Ezt külön kiemelném, hogy a vita anno egyik kritikus pontja valóban az volt, hogy a használtan vett vontatottra azt mondtuk, hogy jóval több embert igényel. Ha megoldható az, hogy letárolással és csak leszerelt tüzérek háborús helyzetben történő berántásával üzemeljük, akkor az azért kiveszi annak az érvnek a fogát, hogy a legnagyobb költség minden szempontból az ember (az évtized végére elvileg a teljes költségvetés
40:30:30 arányos bontásában), viszont raktárban valóban nem lenne értelme sem a legbonyolultabb technikát tárolni, a rozsda hamarabb kikezd egy önjárót, mint egy vontatottat.
Azt kell majd megnézni, hogy Ukrajnában mennyire teljesülnek ezek túlélési esélyei az önjáróhoz képest. (És ebben a részben a te BTR-es ötleted szimpatikus, hogy azt is visszacsatoljam, amíg azok mozgásban tarthatóak. Itt a kérdésem az, hogy tervezed ezeknek az üzemben tartását a tüzéreknél?)
@ijasz hoz a kérdésem, hogy gpú-s légvédelem szerinte kell-e a tüzérekhez legalább minimális számban? Én azt látom a propi videókon, hogy az UAV-ok kedvenc felderítési iránya az ellenség tüzéreinek lőállása.
Mondom én, rossz hatással vagytok rám, kezdtek meggyőzni.
Azt vedd figyelembe, hogy acél szerkezetnél három kategóriába sorolják a terhelést. A legkevésbé viseli meg a szerkezetet az állandó terhelés. (Ide sorolható a te példád, a közúton szállítás, de már itt is megkülönböztetünk városi és hosszútáv közlekedést, jobban eszi az autót rövid távon is, ha sokat kell gyorsulni, lassulni.) A második kategória az ütemes. A harmadik a kiszámíthatatlan. (A tüzérség ide tartozik, ha nem tudod biztosítani, hogy folyamatosan tüzeljen egymás után.)
Az első és a harmadik között óriási a különbség, ha egy platform 70 tonna szállítására van tervezve és azt 70 tonnás tüzérségi löketet kap, akkor arra kevéssé alkalmas, hamar elhasználódik. Meg kell hozzá erősíteni a szerkezetet. De gondolom ezt számolták a mérnökök.