Járványok, fertőzések

[Wilson]

1. Továbbra sem vállal felelősséget senki sem a vakcinákért.
2. Egy teljesen új, előtte nem alkalmazott technológián alapul (mRNS)
3. Konkrét példa is van, amikor az elején Nagy-Britanniában az allergiásoknál komplikációk léptek fel (tehát az akkor derült ki, nem a "teszt" során) Ezután kezdték el azt mondani, hogy allergiásak ne oltassanak...
4. Nincs semmilyen adat, ami alátámasztaná a vakcinák hatékonyságát és biztonságosságát. Maga a gyártó sem vállal felelősséget, a hatékonyságukról pedig csak olyan adatok vannak, amiket a gyártók készítettek.
5. Nincs tudomásom arról, hogy tesztelték volna a vakcinákat időseken/ vagy beteg embereken.
6. Hosszú távú hatások?!
7. Állatkísérletek nem is voltak.
8. Nem nekem kell bizonyítani, hogy veszélyesek, hanem a gyártóknak, hogy biztonságosak, ergo fordítva ültök a lovon.
9. A nap 24 órájában mindenhonnan a pofámba kapom, hogy így meg amúgy oltassam magam. Nem én vagyok az, aki sulykol bármit is.

Van egy nagyon egyszerű és hatékony megoldás az ellenérzésedre a vakcinákkal szemben mivel szerencsére hazánkban nem kötelező a covid elleni oltás azt javaslom neked barátilag, hogy ne oltasd be magad !!!!!!!!!!!!!.

Amúgy elárulom neked első körben minden új vakcina hatékonyságáról csak a gyártónak vannak adatai.

Kikerestem neked egy elég jó összefoglaló cikket a vakcina típusokról,

Megjelenés: 2020.12.16

A koronavírus elleni vakcinák közötti különbségek​

Világszerte vizsgálják és fejlesztik a különböző hatásmóddal rendelkező, lehetséges vakcina-jelölt szereket. Hogyan működnek ezek az oltóanyagok, hogyan állítják elő őket és biztonságosak-e?

Az első vakcinák kifejlesztése és bevetése óta szinte teljesen eradikálhatóvá váltak olyan betegségek, mint a diftéria vagy a gyermekbénulás. A 2-es típusú poliovírus és ezzel a bárányhimlő kipusztítása is világszerte sikeres. A német Paul Ehrlich Institut “Bulletin zur Arzneimittelsicherheit” c. folyóiratában évente megjelenteti a vakcinák felügyeleti rendszerének előző évi adatait. Ebben megfigyelhető, hogy a súlyos, oltással kapcsolatos komplikációk igen ritkák, és az oltóanyagok alapvetően jól tolerálhatók és biztonságosak.
Mindennek ellenére a potenciális korona-vakcinák fejlesztése bizonytalanságot okozhat a lakosság, de még a szakemberek körében is, mivel ez esetben génalapú vakcinák bevezetéséről is szó esik, amelyet eddig még nem engedélyeztek. Indokolt-e ez a bizonytalanság?
A legtöbbet ígérő jelöltek közé tartoznak az új mRNS-, DNS-, illetve vektor alapú oltóanyagok, de ezeken kívül más hatásmódú anyagok is találhatók a klinikai tanulmányokban.
Az oltóanyag-fejlesztés alapjai a következők:

• génbázisú oltóanyagok (RNS- és DNS-vakcinák),
• vektor alapú oltóanyagok,
• fehérjealegység (subunit) alapú oltóanyagok,
• legyengített élő kórokozókat tartalmazó és inaktivált kórokozót tartalmazó oltóanyagok.

Bár a génbázisú vakcináknak még nincs engedélyezett képviselőjük, az RNS- és DNS-vakcináknak egy pandémiás időszakban nagy előnye van: ezek előállításához nincs szükség bioreaktorokra és sejtkultúrákra (mint például az inaktivált kórokozók esetében), és gyorsan előállíthatók laboratóriumi körülmények között. Mivel a fejlesztési folyamat ezáltal jelentős mértékben felgyorsul, nem meglepő módon tehát, a legtöbb stratégia ezen az új technológián alapszik.
Génbázisú oltóanyagok
A nukleinsav-vakcináknak is nevezett szerek genetikai anyagot (DNS-t vagy RNS-t) tartalmaznak, ezzel utasítást adnak a sejteknek az antigén előállításához. A SARS-nCoV-2 vírus esetében ez az antigén a virális “tüske” (Spike) protein. Amint az emberi sejtek megkapják az utasítást, a fehérjetermelő apparátus előállítja az antigént, amely aztán képes az immunválasz kiváltására.
Az ilyen oltóanyagok előnye, hogy könnyen előállíthatók, és ezáltal olcsóbbak is. Mivel az antigént a saját szervezet termeli, a megfigyelések szerint az immunválasz is erősebb.
Hátrányuk azonban az, hogy eddig egy DNS- vagy RNS-vakcinát sem engedélyeztek emberi használatra, tehát a hosszú távú adatok hiányoznak. Ezen felül ezeket az oltóanyagokat extrém hideg, -70 ℃-os hőmérsékleten kell tárolni. Erre speciális hűtő szerkezet alkalmas, amelyhez különösen az alacsonyabb jövedelemmel bíró országok nehezebben juthatnak hozzá.
Előállítás
Miután a patogén genomját szekvenálták, viszonylag gyors és egyszerű az egyik fehérje ellen vakcinát készíteni. A Moderna RNS-vakcinája például a szekvenálást követő két hónapon belül már klinikai tanulmányokban szerepelt. Ez a sebesség különösen fontos az újonnan fellépő, járványt okozó, pandémiás vagy gyorsan mutálódó kórokozók elleni küzdelemben.
Bár a DNS- és RNS-vakcinákat viszonylag egyszerű előállítani, a folyamat kismértékben különbözik a két esetben. Miután az antigént kódoló DNS-szakaszt kémiai úton létrehozták, különböző enzimek segítségével egy bakterális plazmidba építik be. A plazmid több kópiája ezek után gyorsan osztódó baktériumokkal teli tartályba kerül, mielőtt izolálnák és megtisztítanák.
Az RNS-vakcinákat könnyebb szintetizálni, mivel ehhez csak laboratóriumi körülményekre van szükség baktériumok és sejtek nélkül. Mindkét esetben egy intézményen belül több különböző antigén készülhet, ami tovább csökkenti a költségeket. Ez a legtöbb hagyományos oltóanyag esetében nem lehetséges.
RNS-vakcinák
Az olyan hatóanyagok, mint a BNT162 (BioNTech, Fosun, Pfizer) és az mRNS-1273 (Moderna, NIAID) alapvetően egy egyszálú mRNS-molekulából állnak, mely egy bizonyos fehérje felépítésének genetikai információját tartalmazza. A citoszólban ezután a peptid szintézise riboszómák által katalizált folyamatban történik. Ahhoz, hogy az RNS bejusson a sejtbe, a vakcinában liposzómába vagy ún. lipid-nanopartikulumokba csomagolva található.
Emellett, mint a BNT162 esetében is, önreplikálódó és önerősítő RNS-t is használnak. A molekulában ilyenkor az antigén mellett olyan fehérjék is kódolva vannak, amelyek az RNS replikációját lehetővé teszik, így az oltáshoz szükséges egyszeri dózis csökkenthető. Ilyen molekulák alfavírusokból származnak

 

[Wilson]

2. rész
(szegmentáció nélküli pozitív szálú RNS-vírusok).

Az alfavirális genom két leolvasó „keretre” (ORF) osztható: az első keret kódolja az RNS-függő RNS-polimerázt (replikázt), a második pedig a struktúrfehérjéket. Az önerősítő RNS-konstrukció esetén a struktúrfehérjét kódoló ORF helyén a választott antigén kerül beépítésre, míg a virális replikáz a konstrukt része marad, és az intracelluláris jelerősítésben vesz részt az immunizáció után.

Biztonságosság

Az RNS-bázisú oltások alapvetően nagyon biztonságosak, mivel az előállításhoz semmilyen toxikus anyagra, sem pedig sejtkultúrára nincs szükség, amelyek vírussal kontaminálódhatnak. A szintézishez szükséges rövid idő is csak kevés lehetőséget ad arra, hogy bármilyen nem kívánt kontamináció történjen.

Továbbra is igen csekély az az elméleti kockázat, miszerint a vektor integrálódna a gazdasejt DNS-ébe. Az RNS nem kerül a sejtmagi DNS közelébe, így alapvetően nem lehetséges az inzerció. Ezen felül a reverz transzkriptáz enzim is szükséges lenne, mely az egyszálú RNS-molekula alapján kétszálú DNS-t szintetizál. Ez azonban csak egyes vírusok (pl. HIV, HBV) genomjában található meg.

A biztonságossági meggondolások elsősorban a lokális és szisztémás gyulladások, a biohasznosulás és perzisztencia, autoreaktív antitestek stimulációja, illetve a nem natív nukleotidok és egyéb komponensek lehetséges toxikus hatásai köré csoportosíthatók. Egy lehetséges probléma lehet, hogy az mRNS-báziú vakcina I. típusú interferon-reakciót indukálhat, amely nem csak a gyulladásokkal, hanem az autoimmunitással is asszociált.

Egy potenciális biztonságossági tényező lehet az extracelluláris RNS megjelenése az oltás következtében. Kimutatták ugyanis, hogy a natív extracelluláris RNS-molekulák az endothelsejtek permeabilitását megnövelik, ezáltal ödémák kialakulásához vezethetnek.

Egy másik tanulmány adatai szerint az extracelluláris RNS véralvadást, ezzel akár thrombusképződést indukálhat. A SARS és MERS ellenes RNS-vakcinákkal készített preklinikai tanulmányok pedig meglévő tüdőbetegség súlyosbodására mutattak rá.

DNS-vakcinák

A DNS-alapú oltóanyagok előállítása során az antigént kódoló DNS-darabot egy bakteriális plazmidba inzertálják, amelyet injekció után a célsejtek felvesznek és beolvasnak. Az INO-4800 (Inovio Pharmaceuticals) például ezen hatásmóddal rendelkezik a koronavírus-fertőzés leküzdésében. A plazmid egy kör alakú DNS, amely baktériumokban található, és egyes gének tárolására és megosztására szolgál. A plazmidok a kromoszómális DNS-től függetlenül replikálódhatnak és egyszerű lehetőség a sejtek közötti géntranszfer számára. Ez az oka annak, hogy a géntechnológia területén ez a rendszer igen bevett módszer.

Az antigént tartalmazó DNS-plazmidokat általában az izomba injektálják, de a kihívást az jelenti, hogy ténylegesen bejuttassák az emberi sejtekbe. Ez egy lényeges lépés, hiszen a DNS-t fehérjévé fordító apparátus a sejtek belsejében található. A bejutási folyamat hatékonyabbá tételéhez különböző eljárások léteznek. Ilyen például az elektroporáció, melynek során kis elektromos impulzusok segítségével a sejtmembránban átmeneti pórusokat “ütnek”. Másik lehetőség a DNS-t nanopartikulumokba csomagolni, amely aztán a sejtmembránnal fuzionál, így segítve a hatóanyag felvételét.

Amint a DNS-t (vagy RNS-t) a szervezet sejtjei beolvasták és az antigént elkészítették, kihelyezik azt a sejtfelszínre. Itt az immunrendszer felismeri az antigént és immunreakciót vált ki. Ez a válasz citotoxikus T-sejteket vonz, amelyek a fertőzött sejteket megkeresik és elpusztítják, illetve B-sejteket és helper T-sejteket, amelyek az antitest-termelésben játszanak szerepet.

A DNS-vakcinák immunogenitása alacsony, ezért jelen állás szerint az immunizálás megismétlése szükséges, és a hosszú távú hatások sem lehetnek megfelelően megalapozva. Kutatások folynak DNS-vakcinák kifejlesztésével az influenza, AIDS, hepatitis B és C, veszettség, humán T-sejt leukaemia és cervix-carcinoma ellen, azonban eddig ilyen típusú oltások csak az állatgyógyászatban engedélyezettek.



Potenciális biztonságossági kockázat lehet az emberi genomba történő plazmidintegráció. Ez hipotetikus (proto)onkogén-aktivációhoz, antikarcinogén (tumorszuppresszor) DNS-szakaszok deaktivációjához vagy autoimmun betegségek kialakulásához vezethet.

Vektor alapú oltások

Az AZD1222 (AstraZeneca, University of Oxford) vagy az Ad5-nCoV (CanSino Biological Inc., Beijing Institute of Biotechnology) abban különböznek a nukleinsav-injekciótól, hogy egy hordozó vírust használnak, mely az antigén genetikai kódját tartalmazza. A vektor segítségével így a genetikai anyag bejut a testi sejtekbe. Ilyen lehet a módosított Vaccinia-Virus Ankara (MVA), a 26-os szerotípusú adenovírus vagy a géntechnológiailag előállított vezikuláris Stomatitis Virus (rVSV).

A vírus leadó rendszerként viselkedik. A nukleinsav-injekcióhoz hasonlóan arra készteti a szervezetet, hogy az antigént elkészítse, és ezzel immunválaszt váltson ki. Megkülönböztetünk replikálódó és nem replikálódó virális vektorokat.

• A replikálódó vektorok új víruspartikulumokat termelnek a sejtben, amelyek további sejteket tudnak megfertőzni. Az újonnan fertőzött sejtek szintén az oltóanyagban kódolt antigént kezdik termelni.
• A nem replikálódó vektorok nem tudnak új vírusokat előállítani. Csak az antigént termeltetik a megfertőzött sejttel.

Egy, az EMA által 2019 végén engedélyezett vektor alapú oltás az ebola elleni Ervebo (rVSV-ZEBOV). COVID-19 ellen nem replikálódó vektorokat használnak a fejlesztésben.

Az adenovírus-vektor állatmodellekben sokat ígérőnek bizonyult, és számos klinikai tanulmány, különösen a rákterápiáról szóló irodalom középpontjában áll. Ebben az esetben a vektor egy tumorspecifikus antigént tartalmaz, rekombináns DNS vagy mRNS formájában.

Előállítás

Hagyományosan a virális vektorokat letapadt sejtekben tenyésztik, amit nagy léptékben kivitelezni nehéz. A virális vektorok egyik hátránya ezért a skálázhatóság. Jelenleg szuszpenziós sejtvonalak is fejlesztés alatt állnak, melyekkel a vektor nagy bioreaktorokban is tenyészthető. A vektor összeállítása több lépéses komplex folyamat, és több összetevőt tartalmaz, ezért a kontamináció kockázata is magasabb. Minden lépés után több tesztet kell elvégezni, ez pedig tovább növeli a költségeket.

 

[Wilson]

3 rész.

Biztonságosság

Az ezen oltóanyagcsoport biztonságossági kihívása abban áll, hogy az emberek nagy része vélhetően már találkozott korábban a vektor vírussal, így előfordulhat, hogy a vektor ellen immunválasz alakul ki, amely az oltás hatékonyságát csökkenti. Egy ilyen “anti-vektor immunitás” megnehezítheti az adagolás elosztását.

A vektor elleni, már meglévő immunválasz a beoltottakban bizonyos körülmények között erősebb immunválaszt válthat ki. A vektorspecifikus immunválasz tehát (akár korábbi expozíció, akár az oltás miatt alakult ki), befolyásolhatja a biztonságosságot. Mivel a betegséget kiváltó antigén genetikai kódját beillesztik a DNS-vírusok genomjába, virális integrációs mechanizmusok a DNS sejtmagba történő felvételéhez vezethetnek.

Fehérjealegység alapú oltóanyagok

A proteinalegység elleni vakcinák a kórokozó egy (általában fehérje)részletét veszik alapul, hogy immunválaszt váltsanak ki. Ezzel ugyan minimalizálható a mellékhatások kockázata, de az immunválasz is gyengébb lehet; ezért gyakran adjuvánsok segítségével erősítik az immunválaszt. A korábban engedélyezett alegység-vakcinák közé tartozik a Hepatitis-B oltás.

Az ilyen oltóanyagok egyik hátránya az, hogy az immunválasz kiváltására használt fehérje struktúrájából hiányozhatnak a patogén-asszociált molekuláris mintázatok (PAMP). Ezek a mikroorganizmusok széles csoportjára jellemző mintázatok, és lehetővé teszik az immunrendszer számára a behatoló felismerését. Ha a PAMP struktúrák hiányoznak, gyengült immunválasz alakulhat ki. Mivel az antigének nem fertőznek meg sejteket, az alegység-vakcinák alapvetően csak (a más oltásokhoz képest gyengébb) antitest-mediált immunválaszt hoznak létre.

Előállítás

Minden alegység-vakcina élő organizmusok (baktériumok, élesztőgombák) segítségével készül, melyeknek növekedéséhez szubsztrát szükséges, és szigorú higiéniai előírásoknak kell megfelelni, hogy elkerülhető legyen a más organizmusokkal való kontamináció. Ez az előállítást a kémiailag szintetizált oltóanyagokhoz képest drágítja. A pontos eljárás az alegység-vakcina karakterisztikájától függ.

A rekombináns Hepatitis-B oltáshoz hasonló, fehérje fragmentumok elleni vakcinát úgy állítják elő, hogy az antigén genetikai kódját élesztő sejtekbe injektálják. Ezeket a sejteket egyszerű tenyészteni, és nagy mennyiségben állítják elő a kívánt fehérjét. Az élesztő nagy erjesztő tartályokban növekszik és osztódik, majd kinyerik az antigént. A megtisztított fehérjét más komponensekhez adják hozzá: tartósítószerekhez, hogy stabilan tartsák, illetve adjuvánshoz, hogy az immunválaszt erősítsék.

A poliszacharid- vagy konjugát-vakcinák esetében a poliszacharid az ipari bioreaktorokban tenyésztett baktériumok segítségével készül, az antigén pedig a sejtfalból kerül kinyerésre. Konjugát-vakcinák esetén a fehérjét, amelyhez a cukormolekula kötődik, egy másik típusú baktérium termeli egy külön bioreaktorban. Amint a fehérje kinyerésre került, kémiailag hozzákötik a poliszacharidhoz, majd a fennmaradó kompenseket is hozzáadják a rendszerhez.

Legyengített és inaktivált kórokozók

Sok engedélyezett védőoltás tartalmaz egész vírusokat vagy azok egy részét, amellyel immunválaszt lehet kiváltani. Két fő megközelítés létezik:

• legyengített élő vírusok felhasználása, mely replikálódni képes, de betegséget nem okoz,
• genetikai anyagukban károsított vírusok felhasználása, melyek replikálódni nem képesek, de immunválaszt ki tudnak váltani (Wuhan Institute of Biological Products, Beijing Institute of Biological Products, Sinopharm, Sinovac).

Mindkét típus széles körben elterjedt technológián alapszik. Az élő kórokozót tartalmazó vakcinák azonban a gyenge immunrendszerű emberek esetében betegséget válthatnak ki és gondos tárolást igényelnek. Ezek az alacsonyabb jövedelemmel bíró országokban történő felhasználást megnehezítik.

Mivel a védőoltások ezen típusánál természetes kórokozók legyengített alakjait juttatják a szervezetbe, az immunrendszer úgy reagál, mint minden más behatoló esetén: elhárító mechanizmusokat indít, végül “killer” és “helper” T-sejtek, illetve antitesttermelő B-sejtek aktiválódnak.

Ez az immunválasz addig áll fenn, ameddig a vírus a szervezetből el nem tűnik; ami azt jelenti, hogy a vírus elleni memóriasejteknek megfelelő idejük van kifejlődni. A legyengített kórokozók ezért majdnem olyan minőségű immunválaszt váltanak ki, amely felér az igazi vírussal való expozíciónak - anélkül, hogy betegséget váltanának ki.

Előállítás

Különböző vírusok különböző előállítási folyamatot igényelnek, így minden egyes oltáshoz külön intézmény és eszközpark szükséges. Az influenza vírust például megtermékenyített tyúktojásokban tenyésztik - amelyeknek szintén speciális, steril keltetőből kell származniuk. A polio vírust különleges, sejtekkel teli csészékben tenyésztik, amelynek más kezelés a megfelelő. A baktériumbázisú oltóanyagokat hatalmas bioreaktorokban növesztik.

Az élő és növekvő vírusok tenyésztése során szigorú elővigyázatossági előírásoknak kell megfelelni, hogy meggátoljuk a vírus kiszivárgását és a dolgozók megfertőződését. Amint elég nagy a vírus- (vagy baktérium-) tenyészet, a kórokozót oltóanyagonként izolálják, megtisztítják és legyengítik vagy inaktiválják. Minden egyes lépés speciális eszközöket, reagenseket igényel, kerülni kell a kontaminációt, és ellenőrző vizsgálatokat kell végrehajtani; mindezek tovább emelhetik az előállítás költségeit.

Biztonságosság

Az inaktivált vírust tartalmazó vakcina a betegséget okozó vírust vagy egy részét tartalmazza, de a kórokozó genetikai anyaga elroncsolódott. Ez általában biztonságosabbá és stabilabbá teszi az oltást az élő kórokozót tartalmazónál, és legyengült immunrendszerű betegeknek is adható. Bár a genetikai anyag nem funkcióképes, az inaktivált vírusban sok olyan fehérje található, amelyre az immunrendszer reagálhat.

Mivel azonban nem fertőznek meg sejteket, az ilyen vakcinák csak az antitest-közvetített immunválaszt aktiválják, amely gyengébb és kevésbé hosszantartó lehet. Hogy ezt elkerüljék, gyakran alkalmaznak adjuvánsokat az oltás során, illetve emlékeztető oltások is szükségesek lehetnek.

 

[boki]

Ja és valamiért a Twitter iDeiGlEnEsEn lEtILtOtTa a Szputnyik vakcina fiókját. Teljesen véletlen mi? Lassan a Twitternél görényebb közösségi médiát nehezen lehet találni...

Okádék már ami ott folyik, amit ott csinálnak. Sokszor Nagyfejedelmek látogatását kívánom nekik!

 

[Pogány]

.

 

[Blitz97]

1. Továbbra sem vállal felelősséget senki sem a vakcinákért.
2. Egy teljesen új, előtte nem alkalmazott technológián alapul (mRNS)
3. Konkrét példa is van, amikor az elején Nagy-Britanniában az allergiásoknál komplikációk léptek fel (tehát az akkor derült ki, nem a "teszt" során) Ezután kezdték el azt mondani, hogy allergiásak ne oltassanak...
4. Nincs semmilyen adat, ami alátámasztaná a vakcinák hatékonyságát és biztonságosságát. Maga a gyártó sem vállal felelősséget, a hatékonyságukról pedig csak olyan adatok vannak, amiket a gyártók készítettek.
5. Nincs tudomásom arról, hogy tesztelték volna a vakcinákat időseken/ vagy beteg embereken.
6. Hosszú távú hatások?!
7. Állatkísérletek nem is voltak.
8. Nem nekem kell bizonyítani, hogy veszélyesek, hanem a gyártóknak, hogy biztonságosak, ergo fordítva ültök a lovon.
9. A nap 24 órájában mindenhonnan a pofámba kapom, hogy így meg amúgy oltassam magam. Nem én vagyok az, aki sulykol bármit is.

További aggodalmaim:
10. Terhes, vagy a közeljövőben teherbe esni kívánó nőknek nem ajánlják a vakcinát. Vajon miért nem? Voltak-e vizsgálatok, amik a vakcinák termékenységre gyakorolt hatását vizsgálták?

2. Valóban új a technológia, de állatkísérletekben már 2018-ban sikerrel alkalmazták ebola ellen.
3. Megközelítőleg 100.000 emberből egynél lépnek fel súlyos allergiás reakciók. A Pfizer-BioNTech oltását előzetesen kb. 21.700 ember kapta. Amint látod ez negyed annyi ember, így egészen reális, hogy ez a mellékhatás nem jött ki a humán kísérleti szakasz során.
4. Ha azt hiszed, hogy bármelyik gyógyszeripari vállalat kockáztatná a hírnevét bármilyen rövidtávú haszonért, akkor sajnos hatalmasat tévedsz. Ha kiderülne, hogy meghamisították a kísérleti adatokat, akkor a vállalat pillanatok alatt csődbe menne. Ilyen ez a fránya versenyszféra.
6. Egyik gyógyszernél sem ismertek a hosszútávú hatások, amikor piacra kerül. Pontosan ezért van minden gyógyszer betegtájékoztatójában egy elérhetőség, amelyen jelezni lehet az adott gyártónak, ha új mellékhatást tapasztaltál. 15-20 évvel az alkalmazás megkezdtét követően pedig már nem igazán lehet egy esetleges mellékhatást egy adott gyógyszerhez kötni, hiszen ezen idő alatt számtalan behatást ér minket.
7. Ez úgy ahogy van hazugság! A gyógyszer fejlesztések során kötelező állatkísérleteket végezni. Egy szert sem adnak be embernek úgy, hogy előtte nem tesztelték hosszú ideig egereken/tengeri malacokon/patknyokon/nyulakon/majmokon/vagy kutyákon. (Bár az utóbbi kettőnek a száma erősen korlátozott. Az egyik hazai nagy múltú vállalat éves szinten legfeljebb 10 kutyán végezhetnek vizsgálatokat, majmokat viszont abszolút nem használhatnak fel.)
8. Bizonyították többszörösen. Senki sem halt meg vagy szenvedett maradandó egészségkárosodást a tesztek során, és egyelőre azóta sem. A mellékhatások ismertek. Ha nem lenne biztonságos, akkor sem az Európai Gyógyszerügynökség, sem a magyar Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet nem adna ki rá forgalomba hozatali engedélyt. Ezek az EU legbürokratikusabb intézményei, kétes hatékonyságú és/vagy biztonságú szerre soha nem adnának ki engedélyt.
10. Például azért nem, mert először teratogenitási állatkísérletet végeznek és amennyiben ott biztonságosnak bizonyult, akkor lehet tovább lépni a humán vizsgálatokra. Egészen elhanyagolható azon szerek száma, amelyek képesek érdemben befolyásolni egy alany termékenységét. Egyébként most 2 eltérő dolgot firtatsz. Más a magzatkárosító hatás (=teratogenitás) és más a termékenységet befolyásoló hatás. Teratogenitást nem kötelező egy gyógyszernél megvizsgálni.

 

[gafzhu]

Azok a legidiótább emberek, akik az egészségügyben dolgoznak. Kéne egy statisztiika, hogy mennyien nem adatták be az oltást azok közül, akinek lehetősége volt beadatni. Nálunk szerintem ez bőven 10% alatti, de volt terhességet tervező hölgy, aki inkább a terhességét halasztotta el. Biztosan ők a legagymosottabb, legbehülyítettebb, legszűklátókörűbb emberek. Ilyenekh kezébe kerülsz ha megbetegedsz vagy megsérülsz

 

[zeal]

347636 fertőzött (+1926)
4689 kórházban (-181)
344 lélegeztetőgépen (+5)
116266 aktív eset (-3043)
220304 gyógyult (+4851)
11066 elhunyt (+118)
2898998 mintavétel (+19634)
25646 hatósági házi karanténban (-210)

Spoiler: térkép

349149 fertőzött (+1513)
4600 kórházban (-89)
337 lélegeztetőgépen (-7)
112951 aktív eset (-3315)
225021 gyógyult (+4717)
11177 elhunyt (+111)
2918096 mintavétel (+19098)
25678 hatósági házi karanténban (+32)

Spoiler: térkép

 

[Törölt tag 1711]

Szia,

Szerintem az Y2K-val egyszeruen az tortent, amit te az utolso elotti mondatodban irsz: lett volna gond boven, de ezt idoben es jol kezeltek. Egyebkent a nem fontos rendszerekben igy is maradt problema, de pont azert, mert ezek nem fontosak, ma mar senki se emlekszik pl. arra, hogy mely honlapokon volt az aktualis datum 19100.

Most pl. elegge nyilvanvalo, hogy tavasszal a berganoi egeszsegugy osszeomlott, es rengeteg mentheto ember meghalt. Nalunk nagyon erosen cenzurazzak a hireket, de azert csak neha lehet pl. arrol hallani, hogy 6-10 intenziv betegre jutott egy szakapolo novemberben. Kozben ez a tanulmany szerint 3.5-szeresere no annak az eselye, hogy a muszakban meghal valaki, ha 1-rol 2.5 fole megy az egy szakapolora juto betegek szama. Nem 6-ra, hanem 2.5 fole!

Baromság.

Magatehetetlen emberek mellé mennyi ápoló kellene? A gép azonnal jelez ha valami abnormálisat érzékel, amúgy csak az előírt gyógyszeradagot kell ellenőrizni meg beadni (húgom a Semmelweis klinikán ápoló).
A december eleji csúcskor a kapacitás harmada volt kihasználva, azóta (sajnos főleg halálozások miatt) visszaesett 1/6-odára.
Fő probléma, hogy az állandó politikai áskálódás, meg facebook-os konteó osztogatás miatt rengetegen menthetetlenül kerülnek be, már csak annyit tudnak tenni, hogy bekábítják és megvárják míg meghal.

Magánklinikákról is behívták az orvosokat és az ápolókat az állami intézményekbe, ennél többet már nehéz lenne tenni.

 

[gafzhu]

1 tisztába tétel, szájápolás, bőrápolás
2 forgatás, decubitusvédelem,
3 nem minden beteg RASS -5 szedált, még az is lehet, hogy kér valamit...
4 ki- és bemenetekk kezelése
5 perfúzorcsere, infúziócsere, szondatáp, PICCO kalibrálás,
6 ki- és bemenetek behelyezésének/cseréjének előkészítése, asszisztálása
7 rendfenntartás
8 új beteg ellátása
9 állapotrosszbbodás/javulás ellátása
10 rendfenntartás, dokumetálás
Szóval feladat az van, lehet egy csomót ellógni, főleg ha kevés a nővér és gyorsan cserélődnek a betegek, de megtalálják az intenzíves ápolók a pihenési lehetőséget általában.

Az szép, ha a SOTE-n sok szabad intenzíves kapacitás vot, de máshol volt folyamatosan is tele az ITO...

 

[milagro]

Ezért kellett volna elkerülni, hogy egy kidolgozatlan oltással menjenek rá az emberekre. S lám csodálkozás van, hogy nincs bizalom, meg sok a szkeptikus.
Komolyan mondom, egyre többször gondolom, hogy ez is a hadművelet része, hiszen zavarkeltésre, további találgatások elindítására kiválóan alkalmas.
Aki még mindig azt hiszi, hogy ez nem egy biofegyver és nem szánt szándékkal eresztették el, az nem tudom hol él!
---
Norvégia szerint túl nagy kockázattal bír, ha nagyon idős és betegségben szenvedőket oltanak be a koronavírus elleni vakcinával, miután 23-an rövid idővel az oltás első dózisa után elhunytak. Közülük 13 esetben már elvégezték a boncolást és arra jutottak, hogy a mellékhatások súlyos reakciót válthattak ki a sérülékeny, idős emberek körében.
..
Az egészségügyi hatóságok szerint a 80 felettiek esetében, és ahol már csak rövid várható élettartammal lehet számolni, a vakcinából fakadó előnyök marginálisak vagy nem is bírnak jelentőséggel. Norvégiában eddig 33 ezer embernek adták be az oltást, közöttük is azoknak első körben, akik a leginkább ki vannak téve a koronavírusnak és a legsérülékenyebbek, tehát az időseket is beleértve. Az országban a legtöbb oltást eddig a BioNTech/Pfizer vakcinából adták be, de már a Modernát is regisztrálták.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/2...-kockazatos-beoltani-az-idos-embereket-465434

 

[Septimus]

Ezért kellett volna elkerülni, hogy egy kidolgozatlan oltással menjenek rá az emberekre. S lám csodálkozás van, hogy nincs bizalom, meg sok a szkeptikus.
Komolyan mondom, egyre többször gondolom, hogy ez is a hadművelet része, hiszen zavarkeltésre, további találgatások elindítására kiválóan alkalmas.
Aki még mindig azt hiszi, hogy ez nem egy biofegyver és nem szánt szándékkal eresztették el, az nem tudom hol él!
---
Norvégia szerint túl nagy kockázattal bír, ha nagyon idős és betegségben szenvedőket oltanak be a koronavírus elleni vakcinával, miután 23-an rövid idővel az oltás első dózisa után elhunytak. Közülük 13 esetben már elvégezték a boncolást és arra jutottak, hogy a mellékhatások súlyos reakciót válthattak ki a sérülékeny, idős emberek körében.
..
Az egészségügyi hatóságok szerint a 80 felettiek esetében, és ahol már csak rövid várható élettartammal lehet számolni, a vakcinából fakadó előnyök marginálisak vagy nem is bírnak jelentőséggel. Norvégiában eddig 33 ezer embernek adták be az oltást, közöttük is azoknak első körben, akik a leginkább ki vannak téve a koronavírusnak és a legsérülékenyebbek, tehát az időseket is beleértve. Az országban a legtöbb oltást eddig a BioNTech/Pfizer vakcinából adták be, de már a Modernát is regisztrálták.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/2...-kockazatos-beoltani-az-idos-embereket-465434

"Soha ne keress szándékosságot ott, ahol elegendő magyarázat az emberi hülyeség." Én nem gondolom, hogy ez az egész koronavírus szándékos lett volna. Ellenben súlyosbította sok egymásra épülő hülyeség (pl. média túldimenzionálása, elfogultsága), ami egy komoly, de kezelhető járványhelyzetet alakított tömeghisztériává.

 

[Blitz97]

Ezért kellett volna elkerülni, hogy egy kidolgozatlan oltással menjenek rá az emberekre. S lám csodálkozás van, hogy nincs bizalom, meg sok a szkeptikus.
Komolyan mondom, egyre többször gondolom, hogy ez is a hadművelet része, hiszen zavarkeltésre, további találgatások elindítására kiválóan alkalmas.
Aki még mindig azt hiszi, hogy ez nem egy biofegyver és nem szánt szándékkal eresztették el, az nem tudom hol él!
---
Norvégia szerint túl nagy kockázattal bír, ha nagyon idős és betegségben szenvedőket oltanak be a koronavírus elleni vakcinával, miután 23-an rövid idővel az oltás első dózisa után elhunytak. Közülük 13 esetben már elvégezték a boncolást és arra jutottak, hogy a mellékhatások súlyos reakciót válthattak ki a sérülékeny, idős emberek körében.
..
Az egészségügyi hatóságok szerint a 80 felettiek esetében, és ahol már csak rövid várható élettartammal lehet számolni, a vakcinából fakadó előnyök marginálisak vagy nem is bírnak jelentőséggel. Norvégiában eddig 33 ezer embernek adták be az oltást, közöttük is azoknak első körben, akik a leginkább ki vannak téve a koronavírusnak és a legsérülékenyebbek, tehát az időseket is beleértve. Az országban a legtöbb oltást eddig a BioNTech/Pfizer vakcinából adták be, de már a Modernát is regisztrálták.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/2...-kockazatos-beoltani-az-idos-embereket-465434

Neked tuti üldözési mániád van. Ha azt hiszed, hogy egy laborban “készítették” ezt a vírus, akkor érdemes ezt a weboldalt böngészgetned: https://nextstrain.org/groups/blab/sars-like-cov
Tömören összefoglalva itt azt kellene látnod, hogy a SARS-CoV-2 96%-ban megegyezik a BatCoV RaTG13 denevér-koronavírussal. Emiatt 100%-ig biztos, hogy a vírus eredeti hordozói denevérek voltak.
Itt (https://nextstrain.org/ncov/europe?f_region=Europe) pedig végig követheted a vírus folyamatosan frissülő evolúciós útját.
A két tanulmány alapján nyugodtan megállapítható, hogy a vírus nem mesterséges úton jött létre.

 

[monster]

Aki még mindig azt hiszi, hogy ez nem egy biofegyver és nem szánt szándékkal eresztették el, az nem tudom hol él!

A Földön

 

[gafzhu]

Ezért kellett volna elkerülni, hogy egy kidolgozatlan oltással menjenek rá az emberekre. S lám csodálkozás van, hogy nincs bizalom, meg sok a szkeptikus.
Komolyan mondom, egyre többször gondolom, hogy ez is a hadművelet része, hiszen zavarkeltésre, további találgatások elindítására kiválóan alkalmas.
Aki még mindig azt hiszi, hogy ez nem egy biofegyver és nem szánt szándékkal eresztették el, az nem tudom hol él!
---
Norvégia szerint túl nagy kockázattal bír, ha nagyon idős és betegségben szenvedőket oltanak be a koronavírus elleni vakcinával, miután 23-an rövid idővel az oltás első dózisa után elhunytak. Közülük 13 esetben már elvégezték a boncolást és arra jutottak, hogy a mellékhatások súlyos reakciót válthattak ki a sérülékeny, idős emberek körében.
..
Az egészségügyi hatóságok szerint a 80 felettiek esetében, és ahol már csak rövid várható élettartammal lehet számolni, a vakcinából fakadó előnyök marginálisak vagy nem is bírnak jelentőséggel. Norvégiában eddig 33 ezer embernek adták be az oltást, közöttük is azoknak első körben, akik a leginkább ki vannak téve a koronavírusnak és a legsérülékenyebbek, tehát az időseket is beleértve. Az országban a legtöbb oltást eddig a BioNTech/Pfizer vakcinából adták be, de már a Modernát is regisztrálták.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/2...-kockazatos-beoltani-az-idos-embereket-465434

A probléma az, hogy az Emberiség fejlett része oda jutott, hogy már egy járvánnyal sem tud mit kezdeni. Ha hullanak az emberek az a baj, ha nem hullanak az a baj, ha alkalmazzák a csúcstechnológiát az a baj, ha nem az a baj, ha értik mi történik az a baj, ha úgy gondolják, hogy értik az a baj, ha nem értik mi történik akkor azt hiszik értik...

 

[milagro]

Neked tuti üldözési mániád van.

Azért mert esetleg üldözési mániám van (nincs egyébként), még simán üldözhetnek!
Más tudósok szerint meg mesterséges eredetű, többek között egyes norvég tudósok szerint.

 

[gafzhu]

Azért mert esetleg üldözési mániám van (nincs egyébként), még simán üldözhetnek!
Más tudósok szerint meg mesterséges eredetű, többek között egyes norvég tudósok szerint.

Ha mesterséges, akkor nagyon eltolták, mert 50 feletti 5% az alatt meg 1% halálozásnál meg maszkviselés mellett 2 feletti R értékkel az emberek egymást ölnék a védőoltásért és puskával nem lehetne őket elzavarni otthonról...

 

[Blitz97]

Azért mert esetleg üldözési mániám van (nincs egyébként), még simán üldözhetnek!
Más tudósok szerint meg mesterséges eredetű, többek között egyes norvég tudósok szerint.

Az első sorra járna a like, nagyon tetszik!
Viszont a második felére van valami forrásod? Szakmailag érdekelne.

 

[milagro]

Az első sorra járna a like, nagyon tetszik!
Viszont a második felére van valami forrásod? Szakmailag érdekelne.

Megkeresem majd. Kb. 2 hónapja olvastam angolul.

 

[milagro]

Ha mesterséges, akkor nagyon eltolták, mert 50 feletti 5% az alatt meg 1% halálozásnál meg maszkviselés mellett 2 feletti R értékkel az emberek egymást ölnék a védőoltásért és puskával nem lehetne őket elzavarni otthonról...

Elég nagy galibát okozott. Nincs itt eltolva semmi.
Sokkal jobb mint egy forró háború, a termelő javak nem sérülnek, nincs az anyagi javakban kártétel, viszont beindult egy olyan tulajdonosi szerkezetváltás, aminek még a végét sem látjuk...