezért volt a vásárlás 2020 augusztusában (hogy a C7 még benne legyen). A pontos összetételröl nincs infonk (valszeg ER-böl mindet megvettük), de a berendelt mennyiségröl volt valami elejtve. Ezt Terminator este kikeresi, azt igerte.
A vége emlékeim szerint nem 240, hanem kevesebb volt (180 v 120) és ez most nem is fog már nöni, mivel nincs ùjabb jóváhagyásunk.
A Nemzet anno ezt írta.

. Magyarország az augusztusban aláírt szerződés értelmében százhúsz közepes és hatvan darab megnövelt hatótávolságú rakétát vásárol.

 
A Nemzet anno ezt írta.

. Magyarország az augusztusban aláírt szerződés értelmében százhúsz közepes és hatvan darab megnövelt hatótávolságú rakétát vásárol.

Mondjuk ez is sokkal több mint ahágy repülőeszköze van a szomszédainknak...
A Gripenekhez vett AMRAAM-okból mennyi lehet még meg?
 
  • Vicces
Reactions: Törölt tag
Ez szerintem nem az indito terkepetol fugg elsosorban, hanem a raketatol, de emlekeim szerint mar a regi AMRAAMban is volt minimum inertial nav (amihez meg GPS sem kell, a mozgasa alapjan szamolja, hogy hol van az indulopontjahoz kepest), aztan jon a terminal radar homing, amikor mar a kozeleben van (par km) a celnak.
Ezek a képességek szerintem szükséges, de nem elégséges feltételek lennének ahhoz, amire én gondoltam.
 
Ne a Hollywood-i rakétákra gondolj, a valóság nem úgy néz ki.
Ezek alapvetően végfázis önirányítású ballisztikus rakéták (lásd bal oldali kép fentebb).
Igen, ez a kép alapján gondoltam, hogy működhet a terepakadály kikerülése.

Azt tudtam, hogy a korszerű légvédelmi rakéták ballisztikus pályán mennek, csak én úgy képzeltem, hogy egy viszonylag közeli cél esetén, ahol nem kell kihasználni ezt a lehetőséget, ott a rakéta egy viszonylag laposabb pályán, a rövidebb úton fog elindulni, ahol gond lehet egy közelben lévő, magasabb hegy.

Akkor úgy működik, hogy a rakéta alapvetően elindul egy fix, az indítóállvány által meghatározott és a maximális hatótávolsághoz optimális szögben, de amikor erre nincs szükség, akkor az emelkedő pálya egy pontján, akár még működő hajtómű mellett, a rakéta lefelé kormányozza magát?

Én inkább egy földközelben elindított és közeli cél ellen, földközelben manőverező légiharc-rakétára asszociáltam.

Egy harci gépről kis magasságban, kis sebesség és nagy állásszög mellett elindított AMRAAM, hasonló pályán repülne ugyanarra a célra, mint ahogy a NASAMS indítóból teszi? Máshogy fogalmazva, egy ilyen légiharc-rakéta igényel szoftveres módosítást, hogy optimális ballisztikus pályán repüljön, légvédelmi szerepben?
 
Igen, ez a kép alapján gondoltam, hogy működhet a terepakadály kikerülése.

Azt tudtam, hogy a korszerű légvédelmi rakéták ballisztikus pályán mennek, csak én úgy képzeltem, hogy egy viszonylag közeli cél esetén, ahol nem kell kihasználni ezt a lehetőséget, ott a rakéta egy viszonylag laposabb pályán, a rövidebb úton fog elindulni, ahol gond lehet egy közelben lévő, magasabb hegy.

Ezt gondold át +1x. :D

Akkor úgy működik, hogy a rakéta alapvetően elindul egy fix, az indítóállvány által meghatározott és a maximális hatótávolsághoz optimális szögben, de amikor erre nincs szükség, akkor az emelkedő pálya egy pontján, akár még működő hajtómű mellett, a rakéta lefelé kormányozza magát?

Nem. Ballisztikus pályán indul el, aminek a végén a céllal való találkozási pont van. (ha a cél a rakéta repülési ideje alatt nem manőverezik)

Én inkább egy földközelben elindított és közeli cél ellen, földközelben manőverező légiharc-rakétára asszociáltam.

Egy harci gépről kis magasságban, kis sebesség és nagy állásszög mellett elindított AMRAAM, hasonló pályán repülne ugyanarra a célra, mint ahogy a NASAMS indítóból teszi? Máshogy fogalmazva, egy ilyen légiharc-rakéta igényel szoftveres módosítást, hogy optimális ballisztikus pályán repüljön, légvédelmi szerepben?

Ez ugyan Sz-300PMU, de a röppályáinak logikája hasonló:
HTÖ 383-ik oldal (nem tudom most feltölteni)
 
Láthatalan?
Vagy csak nekem nem jelenik meg a kép?

CZdWc2X.png
 
Szerintetek van bármi értelme a Sidewindernek a NASAMS-hez?
Amennyire olvastam a nemzetközi NASAMS híreket nem igazán szokták Sidewinderrel használni...
 
A rövid hatótávolságú (pl. Mistral) nem ballisztikus pályán repül, igaz?
Mi az a távolság, ahol jobban megéri a cél illetve a találkozási pont felé nagyjából nyílegyenesen repülni?
 
A rövid hatótávolságú (pl. Mistral) nem ballisztikus pályán repül, igaz?
Mi az a távolság, ahol jobban megéri a cél illetve a találkozási pont felé nagyjából nyílegyenesen repülni?

Semmikor sem.
Ha fizika órán figyeltél volna, akkor tudnád, hogy mindig a ballisztikus pálya a leg optimálisabb.
Az indítás helyszögének kiszámításához viszont ismerni kell a cél mozgásparamétereit, illetve nem árt némi számítástechnikai kapacitás a találati pont kimatekozásához. (mintha egy kosarasnak mozgó kosárra kellene dobnia)
 
  • Tetszik
Reactions: bel and fishbed
A rövid hatótávolságú (pl. Mistral) nem ballisztikus pályán repül, igaz?
Mi az a távolság, ahol jobban megéri a cél illetve a találkozási pont felé nagyjából nyílegyenesen repülni?
Már csak vezérlése miatt sem...
Az IR rakéta arányos megközelítést alkalmaz, mert nem tud célparaméter mérni.

A RCG + ARH, TVM és SAGG estén ez megy.

Mondom, egyre erőteljesen az érzés benne, hogy szépen időrenben kell haladnom és egymásra építkezni.
Ezért nem érnek a szememben sz*rt sem a külföldi populáris csatornák. Semmit nem magyaráznak meg, csak homályos jelzőkkel dobálóznak.
 
Az IR rakéta arányos megközelítést alkalmaz, mert nem tud célparaméter mérni.
Ez mit jelent?
Ha először felfelé indul pl. a Mistral hogy ballisztikus íven "rázuhanjon" a célra, mint ahogy egy pl. AMRAAM tenné, akkor szemelől veszítheti a célt, nem?
Az infra-érzékelőnek folyamatos line-of-sight kell...?
 
Az indítás helyszögének kiszámításához viszont ismerni kell a cél mozgásparamétereit, illetve nem árt némi számítástechnikai kapacitás a találati pont kimatekozásához. (mintha egy kosarasnak mozgó kosárra kellene dobnia)
MANPAD rendszernél (Igla, Mistral) lényegében "line-of-sight" repül a a rakéta - legfeljebb némi előretartás van, nem?
 
Ez mit jelent?
Ha először felfelé indul pl. a Mistral hogy ballisztikus íven "rázuhanjon" a célra, mint ahogy egy pl. AMRAAM tenné, akkor szemelől veszítheti a célt, nem?
Az infra-érzékelőnek folyamatos line-of-sight kell...?

MANPAD rendszernél (Igla, Mistral) lényegében "line-of-sight" repül a a rakéta - legfeljebb némi előretartás van, nem?

Szerintem olvasd el először a HTÖ-t, hogy legalább az alapfogalmakkal tisztában legyél, és tudj egyáltalán értelmeseket kérdezni.