Új karmok a magyar Gripeneknek
Folytatódik a Magyar Honvédség korszerűsítése, most a Gripenek légiharc-képességén és a szállítógépflotta aktív és passzív védelmi rendszerének kiépítésén a sor. A magyar harci gépek a kategóriájában a világ egyik legkorszerűbb fegyverével, az IRIS–T rakétával lesznek felszerelve, a...
magyarnemzet.hu
Folytatódik a Magyar Honvédség korszerűsítése, most a Gripenek légiharc-képességén és a szállítógépflotta aktív és passzív védelmi rendszerének kiépítésén a sor. A magyar harci gépek a kategóriájában a világ egyik legkorszerűbb fegyverével, az IRIS–T rakétával lesznek felszerelve, a szállítógépek pedig lézerrel küzdhetik le az ellenük indított rakétákat.
A legkorszerűbb légiharc-rakétákkal bővül a Magyar Honvédség Gripen harci gépeinek fegyverzete – jelentette be Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a napokban. Az IRIS–T típusú, kis hatótávolságú légiharc-rakéták vásárlásáról szóló szerződést pénteken írták alá a gyártó német Diehl céggel.
Maróth Gáspár közölte: az új rakétafegyverzet beszerzése a honvédség 2006 óta szolgálatban álló svéd Gripenjeinek rövidesen kezdődő korszerűsítésével együtt lehetővé teszi, hogy a harci repülőgépek a legmagasabb színvonalon feleljenek meg a XXI. századi repülőharcászat követelményeinek. – Az infravörös önirányítású IRIS–T rakétát sisakcélzója segítségével a Gripen pilótája nagy túlterhelés közepette is alkalmazhatja, amire az eddig rendelkezésre álló fegyver, a Sidewinder rakéta nem alkalmas – jegyezte meg.
Az üldöző rémálma
A rövid hatótávolságú, közeli célok ellen bevethető IRIS–T az eredetileg az amerikai Raytheon által gyártott Sidewinder rakéta AIM–9L változatát fogja leváltani. Az eredetileg a 70-es években kifejlesztett fegyvert licencben szintén az említett Diehl gyártotta és korszerűsítette, a német cégtől kerültek a honvédség Gripenjeire
Az IRIS–T különlegessége, hogy a gyártó Diehl cég állítása szerint rendelkezik úgynevezett „hard kill” rakéta elleni képességgel – vagyis aktív elhárító eszközként alkalmazható a repülőgépeket támadó, földi indítású légvédelmi rakéták, illetve látóhatáron túlról bevetett légiharc-rakéták levegőben történő megsemmisítésére. Az IRIS–T rakéta a képes indítás után „ráfogni” a célra, vagyis a hőérzékelő fejnek nem kell látnia a célt az indítás pillanatában, ellentétben a korábbi generációs rakétákkal. Ennek az az előnye, hogy nagyobb távolságra, illetve nagy szögeltéréssel is indítható a fegyver – akár az indító vadászrepülő mögötti cél is támadható az IRIS–T rakétával. A norvég légierő 2016-ban földi célok ellen is tesztelte a rakétát, a gyártó szerint sikeresen.
Mint azt a Magyar Nemzet korábban már megírta, a Gripen harci repülőgépek úgynevezett MS20 Block II modernizációs programja révén a látótávolságon túli légi harc, illetve a levegő-föld fegyverzeti képességek jelentős fejlesztése is a tervek között szerepel. A közeljövő fejlesztéseiből adott ízelítőt az augusztusi kecskeméti nemzetközi repülőnapon kiállított egyik magyar felségjelű Gripen. A vadászbombázóra nemcsak az IRIS–T, hanem a francia MBDA cég nagy hatótávolságú Meteor légiharc-rakétájának a makettje is felkerült, a jelenleg is rendszeresített, korszerű, közepes hatótávolságú AIM–120 (AMRAAM) rakéták mellett.
forum.htka.hu
- nemigen eletkepes, mert kb tokmindegy, hogy Taszaron avagy Papan landol ujrafegyverzeshez a Gripen, pont 60 masodperc megcelozni barmelyiket ugyanonnan a hataron tulrol egy gorombabb taktikai BM utegnek.
